Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
tvn. íMvs i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Munkájuk bizonyít Politikai vitakörök Mezőtúron FÜRDETIK AZ INTERCONTINENTALT. A Fővárosi Takarító Vállalat középülettisz- tító brigádja különleges takarítást is vállal. Jelenleg a Hotel Duna Intercontinental műkővel borított burkolatát tisztítják. A látványos mosdatáshoz több tízezer liter forróvizet és sok mosószert használnak fel. Egy-egy ilyen alapos tisztítás öt évenként esedékes .........................■'■■■'■" ........................———— ........................... É pítőtábor a tanyahajón AMÍG A POLITIKAI és általémos műveltséget meg lehet szerezni a különböző iskolákon, oktatásokon, önképzés | útján, a vita, a meggyőzés készségére sokkal nehezebb szert tenni. Ezért jó, hogy ez utóbbiak elsajátításához néhány éve újabb lehetőséget, alkalmat nyújtanak a politikai vitakörök. A megyében a pártalap- szervezetek mintegy 85—86 százalékában van politikai vitakör. Aránylag rövid idő alatt — hiszen csak 1973 őszétől lett általános a politikai vitakörök rendszere — hamar népszerű lett mind a , párttagok, mind a pártonkí- vüliek körében. így van ez Mezőtúron is. A város minden jelentősebb, nagyobb létszámot foglalkoztató üzemében, intézményében a létrehozott vitakörökben rendszeresen megtartják a foglalkozásokat. A körök törzstagjai a párt- alapszervezetek vezetőségeinek tagjai, bizalmiak, tömegszervezeti, gazdasági vezetők. És mellettük mindig ott vannak a foglalkozásokon azök is — öt-hiat ember —, akik csupán egy-egy téma megbeszélése iránt érdeklődnek. Így azután a 45 mezőtúri politikai vitakörben csaknem hatszázan szélesítik tájékozottságukat. fejlesztik agitációs képességeiket Természetesen ehhez az is hozzájárul, hogy a körvezetők igyekeznek mindig a legaktuálisabb témát kiválasztani, amelyet saját üzemükre, szövetkezetükre, intézményükre adaptálva dolgoznak fel. Vagyis a központilag kiadott vitaköri anyagokat — lehetőség szerint — kiegészítik a megyei, a városi, a munkahelyi adatokkal, tapasztalatokkal. így volt ez, amikor a párt életszínvonal-politikájáról, az új gazdasági szabályzókról, a IV. ötéves terv végrehajtásáról, az új tervidőszak feladatairól, vagy a cselekvési programokról tárgyaltak. Mindemellett azonban a nemzetközi kérdéseket sem hanyagolják el: beszélgettek a testvérpártok kongresszusairól, a tőkés gazdasági válság alakulásáról és így tovább. Mezőtúron a politikai vitakörök vezetőinek többsége jól felkészült, kellő politikai szakmai, általános műveltséggel rendelkező gazdasági vezető. A rövid vitaindítót — amelyet igyekeznek szemléltetni is film-, diavetítéssel, grafikonokkal, képekkel, térképekkel, különböző sajtótermékekkel stb. —, általában sok hozzászólás követi. Valóban, ahhoz, hogy ember munkaidő után — hisz akkor tartják a foglalkozásokat — szívesen üljön be egy terembe egy, vagy két órára, olyan új ismereteket kell számára adni, amit máshol nem, vagy csak nehezen szerezhet meg. Ahol olyan légkörben beszélgethet gondolatairól, mondhat véleményt, ahol az őszinte hangvétel a meghatározó és ahol választ kap kérdéseire. A hallgatók igénylik, hogy a politikai vitakör segítse őket az összefüggések értelmezésében, világítsa meg számukra az események hátterét Igaz, ez ma még Mezőtúron sem valósul meg maradéktalanul, de közelítenek a cél eléréséhez. Legalább is ezt igazolják a vezető propagandistáinak egy-egy vitakör meglátogatásakor szerzett tapasztalatai. De erről számoltak be azok az esti egyetemi hallgatók is — ötven másod- és harmadéves —, akik feldolgoz talc a vitakörök munkájának tapasztalatait. Így azután a városi pártbizottság — szinte tanulmánynak beillő — felmérő anyagokkal rendelkezik, amelyek birtokában megtervezhetik, hogyan lehet tovább fejleszteni a vitakörök rendszerét, mind tartalmasabbá tenni a foglalkozásokat. Így például a tapasztalatok nyomán felkérték a gazdasági vezetőket arra, hogy negyedévenként adatokat szolgáltassanak a vitakörvezetőknek, és ezért rendezik meg majd 1977 februárjában azt a várospolitikai tanácskozást, amelyen a párt propagandistái és agitátorai vesznek majd részt NYÁRON RITKÁBBAN találkoznak a vitakörök tagjai. Többen mondják, meg kellene fontolni, nem kelle- ne-e kéthónapos szünetet tartani? Nyáron is történhet olyan esemény, amely magyarázatot, orientációt igényel. Ilyenkor is össze lehet hívni a kollektívát V. V. Vakáció iskolásoknak Mikrobi és a felhőlény A rádió szerkesztői jól tudják, hogy strandolás, úszás, labdázás és megannyi elfoglaltság mellett az ifjú hallgatóközönségnek annyi ideje azért mindig van, hogy meghallgasson egy-egy neki szánt produkciót. Éppen ezért bizonyára ezúttal is nagy érdeklődés kíséri majd László Endre „Mikrobi és a felhőlény” című fantasztikus rádió játék-sorozatát. A Mik- robit már jólismerő és kedvelő gyerekek számára sugárzott újabb ötrészes kalandos történet ezúttal egy másik csillagvilágból érkező titokzatos kék gömb, illetve izzó, mozgó, felhőcske okozta kavarodás kinyomozásáról szól, sok fordulattal, meglepetéssel. Ugyancsak júliusban hallhatják Nemes György „Dávid és Klotild” című hangjátékát. A magyar nevelésügy jeles alakjának, Brunszvik Te- réznek állít emléket az Ángyaikért című rádiójáték, amelyet Bakó Ágnes írt a rádió számára. Világszerte jól ismerik az olvasók Kenneth Roberts sikeres könyvét „Az északnyugati átjá- ró”-t. Az 1760-as években játszódó história az északamerikai angol gyarmatokra, a mai Kanada területére invitálja a hallgatókat. Szeptemberben indítja el a Magyar Rádió ifjúsági főosztálya Mindenki iskolája című adássorozatát, amelyben az általános iskolába járó vagy otthon tanulni vágyó dolgozóknak kíván segítséget nyújtani. Két Balaton-parti közép- iskolás építőtáborból jelentkezik a táborrádió. Balaton- edericsen vasutat építő fiúik, a Siófoki Állami Gazdaságban pedig mezőgazdasági munkát végző lányoík a műsor résztvevői. M^arí akadémia Keszthelyen A történelemtanárok hagyományos nyári akadémiáját július 1-e és 9-e között rendezi meg Keszthelyen a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tanácskozáson közaktatáspo- litikánk vezetői, neves tudósok tartanak előadásokat az időszerű oktatáspolitikai kérdésekről, a történelem és rokontudományaik kapcsolatáról. Tiszakécskétől kissé délre kötött ki a Tiszán a „Kunság” tanyahajó, amelynek „legénysége” a nyárra a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-fiataljaiból toborzódott. A hajó társalgójában a kapitány helyett Szőke László és Sáfár Endre negyedéves hallgatókat találtam. — Hogy kerültek a hajóra? — Az egyetem építőtáborozási bizottságától kaptuk a megbízást, hogy szervezzünk csoportokat Szolnok megyei táborozásra. Felkerestük a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőit, ők örömmel fogadtak bennünket, s berendezték nekünk ezt a hajót — mondta László, a táborvezető. — S hol vannak a többiek? — Három brigádban dolgoznak, éppen most visszük nekik a tízórait; tejet és kiflit. A kijárat felé indulnék, de felvilágosítanak, hogy csónakkal megyünk a folyó másik oldalára. Kis, hatszemélyes motorcsónakkal tesszük meg az utat a perzselő napfényben csillogó vízen. A parton árnyas fák, sehol egy lélek. Jó negyedóra út, míg kikötünk. Csokoládé barna fiúk, lányok várják a parton nagy ovációval a tízórait. — Mi a munkájuk? — Cserjét irtunk — mondja a másodéves Marót Eszter. — Nem nehéz? — Jó éles baltával, lapáttal egyáltalán nem. Egy bikinis lány. Németh Mária, a kitűzött farúd mellől *kjs műszerrel vizsgálja a túlsó partot. — Mire szolgál ez a szerkezet? — Szögprizmának hívják: a segítségével állapítjuk meg, hol kell még cserjét irtani, hogy felvételt lehessen készíteni a Tisza medréről. — Honnan ez a szakmai ismeret? — Vízépítőmémöknek készülünk mindannyian, így ez a táborozás remek alkalom arra, hogy gyakorlatot szerezzünk. — Miért választották ezt a tábort? — A Tisza miatt — mondják szinte kórusban, hisz valamennyiüknek volt már eddig is valami köze a folyóhoz; van, aki itt nyaralt, mások Tiszamenti városban jártai? iskolába. — Munka után milyen programok közül választhatnak? — Strandolhatunk, sportolhatunk, van televízió és könyvtár is — sorolja Mária — de a legjobban a kiskörei kirándulást várjuk. A hét végén megnézzük a vízlépcsőt. — Persze már önmagában az is élmény, hogy hajón lakhatunk, és motorcsónakkal járunk dolgozni — szól közbe Eszter. A harminc fiatal munkáját Pintér János technikus irányítja. — Elégedett? — Eddig nem panaszkod- hatom; a gyerekek a vártnál jobban és gyorsabban dolgoznak, s megvan hozzá a szakmai felkészültségük is. Nekik hasznos gyakorlat, nekünk értékes segítség. ' T. G. ■ ■ Ocsödi perzsák Megnőtt a kereslet a békéaszentandrási Háziipari 6s Népiipar- mfivécizetl Szövetkezet „Bakkart” elnevezésű 100 százalékos gyapjú pc-rzsaszőnyegcl iránt. A szövetkezet öcslkli részlegében a korábban torontáli szőnyeget készítő gépekből is átállítottak néhányat a jobban kelendő perzsák szövésére. Képünkön n keresett Bakkart szőnyegen dolgozik Ivőródi Erzsébet és Oláh Lidia Á fiatalka kispap az akácok alá húzódva Moped motorkerékpárja nyergén gondosan ösz- szehajtogatta a reverendáját és az aktatáskájába gyömöszölte. Az egyház két öreg önkéntese a kis ravatalozóban rakott rendet. A temetőkapun kitóduló gyászolók a buszokhoz igyekeztek. A tsz-buszon ott díszelgett a felírás; a falubelieket hozta ki. Az új nagy buszt a Volántól bérelték, Pestről, a vállalattól jöttek le rajta. Az özvegy a frissen felhan- tolt sír mellett ült egy meg- bicsakló széken, rázkódott a háta, ■ körötte a szűkebb rokonság néhány tagja. A sírt különösen sok koszorú takarta. mivel a meggyászolt: — A munka frontján esett el — mondta emelt hangon az igazgató-helyettes, és fogad- kozott, hogy gondjuk lesz az özvegyre: — Nem eresztjük el a kezét — közben pedig arra gondolt, hogy: „a jegyzőkönyv megfogalmazásában nyomatékosan ki van emelve a dolgozó felelőssége is”, amint a másnapi értekezleten már hangsúlyozta: — Elvtársak, ez is újabb tragikus figyelmeztetés, hogy a munkahelyi előírásokat be kell tartani és be kell tartatnunk. Ne csak a tragikus áldozatok, hanem stb ... Mostmár a világos színű Volgában, Pest felé tartva, két osztályvezetőjével egyáltalán nem gondol az igazgató-helyettes az clgvászoltra, aki pedig véletlenül éppen annyi idős, mint ő: — Élete teljében, 53 éves korában ragadta el közülünk a szerencsétlenség — mondta a jobbján ülő osztályvezető által fogalmazott szöveget. Az özvegy pedig még mindig ott ül, nem tud elmozdulni: — Képtelen vagyok itthagyni! — de majd mégiscsak ott hagyja. Az özvegyet kát szempár figyeli. Az induló tsz-busz hátsó ülésén kitekeredő nyakkal egy ötvenhárom éves férfi nézi a mocskos üvegen át a sír körüli kis csoportot, az üldögélő özvegyet. A másik figyelő a Volán busz mellett áll, fiatalember, a felesége már a buszról integet, hogy jöjjön, szálljon fel. ök ketten tanúi, aktív részesei voltak a szerencsétlenségnek, a „munkahelyi előírások megszegésének”. A szerelőaknába elsőként az áldozat szállt le, alig ért le, máris segítségért kiáltott, hogy gáz van, és rosszul lett. A fiatalember a szerelő-akna mellett állt, a harmadik munkatárs a vezetékeket készítette elő, s a fiatal odaszólt neki: — Pista bácsi, jöjjön gyorsan, baj van! — s már ereszkedett is le az almába, pedig utólag a jegyzőkönyv megállapította : „az aknába leereszkedni csak az előírásban foglalt biztonsági intézkedések megtétele után szabad”. És mire a harmadik munkatárs az akna szájához ért, már azt látta, hogy a fiatalember leért, küszködik az ájulttal, majd maga is összecsuklik. És akkor neki kellett cselekednie. Azóta már jónéhányszor végiggondolta a dolgot, különösen a szemrehányások tükrében. A faluban, a részletek ismeretében, elítélték a döntését és igazság szerint nem is értették. Mert Kapui Bálintnak ki az a fiatalember? Senki! Összesen három hónapja dolgozik . veiül?. A Pista pedig gyerekkori barátja volt, 25 éve minden nap együtt utaztak be Pestre, és együtt jöttek haza. Ismerték egymás gondolatait, mozdulatait, s ha valakire azt lehet mondani, hogy igazi komák voltak, hát akl?or ők igen. És Kapui Bálintnál? nem is volt kedve magyarázkodni. Amikor a baj megtörtént, este, hogy kiengedték a kórházból, átment az özvegyhez és próbálta neki megmagyarázni, de az csak sírt és vádolta Bálintot. Az asszonytól tudta meg, bár kissé elferdítve, a falu is a részleteket. A sírhoz sem ment oda Kapui Bálint, hogy részvétet mondjon, mért éppen ő mondana részvétet, amikor megmenthette volna a barátját Az is rettenetesen kellemetlen volt neki, hogy a temetés végén a fiatalember odament hozzá a feleségével, és az asszonyka sírva köszönte meg, amit a férjéért tett. Kapui Bálint ugyanis látva, hogy mi van lent, ledobta a kötelet, teleszívta a tüdejét, leereszkedett, és nem a régi barát hóna alá csomózta, hanem az alig ismert fiatalembert kötötte át, mert azt már tudta róla, hogy két kicsi gyermeke van, és azt is tudta, hogy csal? 25 éves. Nem gondolta ezt akkor végig, csak cselekedett, bízva benne, hogy lesz még ereje a barátját is kimenteni. Mire felindult, már elfogyott a, levegő, nyelte ő is a gázt, csak annyi ereje volt még, hogy felhúzza a fiatalembert, aztán elájult. Az igazgatóhelyettes rendkívüli jutalmat adott neki, és biztosította, . hogy felterjeszti „Életmentő” kitüntetésre. Kapui Bálint csak bólogatott, nem tudta, mit mondjon erre. S ahogy csendesen rázkódott a faluba tartó buszon, mind nehezebbnek érezte a beszélgető emberek között a magányát, s most először az a zavaros érzése támadt, hogy ő valamiért tényleg bűnös, mert csak a temetőben maradottra gondolt, s eszébe sem jutott, mivel olyan természetesnek tűnt az egész, hogy az éppen induló buszon egy fiatalember kezét gyöngéden megfogja a felesége. Asperján György: VISZONYLATOK »
