Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. július 1. IX „Termés”1 az árokparton Több mint 2000 vagon széna az utak mellöl A nyár egyik munkája a kaszálók, az árokparttík, az árvízvédelmi töltések és az egyéb gyepes területek fűter­mésének a „betakarítása”. Hasznos munka, hiszen az álla­tok jobb takarmányellátását segíti. Főleg a takarmánysze- gény esztendőkben jelent sokat ezeknek a területeknek a termése. Tavaly a megyében a „betakarítás” eredménye 1200—1300 vagon széna volt. Az idén több mint 2000 va­gon szénára számítanak. A Minisztertanács határo­zatot hozott arra, hogy azok a szervek, mezőgazdasági üzemek, amelyek kaszálóval, gyepes területekkel rendel­keznek, kötelesek minden esztendőben „letakaríttatni”. AZ első kaszálás határideje június 30., a másodiké pedig szeptember 30. A gyepes területekkel ren­delkező megyei szervek — KPM, VÍZIG, vasút — a mezőgazdasági üzemek kü­lönböző intézkedéseket dol­goztak ki a területek haszno­sítására, letakarítására. A KPM 1340 kilométer gyep „gazdája”, ebből 1100 kilo­méterről már bálákba rak­ták a füvet. A VÍZIG 2840 kilométeres területéből 2380 teljesen „tiszita”. Az erdő- gazdaságnál 405 kilométerről takarították be a „termést”, hátra van még 40 kilométer. A mezőgazdasági üzemek „fennhatósága” alá 121 kilo­méter tartozik, még 11 kilo­méter a híja. Jól haladnak az útmenti árkok „termésének” begyűj­tésével Besenyszögön, Tisza- sülyön, Tiszapüspökiben, Abádszalókon, Tiszainokán, Jásziványban, Nagykörűben és Tiszavárkonyban. Lassan megy viszont ez a munka Jászberényben, Jászladány- ban, Jászkiséren, Szászbere­kén, Zagyvarékason, Kun- szentmártonbajn és Kunhe­gyesen. Ezeken a területe­ken az árkok szántóföld fe­lőli oldaláról takarították be a füvet. Az útmenti oldal munkálataival lassan halad­nak. Ezt azzal indokolják, hogy a terület nagyon kö­ves és gyomos. A vízügyi igazgatósághoz tartozó kiskörei, mezőtúri, szolnoki szakaszmérnöksé­geknél a gétkaszálókról 85— 90 százalékban betakarítot­ták a termést. A jászkiséri és a karcagi szakaszmérnök­ség területén viszont egy kicsit lemaradtak a mun­kákkal. A VÍZIG nem tudta tervezett időre értékesíteni a gátak kaszálóit és így még mintegy 550 hektárról kell betakarítani. Saját erőből csak 200—250 hektárra „fut­ja”. Az erdőgazdaság jól szervezte meg a hozzá tar­tozó gyepes területeken a munkát, amelyet állandóan ellenőriz. Nincs probléma a mezőgazdasági üzemekhez tartozó belvízcsatornák „le takarításával” sem. A mun­ka meggyorsításához a ter­melőszövetkezetek szállító- eszközöket is adtak. Továbbra is gondot okoz azonban a városok, községek belterületén az árokpartok, gátak, csatomatöltések meg­tisztítása. Általában ezek a részek szennyezettek, van ahol nemrég készült új út vagy csatorna. Ezért az ilyen he­lyeken a kaszálható terület köves és gyomos. Néhány községben még mindig baj van a lakosság tájékoztatá­sával. Későn szereznek tu­domást a kisállattartók ar­ról, hogy hol, milyen lehe­tőség van fű „beszerzésére”. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya felhívta a KPM és a VÍZIG vezetőinek a figyelmét, hogy gyorsítsák meg a kaszálást a hozzájuk tartozó területeken, hiszen mintegy tíznapos határidő- csúszásra lehet számítani. Nyújtsanak segítséget az olyan állattartóknak, akik a lekaszált füvet nem tudják elszállítani. Felhívták a he­lyi tanácsok figyelmét is a rendelkezések pontos betar­tására, a belterületeken a kaszálás gyorsítására. A kisebb, nagyobb gondok ellenére a végső kép mégis az, hogy az idén jobb a ka­szálóterületek hasznosítása, mint tavaly. Míg a múlt esz­tendőben a gyepes terület 50—60 százalékáról takarítot­ták be a fűtermést, az idén már 95 százalékáról. KÖZÖS DOLGAINK Karcagról Fekete kerámia a Skálának A karcagi Agyagipari Nép- művészeti Háziipari Szövet­kezetben nemrégen még zö­mében cserépkályha csempé­ket készítettek. A szövetkezetben ma már elsősorban különböző má­zas fazekas termékeket és Nádudvarról átvett fekete kerámiákat állítanak elő. Az idén több mint kétmillió fo­rint értékű, közel 50 féle „füstös” — fekete kerámiát adnak át a Budapesten nem­régen megnyílt Szövetkezeti Áruháznak, a Skálának. Az új kerámiafajta iránt igen nagy a kereslet, ezért, hogy az igényeket jobban kielégítsék, mintegy 400 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot építenek. Az új épületben a fekete ke­rámiákat korongozó és dí­szítő műhelyek mellett he­lyet kapnak — közel 100 négyzetméteren — korszerű női és férfi öltözők, mosdók és zuhanyozók is. lfäsär Brnoban A szeptember 15—23. kö­zött megrendezésre kerülő 18. brnói nemzetközi gép­ipari vásáron összesen mint­egy 160 000 négyzetméternyi fedett és nyitott kiállítási területen láthatók majd a csehszlovák ipar és a kül­földi kiállítók ipari újdon­ságai. A nagyszabású vásá­ron 15 magyar vállalat állít ki több, mint 1500 négyzet­méternyi kiállítási területen. ORSZÁGSZERTE befeje­ződtek a Hazafias Népfront kongresszusát előkészítő ta­nácskozások. Falugyűléseken, városi, fővárosi kerületi ösz- szejöveteleken, majd befeje­zésül megyei küldöttértekez­leteken értékelték a résztve­vőik az elmúlt időszakban végzett népfront munkát, összegezték a tennivalókat, a népfront mozgalom jövőbeni szerepét társadalmunkban. Miért érdemel különleges figyelmet a Hazafias Nép­front szeptemberben sorrake- rülő országos VI. kongresz- szusa? Elsősorban azért, mert ezen a tanácskozáson minden magyar állampolgár szemé; lyes küldöttei tárgyalnak az egész népünket átfogó tíz­milliós mozgalomról. Nem egy iparág, valamelyik szak­ma, hivatás gondjairól, jele­néről, jövőjéről esik szó, ha­nem mindannyiunk érdekei­ről. Az ilyen, az egész ország gondjait, tennivalóit őszintén vitató összejöveteleiket, ki­sebb mértékben, már az elő­készületek során megismer­hettük. A falugyűlések, vá­rosi tanácskozások népünk demokratizmusának érettsé­gét bizonyították. Felelősség­gel, a közösségért való ten- nia-karással szóltak a részt­vevők a helyi és az orszá­gos gondokról egyaránt; az összefogásról közös dolgaink közös megoldására, a fejlett szocialista társadalom felépí­tésére. A népfrontról szólván, so­ha nem szabad elfelejteni, a „közös” szót, amely legfőbb jellemzője e mozgalomnak. Közös, mert résztvesz benne társadalmunk minden osztá­lya, rétege. Feladatainkat csakis így, közösen tudjuk megoldani, törvényszerűen szükség van minden erő ösz- szefogására, közös akaratára. Jellemző példája ennek, hogy az utóbbi időben egyre több nagyüzemi munkás vállal cselekvő részt a Hazafias Népfront lakóterületi, kerü­leti bizottságainak munkájá­ból. Sorra jelentkeznek a kü­lönböző egyházak is, fel­ajánlva támogatásukat. A népfront programja — hang-' zik az egyik egyház állás- foglalása — kiterjed a csa­ládi életre, a társadalom szé­les rétegeit érintő minden problémára, hirdeti a huma­nizmust, az emberi haladást, a békét. Ez a program lel­künk teljes egyetértésével ta­lálkozik. Ezért támogatjuk mi hívők a nem hívőkkel együtt a Hazafias Népfront programját — hangsúlyozza az egyházi nyilatkozat. A MAGYAR Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának határozata nagyon fon­tosnak ítéli meg a népfront mozgalmat. Olyan erőnek, amely hathatós segítséget nyújthat a szocializmus épí­téséhez, a nemzeti összefogás megvalósításához, munkálko­dik a szocialista hazafiság, a nemzeti öntudat erősítésén. Mindezek közös dolgaink, s ezért is mindannyiunk vita­fóruma, előbbre lépésünk újabb állomása lesz a Haza­fias Népfront VI. kongresz- szusa. E. Gy. Példamutató munkáira!, magatartással m &>>m >&****<• m&mm - * "W wm&em s $*$PíSP*1í «äro* esw#w,»w»w Párttaggyűlésen a beszélgetések tapasztalatairól Ez a taggyűlés két ember számára emlékezetes marad: A Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat szolnoki kirendeltsége — a Il-es számú — pártalap- szervezetének tagjai egyhan­gúlag soraikba fogadták Lo­vász Jánost, és ugyancsak egyhangúlag egyetértettek azzal, hogy Sipos János a munkásőrség tagja legyen. Mindketten munkások és mindkettőjüket így jelle­mezték tánsaik: ismerjük őket, méltóak a bizalmunk­ra. Emlékezetes marad azon­ban ez a hétfő délutáni ösz- szejövetel az alapszervezet tagjainak is, hisz maguk is többen úgy fogalmaztak, hogy fontos állomás életük­ben a párttagsági könyvek cseréjét megelőző, az előké­szítő Időszakban megtartott elvtársi eszmecserék tapasz­talatait összegező taggyűlé­sük. Tény, hogy ebben a kom­munista közösségben is ala­pos, körültekintő felkészülés előzte meg a párttagokkal történő beszélgetéseket. Erre annál is inkább szükség volt, mivel az alapszervezethez tartozók döntő többsége olyan fizikai munkás, aki egyik nap a megye déli, má­sik nap az északi részén dol­gozik, és szinte valamennyi vidéki lakos. Az ütemtervnek megfelelően zajlottak azon­ban az eszmecserék, és köz­ben volt idő arra is, hogy a beszélgető csoportok tagjai, a pártvezetőség menet közben értékelje a tapasztalatokat, és amiben kell és tud — in­tézkedjék. Mind a beszámolóból, me­lyet Csurgó Sándor alapszer­vezeti titkár terjesztett a taggyűlés elé, mind a hozzá­szólásokból egyértelműen ki­nyilvánult: a Központi Bi­zottság párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó határo­zatát a TRWV II. számú alapszervezetének kommu­nistái is egyetértéssel fogad­ták. „Biztosítottuk a határo­zat egységes értelmezését az­zal is, hogy a párttagokkal való beszélgetések az előre meghatározott ütem szerint kedvező légkörben, felelős­séggel vitázó, aktívan politi­záló légkörben folytak.” Megtiszteltetés Korántsem a teljesség igé­nyével, csupán néhány példa arra, miről volt szó a már említett találkozásokon. Be­széltek többek között a párt­megbízatások teljesítéséről. „Panasz nem hangzott el amiatt, hogy valaki soknak tartaná a pártmunkát. Voltak olyanok, akik kérték a veze­tőséget, hogy többre érdeme­sítsék őket”. E pártalapszer- vezet minden tagjának — ki­véve a hosszabb ideje beteg- szabadságon lévőket — min­den kommunistának van egy-két állandó pártfeladata. Tanácstagság, népi ellenőri teendőik, az önkéntes rend­őri, a munkásőri kötelezett­ségek, de vannak közöttük népi ülnökök, ifjúságvédelmi társadalmi ellenőrök, stb. A kommunisták azonban a tag­gyűlésen is elmondták: nem sokat ér az afféle pártmeg­bízatás, amit főleg munka­idő alatt, tehát a hivatás gya­korlásának rovására végez­nek, mint ahogy az sem ér sokat, ha valaki csak igyek­szik aktívnak mutatkozni, de tartalmi munka kevés van mögötte. A kommunistáknak: az a legértékesebb és legna­gyobb elismerés, ha munká­juk után környezetük tiszte­letét élvezik. Mert ezáltal is a párt politikája iránti elis­merés és tisztelet jut kifeje­zésre. És ez már nemcsak a párt­megbízatások teljesítésére vonatkozott, hanem a min­dennapi feladatok elvégzésé­re is. Az alapszervezet tag­jai bár sokszor -kaptak külön­féle elismerést gazdasági munkájukért — építők, gép­kezelők, stb. valamennyien — de most is újra megfogal­mazták: az elvégzett munká­ja hirdesse egy emberről, hogy kommunista. Dolgozzon olyan jól, becsületesen, lelki­ismeretesen. Legyen a kom­munista példamutató a mun­kában, a magánéletben egy­aránt, mert elsősorban ezzel hat környezetére, — fejteget­te többek között Somogyi Attila. Berki Ferenc ehhez azt is hozzátette: azt az őszinte hangvételt, amely az eszmecserékben megnyilvá­nult a mindennapi munká­ban is gyakorlattá kell ten­ni. Nem elhallgatni a hibá­kat, hanem elmondani min­denkinek, akit illet, mert csak í-gy és csakis ezáltal le­het azokat kijavítani. A hi­bák megszüntetése pedig mindenkinek egyaránt érde­ke. Az alapszervezet kommu­nistái e taggyűlésen elfogad­ták a vezetőség áltál előter­jesztett -intézkedési tervet is, amely összefoglalta a leg­főbb tennivalókat. Döntések születtek: a gazdasági veze­tők lépjenek fel határozottan a munkafegyelem megsértői­vel szemben; fordítsanak na­gyobb figyelmet a munkahe­lyeken a szocialista munka­vers eny-mozgalomban rejlő további lehetőségek jobb ki­használására; intézkedjenek a gazdasági vezetők a II. számú géptelepen lévő nem megfelelő munkakörülmé­nyek megszüntetésére; a pártvezetőség tegye rendsze­ressé az alapszervezet kom­munistáival a beszélgetése­ket, látogasson az eddigiek­nél sokkal többször a mun­kahelyekre ; következetesen számoltassa -be a gazdasági és a tömegszerveze-ti vezető­ket taggyűléseken is a vég­zett munkájukról. Mindezt az egyre növekvő feladatok sikeres végrehajtá­sa érdekében. V. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom