Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
1976^ július 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Koreai szolidaritási nagygyűlés Martfűn Műanyag áruk Kunhegyesről Tegnap a Szakszervezetek ^Szolnok megyei Tanácsa vendégeként Szolnokra látogatott Kim. Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli es meghatalmazott nagykövete és O Szang Kvon, a nagykövetség titkára. A me- ^ jgyébe érkező diplomaták a »-megyei pártbizottság saék- ® házában Majoros Károly- ’ Irat, a megyei pártbizottság titkárával találkoztak, aki tájékoztatta őket megyénk helyzetéről. Ezután a vendégek a martfűi Tisza Cipőgyárban a koreai háborúnak véget vető fegyyersziineti egyezmény megkötésének 25. évfordulója alkalmából rendezett szp’údaritási nagygyűlésen vettek részt- Árvái IstAz ötödik ötéves terv végére csaknem 120 dolgozó szabadul fel az anyagmozgatás korszerűsítése révén a Tiszai Vegyi Kombinátban a nehéz fizikai munka alól. A •több, mint 6000 dolgozót foglalkoztató leninvárosi üzemben jelenleg még 364-en foglalkoznak anyagmozgatással. ván. az SZMT vezető titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondott beszédet. A nagygyűlésen felszólalt a KNDK nagykövete is. A résztvevők elhatározták. hogy szolidaritási táviratot küldenek a Koreai Szakszervezetek Szövetségének és tiltakozó táviratot juttatnak el a dél-koreai báb- klikknek, Pák Csöng Hinek. Délután Szolnokon, az SZMT székházában találkoztak a koreai diplomaták a szakszervezetek megyei tanácsának vezetőivel. A találkozón Papp Lajos megyei titkár tájékoztatta a vendégeket a szakszervezeti mozgalomról. • A belső szállítás és anyag- mozgatás korszerűsítése során többek között átépítik a műanyag-készáruraktárt, belső kontónerállomást alakítanak ki, továbbá gépesítik a műtrágya-zsákolást is. A műtrágva-zsákoló üzem rekonstrukciója során új vagonrakó gépeket és zsáktöltőket állítanak üzembe. Bővíti műanyagüzemét az Alföldi Szilikátipari Vállalat. Eddig csak Törökszenl- miklóson állítottak elő műanyag bukósisakokat, hegesz- töpajzsokat, csónakokat és csöveket, az idén decembertől azonban már Kunhegyesen is. Ott építenek ugyanis egy új, 600 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot, mivel a törökszentmiklósi üzemben már nem volt elegendő hely a bővítéshez. A mintegy 3 millió forint értékű építkezésen a helyi Kunság Népe Tsz építőbrigádja dolgozik és jelenleg a csarnok vasbeton vázának összeállítását fejezték be. Az új csarnokhoz természetesen korszerű szociális helyiségek is tartoznak, továbbá a kunhegyest telepen még az idén 2,5 ezer négyzetméter beton- utat is építenek. Amint az üzem teljes kapacitással termel majd, a jelenlegi 14 millió helyett már évente mintegy 40 millió forint értékű műanyag árut gyárt az Alföldi Szilikátipari Vállalat. Kevesebb anyagmozgató Barátom az eső Vallja az esernyökészilfi Odakinn süt a nap, az emberek eső után sóhajtoznak. És egyiküknek, másikuknak talán eszébe sem jut, hogy ernyője Szolnak —a és egyben az egész megye — egyetlen esemyőjaví- tó kisiparosánál Czinege Andrásnénál már megjavítva várja gazdáját — A mi szakmánkban nincs szezon. Legtöbbször — ha jó idő van — napok is elmúlnak, hogy felkeresne valaki az elromlott ernyőjével. Viszont essen akár egy csepp eső is... — Olykor milyen „betegségben” szenvedő ernyők kerülnek leginkább a keze alá? — A legtöbbjüknél sűvtö- rés van, de sok kellemetlenség fordul elő a nyelekkel, a rózsával és a koronával is. Mindenféle emyőjavítást vállalok és nem rajtam mülik, ha esetleg mégsem tudom elvégezni. Nagyon rossz az alkatrészellátás. Elsősorban sínt nem lehet kapni. Ekkor általában új ernyőt veszek, azt ajánlom fel a tulajdonosnak, a régi ernyőt megtartom magamnak és felhasználom belőle a jó alkatrészeket — Csaknem hátrom évtizede foglalkozik — az oklevelén is ez áll — esemyőké- szitéssel és javítással. Még ma is van olyan ember, aki ernyőt készíttet magának? — Hol van az már ... Mikor ’49-ben megismerkedtem szakmám alapjaival, még mindennapos eset volt, hogy valaki ernyőt csináltasson. Mesteremmel, K. Tóth Máriával nagyon szerettünk új ernyőket készíteni, hiszen mégiscsak az az igazi. Azóta ebben a szakmában több évig dolgoztam a ruházati vállalatnál, de nekik állítólag nem volt kifizetődő az esemyőjavítás. így most ismét egyedül dolgozom és jó néhány éve már, hogy új ernyőt csináltam. Ma — talán így is mondhatom — egyszerűen nem divat, hogy ernyőt készíttessenek az emberek. i — ön szerint jó a mai esernyődivat? — Praktikus. Az ernyők könnyen kezelhetők, az ösz- szecsukhatók kevésbé balesetveszélyesek, ugyanakkor nagyon kis helyen elférnek. De nemrég azt hallottam, hogy az esemyődivatban is újjáéled a régi módi. Ismét divatos lesz a fanyeles esernyő azzal az eltéréssel, hogy az újakon minden cikk másmás színű anyagból készül majd. — Előfordult már, hogy problémát okozott egy-cgy ernyő megjavítása? — Igen. Egyszer egy francia, vagy spanyol ernyő nagyon megizzasztott. Rejtélyes volt, egyszerűen nem tudtam kinyitni. Már azon gondolkodtam, hogy elvágom, de szerencsére nem került rá sor. Ennek az ernyőnek — a többitől eltérően — lefele kellett nyomni a fogóját, s az abba szerelt rózsa nyitotta ki az ernyő rugóját. — Tudtommal csak hazánk néhány nagyobb városában dolgoznak esemyőké- szitő és -javító mesterek, de ők sem a fiatal korosztályból kerülnek ki. Mi a helyzet az utánpótlással? — Az esernyőjavítás valamikor, még a felszabadulás előtt sokáig vándoripar volt, az esernyőkészítés pedig megbecsült. rangos szakmák közé tartozott. Az utóbbi időben azonban elvesztette tekintélyét, szabad iparrá minősítették. Egyébként rengetegen jelentkeztek már nálam tanulónak. Azután nézelődtek, figyelték, hogyan dolgozom és — elment a kedvük a szép szakmától. Látták, hogy milyen aprólékos és gondos munkát kell végezni, s talán megijedtek a rájuk váró nehézségektől. Én még néhány évig dolgozom, ha nyugdíjas leszek, akkor sem hagyom abba. De hogy utána mi lesz? Igazán sajnálom. — — gajdos — A TERMÉKSZERKEZET ÁTALAKÍTÁSÁÉRT (3.) A korszerűbbet „országos fejjel” A Szolnak megyei Tanács Vasipari Vállalat az elmúlt évek során, a IV. ötéves terv első éveinek, adatait felhasználva folyamatosan rangsorolta termékeit és azok jövedelmezőségét. Ezzel azonban nem elégedtek meg, esetenként vizsgálták és elemezték a termelés egyes fázisait is. Elkészítették a, gazdaságosabb termelési struktúra létrehozását célzó intézkedési tervet, majd a munka- és üzemszervezési tervet, s igyekeztek e két terv között az összhangot megteremteni. A két terv egybehangolásának fontosságát néhány példával lehet érzékeltetni. A kereslet felmérése azt mutatta. hogy érdemes az akkumulátoréin ezek és a kész akkumulátorok gyártását növelni, ugyanakkor a sod- rcayfonat és a horganyzott ereszcsatorna gyártását kevésbé gazdaságosnak találták. Tervükben előirányozták, hogy a sodronyfonat készítését fokozatosan megszűrd étik. Ugyanez a sors várt volna az ereszcsatornára is, erre azonban volt és van kereslet, ezért a technológia fejlesztése mellett döntöttek. (Időközben árrendezésre is sor került, így a termék már nem volt veszteséges.) A csatornát korábban kézi erővel, egyméteres darabokban gyártották. Ma kétméteresek az elemek és cilvan célgépsarok állítják elő. amely például a vízszintes elemeket teljesen automatikusan készíti. A termelést ebből a termékből két év alatt — a műszaki és szervezési intézkedések nyomán — megkétszerezték. (lagyobb gazdaságossággal Még alaposabb munkát igényelt az akkumulátorok gyártásának átszervezése. Átalakították például a szerelőszalagot, így ugyanannyi munkás több egységet tud összeszerelni. A félautomata körasztal — amely mellett most dolgoznak — azonban megkövetelte a műveleti sorrend átdolgozását is: közel azonos idő alatt elvégezhető munkai.» ri-tölcm Ve1' p tolvam«tot felbontani. Korábban a;z akkum ul» tori e- mezak ógrmevezett l'enéca b&rzefl tör+ént. most ezt is félautomata végzi. Ilyen intézkedések tették lehetővé, hogy az akkumulátorgyártást két év alatt a korábbinak négyszeresére tudták növelni, ugyanekkor a fajlagos költségek éppen a dara'cszám növelése révén — csökkentek. Hasonló termékkorszerűsítésre másutt is került sor az elmúlt időszakban. A Jászberényi Műszeripari Szövetkezetben például 1973-ban a villamos csengőket találták gazdaságtalannak, de műszaki és szervezési intézkedésekkel sikerült kifizetődővé tenni, és ma is gyártják. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál, a vasszerkezeti üzemben. a gyártmányok gazdaságosságát úgy növelték, hogy a különböző munkafázisok vészteségidejét „faragták le” szervezési intézkedésekkel. Egyrészt megváltoztatták, ésszerűbbé tették a technológiai folyamatot. másrészt még 1974-ben bevezették a havi 24 órás mumksmapíényképezést. (Ez utóbbi éppen a különböző veszteségidők elemzésére ad lehetőséget.) Bár csak távolról tartozik választott témánkhoz, mégis érdemes megemlíteni azt a kezdeményezést, amellyel a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezetben találkoztunk. Ez a szövetkezet termelésének 80 százalékát tőkés bérmunkából állítja elő, vagyis különböző nyugati cégek hozzák az anyagot, a modellt, ok pedig megvarrják. (Ezek a termékek egyébként szükségszerűen a legmodernebbek, hiszen a megrendelők csak kifogástalan, terméket fogadnak el. Most például felnőtt síruhát készítenek — meg is mutatták — rendkívül ízléses kivitelben.) A szövetkezet, számítva dolgozóinak a bánmunkában szerzett 'nagy 'gyakorlatára és a textUmházaü ipar rekonstrukciójára — amelynek eredményeként a magyar textilanyagok minősége ma már alig marad el a legfejlettebb országokétól — az elkövetkezendő években a bérmunka csökkentését és a hazai anyagból varrt ruhák exportjának növelését tervezi. Az elképzelést azért tartjuk említésre méltónak, mert bizonyítja, hogy ©gy viszonylag kisebb üzem is gondolkodhat „országos fejjel”. A szövetkezetnek ugyanis kevésbé érdeke a hazai alapanyagú export növelése, hiszen a bérmunkából — az átlagos 20 százalékos nyereségből — is jól „megél”. Annál inkább érdeke az országnak, hogy minél több hazai termék jusson külhoni piacokra, hiszen ezzel gazdasági egyensúlyunkat billentjük helyre. tíz Egyetértés kevés ■;) Most, e sorozat vegén, " csupán néhány üzemet bemutatva, nem vállalkozhatunk az egész .megye „középiparira” érvényes következtetések levonására. A megyei Népi Ellenőrző Bizottság azonban éppen az idén áprilisban vizsgálta ugyanezt a témát tizenhat, zömmel kisebb iparvállalatnál és szövetkezetnél. A vizsgálat általános megállapításaiból idézünk: „A vizsgált egységek ismerik a tárggyal kapcsolatos rendeleteket, irányelveket, de csak az egységek fele készítette el termékeinek jövedelmezőség-szerinti rangsorolását. A vizsgált vállalatok, szövetkezetek • harmincnyolc százaléka készített intézkedési tervet, huszonkét százaléka pedig egyéb tervben rögzítette elképzeléseit a termékszerkezet megváltoztatására. A vállalatolt, szövetkezetek ötven százalékánál a termékösszetétel kialakítása sarán a spontaneitás, a piac szabályozó szerepe, a kereslet-kináíúí.M, viszonya határozta meg a tényleges termékösszetételt, nem pedig az egységek prognosztikus előrelátása.” A NEB általános következtetései és az újságíró tapasztalatai egyaránt a tennivalók sokaságára hívják fel a figyelmet. Hogy mit kell megvalósítani, azt a megyei pártbizottság cselekvési programja tartalmazza. Olyan vállalatnál, szövetkezetnél nem Is jártunk, ahol az abban leírtakkal, a termek-, szerkezet gazdaságosabbá tételének sürgető igényeivel ne értettek volna egyet. Az egyetértés azonban kevés. Most már — ott is, ahol eddig keveset tettek — c programnak megfelelő, gyorsabb, valóban hathatós cselekvésre van szükség. Vége Trömböczky Péter Több lakás épül, fejlődnek a szolgáltatások Tanácskoztak megyénk ipari szövetkezeteinek küldöttei Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége tegnap tartotta meg Szolnokon a tagszövetkezetek küldöttközgyűlését. A tanácskozás első napirendi pontjaként szó esett a Szolnok megyei ipari szövetkezetek elmúlt öt évi tenme- lésének alakulásáról, fejlődésük az elmúlt tervidőszakban az országos fejlődési ütemnél erőteljesebb volt. A tagszövetkezetek termelési értéke 64,7 százalékkal nőtt A termelési többlet 75 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A szövetkezetek többségénél korszerűsödött a termékszerkezet, 6 a gyártási folyamat is. Sajnos, a lakosság részére végzett javítás-szolgáltatás és a lakásépítés fejlődése már mérsékeltebb növekedéssel járt. Az 1970-es évihez képest a lakossági szolgáltatás 21 százalékkal a lakásépítés 23.2 százalékkal nőtt az elmúlt öt esztendőben. A IV. ötéves terv végéne 3600 lakás volt például a terv, ezzel szemben azonban asafc 2190 készült el. S igaz, sok helyen alkalmaznak már korszerű építési technológiát, de az építőipari szövetkezeteit egy része még mindig szakemberhiánnyal küzd. így nehezen tudják a magasabb szintű szervezettséget és technikát igénylő feladatokat ellátni. A szolgáltatások kis mértékű növekedésének oka főként az, hogy csökkentek a hagyományos szol gál tatások iránti igények. Akadályozta a fejlődést a tervezett autószervizek „üzembe lépésének” elhúzódása is. A tanácskozáson többek között beszéltek a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról és 'bérezéséről is. A rekonstrukciók és az új beruházások esetében már a tervezés idején figyelembe vették a szociális igényeket. Az 1975-ös bérszánt 34,7 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbi értéket. Ez az előirányzottnál magasabb bérnövekedés részben szövetkezetek laza. dáJkodásánaik nye. Az elkövetkező őt év feladatai szervesen kapcsolódnak a IV. ötéves tervben elért eredményekhez. A termelés mintegy 38—40 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendei értéket. A termelést úgy kell megszervezni, hogy a termékek belföldi és külföldi piacokon egyaránt gazdaságosan értékesíthetők legyenek. A tervek szerint a szövetkezetek exportra termelése öt év alatt 55—68 százalékkal nő. Az építőipari szövetkezetele legfőbb feladata a többszintes lakóházak építése. Az V. ötéves terv időszakában 2500—2600 lakást adnak át A lakosság részére végzett szolgáltatások értéke pedig 45—50 százalékkal nő majd. A küldöttközgyűlés résztvevői megválasztották az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének tisztségviselőit, a különböző bizottságok tagjait az országos tanács tagjait s az Tpari e””es Szövetkezetek VII. kongresz- bérgaz- * szusának küldötteit A KI- kövefckezme-t SZÖV megyei elnökévé m Molnár Jánost - választatták
