Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-09 / 161. szám

f t 1976. július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP *5 S zolnok megye gazdasága, társadalma az elmúlt öt év alatt tervszerűen fejlődött. Fejlődésének irá­nyát, lehetőségeit a megye területfejlesztési terve fog­lalta össze, amely meghatározta a legfontosabb gazda­ságpolitikai célkitűzéseket, és biztosította a megye kiegyensúlyozott előrehaladását, a lakosság életkörül­ményeinek további javítását. A tervidőszak lezárult, s az eredményekről, változásokról ezúton tájékoztatjuk megyénk lakosságát. Tízezerrel teils munkás 1970—19T5 ÖT ÉV SZOLNOK MEGYE ÉLETÉBEN Ezen belül a lakosság bér- és élveszületések száma 1974— 75-ben volt a legmagasabb: 18,3—18,4 fő, (a tervidőszak átlaga 16,4.) A népesség kor- összetételében növekedett a munkaképes koron aluliak, és lényegében változatlan maradt a munkaképes korú­ak (255 ezer fő) száma és aránya. A gazdaság valamennyi ágazatának dinamikus fejlő­désével párhuzamosan ja­vult a lakosság életszínvona­la. Jövedelmük évente 9.9 százalékkal, öt év alatt össze­sen 60 százalékkal nőtt. (Az országos áltag 56 százalék) nők száma. Emelkedő jövedelmek, nagyoii érufereafsm A jövedelmek alakulásá­nak megfelelően nőtt a lakos­ság vásárlóereje és a kiske­reskedelmi forgalom. Az el­múlt fél évtizedben 60,3 szá­zalékkal — a tervet megha­ladóan — emelkedett az áru­forgalom. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem egyenle­tesen, évenként változott, erős hullámzást mutatott. (1972-ben például csupán 6 százalékkal, 1975-ben már több mint 12 százalékkal volt nagyobb a forgalom az előző évinél.) Tavaly átlagban egy Szolnok megyei lakos 12 ezer 800 forintot költött fogyasz­tási cikkekre és építőanya­gokra (6 ezer 500 forinttal többet, mint 1970-ben.) Ter­mészetes, hogy a növekvő forgalom mind több üzletet mind nagyobb eladóhelyet igényelt. Fél évtized alatt 40 ezer 620 négyzetméterrel bő­vült a megye üzlethálózata. Emellett megannyi elavult üzletet (összesen négyzetmétert) Új A lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítésére kö­zel 4 milliárd forint értékű beruházás valósult meg (az önerőből épített lakások nél­kül.) Az öt esztendő alatt a tervezett 15 ezerrel szemben 18 ezer 865 lakás épült a me­gyében. A magánerőből épült lakások adják a terven felüli többletet. A tervezett állami lakásoknak ugyanis 90 száza­léka épült meg, mert a kor­szerű lakások költsége az öt esztendő alatt számottevően emelkedett. Mindent egybe­vetve a megye lakásállomá­nya 12 ezer 500-zal nőtt 1970. óta, így ma száz lakásra át­lagosan százkét család jut, hat családdal kevesebb, mint 1971. elején. Az új lakások 85 százaléka kettő, illetve több szobával és zömében közművesített területen épült. A lakásépítés üteme azon­22 ezer szüntettek Úi lakások, javuló vízellátás Kórházi ágyak, szeclális ettheeak bérjellegű bevétele 47 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevéte­lek 53 százalékkal emelked­tek. Legnagyobb mértékben — 128 százalékkal — a tár­sadalombiztosítási juttatások gyarapodtak. A személyi jövedelmek emelkedéséhez nagymérték­ben hozzájárult a megye fog­lalkoztatottsági szintjének növekedése, öt év alatt ösz- szesen 12 ezerrel nőtt a fog­lalkoztatottak tábora, ebből 10 ezer volt a munkavállaló meg, alakítottak át korszerű bolttá, .vagy építettek újat helyette. Az új létesítmények 70 százaléka 400 négyzetmé­ternél nagyobb alapterülettel, gyors, modem kiszolgálási formával létesült. Néhány jellemző adat a megye idegenforgalmáról. A vendégforgalom közel más- félszeresére emelkedett az el­múlt öt esztendőben. 1975- ben már 93 ezer vendég szállt meg a megyében. Az ideláto­gató idegent ma már jóval főbb kulturált hely várja, mint öt évvel ezelőtt. (A cser- keszőlői és szolnoki kemping faházai 163 szálláshellyel bő­vültek, három új szálloda épült: a szolnoki Tiszaliget- ben a 102 ágyas Turing Hotel, a városközpontban a 152 á°yas Pelikán Szálló, Tisza­füreden pedig egy 25 szemé­lyes szálloda.) Mindezek el­lenére a megye adottságaihoz kéDest még mindig alacsony a külföldi vendégforgalom, amely a propaganda hiányos­ságával is magyarázható. ban nem tudott lépést tarta­ni az igényekkel, különösen a megyeszékhelyen, ahol öt év alatt 7300-zal emelkedett a népesség száma. A közmű­vesítés fejlesztésén belül az ivóvízellátás bővítése volt számottevő. A napi ivóvíz­termelés öt év alatt meg­duplázódott, a vízvezetékhá­lózat 600 kilométerrel bővült, és 32 ezer lakást tudtak a hálózatra kapcsolni. 1975 vé­gén már a belterületeken la­kó emberek 78 százaléka ré­szesült közműves vízellátás­ban. Korántsem volt ilyen kedvező az előrehaladás a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésében, öt év alatt 29 kilométer vezeték épült, s a bekapcsolt lakások aránya mindössze 7,4 százalék. A múlt évvégén a megye 76 települése közül hat város és két nagyközség rendelkezett csatornahálózattal. A megye termelő ágazatai — ipái', építőipar, mezőgaz­daság, közlekedés — dina­mikusan, némely területen a tervezettnél is gyorsabb ütemben fejlődtek. A jó eredmények nemcsak a gaz­dasági fellendülés alapját teremtették meg, nagy mér­tékben hozzájárultak a la­kosság életkörülményeinek javulásához, az életszínvo­nal emelkedéséhez is. Az iparban 38 százalékkal emelkedett a termelés és közel 10 ezer 200-zal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Kiemelkedő eredményeiket hozott a megye iparosítása: a vállalatok, szövetkezetek 5,6 milliárd forintot fordí­tottak új beruházásokra, amelyeknek zöme a tervben maghatározott 11 településre összpontosult. Magvalósítá­sukhoz kedvezményes hite­lek formájában — jelentős segítséget kaptak az állam­tól is. Az új Ipari létesítménye­ket az eddig iparszegény te­lepüléseken, Karcagon, Me­zőtúrion, Kunszentmárton- ban és Tiszafüreden hozták létre. Csupán éhben a négy helységben hét, 500 dolgozó­nál többet foglalkoztató gyáregység kezdte meg a termelést. Az Iparilag fejlettebb vá­rosokban, Szolnokon és Jászberényben létesített üze­mek, a porfestékgyár, akén- savgyár, a kenyérgyár, illet­ve a Hűtőgépgyár bővítése már intenzív jellegű beruhá­zások voltak. A szövetkezeti ipar bőví­tése — főleg a községekben —, a háztartásban dolgozó nők számára biztosított munkalehetőséget A jó eredmények mellett azonban gondok is jelent­keztek. A magyébe települt iparvállalatok. szövetkeze­tek egy része viszonylag korszerűtlen üzemeket ho­zott létre, ahol a termelé­kenység igen alacsony szín­vonalon van. Mindent egy­bevetve azonban tény, hogy a megye gazdaságában pozi­tív változást hozott az ipa­rosodás. Elősegítette a falusi lakosság kereseti lehetősé­geinek megteremtését, jöve­delmének növekedését, gyor­sította a városok, községek fejlődését, különösen a gyer­mekintézmények és a lakás­építés területén. Szolnok me­gye felzárkózott az iparilag közepesen fejlett megyékhez. (1976. elején már minden harmadik dolgozó ipari mun­kás volt.) A .gazdaság fellendülésé­nek, az életszínvonal javulá­sának fő részese az építő­ipar volt, amely az öt év alatt végzett közel 20 milliárd fo­rint értékű építési-szerelési munkával tervét túlteljesí­tette Az elmúlt fél évtized­ben 14 ezer lakást, 600 'kilo­méter vízvezetéket, számos középületet, oktatási intéz­ményt, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi létesítményt építettek, amelyek közül a legnagyobb beruházás a Ti­sza II. vízlépcső és a szol­noki személypályaudvar épí­tése volt. Az építőipari szervezetek azonban kapacitásuk bővíté­sével sem tudták teljesen kielégíteni a fokozatosan, emelkedő építési igényeket. A döntő ok, hogy a befejező szakipari munkákhoz min­dig kevés volt az emberük, öt év alatt mindössze 250- nel nőtt a munkásainak szá­ma. Az egészségügyi és szo­ciális ellátás öt évre szóló fejlesztési elképzelései meg­valósultak, sőt a tervezettnél több kórházi ágy és bölcsödé létesült. Karcagon 156 ágyas elmeosztály, Szolnokon 268 ágyas új kórházi épületet ad­tak át, a szülészeti ágyak száma pedig 25-el emelke­dett. Mezőtúron, Jászberény­ben és Törökszentmiklósim felépített rendelőintézet és a szolnoki szakorvosi decent- rum működésével jelentősen javultak a járó betegek ellá­tásának feltételei is. Az or­vosi körzetek száma 14-gyel, a gyermekorvosi pedig 13- mal növekedett. A szociális ellátás körében az elmúlt öt Eredményes volt az el­múlt ötéves terv az oktatás, a közművelődés ágazatában. Magától értetődő, hogy a nők munkavállalásával nőtt az óvodák iránti igény, ami jóval meghaladta a tanácsok anyagi lehetőségeit. A válla­latok, szövetkezetek azonban jelentős anyagi támogatással, a lakosság pedig társadalmi munkával segítette a taná­csokat, így épülhetett a ter­vezett 1800 helyett 3511 óvo­dai hely a megyében. Az el­múlt fái évtizedben 88 álta­lános iskolai tanterem (hu­szonnéggyel több, mint a ter­vezett) épült a megyében. A gyermeklétszám koncentráló­dása azonban, különösen Szolnokon, nem csökkentet­te, sőt növelte a tanterem­gondokat. Egy tanteremre ma még a megyében 1,35 ta­nulócsoport jut. A túlzsúfolt­ság megszüntetése az ötödik ötéves tervidőszak kiemelt feladata. A konyhai kapaci­tások és a napközis termek hiánya miatt feszültségek vannak a napközi otthonos ellátásban is. Lényegesen jobb a helyzet a megye középfokú oktatási intézményhálózatban. Az el­múlt öt esztendőben négy új középiskola épült (Túrkevén, Űjszászon és Szolnokon.) Ki­vitelezési problémák miatt húzódott el a kereskedelmi szakmurjeásképző iskolával együtt épülő kereskedelmi szakközépiskola átadása, ahol az idén szeptemberben kez­dődhet meg a tanítás. A gya­korlati oktatás színvonalát húsz műhelyterem, a vidéki tanulók elhelyezését eddig 658 kollégiumi hely építésé­vel biztosították a helyi ta­nácsok. A szakmunkásképző iskolák száma Szolnokon, Mezőtúron és Kunszentmár- tonban nőtt, Jászapátiban pedig diákotthon épült. A tanácsolt és a vállalatok összefogásának eredménye­ként egy művelődési központ, hét művelődési otthon, négy könyvtár és nyolc klub­könyvtár létesült vagy vált korszerűbbé. 1971-ben adták át a Szolnoki Galériát, 1975- ben pedig a Vosztok úti 300 személyes filmszínházat. Ja­vultak a testnevelés és spor­tolás tárgyi felételei is. Szá­mos iskolánál korszerű sport­udvart, játékteret építettek, túlnyomórészt társadalmi munkával. A megyeszékhe­lyen, Mezőtúron és Jászbe­rényben sportkombinát és fedett sportcsarnok épült. El­év kiemelkedő feladata volt az öregekről való gondosko­dás további javítása és kiszé­lesítése. (180 szociális ottho­ni hely és 16 öregek napkö­zi otthona létesült az elmúlt fái évtizedben a megyében, emellett megkezdődött a házi szociális gondozás. 1975. vé­gén már 35 hívatásos és 38 társadalmi gondozónő közel négyszáz időskorú embert gondozott.) készült a Szolnoki MÁV SE edzőcsamoka, az automata tekepályája, és megkezdődött Szolnokon, a nemzetközi ver­senyek lebonyolítására is al­kalmas kajak-kenu pálya ki­alakítása. Az utóbbi esztendőkben rohamosan növekedett a la­kosság ipari szolgáltatási igé­nye. A megyei tanács külön alapból támogatta a szolgál­tató egységek építését. A tervidőszakban hét szolgálta­tó házzal gazdagodott a me­gye, évi 170 ezer üzemórával bővült az autószerviz-szol­gáltatás. GELKA-szerviz lé­tesült Karcagon, Kisújszállá­son, Túrkevén és Kunszent- mártonban. Két vegytisztító szalont alakítottak ki Szolno­kon. bővült a bérfehénnemű szolgáltatás és megyei felve- vőháltózat. Három mosó- és vegytisztító szalon építésének befejezése azonban áthúzó­dott erre az esztendőre. • * * Az eredmények összegzése és számbavétele nem azt je­lenti, hogy nem voltak gon­dok, problémák. hiányos­ságok is. Az első ízben ké­szült ötéves komplex terület- fejlesztési tervben meghatá­rozott alapvető követelmény volt, hogy a célkitűzéseket a megyei adottságok maximá­lis kihasználásával, a leg­ésszerűbb szervezeti haté- konysággal területileg is op­timálisan kell megvalósítani. A tapasztalatokat össze­gezve megállapítható, hogy a megye szocialista iparának növekedési üteme elmaradt a tervezettől. A lemaradás alapvető oka. hogy a munka hatékonyságának növekedése nem tartott lépést a követel­ményekkel. Lassan hódított teret a piaci igényekhez iga­zodó. korszerű termékszer­kezet és gyártmánycsszetétel. A természeti adottságok ki­használása is mérsékeltebb volt a tervezettnél. A mező- gazdaságban a termésered­mények és a műszaki szín­vonal alakulása kielégítő volt, az állattenyésztés ered­ményei azonban Indokolatlan hullámzást mutattak. A me­zőgazdasági termelés növeke­désével nem tartott lépést a feldolgozó ipar sem. Ezért az ötödik ötéves terv idején súlyponti feladat lesz az ösz- hang megteremtése és az ará­nyos fejlődés biztosítása. Az üzlethálózat fejlesztésé­ben a hat város és a megye­székhely maradt el a célki­tűzésektől, és igen lassan fejlődött a vendéglátóipari közétkeztetés. A lakoság életkörülményeit alapvetően befolyásoló terü­leteken á feszültségek mér­séklődtek: növekedett a nők gazdasági aktivitása, javult a lakásellátás, bővült a gyer­mekintézményhálózat, fejlő­dött az ivóvíz- és gázellátás, javullak az oktatás és a köz- művelődés valamint a sporto­lási feltételek, tovább fejlőd­tek, szépültek városaink és községeink. összességében megállapít­ható, hogy a megye társadal­mi & gazdasági előrehaladá­sában a negyedik ötéves tervidőszakban elért ered­mények kiemelkedő jelentő­ségűek, és megteremtették az ötödik ötéves tervciklusban a további fejlődés szilárd alapjait. A megyei tanács vb tervosztálya ló átlagok a növénytermesztésben Az ipari ágazatokhoz ha­sonlóan jónak értékelhetők a mezőgazdasági üzemeli öt­éves ciklusban elért ered­ményei is. 1971—75. között a tervezettnél is gyorsabban fejlődött termelésük, amely meghaladta az országos nö­vekedési ütemet, A növénytermesztésben az átlagtermések évről évre emélkedtek. A megye mű­velhető területe 1 százalék­kal, a foglalkoztatottak szá­ma pedig 8 ezerrel lett ke­vesebb. A terület és mező- gazdasági dolgozók táborá­nak csökkentését azonban a termelés műszaki-techno­lógiai színvonalának gyom emelkedése, a termelési rendszerek térhódítása el­lensúlyozta. A zöldségtermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés eredményeivel azonban nem lehetünk elégedettek, elma­radtak a célkitűzésektől. Régi utak áj köiilöslien A közlekedési, hírközlési ágazatokban a vasúti közle­kedés fejlődése volt kiemel­kedő. Érzékeltetésül két jel­lemző adatot említünk: öt év alatt 52,4 százalékkal nö­vekedett az áruszállítás, és a helyi autóbuszokon utazók napi átlagos száma 65 ezer­ről 94 ezerre emelkedett. A forgalom növekedését a közlekedési feltételek je­lentős javításával, a jármű­állomány bővítésével érték el a közlekedési vállalatok. A vasút villamosításával felgyorsult a közlekedés a Szolnok—Békéscsaba közötti és a Szolnok—hatvani vo­nalakon. A gyér forgalmú vasutak megszüntetésével egyidejűleg biztosították a közúti személy- és áruszál­lítást . Mezőtúr—Túrkeve, Kisújszállás—Dévaványa és más települések között Összezsugorodott a háztáji állatállomány, a zöldságter- mő terület 1975-ben 38 szá­zalékkal, a szarvasmarha- állomány pedig 5 százalék­kal kevesebb volt, mint öt évvel korábban. Az állattenyésztési ágak mérsékeltebbb fejlődé­sét nem ellensúlyozták a növénytermelés kiugróan magas termésátlagai. Mind­ez az exportfeladatok telje­sítésében és a megye lakos­ságának ellátásában is át­meneti gondokat okozott, és a szabadpiaci árak indoko­latlan hullámzásához veze­tett. A kenyérgabona, a rizs, az ipari növények termesz­tésében a mezőgazdasági nagyüzemek jó eredménye­ket érték el, teljesítették a terveket. Bővült a gazdasá­gok 'élelmiszerieldől '»ózó te­vékenysége és bolthálózata, nagyobb és választékosabb lett — elsősorban a váro­sokban — az árukészlet. A közúthálózat fejlesztése, korezei^ísitése viszonylag szerényebb mértékű volt. A 4-es számú -fő közlekedési út megyei átkelő szakaszá­nak korszerűsítésén kívül csak néhány alsóbbrendű útvonal vált jobb minőségű­vé. Az úthálózat folyamatos kiépítése során Szolnokon két közúti felüljáró, Kun- szentmártonban új Körös- híd épült. Mezőtúron és Túr­kevén már elkészült, Szol­nokon pedig az idén fejező­be a buszpályaudvar építése. A közúti járműállorhány karbantartási igényeivel összhangban fejlődött a me­gye autó-szervizhálózata is, amely további bővítést igé­nyel. i Az elmúlt fél évtizedben esztendőről esztendőre emel­kedett Szolnok megye népes­sége. Az ezer lakosra jutó Egy éve, a vasutasnapon adták át Szolnokon az új személypályaudvart / Új óvodák, iskolák, riiákonkmk

Next

/
Oldalképek
Tartalom