Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

Határozat az építőipari szolgáltatások fejlesztéséről A földgázfelhasználás fejlesztési programja Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese jelentett nagy-britanniai hi­vatalos látogatásáról. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy te­gyék meg a szükséges in­tézkedéseket a tárgyalások­ból adódó feladatok végre­hajtására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari mi­niszter előterjesztését a föld­gázfelhasználás központi fej­lesztési programjáról, az ötö­dik ötéves tervidőszakra vo­natkozó feladatokról, vala­mint az 1980 utáni tenni­valókról. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter jelentése alapján a kormány határo­zott lakáskarbantartási és egyéb, a lakosság használa­tában levő épületeken vég­zett építőipari jellegű javító­karbantartó szolgáltatások fejlesztéséről. A Fővárosi Tanács elnöké­nek előterjesztése alapján a Minisztertanács jóváhagyta a budapesti szemétégetőmű létesítésének tervét. Győr-Sopron megye Taná­csának elnöke beszámolt a megyei végrehajtó bizottság tevékenységéről. A kormány a megyei tanácsszervek munkáját eredményesnek ítélte, megállapította, hogy a megye a központi célkitű­zések megvalósításában je­lentős fejlődést ért el társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis téren. A Minisztertanács határo­zata segítséget nyújt az ötö­dik ötéves terv időszakára jóváhagyott célok eredmé­nyes megvalósításához. A munkaügyi és az igaz­ságügyminiszter javaslatára — a munkaerő-közvetítés szabályainak következetesebb betartása, a munkaerőcsábí­tás megakadályozása érdeké­ben — a> kormány módosí­totta a munkaügyi szabály- sértésekre vonatkozó rendel­kezéseit. . * A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének előterjesztésére az Országos Munkavédelmi Bizottság, il­letve az Országos Társada­lombiztosítási Tanács szer­vezetének korszerűsítéséről határozott a Minisztertanács. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. fll lf. őtéwes te rabéi Bővül a szakrendszerű oktatás Nagyobb iskolaegységek A kulturális ágazaton be­lül kiemelt feladat az álta­lános iskolai hálózat erőtel­jes fejlesztése. Az Oktatási Minisztériumban a napokban összesítették a megyék okta­tási hálózatfejlesztési ter­veit. Az V. ötéves tervben 5,4 milliárd forintot fordítanak — a lakótelepi iskolák nél­kül — általános iskolai fej­lesztésre. (Ez az összeg a negyedik ötéves tervben 1,8 milliárd forint volt.) A prog­nózisok szerint az általános iskolások száma 1980-ig 110 000-rel nő. Ennek elle­nére a szakrendszerű okta­tásban részesülő felsőtagoza­tosok aránya tovább emelke­dik és meghaladja majd a 99 százalékot. Békés, Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok. Tol­na, Vas és Zala megyében a szakrendszerű oktatás teljes kiépítését tervezik. Az V. ötéves terv idősza­kában a megyék terveiben mintegy 3600 általános isko­lai diákotthoni hely létesíté­se szerepel. Ezzel a fejlesz­téssel a diákotthoni helyek száma 1980-ig mintegy 14 000-re emelkedik. Jelenleg az általános isko­lás korúak 30,5 százalékát tudják az iskolák napközi otthoni ellátásban részesíte­ni. Az V. ötéves terv végére ez az arány 38 százalékra emelkedik, azaz 1980-ban 442 000 tanuló részére bizto­sítanak majd napközi ellá­tást. A tanácsok tervei szerint 1976—1980 között 4750 tan­terem létesül, ebből több mint 1800 az új lakótelepe­ken, a lakásokhoz kapcsoló­dó beruházásként. A tanter­mek zöme — 3700 osztályte­rem — új iskolában épül, az építési szabványban előírt kiegészítő helyiségekkel. A bővítések során épülő tan­termek jelentős része is a nagyobb iskolaegységek ki­alakítását szolgálja. Az V. ötéves tervben 390 tornate­rem létesül. A tervek megvalósítása után a két váltásban hasz­nált tantermek aránya az 1975-ös 27 százalékról 1980- ig 21 százalékra csökken. E vonatkozásban is mérséklőd­nek az egyes területek kö­zött fennálló különbségek. Az osztálytermek váltásának aránya 1975-ben megyei szin­ten 52 százalék (Hajdú me­gyében), illetve 7 százalék (Vas megyében) között moz­gott. 1980-ra a két szélső ér­ték 39, illetve 5 százalékra mérséklődik. Sarlós István látogatása Veszprém megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára tegnap Veszprém megyébe látogatott. Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei bizottsága első titkárának kí­séretében felkereste a bala- tonedericsi KISZ építőtábort, ahol budapesti és Pest kör­nyéki szakközépiskolások és szakmunkástanulók dolgoz­nak. Kéthetes turnusokban a vasúti rekonstrukció utáni pálya- és pályakömyéki ren­dező munkában vesznek részt. Ezt követően Sarlós István a Középdunántúli Kő­bánya Vállalat uszai köz­pontját és bányáját kereste fel. A bányában, nagyszabá­sú műszaki fejlesztésseV-már teljes egészében kiküszöböl­ték a nehéz fizikai munkát. A látogatás következő állo­mása a Könnyűbeton és Szi­getelőanyagipari Vállalat ta­polcai gyára volt. Sarlós Ist­ván megtekintette a perlit- üzemet és az épülő új bazalt­gyapot gyárat. A népfront fő­titkára végül a tapolcai „Szentgyörgyhegy” Termelő­szövetkezetet kereste fel. Elutazott Budapestről Jerzy Lukaszewicz A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására július 26— 29 között baráti látogatást tett hazánkban Jerzy Luka­szewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szívélyes, baráti lég­körű találkozón fogadta Jerzy Lukaszewiczet. Jerzy Lukaszewicz megbe­szélést folytatott Győri Im­rével, a Központi Bizottság titkárával. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást pártjaik­nak a szocializmus építésé­ben szerzett tapasztalatairól, és véleménycserét folytattak a két párt agitációs és pro­paganda tevékenységéről. Az agitációs és propaganda mun­ka területén való együttmű­ködés további elmélyítésére két évre szóló munkatervet fogadtak el. Jerzy Lukasze­wicz magyarországi látoga­tása hozzájárult a két párt kapcsolatainak további erősí­téséhez és fejlesztéséhez. Jerzy Lukaszewicz tegnap elutazott Budapestről. Dr. Trautmann Rezső fogadta az UNESCO főigazgatóját Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke tegnap az Országház Munkácsy-termében fogadta Amadou-Mahtar M’Bow-t. az UNESCO főigazgatóját. Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója teg­nap látogatást tett a Magyar Újságírók Szövetségének székházában. Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte a főigazgatót, majd Király András főtitkár és Fábián Ferenc főtitkár-helyettes tá­jékoztatta a szövetség tevé­kenységéről, valamint a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által kö­A textilipar részére készítenek alkatrészeket — csévét, vetélőt — a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat mezőtúri gyáregységében. Képünkön a faipari részleg látható, amelyben hatvan- kilenc munkás dolgozik modern gépeken. A gyáregység éves terve huszonöt millió forint. Sikeres kezdet Mezőtúron Tavaly ilyenkor még lé­nyegesen több gonddal küz­döttek Mezőtúron az ipari munkahelyeken és a mező- gazdasági üzemekben. A teg­nap tartott városi pártbi­zottsági ülésen — az ötödik ötéves terv és az 1976. évi terv első félévi teljesítésé­nek tapasztalatairól tárgyal­tak — viszont már azt álla­píthatták meg, hogy: „az 1976. évet minden területen jól előkészítve, viszonylag na­gyobb zökkenők nélkül kezd­ték meg a termelő üzemek”. Holott nem kis feladatokat tűztek maguk elé annakide­jén. Az idei gazdásági ter­vek középpontjában minde­nütt a műszaki, technológiai színvonal emelése, a termék- szerkezet korszerűsítése, az export fokozása az import mérséklése mellett, a terme­lési költségek csökkentése (szigorú, de ésszerű takaré­kosság anyaggal, energiával), a munkaerőgazdálkódás. a munkafegyelem, a beruházá­si tevékenység javítása áll. Milyen eredményeket takar tehát az előbbi megállapí­tás? Egyenletes termelés Az ipari üzemek összessé­gében 1,1 százalék híján tel­jesítették első félévi terme­lési tervüket. Az erre az idő­re jutó 308 milliós előirány­zatukból 301,5 millió forint értéket megtermeltek. Ez az elmaradás — hangsúlyozta az előterjesztett jelentés szó­zösen fenntartott Nemzetközi Újságíró Iskola munkájáról. Dr. Jóboru Magda, a ma­gyar UNESCO bizottság el­nöke tegnap ebédet adott Amadou-Mahtar M’Bow, az UNESCO főigazgatója tiszte­letére a Margitszigeti Nagy­szállóban. Negyedszázados jubileum Tegnap ünnepi termelési tanácskozáson emlékeztek meg a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat dolgozói üzemük alapításának 25. év­fordulójáról. Az első ötéves terv kiemelt beruházásaként 55 millió forintos költséggel építették meg az európai vi­szonylatban is az enyik leg­korszerűbb dohányfermentá­ló üzemet, amely nemcsak Szabolcs-Szatmár, de a kör­nyező megyék termését is előkészíti mesterséges és gé­pi fermentálással a feldolgo­zásra. Azóta rekonstrukciót is végrehajtottak. Egy mondatban — Szegeden, a Technika Házában tegnap megkezdő­dött a VIII. ipari-tudomá­nyos konferencia. beli megajánlásában Molnár Sándor, a pártbizottság tit­kára és több felszólaló is — nem olyan nagy, hogy a har­madik negyedévben ne le­hetne behozni. A nagyobb gondot inkább az okozza, hogy az egyes ipari üzemek, szövetkezetek teljesítménye között elég nagy a különb­ség. Amíg például a DATE tanüzeme 70 százalékkal tel­jesítette túl a tervét (szó sincs „alultervezésről”), ad­dig az építőipari szövetkezet­ben a korábbi lemaradás to­vább nőtt. A többi termelő üzemben azonban különböző intézke­dések nyomán viszonylag egyenletes lett a termelés. A ruhaipari szövetkezetben ész_ szerűsítették a technológiai sorrendet, a gépeket az egy­máshoz kapcsolódó művele­tek szerint csoportosította»!. A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében — mint fel­szólalásában Orosz Attila műszaki vezető is elmondta — ma fejeződik be a tech­nikai rekonstrukció, ezzel folyamatosan áttérnek a két- műszakos termelésre. Varion futószalagokat állítottak munkába, ezáltal jobb lett a munkaidő kihasználása és így naponta 150—200 párral több cipőt gyártanak. Ha pe­dig teljes lesz a kétműsza- kos termelés, a gyáregység 30 százalékkal több terméket állít elő. Jelentős változások történtek a KAEV 8. számú gyárában is: úgynevezett ütemmktárakat hoztak létre, csökkentették a kooperáló partnerek számát, a vezetők részére munkaszervezési tan­folyamot tartottak. Az asz­talosipari szövetkezetben megszüntették a gazdaságta­lan termékek gyártását, új termékstruktúrát alakítottak ki, korszerűsítették munka- és üzemszervezetüket, beve­zették a szalagszerű terme­lést. A kezdeti sikerek már­is éreztetik jó hatásukat: rendezni tudták a béreket, az alacsony keresetű nők munkabérét 10—12 százalék­kal emelték, ezzel megszün­tették a béraránytalanságo­kat. Megjegyzendő, hogy az ipari munkahelyeken általá­ban helyesebb bérpolitika érvényesült, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Költségcsökkentés takarékossággal Általános tapasztalat az is, hogy az ipari munkahelye­ken folyamatosan figyelem­mel kísérik a költségek ala­kulását és csökkentésük ér­dekében különböző intézke­déseket hoznak. A cipőgyár gyáregységében például 500 ezer forint megtakarítást ér­tek el hulladékanyagok fel- használásával. a fémfeldol­gozó szövetkezetben hulla­dékból készítik az öntvénye­ket — ezzel tonnánként 20 ezer forinttal kevesebb a ki­adásuk — új módszert ve­zettek be az exporttermékek csomagolásánál, ami évi 400 ezer forint többletbevételt jelent a szövetkezetnek. Ez év január 1-től a város addigi hat termelőszövetke­zetének tagsága két nagy gazdasággá egyesült, és ez érezteti kedvező hatását, bár a mezőgazdaságban az elért eredményeket nem lehet naptári félévhez arányosan viszonyítani. A növényterme­lési bevételek jelentős része ugyanis júliusban és augusz­tusban realizálódik. A nyári nagy munkában mind a két termelőszövetke­zetben becsülettel helytáll­tak az emberek és a gépek. Teljesítették a termelési ter­vet, vagyis őszi árpából több mint 1400 hektáron 39,7, bú­zából 8 ezer 600 hektárnál nagyobb területről 35,3 má­zsás hektáronkénti átlagter­mést takarítottak be. Van elegendő takarmányuk a jó­szágok tartásához — másod- (Folytatás a 2. oldalon) Korszerűsödő özeinek — Jé terméseredmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom