Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

19 Í6. július 4. SZOLNOK MEGYEI VÉPLAB 5 Értelmiségi életmód falun all AZ IDÉN IS KAZINCBARCIKA ad helyet a Ili. ifj. Horváth István nemzetközi színjátszó fesztiválnak. Hat külföldi és huszonhárom ha­zai amatőr színjátszó csoport és irodalmi szín­pad kapott meghívást a holnap kezdődő egy­hetes rendezvénysorozatra. Szolnokról három együttes indul útnak, és kedden a 605-ös szá­mú Szakmunkásképző Intézet irodalmi szín­pada lép pódiumra Állati dolgok című műso­rával. szerdán pedig a HÍD együttes mutatja 'be a fesztivál közönségének Én, Targonca La­jos című szatirikus játékát. Az ismert olajbá­nyász együttes — a Kőtövis, Szállj el fecske madár címmel adja elő a Jászkunság népda­laiból. nép bal ládáiból "szerkesztett összeállítá­sát. Ezenkívül mindhárom szolnoki együttes bemutatkozik Borsod megye több városában, községében. Képünk a szolnoki Mini klubban készült a HÍD együttes próbáján. 6500 éve Hagy jelentőségű régészeti leletek Szajol határában Ebben a rövidre szabott írásban a falusi értelmiség életmódját — és általában az életmódot — meghatározó összetevők végtelen sokasá­gából csak néhányat emelek ki. Azokat, amelyek különö­sen jelentős szerepet töltenek be az életmód alakulásában. Ilyenek mindenekelőtt a te­lepülési- és lakásviszonyok, ideértve bizonyos ellátottsági viszonyokat; az életmód „tar. tálmát”, „típusát” jelentős mértékben kifejező fogyasz­tási struktúra; végül a ssza- badidő- tevékenységek. Ismert tény, hogy a hazai településszerkezeten belül az egyes településformák közötti aránytalanságok számottevő­ek. Ez a történelmileg kiala­kult differenciálódás napja­inkban is erősen, érződik .a városi és falusi népesség munkajelleg-csoportok sze­rinti összetételében és élet­módjában. Ezt bizonyítják az 1970-es népszámlálást adatok, m iszerint az összes aktív ke­reső között Budapesten 10,0; a vidéki városokban 6,9; a falvakban pedig 2,5 százalék volt az értelmiségiek aránya. A LAKÁSVISZONYOK Amennviben a falusi tele­püléseknek az életet meg­könnyítő civilizációs vívmá­nyokkal való ellátottságát vizsgáljuk, megállapítható, hogy — az elmúlt évek vi­szonylag gyorsabb ütemű fej­lődése ellenére — még min­dig jelentős hátránnyal kell számolni. A lakás a mindennapi élet­vitel közvetlen környezeti feltételed között elsőrendű szerepet játszik. A lakás ad teret, lehetőséget és feltétele­ket az alapvető élettevékeny­ségekhez. Az emberi élet újratermelésének és fenntar­tásának — evés, pihenés, al­vás — adja a közvetlen ke­retét, az egyén fejlődését se­gítheti, nehezítheti, vagy le­hetetlenné teheti. Vizsgálati adatainkból meg­állapítható, hogy az. értelmi­ségi dolgozók lakásviszonyai falum kedvezőbbek mint a többi társadalmi rétegé. Amennyiben például a lakás­nagyságot nézzük, azt talál­juk, hogy a falusi értelmiség 16.6 százaléka egyszobás, 56,1 százaléka kétszobás és 24,3 százaléka három vagy több­szobás lakásban él. A lakás- helyzet azonban nem ilyen kedvező, ha a komfortosságot ás vizsgáljuk. Bár számottevő, eltéréseket találunk a külön­böző települések között, még­is megállapíthatjuk, hogy a falusi értelmiség lakáshely­zete lényegesen kedvezőbb más helyi társadalmi réte­gekkel szemben,. Ugyanakkor az adatok azt is bizonyítják, hogy a lakások komfortossá­gát tekintve hátrányosabb helyzetben vannak, mint a városban élő pályatársaik; hiszen komfortos lakásban csupán 28,6 százalék él. Fel­tételezhetően ez az arány javult az utóbbi időben. A kedvezőbb helyzet elle­nére, azt találjuk, hogy a fel­vétel időszakában a falusi értelmiségi lakások több mint 30 százalékában nem volt fürdőszoba és több mint 50 százalékukban WC. A HÁZTARTÁSOK GÉPESÍTÉSE Az életmódról sokmindent elárul a háztartások gépesí­tése is. E kérdés figyelembe­vétele meglehetősen nagy je­lentőségű, miután az összné- pesség házimunkára csaknem annyi időt fordít, mint kere­ső tevékenységére. A rendkí­vül időigényes és fárasztó há­zimunka mellett nagyon ne­héz a „szellemiek” bővített újratermelése, ami , pedig minden értelmiségi szakterü­leten egyre növekvő követel­mény. A falusi értelmiség háztartásának gépesítettség! színvonala magasabb az or­szágos átlagnál, viszont ala­csonyabb mint a városi értel­miségé. A magasabb iskolai végzettség, egyéb más ténye­zőkkel együtt úgynevezett ur- bánusabb (városrab b) életfor­ma kialakulását eredménye­zi: a hagyományosan falusi háztartások átalakulnak. Ab­ban az esetben azonban, ami­kor az adott feltételek nem teszik lehetővé a hagyomá­nyos falusi életforma megha­ladását, úgy az iskolai vég­zettség önmagában nem gya­korol döntő hatást a háztar­tásokra. Ezt a feltételezést erősíti a termelőszövetkezeti elnökök helyzetével foglalko­zó szociológiai vizsgálat is. A termelőszövetkezeti ehlökök 12,1 százalékának volt a ház­tartásában hűtőszekrény, ami messze az országos átlag alatt marad; pedig az elnökök is­kolázottsági szintben jelentő­sen meghaladják az országos átlagot. Feltehető, hogy eb­ben a kérdésben legnagyobb hatása a hagyományos falu­si életformának van. A falu­si háztartások húsellátását a baromfiudvar és a házi ser- tésvágás biztosítja, mivel a falvakban kereskedelmi for­galomba csak kevés hús ke­rül. Friss zöldséggel, gyü­mölccsel, ajlati termékkel többnyire a háztáji gazdasá­gok látják el a falusi háztar­tásokat A fogyasztási szerkezet ala­kulása sokat elárul az adott társadalom fejlettségi színvo­naláról, a rétegek és csopor­tok életmódjáról és a közöt­tük lévő eltérésekről. E kér­dés vizsgálatánál egyrészt fi­gyelembe kell venni, hogy a társadalom különböző réte­geiben történelmileg kiala­kult fogyasztási szokások él­nek. Ezeknek a változása mi'ndig lassú; másrészt, a változás ütemét mindenkor az adott társadalmi feltételek határozzák meg. Ez azt je­lenti, hogy a hagyományos falusi fogyasztási szokások — amelyek persze a falu külön­böző rétegeiben mást és mást jelentettek. — a hagyományos falusi struktú­rából következtek, és az át­alakulás is olyan ütembe megy végbe, amilyen mérték­ben megteremtődnek egy fej­lettebb, igényesebb fogyasz­tás föltételei. A FOGYASZTÁSI SZERKEZET A fogyasztási szokásokról figyelemre méltó informáci­ót kapunk, ha megvizsgáljuk a kiadás szerkezetét. A falusi értelmiség személyes célokra fordított kiadása a, követke­ző; élelmiszerre 34, élvezeti cikkekre 7, fogyasztási ipar­cikkekre 35, szolgáltatásokra 13, ,azaz személyes fogyasz­tásra összesen 88 százalékot fordít, építkezésre, ingatlan­ra és egyéb célokra pedig 12 százalékot. Amint azt láthat­juk, a kiadások között még mindig túlságosan magas arányt foglal el az élelmezés, annak ellenére, hogy a vizs­gált réteg kevesebbet költött élelemre mint az országos át­lag, viszont többet, mint a szellemi foglalkozásúak át­lagban. Jelen tős eltérés talál­ható az építkezési kiadások­ban. hiszen többet költ át­lagban építkezésre a falusi értelmiség, mint a szellemi foglalkozásúak átlaga. Ma nálunk az élettani szükségletnek ellátása után fennmaradó mintegy 12 órá­ból 8—10 órát leköt a köte­lező pénzkereső munka. Vég­eredményben az élettani, il­letve a társadalmi kötelezett­ségnek nem alávetett idő, azaz az úgynevezett szabad idő napi 2—3 órára korláto­zódik. Már most a kérdés az, hogy a falusi értelmiség mi­re használja a rendelkezésre álló szabad időt A SZABID IDŐ Az értelmiségi férfiak fa­lun körülbelül l órával töb­bet töltenek kereső és terme­lő tevékenységgel mint a bu­dapestiek, utazásra viszont majdnem ugyan annyival ke­vesebbet, így a fennmaradó idő nagyjából kiegyenlítődik. A nőknél fordított tendencia érvényesül, a kereső és ter­melő tevékenységre fordított időarányok másfél órával csökkennek Budapesttől a fa­lu felé haladva. A megmara­dó másfél órát azonban a fa­lusi értelmiségi nők házi­munkája emészti föl, bizo­nyítva, hogy falun egyrészt a szolgáltatások hiánya, más­részt aáragyományos étkezési szokások, valamint az urba­nizációs elmaradottság meg­növeli a második műszakot. Ennek hatása a művelődési tevékenységben is mérhető, hiszen a falusi értelmiség; férfiak több időt fordítanak olvasásra, tanulásra mint a budapestiek, a nőknél viszont fordított a helyzet, ugyanis átlagban napi félórával ke­vesebb időt töltenek olvasás­sal, tanulással mint a buda­pesti értelmiségi nők. Külön megvizsgáltuk azt, hogy a fa­lusi értelmiség közül milven arányban végeznek paraszti munkát. A következő ered­ményeket kaptuk: a férfiak közül több mint 50 százalék hétköznap és 30 százalék kö­rül a hét végén rendszeresen végez paraszti munkát, a nőknél pedig hétközben 40 százalék és hétvégén 5 szá­zalék. Időfelhasiználás szem­pontjából az azt jelenti, hogy az értelmiségi férfiak falun minden nap — vasárnap is —, átlag másfél, a nők kö­rülbelül egy órát töltenek kisüzemi gazdaságukban, te­hát szabad idejüknek mintegy felét. Ezek az adatok azt mu­tatják, hogy úgy a férfiak­nak, mint a nőknek rendkí­vül kevés a tényleges szabad ideje és azt a kevés szabad időt is olyan elfoglaltságok kötik le — amelyről nehéz megállapítani, hogy mennyi a kedvtelés, hobby tevékeny­ség, és mennyi a jövedelem­kiegészítést és falusi ellátott­ság hiányainak pótlását szol­gáló munka. Éppen azért sokkal óvatosabban kell bán­ni az olyan ki jelentésekkel, ami gyakran elhangzik az igénytelen életmódot folytató úgynevezett sertéshizlaló fa­lusi tanítóról, a baromfit ne­velő falusi orvosról, stb. Hi­szen gyakori az az eset, hogy tulajdonképpen a falu­si körülmények között a vá­lasztás lehetősége szűkös^ ÉLETFORMÁT alakító TÉNYEZŐK Ha friss húst akar en­ni, jószágot kell nevelnie, ha friss zöldséget, gyümölcsöt akar, akkor kénytelen ker­tészkedni, függetlenül attól, hogy tetszik az neki vagy sem. Mindezeknek és ezen kívül még számtalan ténye­zőnek az együttese alakítja a falusi értelmiség életmódiét, amelyről persze meg lehet állapítani, hogy még távol, áll a kívánatostól, sőt sok eset­ben a városi pályatársakétól is. de ehhez mindjárt hozzá kell tenni, hogy a körülmé­nyek is, amelyek határt szab­nak és keretet biztosítanak az életmód ilyen vagy olyan irányú fejlődésének. A kö­rülmények folyamatos és ösz- Rzehango.lt változása és vál­toztatása pedig politikánk állandó feladata. Módra László MSZBIP KB Társadalomtudományi Intézet Lyukkártyán a pedagógusok adatai Hazánkban először készül teljeskörű felmérés az alsó- és középfokú oktatási-neve­lési intézményekben foglal­koztatott pedagógusokról. Mintegy százezer tanító és tanár személyenként 32 ada­tát tartalmazó felmérést a napokban összegezik. az egyetemi számítóközpont­ban. Az országos, a megyén­kénti. valamint az iskolatí­pusonkénti összesítések az ez évi január 15-i állapotot tükrözik, alkalmasak azon­ban arra, hogy egy állandó dinamikusan változó adat­bank létrehozásához tapasz­talatokat nyújtsanak. Az oktatási miniszter ren­deletére e nagyszabású mun­ka egy évvel ezelőtt indult nreg. Decemberben megyén­ként eligazító értekezleten beszélték meg a pedagógu­sok a felmérés célját és le­bonyolításának módját. A személyi adatlapok kódszá­mait március közepén kezd­ték az egyetemi számítóköz­pontban lyukkártyára rögzí­teni. ' A munka befejezése után az oktatásügy Irányítói pon­tos képet kapnak nemek, életkor és képesítés szerinti bontásban arról, hogy is­koláinkban hány pedagógus működik, hányán és milyen szakon tanulnak tovább, há­nyán és mikor vettek részt szervezett vezetői tovább­képzésben, marxista képzés­ben, illetve továbbképzés­ben. Kiderül az is, hogy a pedagógusok milyen beosz­tásbanr dolgoznak és a be­osztásuk mellett milyen megbízatásokat látnak el. Figyelemre méltó, hogy egy- egy, iskolában tanító pedagó­gus a személyi adatlap tanú­sága szerint '27 féle ponto­san definiálható beosztást tölthet be. egyebek között lehet igazgató, -helyettes, tagiskolái vezető, önálló napközi otthon vezető, veze­tő szakfelügyelő, gyakorló iskolai tanító, osztálytanító, napközis csoportvezető, gya­korlati oktatás vezetője, könyvtáros, otthon vezető, hivatásos , pártfogó. stb. munkakör melletti megbíza­tása az Ilyenkor szokásos „egyéb” kategórián, kívül 14 féle — esetleg ezekből több­féle is egyszerre — lehet te­vékenykedhet például mint úttörő csapatvezető, kisdo­bosvezető. osztályfőnök, szakkörvezető, tanulószoba vezető, menzavezeto. esti, le­velező tagozat vezető, to­vábbképző iskolavezető, klubvezető. -. Következtetések levonásá­ra adnak lehetőséget az egy munkahelyen megszakítás nélkül eltöltött szolgálati évekre, a tartós távoliéira, a szakképesítésnek megfelelő és annak meg nem felelő heti munkaidőre vonatkozó válaszok is. A szolnoki Damjanich Já­nos Múzeum — kutatási programjának megfelelően — Szajol mellett az egykori Tisza ártér partján feltárást folytatott, melynek során mintegy 6500 éves leletek kerültek napvilágra. Ez az emlékanyag az első letele­pült, földművelő, állatte­nyésztő életmódot folytató nép hagyatéka. Az említett helyen a fel­színi nyomok alapján egy 600X250 m-es kiterjedésű, őskori település volt sejthe­tő. Az ásatások során egy nagyobb méretű, tűzvész ál­tal elpusztult, téglalap alakú ház .maradványait sikerült megtalálni. E ház szerkeze­tére az átégett tapasztások- ban megfigyelhető lenyoma­tok alapján teljes bizo­nyossággal következtethe­tünk: a felépítmény fából és nádból készült, amit kí- vül-belül sártapasztás borí­tott. Az omladékréteg alatt rengeteg edény, használati eszköz, ékszer került elő, amelyekből egy ilyen korai élelemtermelő ' (eolitikus) életmódot folytató nép teljes „háztartása” rekonstruálha­tó­A ház sarkában, szintén az egykori felépítmény om­ladékái alól, egy jobb olda­lon zsugorított nőt csontváz került elő. Elképzelhetően a ház lakói éppen a halott miatt hagyták el a házat, miután az akkori temetke­zési rítus szerint az elhelye­zett tetemre az épületet rá­gyújtották. A ház omladékrétegének eltávolítása és a különböző tárgyak felszedése után elő­tűnt a döngölt, agyag padló, amelyen jól kirajzolódtak a 8—10 cm átmérőjű cölöplyu­kak. A Szajol határában elő­került lakóház ezzel az alaprajzzal és a leletanyag Szerdán reggel isztambuli vendégjátékra utazik a Thá- lia Színház társulata. A tur­né érdekessége: a Thália lesz az első magyar színtár­sulat, amely Törökországba látogat. Az isztambuli fesz­tiválon eddig többnyire csak énekes és zenei együtteseink fordultak meg. köztük a Budapesti Filharmonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Ka­marazenekar. A népszerű magyar együt­tes Kazimir Károlynak, a színház igazgatójának, mű­vészeti vezetőjének irányítá­sával július 9-én és 10-én, ezen a nemzetközi müvésze­bőségével az első ebből a kor­ból Magyarországon, ennek megfelelően számos rajz, fényképfelvétel örökíti meg. Előkerült az épület mel­letti szemétdomb, ahonnan sok anyag hálónehezék szár­mazik, bizonyítva azt, hogy már akkor (időszámításunk előtt 4500 körül) is ismert volt a hálós halászat. Az ásatás igazi szenzációja egy kis női szobrocslca (idol), amely a primitív vallási el­képzelések egyik bizonyítéka. Hasonló szobor töredéke már több lelőhelyről ismert, de ez a szajoli példány ana­tómiai megmintázásával, teljességével minden eddi- gin túltesz. Természetesen az a nép, amelynek emlékanyaga Sza- jolban előkerült számunkra ismeretlen, nyelvét homály fedi. Az eddig előkerült em­lékek, azok területi elhelyez- kérdése alapján a régészet a Körös kultúra névvel jelö­li őket. Az általuk 6500 év­vel ezelőtt lakott terület az Alföld déli és középső ré­sze volt Szoros összefüggés­ben álltak a a délkelet-eu­rópai egykorú kultúrákkal, s ez a kapcsolat többek közt éppen a Szajolban is előke­rült kis termékenységi szo­bor, azaz idol párhuzamai­nak távol; előfordulásaival bizonyítható: így Jugoszlá­viában, Romániában, Bulgá­riában, Görögországban ke­rültek elő hasonlók. E szé­lesebb kulturális körbe illik bele tehát a szajoli lelőhely is, jelentőségét szintén ez határozza meg. Szólni kell a régészeti munkában segítséget nyújtó Egyesült Rákóczi Tsz és sze­mély szerint Kozma Imre messzemenő támogatásáról, amely lehetővé tette, hogy rövid idő alatt Szolnok me­gye őstörténetéhez annyira fontos leleteket sikerült megmenteni. ti seregszemlén adja elő a Karagőz című darabot. Ér­demes megemlíteni, hogy a Karagőzt a török nézőik ed­dig még sohasem láthatták színpadon, hiszen történetét a mondákon kívül legfeljebb kávéházi ámyjátékokon ele­venítették fel. A produkción lényegesen nem változtattak, csupán Szabó Gyula és Rá- ♦ tonyi Róbert tanult meg né­hány mondatot törökül, a ha­tás fokozására. A Thália együttese haza­térve Törökországból a Kör- színházban tovább folytatja előadásait, majd újabb tur­néra készülnek: ősszel Moszkvában játszanak majd. Isztambulba utazik a Thália i

Next

/
Oldalképek
Tartalom