Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

iSío. _____a. S ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Monfreolra figyel a világ (OLIMPIÁRÓL—OLIMPIÁRA (t3.) ~) Aranyak, arcok, pillanatok Testőr, mezítláb: Bikila Abeba Bikila, született 1932- ben. Csaknem minden olim­pia előtt röppentek fel ér­tesülések, mende-mondák ar­ról, hogy valahol Ázsiában, Afrikában vagy Dél-Ameri- kában feltűnt egy „tehetség”, aki ősi harci játékok, vagy éppen vadászat, halászat köz­ben úgy elsajátította a dár­davetés, futás vagy ugrás magas szintű művészetét, hogy ebben senki sem győz­heti le. Érkeztek ellenőriz­hetetlen hírek olyan atléták­ról, akik edzés nélkül, már­is akár 40—50—60 kilomé­tert is meg tudnak tenni. Mert történetesen civilben postások valahol Afrika bel­sejében. Bikila római sike­rét, amikor mezítláb győz­tesként beérkezett a mara­toni futás végén a zsúfolt stadionba, nem előzte meg különleges 'beharangozás. Az etióp' atléta győzelme a szenzáció erejével hatott. Ek­kor kevesen emlékeztek rá, hogy Bikila 1956-ban is ott volt már az olimpián. Mel- boume-ben futott hazája 4x400 méteres váltójában, azonban az afrikai ország csapatának csak statisztasze­rep jutott. Bikila, aki a Császári tes­tőrség tagja volt, római győ­zelme után az érdeklődés középpontjába került. Ter­mészetesen viselkedett, ami­kor az újságírók a leglehe­tetlenebb kérdésekkel ostro­molták : — Igaz, hogy gyermekko­rában kölyökoroszlánokkal játszott az őserdőben, és nem egyszer futva menekült az anyaoroszlán elől? Igaz, hogy az etióp hadseregben gyakorlatozás közben futár­ként pihenés nélkül, nehéz terepen 10—20 mérföldet tett meg? És igaz, hogy edzője sincs... Az etióp atléta néhány szó­val válaszolt. Semmiféle ér­zelem, semmiféle indulat nem tükröződött arcán. Nem látszott rajta földöntúli öröm, hogy a maratoni fu­tásban, ebben a klasszikus számban megelőzte a világ legjobbjait. Nem lepődött meg a fura kérdések halla­tán. Szenvtelen szavaiból ki­derült, hogy katonaként is­merkedett meg a verseny- szerű sportolással. Kiképzés közben, amikor Etiópia ma­gas hegyei között, távol min­den szórakozási lehetőségtől, sokszor töltötte azzal az időt, hogy társaival sokat futot­tak és a parancsnak mindig felajánlott valamiféle jutal­mat, díjat a győztesnek. — Soha nem lehetett tud­ni, hogy ki lesz az első — mondta Bikila. — Mindig más nyert. Otthon sokan tudnak úgy futni, mint én. Kiderült, hogy mindez nem volt sem álszerénység, sem túlzás. Az etión atléta egyéb­ként nem saját elképzelése szerint futkározoft, bármeny­nyire is olyan természetes a mozgása, mint az antilopé, hanem szakember foglalko­zott vele. Kitűnő edzője volt, Nurmi hazájából, Finn­országból a távoli Etiópiába került Omni Niskanen sze­mélyében. — Sokat töprengtem — mondta később Niskanen — mi a leghelyesebb módszer, miként érhetik el az etióp futók legjobb eredményei­ket. Arra törekedtem, hogy minél többet őrizzek termé­szetességükből. Ne legyen számukra több a versenyzés, mint mondjuk az, hogy a kókuszdió érése idején fel­másznak a fára. Hagytam, hogy ha úgy tetszik, akkor fussanak mezítláb, nem akar­tam, hogy egyik napról a másikra tornacipőben, mcle- gilőcipőben vagy éppen szö­gescipőben edzenek, verse­nyezzenek. Ezt majd te­gyék akkor, ha már ezt te­kintik természetesnek, de addig még sok víz folyik le a Kék-Níluson. Omni Niskanen elképzelé­sét a római olimpia igazol­ta, Abeba Bikila mezítláb tette meg a több, mint 42 kilométeres távot, így nyer­te a maratoni futást. Négy esztendővel később Etiópia első számú sportbüszkesége arra készült, hogy ezt a bra­vúrt megismétli, öt héttel az 1964-es tokiói olimpia előtt Bikila váratlanul megbetege­dett, az orvosok vakbélgyul­ladást állapítottak meg. A n lűtét elkerülhetetlen volt. Kevesen hitték ekkor, hogy Bikila ilyen előzmények után újra győzni tud az át­ló' ika legnehezebb verseny­számában. Szervezete azon­ban rendkívül erősnek bizo­nyult. Tokióban sokkal na­gyobb fölénnyel lett első, mint előzőleg Rómában. Ha­talmas ünneplésben részesí­tették. Négy esztendővel később az etióp atléta újra elindult az olimpián. A mexikói kö­rülmények kedvezlek neki. mert otthon, az abesszin- magasföldön éppen úgy két­ezer—kétezer kétszáz mé­terrel a tenger szintje fölött edzett, mint amilyen maga­san épült az azték főváros is. De ne felejtsük azt sem, hogy Abeba Bikila ekkor már 36 éves volt. Megint közbeszólt a betegség. Né­hány nappal a maratoni fu­tás időpontja előtt Bikila meghűlt, lázas lett. Meggyó­gyult, azonban alaposan le­gyengült. Rajthoz állt, de már a táv első negyedében a meggyötört szervezet fel­mondta a szolgálatot. Honfi­társa és tanítványa azonban, Manno Wolde kitűnően fu­tott, megszerezte a győzel­met Etiópiának. Bikila ked­vét ez a kudarc nem vette el a további edzéstől, ver­senyzéstől. Szeretett volna indulni az 1972-es olim­pián. Ez a vágya már nem teljesülhetett, mert a világ­hírű atlétát gépkocsiszeren- csétlenség érte. Kocsija az árokba fordult. Bikila sú­lyosan megsérült, Halié Sze- lasszié császár személyesen vállalta a gyógykezelés költ­ségeit. Hosszú napokig két­séges volt, hogy mit tud ten­ni az orvostudomány. Vé­gül is az atléta, akinek olyan természetes volt a futás, mint madárnak a repülés, béna maradt. Csak tolókocsin tudott járni. Nem mondott búcsút a sportolásnak, több- stór részt vett a mozgássé­rültek versenyén. Tisztelet­beli vendégként meghívták a müncheni olimpiára. Egy évvel később. 1973- ban, Bikila meghalt. A szíve mondta fel a szolgálatot az orvosi jelentés szerint. Ri­deg. tárgyilagos volt a köz­lemény, mert kimaradt be­lőle, hogy Abeba Bikila fu­tás nélkül nem tudott élni. (Folytatjuk.) Molnár Károly Rohamosan közeledik jú- liqs 17-e, a XXI. nyári olim­piai játékok nyitánya Mont­realban. Az olimpiai falu­ban már szinte egymás „sar­kára taposnak” az újabb és újabb s,portküldöttségek, s mind több ország nemzeti lobogója kúszik fel az ár­bocra. A 11 ezer sportolóra és kísérőire „szabott” falu­ban a magyar versenyzőkkel együtt mintegy kétezren ta­láltaié már otthonra. Tarka­barka összeállításunk a ■montreali olimpia jegyében készült. Minden elkészül a nyitányra A nyári játékok színhelyén az utolsó simításokat végzik, s az új és felújított létesít­mények valóban impozáns látványt nyújtanak. A 23 különböző versenyszínhely közül 11 most készült a nyá­ri játékokra. A különböző új létesítményeket a szépség és a hasznosság jellemzi. Ta­lán az olimpiai torony ma­rad el a várakozástól, amely kevésbé szépre sikeredett, mint ahogyan szerették vol­na. Az olimpiai stadion, az úszócsarnok, a kerékpárosok és cselgáncsozók küzdőtere, valamint az ökölvívó mér­kőzések és a szabadfogású birkózó döntők színhelye közvetlenül a falu mellett épült. Pillanatok alatt elér­hetők metróval, de ugyanígy föld alatt közelíthető meg a leggyorsabban többek kö­zött a sportcsarnok is. A labdarúgóknak — ha Toron­tóban játszanak — kell a legmesszebbre utazniuk, csaknem 600 kilométerre Montrealtól. A várostól 290 kilométerre szállnak vízre a vitorlások, míg a „lovas fa­lu” 72 kilométerre található. A legújabb olimpiai léte­sítmények közül kiemelke­dik az olimpiai stadion, amely 500 méterre van a fa­lutól. Az itt lezajló megnyitó és záró ünnepségeket, az at­létikai versenyeket, a labda­rúgó döntőt és a „ lovasok nemzetek nagydíja diadalát 70 ezren tekinthetik meg. Az evezős és kajak-kenu baj­nokság színhelye, az új re- gattapálya a Notre Dame szigetén épült, majdnem 10 kilométerre a várostól. A versenyeket itt 30 ezren néz­hetik meg. Az Etienne Des- marteau-csarnokban a ko­sárlabda csoportmérkőzsr e- ket rendezik, 4500 néző előtt. A kézilabda selejtező és a női kézilabda döntő színhe­lye a 3600 nézőt befogadó Claude Robillard-csarnok lesz. AVelodrom, a kerékpá­ros pályaversenyek és a cselgáncsbajnokságok szín­helye 7200 érdeklődő számá­ra biztosít férőhelyet. Az ugyancsali Claude Robillard- ról elnevezett úszócsarnok­ban a vízilabda csoportmér­kőzéseket játszák 2500 néző előtt. A lptér — ahol az öt­tusa lövészetet is rendezik — félszáz kilométerre Mont­realtól, L’acadie-ban van, s 14 ezren élvezhetik a ver­senyt Szuperköltség A nyári olimpiai játéko­kon egy szuperlativus máris bizonyos: a montreali lesz minden idők legdrágább olimpiája. A költségek 3.6S milliárd nyugatnémet márkára rúg­nak. Ez az összeg — mint ahogy Reymond Gerneau, Quebec pénzügyminisztere közölte, ötszöröse az erede­tileg tervezett összegnek. Négy esztendővel ezelőtt az ofimpia naív tervezői mind­össze 775 millió márkát irá­nyoztak elő... Az olimpiai stadion 2,Oá milliárd márkával kerül többe, s így a világ legdrá­gább arénája. Az összeg azonban így sem elegendő: a játékok után további 256 millióra lesz szükség, hogy a tornyot és az emyötetőt elkészítsék. Az olimpia össz- deficitje a pénzügyminiszter szerint 2,39 milliárd márka — a montreali lapok viszont legalább 2,75 milliárdot jó­solnak. Ugyanakkor a szer­vező bizottság bevételként 1,33 milliárd márkát vár. Dopping-ellenőrzés Robert Dugal, a dopping­szerek használatával foglal­kozó ellenőrző bizottság igaz­gatója közölte, hogy az aj­zószerek ellenőrzése minden eddiginél bonyolultabb és rafináltabb lesz Montreal­ban. A bizottság által össze­állított listán 125 szer került „tilosba”, s az ezzel kapcso­latos előírások betartásával 25 főnyi orvos-testület foglal­kozik majd. A legnagyobb gondot az anabolikus szteroidok elleni harc okozza. A sportolók izomerejét növelő szerek fel­ismerése ugyanis időhöz kö­tött. Ha valaki például az olimpiai rajtot megelőző két évben doppingolt, de az utol­só két hétben leállt a szerek szedésével, simán elkerülhe­ti a felelősségre vonást, mert a vizsgálat egyértel­műen negatív választ ad. A „kcikszolást” semmiféle el­járás sem mutatja ki ... „Civilek" az aranyéremért Az olimpia látogatóinak, nézőinek is alkalmuk lesz arany, ezüst és bronzérem szerzésére. Bizonyságot te­hetnek ugyanis olimpiai jár­tasságukról a Kereskedelmi Bank 45. emeletének olim­piai kiállítási termében — s ha jól vizsgáznak, érerfi lesz a jutalmuk. Olimpiai kérdés A bécsi Sport-Fűnk nem­régiben feltette az „olim­piai kérdést”: Montreal után Papp László lesz-e az osztrák amatőr ökölvívók edzője. Nyilatkoztatták töb­bek között dr. Lathar Scheert, az ökölvívó szö­vetség elnökét is. aki úgy­vélte, nagy nyereség lenne Papp László az osztrák ökölvívósportnak, mégis — mondta — nehéz elképzelni, hogy a magyarok elenged­jék ... 34 fajta kosztümben Jacques Liron, a szerve­ző bizottság protokollfő­nöke sajtóértekezleten szá­molt be a megnyitó és zá­róünnepség előkészületei­ről. Elmondta: a két cere­mónia körülbelül négymil­lió dollárba kerüL A ka­nadai résztvevők — há­romezren — 34 fajta kosztümbe, illetve egyen­ruhába öltöznek majd, amelyet Nicolette Massone, Montreal égjük legnagyobb divatházának tervezője „komponált”, * * * Montrealban megkezdte működését egy rádió, amely 24 órás szolgálatban híreket és üzeneteket köz­vetít a különböző orszá­gokból érkezetteknek, il­letve azok otthonlevő hoz­zátartozóinak. MOZI Szolnok Vörös Csillag: Kölyök — Semmittevők, Kert: Kettős bűntény Hamburgban (20 száza­lékos felemelt helyáron), Tal­linn: Egy bolond Párizsban (16), Tisza: Betyárok. Szandaszőlős Terv: szünnap. Jászberény Le­hel: Visszatérés Óz földjére (du.). Akció az elnök ellen (14), Kert: Aki esőben ment el (14). Kisújszállás Ady: A rivá­lis (14). Kunhegyes Szabadság: Két pont között a legrövidebb görbe. Kunszentmárlon Körös: Szerelmes Blume (14). Mezőtúr Dózsa: Hogyan fojtsuk víz­be . . .?. Béke: Ostromállapot (14), Szabadság: Bizalmi állásban (14, 50 százalékos felemelt helyáron). Tiszafüred Tisza: Onibaba (16), Jelenetek egy házasságból I—II. (dupla , helyáron), filmbarátok műsora), Törökszentmiklós Dó­zsa : Minden bizonyíték ellene szól, Hunyadi: Az ég velem van. Túrke ve Vörös Csillag: Halálos tánc (14). RÁDIÓ SZOLNOKI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Sanzonok Zsolnai Hédi előadásában. — 17.15: Gondos­kodtunk róluk. Balogh György riportja. — 17.25: Magyarnóták, csárdások. — 17.35: Néhány perc tudomány. — 17.45: Dzsessz át­dolgozások. — 18.00: Alföldi kró­nika — 18.15: Pepita lemezek külföldi előadókkal. — 18.27: Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes. KOSSUTH: 8.25: Dvorzsák: F-dúr vonós­négyes. „Néger”. — 8.50: Miről Ír a Társadalmi Szemle új síé­• rr MAI MŰSOR ma? — 9.00: Brahms: A-dúr sze­renád. — 9.34: Vidéki óvodá­sok énekelnek. — 10.05: Mikro- bi a cselszövő. Fantasztikus rá­diójáték. II. rész. — 10.42: Ün­nepi alkalomra. Berda József versei. — 10.47: Madrigálok. — 11.00: Giuseppe Taddei énekel. — 11.17: „Emlékezz Arzamaszra!” Lev Tolsztoj írása rádióra, alkal­mazva. — 12.35: Tánczenei kok­tél. — 13.20: Verbunkosok, nép­dalok. — 14.05: Éneklő világ. — 14.25: Brekuli csillagot keres. — Ivan Osztrikov mesejátéka. — 15.10: Jack Grunsky énekel. — 15.31: Lili. Részletek Hervé ope­rettjéből. — 16.00: A világgazda­ság hírei. — 16.05: „ . . . külön­ben rendes ember”. Szél Júlia műsora. — 17.05: Az Állami Né­pi Együttes műsorából. — 17.43: Lemezmúzeum. — 18.25: Üj könyvek. — 19.15: Szlovák iro­dalmi est Békéscsabáról. — 20.25: Bemutatjuk új népzenei felvételeinket. — 20.40: Mítoszok és legendák a Bibliában. XIII. rész. Mohamed ,,a próféták pe­csétje”. — 21.05: Népszerű éne­kesek és együttesek felvételeiből. — 21.44: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 22.20: Pillantás Ázsiából Ázsiá­ra. V. rész. — 22.30: Üj leme­zeinkből. — 23.30: operettkettő­sök. — Ö.10: Régi kórusmuzsika. PETŐFI: 8.05: Joe Carr zongorázik. — 8.33: Pillantás Ázsiából Ázsiára. IV. rész (ism.). — 8.43: Nóták. — 9.03: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 9.33: A vidám vitorlás. Részletek Gould zenés játéká­ból. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — 11.50: Miért csúnya? Jegyzet. — 12.00: Fúvószene táncritmusban. — 12.33: Mozart operaáriák. — 13.00: Nőkről — nőknek. — 13.33: A tábori kuk­ta. Részletek Békefi Antal—Ná­das Katalin daljátékából. — — 14.00: Jó utat! A Csúcsforga­lom magazinja. Zenei szerkesz­tő: Török Mária. Riporter: Pet- ress István. A műsor telefonszá­ma: 33-11-71. — Közben: 14.30— 14.35: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.45: A beat kedvelőinek. — 15.30: Hírek. — 15.33: Műsoris­mertetés. — 15.36: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvénymű­sor tíz percben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat zánkai úttörő könyvesboltjából. Játék­vezető: Liptay Katalin. — 15.46: Rivaldafényben. Szerkesztő: Tö­rök Mária. — 15.46: Ray Conniff vezényel. — 15.57: Peter Alexan­der operettmelódiákat énekel. — 16.07: A Left Bank Bearcats együttes játszik. —16.17: A Skorpió együttes új felvételeiből. — 16.33: Felix Weingartner vezényel. — 16.48: Osváth Júlia énekel. — Közben: 16.30—16.33: Hírek. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. Tábor-rádió — a balatonúj helyi és a balatonedericsi középisko­lás építőtáborból. — Ripor­ter: Angyalosi László és Rékai Gábor. — 18.00: Zentai An­na és Varga András nótákat énekel, Balogh Elemér cimbal- mozik. — 18.33: Sanzonszemle. — 19.33: Schubert kórusművei­ből. — 19.51: Kodály: Háry Já­nos. Daljáték négy kalandban — elő- és utójátékkal. — 21.59: Szimfonikus könnyűzene. — Válogatottunk veresége 22.33: Ritmus és melódia. Tánc­zene az NDK-ból. —• 23.30: Olasz barokk muzsika. TELEVÍZIÓ BUDAPEST: 1. MŰSOR: 17.28: Hírek. — 17.35: Mese az aranyról. Jugoszláv film (szí­nes). — 18.05: Ej, haj. száll az ének . . . Válogatás 30 év út­törődalaiból. — 18.15: öt perc meteorológia. — 18.20: Műso­rainkat ajánljuk! — 18.45: Prága reggeltől estig. A Horizont szer­kesztőség műsora. — 19.05: Rek­lámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna (színes).-— 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Juhász Ist­ván: Blanka. Tévéjáték (színes). — 21.05: Közös dolgaink. Riport- sorozat. II. rész. — 21.30: Aki mer,, az nyer . .. Társasjáték. — 22.30: Tv-híradó. 3. 2. MŰSOR: 20.00: Letűnt kultúrák nyomá­ban. Francia kultúrtörténeti so­rozat (színes). Xin/10. rész: T.ü- kia. — 20.25: Nyári színházi es­ték. Heinrich von Kleist: Heil- bronni Katica, avagy a tűzpróba (színes). Színpadi játék két rész­ben. A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház előadása felvétel­ről. (16 éven felülieknek!) — Közben: 21.30: Tv-hfradó. 3. BUKAREST: 15.00: Iskolatévé. — 15.30: An­gol nyelvoktatás. — 17.55: Növé­nyek és állatok. — 18.20: A leg­kisebbeknek. — 18.30: Tv-híradó. — 19.00: Reflektor. — 19.20: Egy éjszaka Karlsteinben című cseh­szlovák film. — 20.45: Népi gyüt- tesek műsora. A Lehel Kupa nemzetközi női ifjúsági röplabda torna során mindinkább tisztázód­nak az erőviszonyok. Az már nyilvánvaló, hogy a franciák gyenge csapattal érkeztek, és nem tud beleszólni a végső győzelembe egyik magyar vá­logatott sem. Eredmények: Bulgária— Franciaország 3:0 (1, 4, 3,) Csehszlovákia—M agjxaror- szág „A” 3:0 (9, 7, 10.) A Az Országos Ifjúsági Kupa mérkőzések legnagyobb ará­nyú győzelmét a Szolnoki Vízügyi-Dózisa aratta a Pécs ellen: Rekitáék huszonhat- szor találtak a pécsi hálóba, s mindössze egyetlen gólt kaptak. A torna során kiala­kult a középdöntő mezőnye, az A-csoportban a következő a sorrend: 1. Szolnok, 2. BVSC, 3. FTC, 4. Spartacus. B-csoport: 1. KSI, 2. U. Dó­zsa, 3. Eger, 4. Bp. Honvéd csehszlovák csapat volt az esélyesebb és mindössze az volt a kérdés, hogy a magyar együttes mennyire tudja megszorítani őket. Nos, nem sikerült, a csehszlovák lá­nyok érettebb játékkal, könnyedén győztek. Lehel SC—Magyarország „B” 3:0 (6, 11, 14.) Nem volt magas színvonalú a mérkő­zés, a hajrában a hűtőgép- gyári lányok erőteljesebben játszottak, s ezzel nyertek. A tegnap délelőtti erednie nyeli: Szolnoki V-D—FTC 3:1 (0:0, 3:0, 0:0, 0:1.) A bajnok­ság első két helyezettjének találkozója nagy küzdelmet hozott. A hazaiaknak több helyzetük volt és megérde­melten győrtek. BVSC—Spartacus 3:2 (1:0, 1:0. 1:1. 0:1.) Ü. Dózsa—Bo. Honvéd 7:3 (1:0, 1:1, 3:1, 2:1.) KSI—Egri Dózsa 9:4 (0:1, 1:0, 2:1, 6:2.) ^ f I ti V7olozon a Damjanich-uszodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom