Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
1976. július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A másik táblán kötöznek a tiszaiig! asszonyok. Képünkön Cseh Lászlóné és Hegedűs Józsefné ii Tiszasasi SZŐLŐBEN A Tiszazug bortermő vidék — állapítja meg az idegen a Tiszamenti Termelőszövetkezet szőlőstábláit nézve. A munkások javában dolgoznak a tőkék között. Itt traktor pöfög permetező masinájával, amott jókedvű asszonyasapat kötözi serényen a rafiát, a tábláik végén oszlopokat faragnak. Képriportunk Tiszasas határában készült. Az új szőlőhöz, új lugas kell. Vincze Mózes motoros fűrésszel szabja a huzaltartó faoszlopokat Permetfelhőt szór az MTZ Fotó: T. Katona László KISZ KB-ülésén Kiemelkedő jelentőségű esemény volt Tájékoztató az európai ifjúsági és diáktalálkozóról A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tegnap ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztály- vezetője és dr. Berecz János, az MSZMP KB osztály- vezetője. Az Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a Varsóban megtartott európai ifjúsági és diáktalálkozóról és a magyar delegáció munkájáról. A találkozóra —, amelyen 31 európai országból 44 nemzetközi, regionális', illetve nemzeti ifjúsági és diákszervezet több mint ezer küldöttje vett részt — június 19 és 24 között került sor a lengyel fővárosban. Megfigyelőként több Európán kívüli regionális és nemzetközi szervezet delegációja is részt vett a találkozón, köztük a vietnami, a kubai és az angolai fiatalok küldöttei. A Központi Bizottság megállapította, hogy az európai ifjúsági és diáktalálkozó a nemzetközi ifjúsági mozgalom kiemelkedő jelentőségű eseménye volt és üdvözölte, hogy a találkozó kifejezte az ifjúság elkötelezettségét a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás ügye mellett. Különösen jelentős — ezt a varsói találkozó ismét tanúsította — hogy kommunista, szociáldemokrata, radikális, liberális , centrista, ateista és vallásos fiatalok készek együtt dolgozni a béke védelmében, a biztonság megszilárdításáért, az államok és népek közötti együttműködés sokoldalú fejlesztéséért s a társadalmi haladásért. Az európai ifjúsági és diáktalálkozó tükrözi azt a vonzerőt és befolyást, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok békepoliti- kája, különösen az SZKP XXV. kongresszusán megerősített béke-program gyakorol a nemzetközi közvéleményre, a demokratikus és a békeszerető fiatalokra. Az európai ifjúsági és diáktalálkozó előkészítése és vitái felhívták a figyelmet arra is, hogy az enyhüléssel, a tartós béke perspektívájával ma is befolyásos erők állnak szemben, akik a hidegháborús kommunista- és szovjetellenesség fegyvertárához nyúlnak vissza. Európa haladó és demokratikus erőinek sorában mi is megtesz- szünk mindent, hogy ezeket a köröket meghátrálásra késztessük. A Központi Bizottság az európai ifjúsági és diáktalálkozón elfogadott záródokumentumot és az Európa ifjúságához intézett felhívást pozitívan értékeli, a kölcsönös tiszteleten és előnyökön alapuló, gazdagodó együttműködés dokumentumainak tekinti és kész az azokban foglaltak megvalósítására. A KISZ KB a találkozóról és a magyar delegáció munkájáról szóló tájékoztatót elfogadta. A KISZ Központi Bizottsága ezután kinevezte a KB mellett működő tanácsokat; az egyetemi és főiskolai tanácsot, elnöke dr. Vastagh Pál; az értelmiségi fiatalok tanácsát, elnöke dr. Nagy Sándor; az ifjúmunkás tanácsot, elnöke Pásztor Gabriella; a középiskolai és szakmunkástanuló tanácsot, elnöke Csákvári Józsefné; a mezőgazdasági és falusi fiatalok tanácsát, elnöke Kis Im- réné; a honvédelmi nevelési tanácsot, elnöke Fejti György. A IqSMagbaw Aratják a búzát Elkezdték a kenyérgabona aratását a Zagyva-menti Tsz- ben. Tegnap délután tíz 512- es német gyártmányú kombájn látott munkának. Az idei betakarítás a tiszta búza aratásával kezdődött. A január elsején egyesült 3 gazdaság (a Zagyva-menti Tsz) az idén 2300 hektáron termeszt kenyérgabonát. A termésátlagok biztatóak, rozsból 23 mázsa, tiszta búból 38—40, tavaszi árpából pedig 40 mázsa hektáronkénti átlagtermést várnak. A betakarítógópék megfelelő műszaki állapotban, pót- alkatrészekkel jól ellátva kezdték el az aratást. Közülük néhány új, az idén vásárolt kombájn. Az egy kombájnra jutó munka 220 hektárnyi termés betakarítása. Megfelelő időjárás esetén naponta 50—60 vagon gabonát takarítanak be. Július 20- ig, az aratás befejezésének napjáig 600 vagon terményt adnak le a gabonafaldolgozó vállalatnak, 160 vagonnal saját magtáraikban tárolnak. HETI JEGYZETÜNK Dolgozik a gyerek Dolgozik- a gyerek. Szünidei munka gg£ kertészeti vállalatnál. A kereset: zsebpénz az augusztusi kiránduláshoz, Szóval, dolgozik a gyerek... Búcsúztatás az első munkanap reggelén: „Aztán igyekezz, nehogy rosszat halljunk!” Délután, a hat óra elteltével vidám beszámoló, tele tanulsággal: „Vigyázni kell a rózsákra, tövenként 40 forint lehet a kár. Óvatosan kell gyomlálni, nehogy olyat is kihúzzunk, ami kerti növény... Meg kell kérdezni, ha valamit nem tudunk...” — Ismétli szóról szóra a brigádvezető szavait. Lám-lám milyen hasznos az ilyen nyári elfoglaltság. Felelősségre tanít, munkára nevel... A második nap már sokasodnak a tapasztalatok: „Csak azt nem értem, hogy mi egész nap dolgoztunk és négy forintos órabért kapunk, Pista bácsi meg Teri néni pedig egész nap a fák alatt beszélgetett, mégis nyolc forint az órabérük. Azért nem értem, mert ők nem is vezetők. Nekik még egy pohár sört sem szabad meginni mint Feri bácsinak, a csoportvezetőnknek...” Lám-lám milyen hasznos a nyári munka. Kitárja a nagyvilág ablakait a gyerek előtt. Láthat, hallhat, ismerkedhet a dolgokkal... A harmadik napon: „Ma nem dolgoztam csak félnapot, mert Feri bácsi nem volt ott, Pista bácsi meg azt mondta: az órabért akkor is kifizetik, ha leülünk mellé a fa alá. Biztos, hogy kifizetik?” A negyediken: „Biztos, hogy kifizetik, mert Feri bácsi is velünk ült a pádon... Ö mondta, nem kell azt a munkát olyan forrón enni...” Lám-lám milygn ez a szünidei munka. Láthat, hallhat a gyerek, kitárul előtte a világ ablaka, tanítják, nevelik... H. J. Évente hárommillió tonna bauxit Kincsünk az alumínium Magyarországot a nemzetközi sajtóban gyakran nevezik alumínium nagyhatalomnak. rÉ jelzőt azzal érdemelte ki, hogy bányáiból évente már csaknem 3 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, és ez hazánknak a szakmai világrangsorban á 6. helyet biztosítja. Tavaly a bauxit- termelés egy részét — mintegy 700 ezer tonnát — természetes állapotában exportálltuk. Iparunk hozzávetőleg hasonló mennyiségű — 760 ezer tonna — timföldet dolgozott fel, a fennmaradó hányadot elsősorban a magyar—szovjet és a magyar— lengyel szerződések értelmében értékesítettük. A belföld szűkösebb energiakínálata miatt egyelőre viszonylag kevés, mintegy 70 ezer tonna nyersalumínium készül kohóinkban, viszont — ugyancsak a már említett magyar —szovjet és a magyar—lengyel megállapodások alapján — 150 ezer tonnát tett ki a beérkező és tovább felhasználható lömbalumínium. Ennek egy részét ugyancsak külföldön értékesítjük; ez a mennyiség évente általában 85—90 ezer tonnát tesz ki! (A dollárelszámolású magyar bauxit-timföld-alumí- niumexport 1975-ben meghaladta a 108 millió dollárt.) Zárjuk e statisztikai felsorolást az alumínium félgyártmányok adatával: 1975- ben a .magyar továbbfelhasználó üzemek már 125 ezer tonna terméket kaptak. Ez az érték a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítésével 1980-ig tovább emelkedik. Ilyenformán 1975 végén az egy főre jutó alumíniumfelhasználás Magyarországon már meghaladta a Í3 kilogrammot, s ez több, mint a nyugat-európai, ezen 'belül a közöspiaci átlag. Dinamikus feltárás Az idén tovább folytatódik a dinamikus feltárási program. Nyírádon hozzákezdenek az Izamajor II. megnyitásához, míg a deákpusztai új bányát véglegesen 1980-ban kell átadni, jóllehet addig néhány vágata már termel. E két helyről perspektivikusan csaknem* 7 millió tonna bauxitra számítanak. Ugyancsak az idén nyitják meg a tüskésmajori bányát, s korszerűsítik Ha- limba III-at. Iszkaszent- györgyön a Bittó II. bánya megnyitásával növelik a földfém-hozamot és 1977-ben Nagy egyházán is megkezdik a bányanyitást. Mindent összevéve 1980- ban Magyarországon — a központi terveknek megfelelően — 3,1—3,2 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, ebbő^ 800 ezer tonna timföld készül. Az 1976-os terv 760 ezer tonna timföldről szól, amelyből a tröszt 450 ezer tonnát exportál, elsősorban a már említett egyezmények keretében a Szovjetunióba és Lengyelországba. A magyar—szovjet megállapodást 1962-ben írták alá a felek. Eszerint 1985-ig évi átlagban 300 ezer tonna magyar timföld érkezik az olcsó vízi villamosenergiával működő volgográdi alukohó- ba, és onnan e mennyiség fele jön vissza alumíniumtömbök és tuskók formájában. Nemzetközi együttműködés A lengyel—magyar egyezmény 1970 és 1975 között évente 80 ezer tonna magyar timföld-exportot írt elő, cserében 17 500 tonna alumínium importjáért. Magyarországtól Ausztria is vásárol timföldet, 1970-ig évi 25 ezer tonnát, 1971—80 között évente minimálisan 75 ezer tonnát. (A MINERALIMPEX az osztrák VMR-Rauschofen cégnek 1970 és 1980 között összesen 765 ezer tonna timföldet szállít.) Figyelemre méltó kooperációs eredményeket mondhat magáénak a francia Cegedur cég és a MAT, jóllehet e kapcsolatok elsősorban a félkész- és késztermékeikre vonatkoznak. Az előnyös nemzetközi együttműködésekkel párhuzamosan gyorsan bővülnek és korszerűsödnek a magyar timföldgyárak. Ajkán 1973-ban a régi üzem mellett új gyár épült, ahol évente 240 ezer tonna timföldet állítanak elő; itt a régi gyárral együtt a termelés már eléri a 400 ezer tonnát, a teljes hazai produkció több mint felét, Az alumínium termékek feldolgozásának legnagyobb bázisát Székesfehérváron hozták létre. Zömében szovjet és francia import cégekkel 1971-ben szerelték fel az 1500 milliméteres szélessza- lagművet, majd a kapacitást 1973-ban bővítették és egy évvel később nagyobbitot- ták a présművet is. 1975—76- ban további beruházásokra kerül, illetve került sor. Mindezek után a székesfehérvári nagyüzemben — 1,2 milliméteres vastagságú, 1200 milliméteres szélességű átlagban számolva — évente 71— 72 ezer tonna melegen és hidegen hengerelt szalag, huzal, lemez, fólia és más fél- gyártmány készül. (A présműben az idei bővítés után az évi 25 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nő a termelés. Szóljunk a Magyar Alumíniumipari Tröszt külföldi akcióiról is. Az ALUTERV a hazai timföld-alumíniumipari létesítmények tervezésével nagy gyakorlatot és nemzetközi hírnevet szerzett. Az első megbízást a hatvanas évek elején kapta Indiából, egy évi 200 ezer tonna kapacitású timföldgyár tervezésére. A korbai üzembe magyar feldolgozó gépeket is szállítottak. Ezután Románia következett, a tulceai 250 ezer tonnás timföldgyár terveinek elkészítése; 3,5 millió rubeles gépexporttal kiegészítve. Ezt követően Afrika „meghódítása” volt soron, Mali, Mal- gas, Guinea, Ghana kért és kapott komplett terveket. És az eddigi legnagyobb üzlet: az obrovaci fővállalkozás, Jugoszláviában. Itt egy évi 300 ezer tonnás timföldet gyártó üzemet tervezett és szerelt fel a MAT. A kulcsátadás határideje 1976. Az alapszerződés értéke 42 millió dollár. Tervező vállalatunk — alvállalkozóként részt vesz egy másik jugoszláviai (Zvormikban) timföldgyár kivitelezési munkálataiban. Ezt az évi 600 ezer tonna kapacitású üzemet a Szovjetunió hiteléből építik, a tervdokumentáció jelentékeny részét Magyarország szállítja. Timfüldgyár külföldre A legfrissebb hírek szerint a magyar mémökgárda által felhalmozott szellemi értékekre, a tervezők gyakorlatára több nyugat-európai ország is igényt tart. Nemrég Budapesten tárgyalt a görög BAUXIT PARNASS és annak amerikai partnere, az NSA-cég delegációja. Görögországban — amerikai finanszírozással — magyar közreműködéssel építenek fel egy összesen 800 tonna kapacitású timföld'gyárat. Obro- vác példáját alapul véve, a delegáció reménykeltőnek nevezte az üzleti kilátásokat. B. I. G.
