Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

Illem csak a szalag mellett A fegyelmezetlenség olyan, minit a ragály: ha valahol kicsit engednek;, — olyasmiből persze, amiből nem lenne szabad, — mint a fertőzés, gyorsan elterjed. A kis engedékenységekből lesznek a nagy elnézések és a mun­kamorál általános lazulása. Az ilyen helyeken aztán ismét rendet teremteni — még szigorúsággal is — meglehetősen nehéz, hiszen az emberek „megszokják” a lazaságot is. Éppen ezért nemcsak népgazdasági károk származhatnak a fegyel­mezetlenségből, de sokkal súlyosabb az a morális kár, ami az emberekben keletkezik. Pedig aiz emberek nagy többsége szereti és kívánja a ren­det. Elenyésző azok száma, akik szertelenek, lazítanak, lógnak. Ám — amint említettük — számuk igen megnövekedhet, ha terjedni hagyjuk a fegyelmezetlenséget. Ma azt mondhatjuk, hogy egyik legnagyobb tartalékunk a fegyelmezettebb mun­kában keresendő. S ehhez nem kell még új befektetés sem,, csupán rend kell és követelmény! Az utóbbi időben azonban, úgy tűnik, egyesek azt gon­dolják, a fegyelmezettebb munka követelménye csak a fizikai munkásokra vonatkozik. Igaz, ők vannak legszámosabban, és a munkások munkamoráljától függ a társadalom munka­morálja is. De éppen a munkások többsége ad példát — fárad­hatatlan, becsületes munkával — öntudatból, fegyelmezett­ségből. És ez az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a ke­vés fegyelmezetlen ember is belátásul éljen és általános munkamorál-javulás következzék be. Nem lehet azonban olyan munkamegosztás, hogy a gyári szalagnál teljes fegyelmet követelünk, az irányítók posztján pedig nem. Vagy a gyári munkástól példaadást várunk, mi­közben, mondjuk az orvosi rendelőintézetekben késve kezdik a munkát. Megrójuk az útépítőiket — akiket mindenki lát —, hogy túl sokat támaszkodnak a lapátnyélre, miközben egyes hivatailokban traccsolnak, 'boltokban csoportba verődve áll­dogálnak az eladók, vagy az intézményekben munkaidőben névnapoznák. A fegyelmezetlenség egyébként nemcsak a munkaidő rossz kihasználásában nyilvánul meg. Ahol az időt — ahogy mondani szokták — „lopják”, ott máshoz is hozzányúlnak. Ezért a vállalati belső ellenőrzést, a művezetést is szigorítani szükséges. Különben nem fordulhat elő olyan eset, hogy bil- Lentőtartályos teherkocsik munkaidő alatt, fuvaronként két­száz forintjával, töltelék földet hordanak — magánosok kis­kertjébe. Nem mondom, nem rossz üzlet: két óra alatt tizen­két kocsi,, egyenlő kétezer négyszáz forinttal. Egyetlen mű­szak alatti Milyen lehet az a norma — és ellenőrzés —, amibe ez is belefér? Ám a fegyelmezett munkának legalább három előfeltétele van: az értelmes, jól megszervezett munkafeltételek, a rend­szeres ellenőrzés, s végül a szüntelen politikai nevelés. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, nem lehet hatékony a munka. Ha csak áz utóbbival törődünk, az emberek szemében szün­telen kérlelésnek, „imádkozásnak” tűnik, különösen, ha talán épp azért nem dolgoznak, mert hiányosak a munkafeltételek. Ha rendben vannak a munkafeltételek, a munkafolyamat kí­sérőjelként bele kell építeni a folyamat és a folyamatban résztvevők tevékenységének szervezett ellenőrzését és így •tovább. A szocialista brigádokban — de a brigádokon kívül is —, ezrek, tízezrek tevékenykednek, akiknek életformájává vált a fegyelmezett munka. A munkaelemzések során azonban ki­derült, hogy még ezek tevékenységében is rejlenek'tartalé­kok, növelni lehetne a hatékonyságot is. Nem a munkainten­zitás fokozásával, hanem a hatékonyság más tartalékainak feltárásával. A szocialista munkaverseny-mozgalom vállalásai között sóik nagyszerű példa akad ebben a vonatkozásban. Hát még mennyivel többet remélhetnénk abból, ha a fegyelme­zetlen kisebbség munkáját tudnók szervezettebbé, ellenőr- zöttebbé tenni, ha öntudatukat az egészséges munkásöntudat szintjéhez tudnánk közelíteni, M indebből látható, hogy a fegyelmezettebb munka igénye mindenkinek feladja a leckét: beosztottnak és irányítónak egyaránt. És nem csak a munkással szemben állít követelményeket. Általános társadalmi igény, hogy az élet minden területén előbbre lépjünk, a nagyobb szervezettség, a fegyelmezettebb munka meghonosításával. R. L. / Dolgozik a gyerek Heti jegyzetünk. 3. oldal Család, otthon, szabad idő 4. oldal Legördült a függöny Évadzáró a Szigligeti Színházban. Program öt évre Mezőtúr közművelődéséért. 5. oldal Ülést tartott az Elnöki Tanács Az Elnöki Tapács tegnap ülést tartott. Tóth Imre ez­redest, a határőrség országos parancsnokát határőr vezér­őrnaggyá nevezte ki; bírá­kat mentett fel és választott meg, végül kegyelmi ügyben döntött. Tegnap befejezte munkáját Szolnokon az Intertextilmas nemzetközi gazdálkodó egye­sülés tanácsának VI. ülés­szaka. A KGST-országok kö­zös vállalatának képviselői megállapodtak abban, hogy a tagországokban Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, NDK-ben, Ro­mániában, a Szovjetunióban és Magyarországon megszer­vezik a textilipari gépek mű­szaki szervízbázisát, s az ed­dig megoldatlan problémát kedvező műszaki és gazda­sági körülmények között or­vosolják. Hazánkban 1977- ben kerül sör a textilipari gépeket karbantartó bázis kialakítására. Ülést tartott a KNEB Két országos vizsgálatát fe­jezte be az elmúlt napok­ban a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A KNEB tegnapi ülésén Blatenszky Kálmánná, a KNEB tagja terjesztette elő az élelmisze­rek szállításának szervezé­séről készült vizsgálati je­lentést. A széles körű, a fő-, városra és 8 megyére kiter­jedő vizsgálat során a népi ellenőrök arra kerestek vá­laszt, hogy a lakosság ellá­tásához szükséges élelmisze­reket megfelelő ütemben és módon, folyamatosan és gaz­daságosan szállítják-e az élelmiszerboltokba és áru­házakba. A vizsgálat tapasztalatait összefoglalva a jelentés meg­állapítja, hogy az alapvető élelmiszerekből általában fo­lyamatos volt az áruszállítás. Magyar—osztrák szakszervezeti tárgyalások Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a SZOT vezetői Sopronban tartották meg évi rendszeres tanács­kozásukat. Az eszmecsere után az ÖGB küldöttsége — Erich Hofstetter és Alfred Ströer az ÖGB vezető titká­rai, Kurt Prokop, az ÖGB titkára —, valamint a SZOT küldöttsége — Timmer Jó­zsef és Vas János, a SZOT titkárai, dr. Dobi Ferenc, a nemzetközi kapcsolatos osz­tályának vezetője — tájékoz­tatást adtak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszerveze­tek érdekvédelmi tevékeny­ségéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről, áttekintették a ma­gyar és az osztrák szakszer­vezetek közötti kapcsolatok alakulását. A küldöttségek megállapodtak az osztrák és a magyar szakszervezetek 1977. évi munkakapcsolatai­ban. Az ÖGB küldöttsége el­utazott hazánkból. Acél terven felül Csaknem 30 000 tonna acélt gyártottak terven felül az év első hat hónapjában a diós­győri Lenin Kohászati Mű­vek Acélmű Gyáregységében, A martin-acélműben mintegy 28 000, az elektroacélműben pedig 2000 tonnával szár­nyalták túl a tervezett meny- nyiséget. A két üzemrész­ben július 1-ig összesen több mint félmillió tonna acél ké­szült. Az acélmű gyáregység mintegy 1700 dolgozójának jó munkája nyomán előállított többlettermék értéke csak­nem 140 millió forint. Hortobágyi lovasnapok Tegnap délelőtt előfuta­mokkal és középdöntőkkel megkezdődtek a tizenegyedik alkalommal megrendezett hortobágyi nemzetközi lovas­napok versenyei. A puszta legnagyobb rendezvényére, a háromnapos lovasparádéra csaknem 50 000 vendéget várnak. 120 lovat neveztek az egyesületek a versenyek­re illetve a fogatbemutatók­Kincsünk az alumínium Az elmúlt héten egymilliárd forin­tos állami egyedi nagyberuházást avattak Székesfe­hérváron. Átadták rendeltetésének az alumínium széles- szalag-hengermű második, és a présmű első üte­mét. Kincsünk az alumínium című cikkünkben (3. ol­dal.) áttekintjük a magyar bauxit-, timföld- és alumí­niumkincs jelenle­gi helyzetét és a termelés jövőjét. Képünkön: az új présmíi nagycsar­noka Utak, forinttal kirakva Télen tervezni kell, nyáron építeni! — hangzik a régiek bölcsessége, s szó ami szó, a meleg beköszöntével folynak is a beruházások szerte az országban, nagy- nagy lendülettel. Az útépítők se pihennek, hiszen ebben az esztendőben éppen 5 milliárd 600 millió forintot kell elkölteniök, ez az összeg pedig már önmagában is fi­gyelemre méltó tempót diktál. Nézzük hát a télen össze­állított terveket. Végre el­készül az 5-ös autóút szegedi bevezető szakasza. Az itteni munkálatok meglehetősen hosszú ideig váratták maguk­ra, sok bosszúságot okozva a megyeközpontbelieknek, s azoknak, akik Jugoszláviába igyekeztek. Hasonló a tem­pó a 6-os út pécsi torkolatré- s^énél, ahol az idén avatják fel az új, a belső forgalmat már elkerülő nyomvonalat. Miskolcon, a 3-as úton is erősen dolgoznak: javában tart a Görnöri pályaudvar vasúti vágányai felett átve­zető híd építése. Felszedett- kövezet, földbuckák, dózerok és szkréperek fogadják az utast Sátoraljaújhelyen, Eger­ben, Harkányban is, mint ahogy tartós útburkolatot ra. A legkiválóbb magyar versenyzők mellett szlovák, lengyel, osztrák, svájci lova­sok is nyeregbe szállnak. Az első napi programban lovas­torna „pónibemutató díjug~ ratás”, csikós bemutató és méneshajtás szerepelt. Tisza-rekonstrukció A szegedi Tisza-kutató munkaközösség elkészítette a folyó egyik legszebb szaka­sza. a Csongrád megyei kört- vélyesi táj rekonstrukciós tervét. A tudományos kutatók ál­tal kidolgozott terv részletes ajánlásokat tartalmaz a nö­vényállomány visszaállításán túlmenően pihenésre, üdü­lésre alkalmas területek ki­jelölésére is. Egy mondatban — Felújítják Kőszeg- egyik legszebb műemléképületét, a városi tanács székházát. — Győr-Sopron. Vas és Zala megye ifjúsági házai­nak vezetőit kétnapos ta­nácskozásra hívták össze pénteken a soproni Pataki István Ifjúsági Házban. kap Komáromtól az M 1-es „félautópálya”, az 5-ös és a 6-os főút egy-egy újabb sza­kasza. Szélesítik, javítják az az 54-est Solt és Kalocsa, az 50- est Kecskemét és Solt között, is említsük meg, hogy az idén kezdték meg a Szentes— Csongrád közötti Tisza-híd építését és hozzáláttak a bajai Duna-híd, valamint a dombrádi Tisza-híd átépíté­séhez. Budapesten pedig, az Erzsébet-híd után a Margit- híd pályaburkolatát építik át. De félre a térképszerű fel­sorolással, és vessünk ismét Befejeződött Kunszentmár- tonban a 44-es és 45-ös szá­mú utakat összekötő 1,2 ki­lométer hosszú belterületi útszakaszának építése. Az új út és a nagyközség fő­utcája kereszteződésében el­sőbbségadás kötelező táblát helyeztek el. Az új úton ha­ladó járművek ezentúl el­sőbbséget élveznek a főutcá­ról érkezőkkel szemben egy pillantást a költségvetés e fejezetére. Egyetlen méter­nyi autóút építése sík terepen jobb és biztonságosabb lesz a közlekedés az 55-ösön Sze­ged és Mórahalom között, a 2 l-esen Nógrád megyében, a 36-oson Nyíregyháza és Ti- szavasvári között,, -s hasonló okból állt munkába sok száz ember és gép a lO^es úton Dorog és Tát, a 24-esen Mát­raháza és Eger között. S azt 50—80 ezer forintba kerül, de már a legegyszerűbb felüljá­ró ára is több millió forint. E számok ismeretében válik érthetővé az utas elismerése: a negyedik ötéves terv során ■kereken 30 milliárd forint jutott a leginkább túl­terhelt utak, a veszélyessé vált vasúti átkelők, a városi bevezető szakaszok bővítésé­re. Mint ahogy az ötödik öt­éves terv sem adta alább: 31 milliárd áll az érdekelt vál­lalatok 'rendelkezésére. Megyénkben a tanácsi utak­ra tavaly 60,5 millió forin­tot költöttek. A 4-es fő­úton haladók kényelme­sebb utazása érdekében 19 milliót fordítottak Fegyver­nek, Kisújszállás és Karcag között járulékos beruházá­sokra, például autós pihenők építésére. Az idén az utak és a hidalk felújítására 40 milliót, új utak építésére 12 milliót köl­tenek a tanácsok. Az idén a korábbi jq ta­pasztalatok alapján fogal­mazták meg a feladatokat, s ha nem is takarékoskodik a KPM öncélúan, de minden­képpen megfontolja: hol kél el a legsürgetőbb segítség, összesen 1700 kilométernyi útra kerül új aszfaltszőnyeg, s további 1400 kilométeren szélesítik a 6 méternél kes­kenyebb burkolatokat. Gondolj uik meg: egy-egy településen az átvezető út­szakasz korszerűsítése 15—17 millió forintba kerül, s nap­jainkban egyedül a főváros­ban — ahol a föld, a vasbe­ton, a szerikezetek szállítása külön gond és nagyobb költ­ség — 14 helyen építik az utakat, a felül- és aluljáró­kat új beruházásban és 43 helyen folyik egyszerre a felújítás. Mintha nem is aszfalttal, hanem csengő forintosokkal burkolnánk a gyorsan növek­vő járműforgalom alatt út­jainkat !

Next

/
Oldalképek
Tartalom