Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-14 / 165. szám
1976. július 14. SZOLNOK MEG TÉT NÉPLAP Túl a műszereken A minőségellenőrzés új módszerei Minden szál takarmányra szükség van Nemrég egyik folyóiratunk részletesen írt Gábor Dénes professzor Nobel-díjas találmányáról, a holográfról. Figyelmébe ajánlotta a holográ- íot az ipar minőségellenőrző szakembereinek — mondván, a legkomplikáltabb mérési módszereket is leegyszerűsíti, kényelmes, gyors és megbízható ... Való igaz, néhány özem már megérett arra (ha a technikai szintet nézzük), hogy lézer-generátort vásároljon, s holográfot alkalmazzon minőségellenőrzésre. Gyáraink, vállalataink többségénél azonban még nincsenek olyan apró minőségi hibák, hogy kimutatásukhoz jlyen „finom” műszereket kellene alkalmazni. (Van, ahol már a puszta szem is mikroszkópnak számit.) Nem beszélve az anyagiakról... Egy ilyen műszert ma még nagyon kevés helyen engedhetnek meg maguknak az üzemek — használata az említett okok miatt nem gazdaságos — tehát a minőségellenőrzés fejlesztése valahol máshol keresendő. A minőségellenőrzés nem maradhat el a termeléstől, fejleszteni kell, ez nem vitás. Képzeljük el, milyen furcsa lenne, ha a korszerű automata gép mellett, amelyből száz számra ömlik a megmunkált anyag, a meós tolómérővel buzgólkodna. Minden termék és minden gyártás megköveteli az önmagának megfelelő minőségellenőrzési módszert Ott ahol centiméter pontossággal kell megmunkálni az anyagot, nyilván nem használnak mikroszkópot, vagy egyedi gyártásnál különlegesen drága idomszert. Manapság elég sok szó esik a gyártásról. Igyekszünk a termelést úgy növelni, hogy ahhoz ne kelljen újabb és újabb beruházásokat (gépeket, berendezéseket) üzembe helyezni. Igyekszünk megvizsgálni, hol lehet egyszerűsíteni a technológiát, növelni a termelékenységet, s fokozni a minőséget — Újabb „befektetés” nélkül. Mindezek mellett a minőség- ellenőrzési módszerek fejlesztésének nem biztos, hogy egyedüli üdvözítő útja az új. a fantasztikus, a mirjjientudó műszerek beszerzése. A Tisza Cipőgyár és a szolnoki Papírgyár példája bizonyítja, más, ennél, a jelenlegi gazdasági helyzetünket figyelembe véve jobb utak is vannak. A Tisza Cipőgyárban évente több mint 10 millió pár cipő készül. Ahogy elmondták, s ezt mi is tudjuk, egy- egy cipő nagyon sok „alkatrészből” állhat. Ha ezek közül csak egy rossz — a cipő selejt. Az új minőségbiztosítási rendszer kialakításánál a vezérelv az volt, hogy a MEO necsak regisztrálja a hibákat, hanem közreműködésével előzze is meg annak születését. Hogyan is történik mindez? Már a cipőmodell elfogadásánál ott ül a meós a zsűriben. Fölhívja a figyelmet a „kacifántos” megoldásoikra, a hibalehetőségekre. De ott van akkor is, amikor a nyersanyagot a gyárba behozzák. Ott áll a szalagsor mentéin (főként a kritikus pontoknál, ott ahol a kényesebb műveleteket végzik), s végül az átvételnél. Több, éves tapasztalat alapján — főként a minőségellenőrzési és a reklamációs jegyzőkönyvek segítségével — kigyűjtötték, melyek a gyártásnak azon pontjai, ahol pontos és szakszerű minőségi vizsgálatra van szükség. Ezek az ellenőrzési „Indulási alap” a háztáji termelőknek Egy-egy vállalkozáshoz — baromfineveléshez. gyümölcstelepítéshez, tápok beszerzéséhez, vagy gazdasági épületekhez — az anyagi alapot általában kölcsönök igénybevételével teremtik meg a háztáji termelők. Hogyan segítik őket a pénzintézetek? A kérdésre Kövér Béla az OTP jászberényi járási fiókjának helyettes vezetője válaszolt. — Hitelt folyósítunk mindenkinek, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel rendelkezik és azt növénytermesztéssel, vagy állattartással akarja hasznosítani. Elmondta, hogy rövid, vagy hosszú lejáratú kölcsönt folyósítanak zöldség- és gyümölcstermesztésre, fólia alatti palántanevelésre, gyümölcstelepítésre. Jelentős összegű kölcsönöket vesznek igénybe az állattenyésztők. Az OTP hitelt folyósít alaptáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdaságok méreteinek megfelelő gépek, kaptárak beszerzésére, istálló és ól építésére. — Milyen összegű hiteleket vehetnek és vesznek igénybe a termelők? — A legmagasabb hitel összege 50 ezer forint, a leghosszabb lejárat 10 év. Sokan kémek 5 és 25 ezer forint közötti összeget. Fiókunktól az elmúlt 5 év alatt 418 esetben, mintegy félmillió forint értékben kértek és kaptak termelési kölcsönt Hogyan vélekednek a termelők? Bus András az áfész felvásárlója egyúttal kisállattenyésztő. A következőket mondja: — Évente 14—15 ezer naposcsibét előnevelt csirkét, rántanivaló .iércét tenyésztek és 160—170 ezer étkezési tojást adok el. Négyéve veszem igénybe a mezőgazdasági termelési hitelt Jól lehet hasznosítani. A termelő így, ha baromfineveléssel, zöldségtermesztéssel akar foglalkozni, szinte a nulláról is elindulhat. Igény, be veszik és jól hasznosítják a termelési kölcsönt a különböző szakcsoportok is. Az áfész libatömő szakcsoportja például ilyen kölcsönök igénybevételével képes arra, hogy évi 18 ezer májliba hizlalásával járuljon hozzá a húsellátás javításához. Szárítják a „hevesi zöldet" A jászberényi Dohánybeváltó Üzemben elkezdődött az új termés átvétele és feldolgozása. Az idei műszak a hevesi zöld dohány letörésével, majd szárításával indult. Az üzemben felkészültek a termés fogadására. Befejezték a 11 szárítókamra gépesítését. megteremtve annak feltételeit hogy korszerű módszerekkel tartósítsák az értékes növényt. Sajnos •a idén „túl könnyen” birkóznak meg a feladatokkal, mivel a termés a vártnál lényegesen gyengébb. A dohánytermesztéssel foglalkozó jászsági téeszek eb- Lcn az évben 190 hektáron ültették el a dohánypalántákat. A Zagyvamenti Tsz- ben és a Kossuth Tsz-ben — ahol már ültetéskor locsolták a palántákat — a hektáronkénti átlagtermés 60— 70 mázsa. A többi téeszben 30—40 százalékkal alacsonyabb. pontok a rendszer elemei — ahol különböző eszközökkel (koptatógép, szakítógép) vizsgálják a minőséget. A Szolnoki Papírgyárban egy úgynevezett folyamatszabályozó minőségbiztosítási rendszert dolgoztak ki. Megértéséhez tudnunk kell, hogy a papírgyártás úgynevezett folyamatos üzem. A nyersanyag bekerül a gépbe — s a gépsor végén már csévélik a papírt, amelynek meghatározott időnként mérik a minőségi jellemzőit. (Ilyen a négyzetméter nagyság, a szennyeződés, a nedvszívósság). Régebben ezeket az adatokat minden gépnél egy könyvbe jegyezték be — ha az adat nem volt megfelelő, kiadták az utasítást a módosításra a gépmesternek — hó végén pedig értékelték őket. Megállapították a szélső értékeket és az átlagot, ami bizony nem mindig adott pontos információkat a gyár vezetőinek a hibákról. Ma már diagram papírra kerülnek a mért minőségi értékek, amelyből kiderülnek a visszatérő úgynevezett periodikus hibák, s kiderülnek a megadott1 tűréshatár túllépésének okai is. Az adatok ^ áttekinthetőbbek, számítógépen feldolgozhatok. A vezetők konkrétabb információhoz jutnak, könnyebb tehát a döntés például fejlesztésifkér- désekben. Mindkét módszer sajátossága, hogy közvetve a termelékenység növekedést szolgálja. Bevezetésük természetesen nem zárja ki sem a papírgyárban, sem a cipőgyárban a korszerűbb műszerek vásárlását. A lényeg az. hogy a minőségi ellenőrök túl lássanak műszereiken, lássák a termelést is. H. J. j/■ . . • ; f?i '9U'}i* v • u*.rjfs . . SzarHismartia-tenvésités Javuló eredmények A korábbinál jobb eredményeket érnek el az állami gazdaságok szarvasmarha-tenyésztői, erről tanúskodnak az év első hat hónapjának eredményei. Az állami gazdaságok országos központjának összesítése szerint a tehénlétszám június 30-án 98 943 volt az üzemekben, 5810-el több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az egy tehénre jutó tejtermelés az év első hat hónapjában 1789 liter volt Azzal számolnak a tenyésztők, hogy az állami gazdaságokban az egy tehénre jutó éves tejtermelő eléri majd a 3500—3550 litert, ami az elmúlt évi 3327 literes eredményhez viszonyítva jelentős fejlődésnek számít. Pereinortonbow Három új műtrágyái gyártanak A Peremartoni Vegyipari Vállalatnál háropi új per- mettrágya gyártására készülnek. A peremartoni levéltrágya 8 mikroelemet tartalmaz, s a három variáns abban különbözik egymástól, hogy az egyikben a nitrogén. a másikban a foszfor, a harmadikban a kálium szerepel túlsúlyban. Az idén megkezdődő nagyüzemi méretű gyártást az elmúlt évek mezőgazdasági kísérletei tették indokolttá. Az új levél- trágyát „vizsgáztatta, a Magyar Tudományos Akadémia talajtani intézete a keszthe- Agrártudományi Egyetem, a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a szarvasi Öntözési Kutató Intézet. A peremartoni új termék jól szerepelt a szőlőben, a gyümölcsösben, a búza- és a cukorrépa termesztésben egyaránt. Fü az árokpartról — Tilos a szalma elégetése A megyében már négy hete tart a szárazság. A hőmérő higanyszála legtöbbször a harminc fokot ostromolta — nem eredménytelenül. Egy csepp eső sem esett, a legelők, rétek „kiégtek” a nagy melegben. A jelenlegi takarmányhelyzetről kérdeztük Mezei Jánost, a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét. — Mennyi takarmányra számítottak az idén a mezőgazdasági üzemek? — A gabona betakarítása mellett a legfontosabb feladat az állatállomány takarmányszükségletének biztosítása. A legnagyobb „kiesés” a silókukorica termeléséből, a lucerna harmadik növekedéséből, a rét és'a legelők „terméséből” várható. A rétekről és a legelőkről 33 ezer vagon .takarmány betakarítására számítottak a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A szárazság miatt azonban 29 ezer vagon zöld- takarmány várható. A szénatermelés 11 százalékkal lesz kevesebb. A nedvdús takarmányoknál 8—10 százalékos 3 veszteség. Takarmányszalmából 2431, kukoricaszárból .265 vagonra lehet számítani. — Mekkora állatállomány etetéséről kell gondoskodni a megyében? — A termelőszövetkezeteinkben mintegy 80 ezer szarvasmarha, az állami gazdaságokban pedig 20 ezer szarvasmarha takarmányát kell raktárba gyűjteni. Ezen kívül a juhok és a sertések etetéséről is gondoskodni kell. A juhoknak borsószalmát is lehet takarmányként adni. A megyében 8—10 ezer hektáron lucernamag is terem. Ez is hasznosítható. — Hogyan lehet jellemezni a mostani helyzetet? — Elég nehéz a helyzet, de a nagy szárazság ellenére az idén sikerült a legsikeresebben betakarítani a füvet az árokpartokról, az utak, töltések mellől. Az 5415 hektárról eddig 1315 vagon füvet kaszáltak le. Fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek a szalmát takarmányként hasznosítsák, egyébként a MÉM rendelkezése értelmében tilos is elégetni. Minden termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak biztosítania kell a saját takarmány- és alomszalma-szükségletét. — A rétek, legelők öntözésére van lehetőség? — A megyében 70 ezer hektár területet lehet öntözni. Ebből eddig 50 ezer hektárnyi növény kapott vizet. A zöldség öntözése után a takarmánytermelő területedet kell öntözni. Tapasztalatunk szerint mindenütt igyekeztek a legésszerűbben öntözni és a berendezéseket jól kihasználják. ' — A természetes takarmányt mivel pótolhatják? — Minden növényi mellék- termékre szükség van. Szolnokon már dolgozik az ure- betin üzem, amely kiváló minőségű szarvasmarha-takarmányt készít, naponta 15 vagonnal. Sajnos kevés szövetkezet vásárolja. — Milyen kilátások vannak a következő évre? — Ha a mezőgazdasági üzemek a lehetőségeket észszerűen kihasználják, az idén is meglesz az állatok etetéséhez szükséges takarmány. — szc — Vascsövek a föld és a víz alá K inyújtózott, óriási tengeri kígyóhoz hasonlítanak a 600 milliméter átmérőjű vascsövek. Készül a szolnoki Széchenyi lakótelep vízellátását szolgáló vezeték. A Verseghy úttól a vasúti töltés alatt a Zagyván át, mintegy három kilométer hosszan helyezik el a csöveket föld és a víz alá. A Dél-magyarországi Magasés Mélyépítő Vállalat, a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói birkóznak, hol az iszappal, hol a kemény talajjal, meg a fullasztó hőséggel Fotó: T. Katona László
