Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Arat SO fillér XXVII. évf. 174. sz. 1976. július 24., szombat »MIM 1.1 Az állami gazdaságok befejezték az aratást Öfiven mázsás átlagtermés a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben Az ivóvízellátásról Á szolnoki vízmű rekordteljesiTménym Helyi korlátozások — Takarékoskodjunk Szolnok megye legnagyobb búzatermelő gazdaságában, a búzatermelés gesztorgazdái á- nál, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a hét közepén leáll­tak a kombájnok: befejez­ték az aratást. A közös gaz­daságnak 2 ezer 400 hektá­ron termett az idén őszi bú­zája. A hatalmas, területen az átlagtermés meghaladta a tervezettet, valamivel 50 mázsa felett volt! hektáron­ként. A cibakházi Vörös Csil­lag Tsz-ben a termésátlag — ahol tegnap végeztek a kenyérgabona betakarításá­val — nem sokkal maradt el a tiszaföldvári tói: hektá­ronként 43,4 mázsás termés­sel fizetett a kenyérnek va­ló. A jászfényszarui Béke Tsz-ből is bekerült minden szem gabona a magtárakba. Az 1300 hektáros búzatáblán — a homokos talaj következ­tében — a gazdaságnak hek­táronként csak 31—32 mázsa gabonát sikerült learatni. Ettől az eredménytől kere­ken tíz mázsával magasabb átlagtermést értek el búzából a megye állami gazdaságai. Tegnap jelentették ugyanis, hogy a megye valamennyi állami gazdaságában befejez­ték az aratást. Elért ered­ményük azért is figyelemre méltó, mivel az összesen 19,5 ezer hektár nagyságú őszi búza táblákon rekordidő — két és fél hét — alatt sikerült meg­birkózniuk a nagy munkával és az eddigi legmagasabb termésátlagot az idén 2,6 má­zsával túlszárnyalták. Csak pár milliméter esi esett leváiÉra is miüm erivsl öntözni kel! Enyhülés a „zöidségfrintM”? ülést tartett a nsgyyei mezőgazdasági operatív bizottság E héten már másodszor ült össze tegnap a mezőgaz­dasági operatív bizottság. Elsőként az öntözés hely­zetét értékelték a résztvevők. A beszámolóban elhangzott, hogy a megye mezőgazdasá­gi üzemei tegnap estig 61 300 hektárra juttatták el a mes­terséges csapadékot. Így az öntözhető terület 80 és az öntözésre szerződött terület 87 százalékára jutott el az életet adó víz. Ez szó szerint értendő, hiszen ekkora szá­razságban a tegnap lehullott néhány milliméter csapadék alig jelenteit valamit a nö­vényeknek. Ezt természete­sen leginkább azok a gazda­ságok érzékelik, amelyek­nek nincs lehetőségük föld­jeik öntözésére. Ugyanakkor kedvezőtlen helyzetben vannak azok az üzemek is, ahol a szá­razság okozta vízhiány miatt nem tudnak ön­tözni. Szolnok megyében ez 3000 hektárt érint, s ebből mint­egy 1700 hektár a Jászság­ban van. Ahol van elegendő víz, ott teljes kapacitással dolgoz­nak a berendezések. Dicsé­ret illeti a mezőgazdasági üzemeket és a vizet szolgál­tató vállalatokat, mert min­dent megtesznek a termés megmentéséért, növeléséért. A példaként említhetők kö­zül nem szabad kifelejteni az AGROKER-t sem, hiszen az öntözőberen­dezések népszerűsítésé­vel, kedvező árú értéke­sítésével nagy segítséget nyújtott a népgazdaság­nak. Intézkedésük mellett szól az is hogy a vállalat raktá­rában már egyetlen öntöző­gép sincs, s így az újabb igényeket a társvállalatok segítségével elégítik ki. Az operatív bizottsági ülés második napirendi pontján részt vevő szakemberek az előbbmál jóval kedvezőtle­nebb hangulatban tárgyal­tak. Hiába növekedett a megyében a zöldség vetéste­rülete, az ellátásban mégis zavarok mutatkoznak. A vá­sárlók sokszor joggal pa­naszkodnak egyes áruk hiá­nyára, vagy a meglévők árá­ra, minőségére. A terméski­esésben a koratavaszi hűvös és a mostani kánikula is ludas, de nincs minden rend­ben a felvásárló és értékesí­tő vállalatoknál sem. A hoz­zászólók elmondták, hiába érte el a mostani árufelho­zatal a múlt évi szintet, ami­kor a minőség (s ezt nem le­het elégszer hangsúlyozni) és a frisseség nem felel meg a kívánalmaknak. Különösen szembetűnő ez akkor, ' ami-' kor az értékesítők 25—30, sőt, 40 százalékos árrést is „rátesznek” az amúgysem olcsó zöldségre. A MÉK és az ÁFÉSZ-ek képviselője egyetlen biztató adatot mondott csupán: hosszú idő után először az elmúlt napokban tud­tak maradéktalanul ele­get tenni a boltok igé­nyeinek. A „napról-napra élés” után jelentős készlettel várják a hét végét, s a következő idő­szakban már enyhülést is ígérnek a „zöldségfronton.” B. Á. Dr. Szekér Gyula hazaérkezett Nagy-Britanniából Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se befejezte ötnapos, hivata­los nagy-britanniai látogatá­sát és tegnap délután haza­utazott Londonból. A heat- rowi repülőtéren a magyar vendéget és kíséretét P. S. Preston, a Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára búcsúztatta. Elutazása előtt a miniszterelnök-helyettes a brit sajtó képviselőivel ta­lálkozott és válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Dr. Szekér Gyula, a Mi- nisztartanács elnökhelyettese tegnap hazaérkezett Nagy- Britanniából. A Ferihegyi re­pülőtéren fogadásukra meg­jelent dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter és Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes. Ott volt C. W. Long, az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Fogadás az egyiptomi nemzeti ünnep alkalmából Wagih M. Roushdy, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete, az egyiptomi nemzeti ünnep al­kalmából tegnap fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár. Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, s a gazdasági és a kulturális élet több más vezető szemé­lyisége. Jelen volt a fogadá­son a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja is. Hazaérkezett Algériából az OBT küldöttsége Hazaérkezett Algériából a magyar békemozgalom kül­döttsége. A delegáció vezető­je, dr. Nyilas József tan­székvezető egyetemi tanát volt. A küldöttség egyhetes lá­togatást tett Algériában. Ez volt az első alkalom, hogy az észak-afrikai országban egy nemzeti békamozgalom delegációját fogadtál:. Ba­ráti megbeszélést folytattak Ahmed Zemerlinnel. az Al­gériai Béketanács elnökével és a Béke-világtanács elnök­ségének néhány algériai tag­jával. A küldöttséget fogadta Mohamed Serif Me&zadija, a Nemzeti Felszabadi tási Front koordinátora, valamint Bra- him Kabouya, a tömegszer­vezeti és Mohamed Ksouri, a külügyi osztály vezetője. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes mun­kásságának elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából a Munka Érdem­rend arany fokozatával tün­tette ki Józsa Sándort, az Országos Takarékpénztár osztályigazgatóját. 3,5 milliárd a téglaipar fejlesztésére Az építőipar nagyipari mód­szereinek, az előre gyártott elemek és panelek stb. elter­jedésével szűkül a hagyo­mányos falazóanyag, a tégla felhasználási területe. Ezért a tégla- és cserépipari vállala­tok az ötödik ötéves tervre mérsékelt ütemű fejlődést irá­nyoztál: elő, amely szerint 1980 végéig a múlt évi 1839 millióról 1950 millióra növe­lik az égetett tégla termelését. Tartós meleg, szárazság, vízhiány, vízkorlátozás. Ezek­ben a napokban a legtöbbet emlegetett szavak amelyek saj­nos megyénkben éppoly aktuálisak, mint az ország más területein. Ennek ellenére azonban a megye mégsem tar­tozik a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék közé. Pest me­gyében és Baranyában például a megyei vízmű vállalat né­hány kisebb községbe lajtkocsikkal szállítja a vizet, mert a kutak teljesítménye erősen lecsökkent. Szolnok megyében jelen­leg a mélyfúrású kutak vala­mennyi városban, községben az egész évben megszokott vízmennyiséget adják, s víz­hozamukat nem befolyásolta a hosszan tartó szárazság sem. Hogy mégis sokhelyütt akadozik a vízellátás, az a rendkívüli mértékben meg­növekedett vízigény, vízfel­használás következménye. A teljes kapacitással üzemelő kutak és a hozzájuk kap­csolt tárolórendszerek egy­szerűen nem bírják folya­matosan pótolni a hálózat­ban elhasznált ivóvizet. így több esetben vízhiány lépett fel, s ennek nyomán az egyes helyeken különböző mértékű vízkorlátozást léptettek életbe. Napjainkban Jászberény vízellátása a legnagyobb probléma, ahol az új vízto­rony bekötésének munkála­tai idejére szigorú viz- korlátozást kellett bevezetni. Jelenleg Jászberényben — a Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat tájékozta­tása szerint — 50 százalékos vízhiány mutatkozik, s mind­ez a vízmű napi 2200 köb­méteres teljesítménye mel­lett. Kunszentmártonban az 1170 köbméteres napi víz- mennyiség nem elegendő. Itt 30 százalékos vízhiányt álla­pítottak meg a szakemberek. A hálózati nyomást biztosító víztárolók nap közben tör­ténő feltöltése ekkora fo­gyasztás mellett csak úgy le­hetséges, ha a nap egyes sza­kaszaiban a hálózatba nem adnak vizet. Az ilyen „sza­kaszos vízszolgáltatás” elne­vezésű kényszermegoldáshoz kellett a vízműveknek folya­modni például Tiszajenön, Kőtelken, Jcszalsószentgyör- gyön, Jászladányban és ter­mészetesen Jászberényben is. Törökszentmiklóson. Kun­szentmártonban. Öcsödön, Mezőtúron, Martfűn és Szol­nokon locsolási és gépkocsi-’ mosási tilalom van érvény­ben. Szolnokon az utóbbi há­rom napban rekordteljesít­ményt nyújtott a yárosi fel­színi vízmű, amely köztu­domású, hogy a Tiszából ter­meli ki az ivóvizet. A vízmű normál üzemű napi termelé­se 32—34 ezer köbméter, most azonban 40 ezer 600 köbmétert adott a szomjazó szolnokiaknak, illetve az ugyanerről a hálózatról ellá­tott három község. Rákóczi- faíva, Rákócziújfalu és Tó­szeg lakóinak. Mint azt lapunk is meg­írta, a megyeszékhelyen lo­csolás! és gépkocsimosási ti­lalom van érvényben, ame­lyet reggel öt órától este tízig be kell tartania min­denkinek. hogy az amúgy is nagy megterhelés ne növe­kedjék. Bánjunk takarékosan a vízzel, ne pazaroljuk feles­legesen. Gondoljunk mások­ra is, amikor kinyitjuk a csapot, amikor a kiskertet locsoljuk. Lehet, hogy éppen azért nem jut fel a lakóépü­letek 10. emeletére a víz, mert feleslegesen elpacskoL tűk. (Utoljára egy megjegy­zés: talán reménykedhetünk, hogy az időjárás a héten be­segít és többször is meghoz­za az esőhozó felhőket.) I. Zs. imszézÉIi etetett tégla Nagyarányú rekonstriskció a Szilnek megyei Tóclaisarí Vállalatnál Négy megyében — Szol­nok, Hajdú,, Pest és Bács- Kiskun — 24 gyára van a megyei Téglaipari Vállalat­nak. Abban, hogy sikerült túl telj esi teniök az első fél­évi tervüket, nagy szerepük van a vállalat szocialista brigádjainak. A kollektívák többlet munkája révén az elmúlt Irat hónapban nyers­téglából mintegy 3 százalék­kal gyártottak többet a ter­vezettnél, vagyis megközelí­tőleg 135 milliót állítottak Elsősorban a leggazdaságo­sabban bővíthető gyárak re­konstrukciójával, s csak rész­ben új téglagyárak építésével oldják meg a fejlesztést, amelyre az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium hozzájárulásával ebben a tervidőszakban 3.5 milliárd forintot költhetnek. Több tanterem, kollégium A demográfiai előrejelzé­sek figyelembevételével ké­szítették el a megyék közép­távú fejlesztési terveiket: ezek alapján az ötödik ötéves tervben 250 középiskolai tan­termet, 90 műhelytermet és 9200 középiskolai kollégiumi helyet létesítenek. Lényege­sen javulnak majd a közép­iskolai oktatás tárgyi félté-- telei. Egy mondatban — Dr. Szalai Béla külkeres­kedelmi minisztériumi állam­titkár pénteken a 23. damasz­kuszi nemzetiközi vásár meg­nyitására Szíriába utazott. — Szabó Imre akadémi­kust, az MTA Állam- és Jog- tudományi Intézete igazgató­ját a Nemzetközi . Jogtudo­mányi Egyesület elnökévé választották a Hamburgban megtartott vezetőségi ülésen.. | elő. Az elmúlt félévi égetett tégla termelésük is hasonló­képpen alakult: terven feiül 2,5 millió téglát égettek a gyárban, összesen pedig 100 milliót. Öreges tégla, vázkesámia Gondos és körültekintő előkészítő munka után szü­letett meg a vállalat ötödik ötéves termelési és beruhá­zási terve. Készítésénél mérlegelték a fejlesztési le­hetőségeket és számoltak az építőanyagok iránti igények növekedésével is. A vállalat a tervek szerint 1980-ig mintegy 18—17 százalékkal növeli termelését, és akitor már évente 303 millió nyers- és 284 millió égetett téglát állítanak elő. Ezen belül is nő a korszerű termékek, az üreges tégla és a vázkerámia gyártásának részaránya. Az idén csalt az összter­mék 26 százaléka kerül ki a legújabb technológiával működő alagütkemencékből, 1980-ban azonban ez a szám már 55 százalék fölött lesz. A modern technológia ter­mészetesen korszerű gyára­kat, gépeket, berendezéseket igényel és ezek építése, vá­sárlása rendkívül sokba ke­rül. Ezért, valamint az épí­tőanyagok iránti igények maradéktalan kielégítése ér­dekében, hatalmas összeget — az elmúlt 5 év 111 millió forintjával szemben —, ösz- szesen 620 millió forintot szán a vállalat á jelenlegi tervidőszakban beruházásra, fejlesztésre. Új pár épül Mezőtúron A nagyszabású tervek kö­zül kiemelkedik az új me­zőtű ri téglagyár építése, amelyet a már több mini 70 éves és a város központjá­ban működő elavult üzem helyett létesítenek. Ha elké­szül, hazánk második leg­korszerűbb -téglagyára lesz. A létesítmény alapozását még az idén megkezdi a megyei építőipari vállalat. A gyár automatizálására jellemző, hogy ott több mű­szakban összesen csak ki- lencvenen dolgoznák a leg­modernebb technológiával, a korszerű nyugati gépeken, amelyeket 1,2 millió dol­lárért Olaszországból vásá­rol a vállalat. Két, ugyancsak jelentős beruházás lesz még ezenkí­vül az évtized végéig a vál­lalatnál. Befejezik — több mint 100 millió forint költ­séggel — az abonyi tégla­gyár rekonstrukcióját és a korszerű igényeknek megfe­lelően, ugyancsak 100 millió forintos költséggel olajtüze­lésre alakítják át a kun­szentmártoni téglagyárat is. Nagy kereslet mutatkozik Kiskunhalas környékén az öttani gyár mészhomok tég­lái iránt, ezért a gyár növeli termelését, ebhez több mint 20 millió forintért új gépe­ket, berendezéseket vásárol­nak. Tiüsb gvárat korszerűsítenek A jelentős fejlesztések ré­vén, a mostani tervidőszak végére a vállalatnak Hajdú­szoboszló, Karcag, Abony és Kisújszállás mellett Kun­szentmártonban és Mezőtú­ron is korszerű téglagyára működik majd. A beruházá­sok elkészültével, üzembe állításával a vállalat túllép egy másik határt is. Bekerül a milliárdos gazdálkodó es­ségek közé: állóeszköz állo­mánya ugyanis 1980-ban meghaladja az 1,2 milliárd forintot. * — gajdos — í

Next

/
Oldalképek
Tartalom