Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-06 / 158. szám
me. jűrrus s. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 Sikeres előrehaladás az integrációs program végrehajtásában Holnap kezdődik a KGST XXX. ülésszaka Túrkevén aratásra készen A héten kezdődik a betakarítás Öt új kombájn munkában Július " én kezdi meg munkáját Berlinben a KGST !XXX. ülésszaka^ amely előreláthatólag az együttműködés Hegfontosabb továj^ftj feladataink kijelölésével segíti a szocialista közösség gazdasági integrációjának gyorsítását. Ezút- ttal már az integrációs program végrehajtásának ötéves tapasztalatai áljziak rendelkezésre, amelyeknek összegezése imég szilárdabb alapot teremthet az együttműködés fejlesztéséhez. fcz 1971-ben elfogadott (komplex program az integ- ráció fejlesztésének feladatait 10—15 éves időszakra határozta meg. Most tehát az rút felénél-hanmadánál tartunk. Ez természetesen nem fogható fel úgy. hogy a kitűzött feladatok felét-hairmadát teljesítettük, hiszen az integrálódás folyamatát nem a teljesített feladatok számával kell mennünk, hanem az egész folyamat előrehaladásával, az egyes országok és az egész közösség gazdasági fejlődésének "lényeivel, az együttműködés elmélyülésével, a tagországok nemzeti gazdaságainak fokozatos ösz- saeőoofácsolódásával. í nagyfokú dinamizmus Az Integrációs program •Végrehajtásának sikerét min- ■deneikelött azok az eredmények fejezik ki, amelyeket a tagországok népgazdaságuk fejlesztéséiben a komplex program elfogadása óta elértek^ Igen jelentős például, bogy országaink az elmúlt öt- 4ves időszakban — a világ- gazdaságban az utóbbi években tapasztalt válságjelenségek ellenére is — dinamiku- ®an tudták fejleszteni gazdaságukat, sőt a fejlődés üteme az előző tervidőszakhoz képest növekedett. A KGST- tagoxszágok nemzeti jövedelme 1971—75 között 38, ugyanekkor a fejlett tők ésorszá goiké 14. ezen belül a közös piaci országoké mindössze 12 százalékkal nőtt. A KGST országok ipari termelése 1975- foen 45, a fejlett tőkésországoké pedig csak 9 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet A szocialista közösség országainak gazdaságát a stabilitás és kiegyensúlyozottság, fejlődését a nagyfokú dinamizmus jellemezte. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy az elmúlt öt évben, a komplex program céljainak megfelelően jelentős előrehaladást értünk el a tervezési együttműködésnek vagyis a KGST keretében folyó együttműködés alapvető módszerének a fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban különösen fontosak voltak a felső szinten lefolytatott gazdaságpolitikai konzultációk, amelyek lehetővé tették a nemzeti tervek megalapozását és a tervek két- és sokoldalú összehangolásának' elmélyítését. A tervezési együttműködés megalapozottságát az is növelte, hogy nagyszámú prognózist készítettek és azokat felhasználták a tervező munkában. Új módszerek és formák Üj módszerekkel, formákkal is gazdagodott az elmúlt öt évben a KGST-országök együttes tervező munkája, ez főiként az 1976—1980-as tervidőszakban érezteti hatását. Mindenekelőtt az 1975. évi budapesti ülésszakon elfogadott sokoldalú integrációs intézkedések tervéről van szó, amely a világon első ízben tartalmazza a legjelentősebb közös feladatokat, elsősorban a különböző termelőkapacitása!!; létesítésében, a gépipari szakosítás és kooperáció fejlesztésében, a tudományos- műszaki kutatások célszerűösszehangolásában. A tervező munka új vonása az is, hogy az egyes országok, belső tervezési rendjüknek megfelelően külön is feltüntetik az integráció fejlesztésével összefüggő feladatokat. A népgazdasági tervek integrációs fejezetei szerves kapcsolatot teremtenek a sokoldalúan elhatározott célok és a nemzeti tervek között. A tervezési együttműködés fejlesztéséhez tartozik az is, hogy ugyancsak a budapesti ülésszak határozatot hozott a távlati c él programok kidolgozására, amelyek 1990- ig tartalmazzák majd az energia- és nyersanyagellátással, a gépipari szakosítás és kooperáció fejlesztésével, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelésével, az ipari közfogyasztásicikk-éllá- tással, valamint a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos közös tennivalóikat. Az elmúlt évek folyamán — a tervezési együttműködés elmélyülésével szoros összefüggésben — a termelési kapcsolatok bővülésében haladt élőre legsikeresebben az integrációs program megvalósítása Elsősorban a tagországok fűtőanyag- és energetikai bázisának fejlesztésére, egyes fontos nyersanyagokból a szükségletek kielégítésére történtek jeletős erőfeszítéseik. Megkezdődött az Oren- burgi, a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték építése. Több sokoldalú egyéz- ményt írtak alá a KGST-or- szágok nyersanyag ellátásának javítására. E megállapodások alapján van folyamatban a Szovjetunióban a vastartalmú nyersanyag- és forróötvözet-termelő kapacitások bővítése, épül a kijenba- jevi aztbesztkombinát, az uszty—ilimszkj cellulózkom- binát. Ezek a komplex programban előirányzott és közös erőfeszítéssel megvalósuló termelőkapacitások az 1980- as évektől kezdve jelentős feRendelkezés az ügyfelek fogadásáról A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke rendelkezett az ügyf élfogadás és az ügyfélszolgálat továbbfejlesztéséről. Az ügyfelek időveszteségének csökkentése, valamint az ügyintézés javítása érdekében a tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a dolgozók ügyeikéit általában munkaidőn kívül intézhessék. A tanácsok szakigazgatási «szervei szerdán teljes munkaidőben és hetenként legalább két fél munkanaoon — délelőtti és délutáni megosztásban — fogadják az ügyfeleket, A szerdai ügy- félfogadástól a helyi körülmények miatt kivételesen eltérhetnék. A nem helybeli ügyfeleket azonban, szerdán Í6 fogadni kell A tisztségviselők hetenként legalább egyszer fogadják az ügyfeleket. A rendelkezés értelmében gondoskodni kell a szombati, illetőleg a munkaidőn kívüli félfogadás megszervezéséről. Az országgyűlési képviselőket, a tanácstagokat, valamint a tanács bizottságának tagjait a szak-, szervezeti jogsegély-szolgálat munkatársait továbbra is soron kívül fogadják. Amint a rendelkezésből kitűnik, a nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben, a megyei városi kerületekben, a nagylélekszámú községekben indokolt az ügyfélszolgálat, amely táié- koztatja az ügvfeleket, közreműködik az államigazgatási eljárásban és az ügyek intézésében. ( Naponta 120 vagon gabona Rajtra készen sorakoznak a kombájnok ladatot töltenek majd be a résztvevő országok, így hazánk nyersanyagellátásában, gazdasági fejlődésében. Jelentős előrehaladás történt a gépipari szakosítás és kooperáció kibontakozásában is. öt év alatt 50 sokoldalú szakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá, amelyek mintegy hatezer termékre terjednek ki. Lehetővé teszi, hogy országaink gazdaságosabban gyártsanak, értékesítsenek, illetve szerezzenek be energetikai berendezéseket, tengeri és folyami hajókat, nagy tehergépkocsikat, szerszámgépeket, prés- és kovácsoló berendezéseket, traktorokat és mezőgazdasági gépeket, televíziókat, konténered szállítási eszközöket, könnyű- és élelmiszeripari építő- és épí- .tőanyagipari gépeket és berendezéseket, alkatrészeket és egyéb termékeket. Jelentős változások történtek az elmúlt öt évben a KGST intézményrendszerben is. Számos új területtel gazdagodott az együttműködés, új KGST-szervek alakultaik, létrehoztak új nemzetközi szervezeteket és gazdálkodó egyesüléseket. Az új intézmények hasznosan segítik az integrációs célok megvalósítását. Az iilésszaHok jelentősége Az integrációs folyamatban a KGST-ülésszakok jelentősé-, ge is tovább nőtt. Az utóbbi években már rendszeresen miniszterelnöki szinten tartják é tanácskozásokat, ezzel is kifejezve a témák, a döntések jelentőségét. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon főként a komplex program megvalósításával kapcsolatos szervezeti intézkedéseiket, munkaprogramokat tekintették át. 1973-ban Prágában fogadták el az Orenburgi gázvezeték létesítésével és a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozásával kapcsolatos határozatokat. Az 1974. évi szófiai jubileumi ülésszakon már több fontos egyezményt is aláírtak, köztük az Orenburgi gázvezeték építésének általános egyezményét. Itt fogadták el a KGST-szabványokra vonatkozó konvenciót is. Az 1975. évi budapesti ülésszakon a sokoldalú integrációs intézkedések tervének elfogadásával, az 1976—1930 évi népgazdasági tervek koordinációjának áttekintésével és a távlati célprogramok kidolgozásával kapcsolatos határozatok elfogadásával ugyancsak jelentős állomása volt az integrációs program végrehajtásának. A budapesti ülésszakon elhatározott célprogramok kidolgozása a megszabott ütemben halad, az eddig végzett munkát a KGST XXX. berlini ülésszaka értékeli majd. Hat hónap alatt 800 Jákó szekrénysor A tervezettnek megfelelő eredményekkel zárta a félévet a jászjákóhalmi Asztalosipari Szövetkezet. Az új telephelyen, kedvezőbb körülmények között termelő szövetkezet dolgozói az év első felében 15 és fél millió forint termelési értéket állítottak elő, és a szövetkezet árbevétele meghaladta a 14 millió forintot. Az Asztalosipari Szövetkezet főbb termékei közül az idén is keresett cikk volt a „Jákó” szekrénysor. A mutatós szobabútorból 3 típusban. 800 garnitúra készült el 6 hónap alatt. Ismét sláger volt a „Jákó-Fantázia” háromajtós szekrény, bevált a különböző garnitúrákat jól kiegészítő dohányzóasztal. Szekrényből 4 ezer, az asztalokból 3 ezer'került a bútorboltokba. Még csendes a túrke vei határ, de nem sokáig marad ilyen.. Néhány, várakozással teli nap és megkezdődhet az esztendő legfontosabb mező- gazdasági vmunkája —- az aratás. A műhelyek előtt indulásra készen sorakoznak a betakarító gépelc. A szerelők még egyzser, utoljára átvizsgálják őket, rendben van-e minden. Ahol hibára bukkannak, azonnal kijavítják. Az emberek is készülődnek. Már hetekkel ezelőtt mindenki tudta mi lesz a feladata. A vezetők, a szövetkezeti tagok egyaránt izgalommal várják a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az idei aratásit. Ez lesz az első „közös” aratás, nem mindegy, hogyan sikerül. (A város három termelőszövetkezete — a Táncsics, a Búzakalász. a Vörös Csillag — ugyanis 1976. január 1-én egyesült) A termelőszövetkezet ‘ vezetőit már kora tavasszal foglalkoztatta a nyári betakarítás. Pontos tervre volt szükség. A szövetkezet három kerületében — ezek önálló termelési területek — külön-külön készült a részletes betakarítási terv. A kerületek pontos aratási .menetrendje” alapján dolgozták ló a központi terveket. A termelőszövetkezet több mint 16 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 5831 hektár a kalászosok területe, 840 hektár pedig a borsóé. Az aratás előtti gépszemlét megtartották. A szemlebizottság alapos vizsgálódás után minden gépet megfelelőnek találta műszaki, tűz- és munkavédelmi szempontból. A három kerület 132 szerelő szakembere kiváló munkát végzett. A téli és a tavaszi hónapokban több mint 100 betakarító és szállító gépet javítottak meg. A gabona betakarításához 42 kombájn áll rendelkezésre. A műhelyek előtt „felsorakozott” két John Deere 970-es kombájn, egy Class Domináj/or. nyolc SZK—6-os — melyből 5-öt az idén vásároltak —, kilenc SZK— 5-ös, tizennégy SZK—4-es és I nyolc SZKD—5 R típusú kombájn. A borsó betakarításához 23 gépre van szükség. A terményeket tizenhárom IFA teherautóval és negyven traktorral szállítják a tárolóhelyekre. Ennyi gép előreláthatólag elegendő Hazánkban a foglalkoztatottak száma az elmúlt öt évben 120 ezerrel nőtt. A jelenlegi tervidőszakban már csak 60 ezres növekedéssel számolhatunk. Az üzemek, a gyárak előtti táblára egyre több szakma kerül a „felveszünk” címszóval. A legtöbb helyen létszámhiánynyal küszködnek. A „munkaerő-gazdálkodás” szabályozásaként megszületett az első intézkedés — amit köznyelven létszámstoppnak nevezünk. Az alkalmazotti létszámkorlátozás nyilván segít a munkaerő-ellátási gondokon, önmagába ez azonban még nem elég. A vállalatoknak saját maguknak kell felkutatni a lehetőséget a munkaerő átcsoportosításra, a munka ésszerű megszervezésére. Az alkalmazottak létszámszabályo- zása még nem biztosíték arra például, hogy az „iroda- házak”-ban a munka szervezetten halad. Erre a gondolatra jutottak a szolnoki Vasipari Vállalat vezetői is akkor, amikor elhatározták: munkanap fényképezéssel megvizsgálják a nem fizikai állományban lesz. Mivel a termelőszövetkezet földjei elég nagy területen húzódnak — Kisújszállástól Mezőtúrig, Kuncsorbától Dévaványáig — gondoltak a gépek átcsoportosítására is. Ha a gépekről beszélünk: az alkatrészellátást sem lehet említés nélkül hagyni. Az idén jóval kevesebb a gond, mint a korábbi években, de azért most is van panasz. Az SZK—6-os arató- cséplőgépekhez, az IFA teherautókhoz szinte semmilyen alkatrészt nem kap a szövetkezet. Nincs henger- persely az U—650-es román traktorokhoz. Az OVP rostához pedig rövid, hatszögletű szíj 'kellene, de jelenleg nincs. Felkészült a szövetkezet a váratlan „eseményekre” is. Ha olyan alkatrész kell, amely házilag elkészíthető, a szakemberek nyomban megcsinálják, ha utazni kell érte, az anyagbeszerzők éjjel-nappal „készenlétben” állnak. A termények „fogadását" a szövetkezet négy helyen szervezte meg, ahol tizenegy tisztítóberendezés is működik majd A szárító-kapacitás elegendő, * hiszen két nagy teljesítményű szárítóüzemük van — egy-egy berendezés 30 tonna terményt szárít óránként. A tárolókban naponta 120—150 vagon gabona fogadására készültek feL A szövetkezet összesen 1600 vagonnyit tud elhelyezdolgozók tevékenységét. Elmondták, azért szükséges ez a vizsgálat, mért a jelenlegi munkarendszerben kevés az alkalmazottak száma. Sok feladat csak nagy erőfeszítések árán, olykor-olykor határidőcsúszással valósítható meg, viszont tudják: vannak olyan munkakörök, ahol időnként sok az „üresjárat”, a pihenő. A vizsgálat első lépéseként tesztlapokon válaszolnak majd a dolgozók arra. mi mindent csinálnak egy nap alatt, vagy egy bizonyos időszakban, munkájukért kinek tartoznak felelősséggel. Az érdeklődök megtudják azt is, hogy az egyes munkakörökben dolgozók tevékenysége milyen felelősséggel jár, milyen horderejű kérdésekben dönthetnek és döntenek. A tapasztalatok alapján kiválasztják, melyek azok a munkahelyek, amelyeken szükség van a munkanap fényképezésre. A mnkanap fényképezés során a szervezők meghatározott időnként (10—15 percenként) rögzítik, hogy mivel foglalatoskodik abban a pillanatban a dőlni, de a biztonságos tároláshoz még 500 vaigonnyi helv- re lenne szükség Jó a tsz kapcsolata a gabonaipari vállalat túrkevei telepével. A szövetkezet 1300 vagon búzát értékesít. Ebből 1000 vagonnal elszállít a GMV- hez, 300 vagont pedig hely- bán tárol. A tisztító-, és a tárolóüzemekben aratás idején két műszakban dolgoznak. A szövetkezet vezetői hektáronként 35,6 mázsa búzát „tervezték”. A június eleji becslés szerint 35,8 mázsára lehet számítani. A becslés óta azonban nem esiett csapadék és a gabona kényszer- érési stádiumban van. A szövetkezet igyekszik hasznosan kihasználni az öt öntözőberendezést, de ez korántsem elegendő a 16 ezer hektárra. A gabona aratását a hét elején kezdik és 14—15 nap alatt akarj ált befejezni. Elsőként az őszi búzát aratják le. A 840 hektár borsó betakarítására 11—12 napot szánnak. Az aratómunkásoikróil —■ mintegy 500 ember — sem feledkeztek meg. A több mint ezer adagos üzemi konyháról szállítják a kerületek ebédlőibe az ételt Ha a munkások az étkező helyektől távol dolgoznak, akkor helyükbe viszik az ebédet Friss ivóvíz is lesz, hiszen termosz-kocsikban szállítják a földekre a vizet. Sz. E. gozó, munkája kihez kerül, az a kapott információt mire használja. Munkanap fényképezést már nagyon sok helyen végeztek — a megyében is —, de átlagában csak a fizikai dolgozók körében. Az alkalmazotti munka egészen más, tehát a módszerek is mások. Különösen körültekintőnek; kell lenni az adatok felvételénél, ugyanis rengeteg úgynevezett „szubjektív elem” nehezíti a pontos adatszerzést. A szervezők a társadalmi szervezetek aktíváival együttműködve magyarázzák meg a dolgozóknak: itt nem azt bizonyítják majd, hogy kire nincs szükség . .. A vizsgálat segítségével a munkát akarják könnyebbé, szervezettebbé tenni. A vállalat vezetői azt várják a vizsgálattól, hogy az föltárja majd a fölösleges tevékenységeket, kideríti, melyik munkakörben nagy a terhelés, milyen feladatokat kell megszüntetni, esetleg újakkal helyettesíteni. A vizsgálat mintegy százötven dolgozót érint Fénykép a munkanapról Vizsgálat a szolnoki Vasipari Vállalatnál
