Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

/HÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ära: 1 forint XXVII. évf. 157. s*. 19*8. július 4.. vasárnapi ffiz icSö páradé M imos egyértelműen jó hangzása nálunk annak az angol közmondacnak, amely szerint „az idő pénz”. Ter­mészetesen, nem az aktualitása iránt támadnak ké­telyeik, hiszen a két fogalom közötti összefüggés ma nyilván­valóbb, mint valaha. Az idő, amelynek folyamán egy adott terméket, új értéket létrehozunk, valóban, pénzben is ki­fejezhető. Ugyanígy az elmulasztott, az elszalasztott, elpazarolt idő is. A kétely, vagy fenntartás inkább annak szed — társa­dalmi felfogásunk szerint —, hogy keli-e és lehet-e mindent pénzben mérni éskifejezni. Nem vezet-e annak abszolút értel­mezése (ahogyan ezt a kapitalista mentalitás értelmezi) az egyéb értékeit tagadásához, ahhoz hogy a sivár hasznossági elvhez, mely szerint — „Mondd meg hány dollárom. van, s megmondom ki vagy”? Ha viszont megtisztogatják e mondás lényegét a hozzá- tapadt merkantilista felfogástól, akkor valóban, nagyon is igaz, hogy az idő pénz, sok pénz! Ka egy cementgyár, a mű­trágyagyár egy acélmű csupán hónapokkal vagy csak heteikkel a tervezett határidő előtt elkészül és ontani kezdi termékeit már millió, sőt tízmillió forintokról van szó, vagy éppen féimiliiándokról. Ha egy új gyógyszer, mérőműszer, rádiótech­nikai berendezés, szerszámgép megfelelő időben jelenik meg a piacokon, számottevő és pénzben nagyon is, kifejezhető nyereség az a népgazdaságnak. Ha a megrendelés és a szállítás, a tervezés és a fcivitelezás, a kutatás és a megvál- lósítás, a beruházás és az átadás közötti időt bár- mély esetben is szűkíteni tudjuk: a megtakarítások nagyság­rendje országos méretekben hatalmasra duzzad. És terrné- mészetesem fordítva is: a késlekedésből eredő veszteség hóla­vina szerűen növekszik. Az időt pedig számtalan módon lehet pazarolni. A saját időnket is, másokét is. Bonyolult ügyin­tézéssel, döntésüialogatással, előkészítetlen munkáival, kereszt­be szervezéssel, rossz együttműködéssel, szócsépi© értekezle­tekkel, lassú reagálással. Szóval, egyfajta mentalitással, magatartással, amely nem érzékeli (nem tudja vagy nem akarja érzékelni) az értékmé­rő pénzben kifejezhető nyereséget vagy veszteséget, s nein lázad fel az elpazarolt idővel okozott veszteségek ellen. És nem. egy-két tucat, hasiéin millió és millió kapcsolat működé­séről van szó a társadalomban, amelyben fogaskerekeknek kell. iltes^kedniük egymáshoz, átadva egymásnak tempót, len­dületeit, gyorsaságot. Ha nem: akadályozzák, fékezik egymást az elégtelen működéssel. Szokásról, stílusról, a cselekvés gya­korlatáról van szó, amely társadalmi gondolkozásmód és stílus gyanánt jelenik meg minden országban. Mai szükség­leteink, követelményeink,, gazdasági környezetünk, technikai világunk összessége most feltűnően éles fényt vet erre a gon­dolkozásmódra, éppen mert ma még elégtelen, s megváltoz­tatása legalább olyan sürgető, mint a sokat_ emlegetett gaz- dasági-steuktirmiis változások véghezvitele. Ügy is fogalmaz­hatnánk: elodázhatatlan immár időérzefciink korszerűsítése. Az, hogy mi gyors és mi lassú, mindig viszonylagos. Mi­hez képest gyors és mihez képest lassú? Ha csupán saját elő­ző cselekvés- és viselkedés-normáinkhoz mérjük — mondjuk, a gazdasági viselkedés és cselekvésnomnák változását —le­het, sőt bizonyos, hogjj gyors fejlődést tapasztalunk számos té­ren. Helyzetünket viszont az jellemzi, hogy nernizetköa gaz­dasági környezetünkben mind szélesebb felületű kapcsolataink vannak magas gazdasági fejlettségű partnerekkel. Az időté­nyezők tehát mind nagyobb mérteikben az ő normáik és szo­kásaik szerint fogalmazódnak meg, azaz mind jobban szű­külnek. gy hajszásabb, zaklatottább munkaintenzitásról ten­ne szó? Egyáltalán nem. Csalt tárgyszerűbb, racioná­lisabb, az időtényezőt jobban érzékelő és tisztelő tár­sadalmi viselkedésminta tudatos kialakításáról — üzletben, hivatalban, tervezőintézetben, étkezdében, gyárban. Egyszó­val, mindenütt Arról, hogy sűrűbben pillantsunk óránkra — nemcsak, amikor munkaidőink a végéhez közeleg, hanem tár­gyalás, megbeszélés, termelőmunka és az ügyfelek kiszolgá­lása közben is. Egy kicsit sűrűidben legyen látható a konkrét vagy akár képzeletbeli felirat minden munkahelyen: „Az idő pénz”. Az enyém, a tied — mindnyáj umké. K. S. MA: A megye kereskedelmi helyzete és a további feladatok- A kereskedelemről tár­gyalt a megyei párt- bizottság 3. oldal Célegyenes Trénerén 5Ü Imre novellája 4. oldal Aranyak, arcok, pillanatok Olimpiai sorozatunk 10. rész 7. oldal ' Fél év előtt Tissamenti Vegyiművekben Többet termeinek néhány termékből ■Nem volt zökkenőmentes az év élője, az V. ötéves terv indítása, mégis bíztató a helyzetkép a fél-év végén a Tiszam.en.ti Vegyiművekben. A január 1-től eddig eltelt időszak eredményei egyönte­tűen igazolják, hogy a válla­lat 1978. évi terrneiási tervét reálisan dolgozták ki, az éves célkitűzések teljesíthetők, sőt egyes termékek cso­portjában kisebb mérték­ben túl is szárnyalhatok. A lehetőségeik jó kiaknázá­sát jelzi, hogy porított szu­A VÄRTNÄL KEVESEBB cseresznye és meggy termett az idén a nagykörűi Ady Tsz gyümölcsöseiben. A tavaszi fagy­kár, jégverés olyannyira megritkította a termést, hogy a tervezett 22 vagon gyümölcs helyett csak 14 vagont szállíthat­nak piacra. A gyümölcsszedésben a környék általános iskolá­sai segítenek a téesznek. Kőtelekről, Csataszögről, Hunyadfal- várói és Nagykörűből százötven diák segítkezik a gyümölcs­szüretben Olimpikonok búcsúztatója Tegnap délelőtt a magyar olimpikonok ünnepélyes bú­csúztatására került sor a Ferihegyi repülőtéren. A Montrealba utazó sportolók búcsúztatására megjelent Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Pacsek József vezérőrnagy honvédelmi mi­niszterhelyettes. Ott volt dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a magyar sportküldöttség vezetője, dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese, a MOB el­nökhelyettese. a MÖB titká­ra, akik el is utaztak Buda­pestről, valamint dr.- Szat­mári István, az OTSH el­nökhelyettese. Páder János jelentést tett Borbándi Já­nosnak, majd ezt követően a Minisztertanács elnökhe­lyettese ünnepi beszédben búcsúztatta el az olimpiai keret tagjait. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a versenyzők és sportvezetők beszálltak a repülőgépbe, amely tíz óra harminckor eistartolt Ferihegyről. Július 11: Yasuíasnap Negyedszázada hagyomány hogy a hivatásukat kiemel­kedően ellátó vasutasokat . | | köszönti az ország, azokat a dolgozókat, akik biztosítják az egész országot átfogó szál­lítási nagyüzem zavartalan működését. A vasutasnapi ünnepségsorozat ezúttal ör­vendetes eseménnyel kezdő­dik: csütörtökön jelavatják a MÁV-kórház új. korszerű rendelőintézetét. Megnyitják a vasutas képzőművészek ha­gyományos ünnepi tárlatát, jármű- és gépkiállításra en­gednek bepillantást az ér­deklődőknek a korszerűsödő vasút életébe, fejlődő tecn- nikájába. Az ünnep alkal­mából. ugyancsak a hagyo­mányoknak megfelelően, ki­tüntetik a vasutasok legjobb­jait, s felavatják a különbö­ző szolgálati helyek leendő vezetőit, az új vasutas tisz­teket. A vasutas ünnep va­sárnap a Szőnyi úti sportte­lepen egésznapos sport ét kulturális műsorral zátrul. KISZ-vexetők értekezlete A termelőszövetkezeti ifjú­sági napok eseményeként, a nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából aktívaértekezle­tet tartottak a termelőszövet­kezetek KlSZ-vezetői tegnap a KISZ Központi Bizottságá­nak székházában. Az aktíva­értekezleten részt vettek a KISZ megyei bizottságainak tagjai, a Termelőszövetikeze- titkárok és csoportvezetők. Délelőtt a fiatalok szekció­üléseken csoportos konzultá­ciót vitát tartottak a terme­lőszövetkezeti ifjúsági na­pokról, a termelőszövetkeze­tek aktuális feladatairól. Ezt követően Csáky Csaba, a KISZ KB osztályvezetője időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről, a termelőszövet­kezetek KISZ-szervezeteinek a KISZ IX. kongresszusán.el- fogadott határozatokból adó­dó feladatairól tartott elő­adást. s válaszolt szekció­üléseken elhangzott kérdé­sekre. Automata telefonközpont Törökszentmiklóson Július elsejétől nemcsak kézi kapcsolású, hanem au­tomata telefonközpont is működik Törökszentmikló­son. Ez lehetővé teszi új ál­lomások felszerelését, mivel a központ számkapacitása 140 új kapcsolási számmal bő­vül. A gépi kapcsolású ál­lomások között a hívás ezen­túl egyszerű tárcsázással történik. Ha valaki gépi köz­pontú telefonról „kézi” szá­mot hív, akkor a búgó hang jelentkezése után 0-t kell tárcsázni, és a kezelő kap­csolja a kívánt számot. Ké­zi kapcsolású hívás esetén változatlanul a kezelő je­lentkezik. Távolsági hívás során is 0-t kell tárcsázni. A kapcsolási számok meg- váiltozásáról valamennyi elő­fizető értesítést kapott. Egy mondatban — A KISZ Fejér megyei bizottsága és a Nehézipari Minisztérium rendezésében tegnap kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött Székes- fehérváron a KISZ védnök­ségek tapasztalatairól. — Több mint 20 000 ton­na cementtel és 3 000 tonna mésszel teljesítette túl első féléves tervét az új hejőcsa- bai Cementgyár. — A verőfényes, kánikulai hétvégén valamennyi Borso­di kempingben „telt ház” volt. — Tegnap Budapesten a Fáklya klubban 'befejeződött a pedagógus szakszervezetek egyhetes országos to ' bbkép- ző tanfolyama. perfoszfátból a fél évre ter ­vezett 288 ezer tonna terme­lést, mintegy 14 ezer tormá­val várhatóan túlteljesítik, kevert műtrágyából 13.500 tormával, mosószerből 300 tonnáival gyártanák többet az előirányzottnál. Nincs nagyobb gond a magiaméit áruk szállításá­val, értékesítésével sem. Mo­sószerből például örvendete­sen nőtt a belföldi kereslet, az év első öt hónapjában 500 tormával értékesítettek töb­bet a tervezettnél. Az ex­portforgalom kilátásai. — le­számítva a külföldi vásárló­partnereik éveleji óvatosko­dását, — ma már viszonylag jól alakulnak. Az időarányos tőkás hénsavexpoirt például meghaladja némileg az elő­irányzatot, a nagykereskedel­mi vállalatok útján Csehszlo­vákiával kishatármerati áru­forgalom alakult ki, a szom- saédos országban is ked­velt TOMI mosószarcsalád értékesítésére. A vegyiművek eddigi ered­ményeit annál is inkább ér­tékelni lehet, mert a vállalat termékeinek jelentős hánya­dát 1 milliárd 140 millió fo­rint értékben import alap­anyagokból állítja elő. Á jó piackutatás és a korrekt partneri kapcsolatok révén viszonylag folyamatos az alapanyagok érkezése, sőt egyes tételekből több is rea­lizálódott az időarányos igénynél. A szükségleten fe­lüli készletek felhalmozását viszont kerülni akarják, mert rontja a gazdálkodás pozitív mérlegét. Köztudott, hogy az 1976-os év egyben az V. ötéves terv jó vagy rossz megalapozását is jelenti. A vállalat ötéves tervé­nek kimunkálása lénye­gében befejeződött. Hogy mit tartalmaznak az V. ötéves, terv főbb célkitű­zései? Első helyen érdemel említést a vállalat legna­gyobb beruházásának az in­dítása, a 900 millió forintot igénylő itripolifoszfát gyár építése. A hitelkérelmet már jóváhagyta a Nemzeti Bank, s rövidesen sor kerül a szer­ződés megkötésére. A nátriumíaápoiifoszfál, a mosóezergyártás kulcsfontos­ságú alapanyaga, amelyet ed­dig drága, valutáért túlnyo­mórészt a nyugati országok­tól vásároltunk. Az új létesítmény a Szov­jetunióból is beszerezhe­tő alapanyagokra épül, 3 teljesen pótolja a tőkés importok Ha teljes üzemben termel majd a hazai igények kielé­gítésén túl körülbelül évi öt­ezer torma tripolifoszfát tő­kés exportra is jut. a vállalat pozíciója tehát gyökeresen, s kedvező irányba» változik meg. Az új gyár üzembehe- lyezósi idejét 1979. I. negyed­évére tűzték ki, a következő két-3iárom évben tehát a be­ruházók és a kivitelezők terv­szerű és fegyelmezett 'mun­kájára lesz szükség. A tervidőszakban sor keiül a bórtartalmú, a nyomeleme* műtrágya gyártásának a szé­lesítésére is. A mezőgazdasági üzemek által egyre nagyobb arányban igényelt nagy ha­tásfokú műtrágyát eddig- lé­nyegében kísérletképpen gyártották, de már az idén kétszer annyit állítanak elő, mint tavaly. A vegyiművek­nek ez a terméke sikerre! mutatkozott be a tavaszi BNV-n is: dicsérő oklevelet kapott. ■ eadrész — Gyorsan érik a gabona Kombájnok a búzatáblákon A kánikulai melegben gyors érésnek indult a ga­bona Szolnok megyében, az ország ^ legnagyobb gabona- termelő vidékén. A héten a mintegy nyolc-kilencezer hektár őszi árpa kétharma­dat levágták a kombájnok­kal. Befejezte a takarmány, gabona aratását a tiszaföld- Vaxi Lenin Tsz, alig három nap alatt betakarították a 175 hektáros tábla termését. A hét végén a megye több gazdasága hozzálátott a bú­za betakarításához. A jól előkészített gépekkel 15—16 műszaknapot szánnak a jó közepes termés teljes beta­karítására. A hét végén már útrakeltek a mozgó-javító brigádok is, állandó ügyeleti műszakot tartanak a gép­műhelyek, az Agroker alkat­részraktárai. Kasza alá érett az őszi kalászos a Hajdú-Bihar megyei földeken is, mun­kába álltak az őszi árpa táblákon a kombájnok. Szombaton már közei 20 gazdaságban aratták és csé­pelték a terményt a de­recske!, á püspökladányi és a debreceni járás termelő- szövetkezeteiben. A nádud­vari Vörös Csillagban készen vannak a 100 hektár őszi árpa összes munkálataival. A gének a több hajdúsági termelőszövetkezetben a bú­za vágása előtt a repce és a borsó betakarításánál dol­gozna^ A megyében a jövő hét közepére várják a búza aratásának megkezdését Megkezdődött a 25 napra programozott aratási idény az ország középső vidékén, Bács-Kiskunban. Szombaton már 400 kombájn dolgozott a gabonaföldeken, s több- helyütt megkezdték a ke­nyérnek való betakarítását is. A learatott földeken meg­jelentek a szántó traktorok, s munkába álltak a vetőgé­pek is. Szabolcs-Szatmárban 5s megkezdték a kenyérgabona betakarítását Elsőként az aranyosapáti Új Élet Tsz őszi árpa tábláin jelentek meg a betakarító gépek, vágták, csépelték a termést. Az őszi árpa aratását már be is fejezték, s a jövő hét közepén — ugyancsak két- menetes aratással — meg­kezdik a búza betakarítását. Csongrádban megyeszerte aratják az. árpát. Szomba­ton nemcsak a nagyüzemi földeken tartottak teljes műszakot, hanem a háztáji területeken is, ahol egyre inkább „kimegy a divatból” a kézi aratás. A balástyai Móra Ferenc, a forráskúti Haladás, a kiszombori Új Élet és még sok más közös gazdaság tagjainak háztáji gabonatábláin dolgoztak szombaton a korszerű arató­cséplő berendezések. A szö­vetkezetek minimális térítés ellenében küldik el gépeiket segíteni. Megkezdődött a búza ara­tása is, a szegedi Felszaba­dulás Tsz földjein öt kom­bájnnal láttak munkához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom