Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
4* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP & 19^6 július 8. Óvatosan merül az evező. A csónak szélmentén Halad, nehogy a ladik orrán keletkező hullámok okozta lapa- tyolás elriassza a halakat. Az etetőhelyet jelző karónál (elemelkedik a csónak orrában ülő halász, s széles ívben senderíti a vetőhálót. Az álomsúlyok csobbanása szerte ugrasztja a lakmdrozó jószágokat, jónéhány azonban így is bennemarad a ravaszul eszkábált hálóban. Nagy hevesen próbálnak menekülni a zsinegek szorításából a pontyok, az amurok, a kárászok. De hiába próbálkoznak még- probahalaszat is csak sikeres a r A tiszasülyi Állami Gazdaság halastavain havonta tartanak próbahaláSzatot. Száznál is több halat fognak ilyenkor, megszámolják, lemérik őket. Az átlagsúlyból állapítják meg hány dekával gyarapodtak. Az ötös számú tó „lakóit” 19 dekás „korukban” telepítették tavaly novemberben. A júniusi próbajjalászatra — amikor képriportunk készült —, 47 dekára nőttek. Fotó: T. K. L. Ügyes kezek segítkeznek a halászoknak. Csörögi Csaba családi segítség, N. Szabó József pedig nyári gyakorlatát tölti a gazdaság halastavánál. Halász szakmunkásnak tanul a tatai szakmunkásképző intézetben. I Katona József aggodalmasan számol: meglesz-e az egykilós átlagsúly az augusztusi lehalászáskor .. . ? Hz ember minden dolog mértéke Műszerek és mértékek Babilóniában 4000 évvel ezelőtt a királyok üvegkemény dioritszik Iából szobrokat faragtaí- tak. s .ezek lábán jelöltek meg a ..láb" hosszát A babilóniai ,.láb''-at .15 egyenlő részre osztották. - ígyJ kapták az aújjat". Protagorász ókori filozófus szerint: az ember minden dolog mértéke 1 j. hüvelyk, arasz. láb. könyök, marék. lépés — ilyen mértékkel határozták meg a mennyiségeket. Az emberek testméretei azonban nem egyformák, így aztán a mértékegységek is igen gyakran változtak. A zűrzavarban úgy próbáltak segíteni, hogy nem ritkán az uralkodó testméreteiből vezették le az alapvető méreteket. Följegyezték például, hogy I. Henrik angol király udvarában a yard hossza azt a távolságot jelentette, amely a király orrhegyétől kinyújtott balkarjának nagyújja hegyéig terjedt. Nagyobb távolságokat a hajdani időkben „nyillövés- nyi”, „futamnyi”, „egy napi járóföldnyi”, „puskalövés- nyi”, „kiáltásnyi”, stb. jelölésekkel adták meg. Érdekes itt megemlítenünk, hogy a szögmérés talán az egyetlen, amely a'babiloni kultúra óta szinte semmit sem változott. A méretek zűrzavarából a nagy francia forradalom teremtett kivezető utat. A jakobinus Romme javaslatára csillagászokat, geodétákat, tudósokat bíztak meg azzal, hogy megmérjék a Föld különböző méreteit és a kapott adatokból vezessék le az új mértékrendszert. Megállapodás szerint a Föld kerületének negyvenmilliomod része a hosszúság egysége: 1 méter. Az „ős-métert” Kruspér István tervei szerint 1874. május 13-án a párizsi Conservatoire des Arts Métiers-ben öntötték ki. A hiteles méterrúd platina- iridium ötvözetből készült. 1899-ben Nagy-Britannia és Oroszország kivételével valamennyi európai állam csatlakozott az egyezményhez. A mértékügyi megállapodás volt az első alkalom, amikor sikerült nagy nemzetközi tudományos együttműködést kialakítani. Tulajdonképpen ezzel a megállapodással egységesedett világszerte nem csupán a hosszmérték egysége, hanem az ebből levezetett súly, ür, és térfogat mértékegysége is. Kialakult az egységben elfogadott mértékegység rendszer, amely előfeltétele volt a mérőműszerek és mérőeszközök tömeges gyártásának. Az első laboratóriumi finom mérleget például 1970- ben Harrison angol órás készítette Cevendish kémikus számára. Johann Baptist Schwilgué, a strassburgi világhírű automata óra tervezője és készítője találta fel a múlt* század első éveiben a hídmérleget. Hasonló állomások vannak az időmérés eszközeinek fejlődésében. A mérőműszerek- sokaságából: még említsük meg a mai hőmérő kialakulásának történetét. Az első „gőzhőmérőt” Santorio-Santorio olasz orvos készítette a XVII. és XVIII. század fordulójában. Készített hőmérőt Galilei, II. Fer- dinánd toszkán nagyherceg és Halley angol űstököskuta- tó, hogy végül Gabriel Fahrenheit elkészítse az 1700-as évek elején a róla elnevezett hőmérőt, amelyet Amerikában mindmáig használnak. Ezen a skálán az emberi test hőmérséklete 100, a jeges víz hőfoka 32, míg a víz forráspontja 212. Vele nagyjából egyidőben René-Antoin Réaumure élkészítette a róla elnevezett hőmérőt. Ezen nulla foknak a víz fagypontját tekintik, s nyolcvannak a forrpontot. A mindmáig legelterjedtebb hőmérőt Anders Celsius svéd csillagász alkotta meg a XVIII. században. Eredetileg ezen a hőmérőn nulla fokkal jelölték a víz forráspontját, a fagyáspontot viszont 100 fokkal. Csak később fordítót-* ták meg a skálát. A legprimitívebb, legegyszerűbb mérőeszközök megjelenése is már óriási forradalmat jelentett az emberi gondolkodásban: a minőségi érzékelés helyett a mennyiségi szemlélet megjelenését. „Az idő térre vált és a tér súllyá” — írta Thomas Mann. A mérés maga a termelés szolgálatába állt ugyan, de egészen más jellegű volt, mint a többi emberi tevékenység: kezdettől fogva ki kellett elégítenie az állandó-' ság, a reprodukálhatóság és a minél nagyobb pontosság igényét. Révész Tibor Józanul az ittas vezetésről Hazánkban minden ötödik közúti balesetnek az alkohol, az ittasság az okozója. Túrkeve, 1975. november 22., szombat, kora reggel: Kiss István és barátai hízott sertéseket tuszkoltak fel a kocsira. Az áldomás ilyenkor nem . maradhat el. Jó néhányszor összekoccantak a pálinkás poharak. Az áldomás után néhány perccel Kiss István már sötétkék Zsigulijának volánjához ült. („Egy deci pálinka alkoholtartalma 7 óra alatt bomlik le és távozik a szervezetből, de hogy az agy és az idegrendszer is ismét tökéletesen működjék, ahhoz még több idő kell.” Alkohol 1976 OKBT-kiadvány.) Sietett, reggel 8 órakor kezdődött a vizsga az új KRESZ-ből. — Emlékszem, maiteres ruhában jött. Hibapont nélkül töltötte ki a tesztlapot. Igen, úgy tűnt, nem józan. Leadta a lapját, és a padok között téblábolt, zavarta a többieket. Elküldtem. — A vizsgáztató rendőr 9 órakor látta utoljára, és 11.30-kor a kocsi hátsó ülésén a kislányával, elgázolta a 20 éves Bútor Juliannát, aki december 6-ra virradóra a kórházban meghalt. „Igen, azért történt a baleset, mert ittas voltam és figyelmetlen” — vallotta a rendőrségen és az ügyészségen. Azt mondta, figyelmetlen volt? Néhány perc alatt a szabálytalanságok sorozatát követte el. Három jelzőtáblát hagyott figyelmen kívül: Előzni tilos! — ő előzött. Harminc kilométeres sebességkorlátozás — hatvan kilométert jelzett a seT bességmutató. Elsőbbségadás kötelező! — még csak nem is lassított! 1 („Az ittasság fokától I függően csökken a i vollánnál ülők ko- j orrdináciás készsége, i fokozódik a bátorsága, i az önbizalma, amely bizonyos határon túl mán- í felelőtlenséggé, kritikátlansággá, hősködéssé, : gátlástalansággá válik. \ Eszeveszetten hajtanak, j előznek, kanyarodnak. - Pedig a legegyszerűbb j közlekedési szituációt j sem képesek felmérni, j helyesen dönteni, de ha ! az agy még kifogást z'i- í nul is működik, a tompa reflexek a parancsát mán- nem tudják végrehajtani.” Alkohol ‘ 1976.) — Nem láttam a lányt, csak mikor már a motorház tetejére repült. Amikor előztem a lovaskocsit, a Zsiguli az útpadkának ütközött, megijedtem, hátranéztem, a kislányomat figyeltem, és mire visszafordultam ... — Egy kilométer távolságra indult és kocsiba ült, azt mondja, érezte, hogy kicsit bódult, és mégis. Pedig a bátyja is kérte, ne vezessen. — Nem tudok mit mondani. Mindenki hibázik egyszer. — Munkahelyén a városgazdálkodási vállalatnál rendes, szorgalmas, józan, nem afféle hebehurgya könnyelmű embernek ismerik. — Több mint húsz éve vezetek, még szabálysértést sem követtem el. Most meg ... Nem loptam, nem csaltam, nem raboltam. A hátam mögött mégis összesúgnak; volt, aki gyilkosnak nevezett. Majd megőrülök néha. Kínoz, gyötör annak a pillanatnak az emléke. Eladtam a kocsit, ne is lássam. Elütöttem egy fiatal nőt, nem bietos, hogy a haláláért is én vagyok a felelős, de amíg élek — bármilyen büntetést is kapok — nem szabadulok a lelkiisme- ret-furdalástól. Ha belegondolok, hogy valaki az én lányomat ... — Gyűlölöm azt az embert ... Julika volt az egyetlen gyermekünk. Nyúlánk, karcsú, törékeny teremtés. Virágért ment az üzletbe azon a délelőtt, és nem jött többé haza. Érti! Nem jött haza. Pedig ő nem tett mást, csak ment, szabályosan a zebrára lépett. Holdkórosként járunk azóta a lakásban. Rideg lett a ház, és üres az életünk. Százszor, ezerszer a kezünkbe vesz- szük a fényképeit, a ruháit, a cipőit, a jogosítványát, amelyet a tragédia előtt egy nettel kapott. Oda egy fiatal élet, mert egy ember pálinkagőzös állapotban ... Iszonyú. Az ilyen embert én... A gyászoló anya gyötrő fájdalmából felszakadó indulatai az idő múltával csillapodhatnak talán, de sohasem tudja megbocsátani; hogy a fájdalom és a gyűlölet érzésével kell az életét leélni. (Magyarországon tavaly közel 4 ezren szenvedtek könnyebb vagy súlyosabb sérülést — kéz-, lábtörés, agyrázkódás — váltak nyomorékká vagy vesztették el életüket, mert valaki, aki a kormányt fogta vagy az úttestre lépett, részeg volt.) Súlyos vagy kevésbé súlyos sérülés lesz a baleset következménye, ritkán múlik az ittas vezetőn, sokkal inkább az élétveszélyes helyzetbe sodort józan emberek lélekjelenlétén. Tavaly történt, késő nyár estén Törökszentmiklóson, a Sallai úton. A darus tehergépkocsi a lezárt sorompó előtt állt. — Kicsit szédültem, a szemem le akart csukódni. Mikor felnyílt a sorompó, elindultam, többre nem emlékszem. Egy motorkerékpáros száguldott utánam, és eszeveszetten kiabálta: Jó ember, álljon meg! Elütött egy kerékpárost. Észre sem vettem. Hogyan történhetett meg velem? — Kitisztult fejjel Szabó Zoltán már maga sem értette. El sem akarta hinni, nem rajta múlott, hogy az út szélén egymás mögött haladó három kerékpáros közül csak egyet ütött el. Az első kerékpárosnak a táskáját sodorta le a válláról. A második ijedtében az árokba ugrott, de a harmadiknak, az 55 éves Nagy Istvánnak nekirohant. Áldozatát életveszélyes sérüléssel szállították kórházba, gégemetszést hajtottak rajta végre. Nehezen beszél, fullad. „Űjabb műtéti beavatkozásra lesz szükség, de lényeges javulás nem várható” ez áll az aktához csatolt szakértői véleményben. — Mit mondhatok, sajnálom azt az embert. De megkaptam érte a büntetést: másfél év szabadságvesztés, négy év járművezetéstől eltiltás. Tudom, vétkeztem. De nem hagy nyugodni a gondolat, mi történhetett velem. Mindig megittam a magamét, de sohasem okoztam balesetet. Egyszer volt egy kisebb szabálysértésem. Igen, ittas vezetés miatt. És Szabó Zoltán még hosszasan bizonygatta, hogy úgy érezte. ha megivott is néhány pohárral, épp oly jól vezetett, vagy talán még job.ban, mint mikor egy korty sem volt benne. („A véralkoholszint és a baleseti lehetőség között szoros összefüggés mutatható ki. Egy műszeres kísérlet megdöbbentő adatokat eredményezett. Kiderült, hogy egy ezrelék véralkohol esetén — mindössze fél liter bort kell meginni hozzá — a baleseti veszély harmincegyszer, másfél ezrelék esetén — enyhe alkoholos befolyásoltságban — már százhuszonnyolcszor nagyobb a baleset veszélye, mintha a vezető egyetlen csöpp szeszt sem fogyasztott volna. Alkohol 1976.) Ha tisztában lett volna ezzel a kétségbe vonhatatlan ténnyel a 23 éves Gaál Tamás, öt üveg sör után nem tetőzi könnyelműségét még azzal, hogy stoposokat is felvesz a szüleitől elcsent gépkocsiba. Világos volt. a 4-es számú főútvonal száraz. A forgalom nem zavarta. Nem lépett eléje gyalogos, nem kanyarodott be előtte kerékpáros, de a három srác cukkolta egymást. És Gaál Tamás megmutatta. A sebességmutató mind feljebb és feljebb kúszott. Ez volt minden, na és a fa az út szélén. amelynek nekirohantak. Az egyik stoposa, a kunhe- gyesi Méhész Mihály meghal . — Nemcsak én, ő is hibás volt. Meglökte a karomat. Higgye el, nem az öt üveg sör miatt volt sr baleset. Kicsit ideges, ingerlékeny voltam, mert az anyámmal összekaptam. Ezért is ittam. Évezredes magyar szokás, hogy koccintunk borúra, derűre, ha új élet születik, ha halottat siratunk el, ha születés- vagy névnapot köszöntünk, ha jókedvünk van, de akkor is, ha rossz. Az ivási szokásaink nem változtak. Nem arról van szó, hogy aki ivott, ne vezessen — aki vezet, az neigyék, hogy életben maradhassanak a Bútor Juliannák, s a Nagy »Istvánok ne váljanak nyomorékká. Kovács Katalin Zajtalan villamosok Csehszlovák villamosok importjáról tárgyal a Budapesti Közlekedési Vállalat a csehszlovák Tátra vállalattal, amely évente mintegy ezer villamost gyárt. Az elavult fővárosi villamospark korszerűsítése érdekében az V. ötéves terv időszakában 172 szerelvény beszerzését tervezik. Az árajánlat kedvező, s az is előnyös, hogy a csehszlovák villamosok kereke gumibetétes, s így szinte zajtalanul közlekedik. A mezőgazdászok rendszeresen „versenyeztetik” egymással a különféle növényeket; a próbák előreviszik a növénytermesztést és lehetővé teszik a hozamok fokozását. Ilyen — többnyire csak a szakemberek számára „látványos” — verseny ért véget a közelmúltban külföldi és hazai szójafajta között. A vetélkedő kísérleti táblákon zajlott le, két „résztvevője’1 a hazánkban használt amerikai eredetű növény és a Takarmánytermesztési Kutató Intézetben nemesített új fajta volt. Jelenleg a vetés- terület háromnegyed részén amerikai fajtákat használnak a mezőgazdasági üzemek. Ezek felváltására az Iregszemcsei Kutató Intézetben Kurnik Ernő és Oberritter Anna új magyar fajtát nemesített ki. Ennek szára 80—110 centi magasra nő meg és különös ismertetőjele, hogy kissé megtörik, úgynevezett cikkcakkos lefutású. Levelei középzöldek és tojásdad alakúak. Az egész növényt barna szőrzet fedi. Virágja fehér, kicsi. A magyar fajta tenyészideje 115—130 nap, a mag nyersfehérje tartalma 38—40. olajtartalma pedig 20—22 százalék. . (Mind a két érték igen jó eredménynek számít.) Az összehasonlító vizsgálatok bebizonyították, hogy három év átlagában a magyar fajta többet terem és minősége is jobb, mint az amerikaié. További előnye az iregszemcsei szójának, hogy magja szeptember közepéig csapadékos, hűvös időben is beérik. Az érés idejére a növényállomány gyakorlatilag lombtalan, ami megkönnyíti a gépi betakarítást. K /
