Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-23 / 173. szám
1976. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 i .— / ró, pedagógus Á cigányklub leik® Felmérés a telepeken — Szegény-e a cigány nyelv? Megőrizni az értékeket A rákospalotai Csokonai művelődési ház igazgatójával Gerő Lórámddal, a Kozák téri helyiségükben működő cigányklubról beszélgettünk, s egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a klubról csak úgy lehet valami érdemlegeset inni, ha vezetőjét, Daróczi Józsefet is bemutatom. — Még tíz Daróczi Helle- ne — mondta Gerő Bóránd — hogy olyan hatékony népművelő munkát végezhessünk a cigányok körében, amilyet szeretnénk. Daróczi József csak egy van, igaz, nem egyedül dolgozik, ám, a munka zöme mégis reá hárul. Minden másképpen alakalt — Az ötvenes évek végén kezdtem írni — mondja — úgy képzeltem, hogy „csak” író Jeszek. Magyarul írtam, cigány irodalommal nem foglalkoztam akkoriban. Tanítani sem akartam. Aztán minden másképpen alakult. — Mi okozta a változást? — Részt vettem egy országos felmérésben, amelynek célja a cigánytelepek helyzetének pontosabb megismerése volt. Ez 1971—72/ ben történt. Végigjártam Hajdú-Bihar, Békés, Sza- bolcs-Szatmár megye telepeit. Akkor érlelődött meg bennem az elhatározás, hogy cigánygyerekeiket fogok tanítani. — Hogyan merült fel ez az elhatározás? — Mondok egy példát: Hajdúhadházán olyan hatalmas cigánytelep van, hogy sok gyerek 4—5 éves koráig ki se került onnan. Nem is igen tudja, hogy egyáltalán létezik még valami a telepen kívül. Aztán beíratják az iskolába, és egyik napról a másikra elvárnák tőle, hogy több lépcsőfokkal magasabb kulturális szinten állja meg a helyét. De hát mit tud ott kezdeni? Hiszen magyarul sem beszél rendesen. Magyar szavakat mond, de cigányul gondolkodik, a vége valami nyakatekert mondatszörnyeteg lesz, - s kinevetik érte. Egyszer-két- szer még megszólal, azután, akkor sem beszél, ha később esetleg kitűnőre tudja az anyagot. Azért akartam tanítani, hogy minél több, iskolába járó cigánygyereket átsegíthessek az első nehéz időszakon. — Az irodalmi és a peda- góiai munka jól megfért együtt. — Igen, az írást nem hagytam abba. — Magyarul és cigányul ír, fordít is mindkét nyelvre. A Nagyvilág évekkel ezelőtt közölte egy József Attila fordítását cigány nyelven, magyarul írott versei pedig, egész sor folyóiratban megjelentek. Egyik utóbbi vállalkozása a Kommunista Kiáltvány lefordítása cigány nyelvre. Sokan azonban kétségbe vonják e munka értelmét, hiszen elterjedt vélemény szerint a cigány nyelv szókincse rendkívül szegényes, a szóban^ forgó műveket tehát magyarul sokkal teljesebben birtokba veheti a cigány olvasó is. — A cigány nyelv korántsem olyan szegényes, mint sokan hiszik, legfeljebb a kutatása van elmaradva. Aki a cigány nyelvet kutatja, annak le keü szállnia adatközlőinek szellemi színvonalára. Olyan kérdéseket nem lehet feltenni, hogy mi a mondat alanya tárgya Másrészt a cigány nyelv fejleszthető és fejlődik is. A Cigány Világszövetség például megszerkesztette az egységes ábécét, mi is aszerint írunk. Franciaországban és Jugoszláviában intenzív és eredményes kutató és nyelvművelő munka folyik. Moszkvában cigány színház van, ham hiszem, hogy létezhetne, ha a nyelvünk nein volna életképes. Én például cigány nyelven levelezek írókkal, kutatókkal New York-tói Moszkváig és a nyelv alkalmas bármilyen gondolatok kifejezésére. — Hányán írnak ma Magyarországon szépirodalmi igénnyel cigány nyelven? — Tudomásom szerint ti- zennégy-tizenöten. Sajnos a publikálásra itthon szinte alig van lehetőség. Sok jó kutató, „ciganista” is él Magyarországon, eredményeik azonban nem vagy csak lassan és késve jutnak be a tudományos köztudatba. Főleg ezért alakult úgy a helyzet, hogy néhány országban, ahol pedig a cigányság létszáma kisebb, mint nálunk, erőteljesebb a cigány nyelv és a cigánykutatás fejlődése. ECfyti, nemcsak a szülőknek — Az irodalom, a kutatómunka és a tanítás tehát kiegészítik egymást a tevékenységében. A tanításról még viszonylag kevés szó esett. — Az egyik újpalotai iskolában tanítok, itt csak Lila iskolaként emlegetik. A környéken sok cigány él, erős a nyelv ismerete is, sok gyerek nem, vagy csak rosszul tud magyarul. A klub, amelyről az elején kezdtünk beszélgetni, ott az iskolában alakult, szinte önmagától, mert igény volt rá. — Hogyan fogott a szervezéshez? — Szülői értekezletet akartam tartani, de nem lehetett öszehívni a szülőket. Egyszer megüzentem a gyerekekkel, hogy most nem értekezlet lesz, hanem klubot csinálunk. Az se baj, ha a szülők helyett idősebb testvérek jönnek el. Hozzátettem, hogy nagyon jó cigány- nótákat tudok. Tele lett a terem. Többször is összejöttünk s végül már annyian voltunk, hogy nem maradhattunk az iskolában, áttettük a „székhelyünket” a művelődési ház Kozák téri helyiségébe. Az állandó tagok száma harminc-negyven, de egy-egy foglalkozásra háromszor, négyszer any- nyian is eljönnek. — Milyen foglalkozásokat tartanak? — Az ének és a tánc mellett előadásokat tartunk a legkülönfélébb témákról. A klub tagjaival közösen döntjük el, hogy miről legyen szó. Van egészségügyi előadás, beszélgetünk a lakáskultúráról (ez most különösen időszerű, mert az idén számolták fel a telepet, sok család költözött új lakásba), a cigányság történelméről, kultúrájáról, filmeket vetítünk. Legutóbb csillagászati előadást tartottunk. Van a klubnak önálló zenekara is. Szeptembertől az általános klubnap mellett egy úgynevezett művészeti klubnapot is szeretnénk tartani. Szerveztünk analfabéta tanfolyamot, ami nemcsak azért volt hasznos, mert néhány szülő megtanult írni, hanem azért is, mert azóta más szemmel nézik iskolás gyermekeiket, érezhetően többet törődnek velük, jobban biztosítják számukra a tanulás lehetőségét. Rom som — A klub sokszorosított havi tájékoztatót ad ki Rom som (Cigány vagyok) címmel. A tájékoztatók szokásos tartalma mellett verseket, prózai írásokat is közöl. — Ezt a kis tájékoztatót a klubmunka eszközének tartjuk, általa szeretnénk értékes irodalmat adni olyan emberek kezébe, akik egyébként alig olvasnak. Az utóbbi számok a Füstös képek írójának Lakatos Menyhértnek Csorripo című hosszabb elbeszélését közük, válogatást adnak Szovjetunióban élő, cigány nyelven író költők verseiből, egy-egy hazai szerző műveit is közreadják cigány vagy magyar nyelven és igen sok eredeti gyűjtésű cigánydalt közölnek a Folklór rovatban. Az anyagot az utóbbi számokban a cigány nyelv szerkezetének áttekintése és egy-egy aktuális kérdésről írott rövid cikk egészíti ki. — Hogyan foglalná össze a klubban végzett munkájának célját? — A klubfoglalkozásokkal össze lehet kapcsolni az iskolai és a közművelődési munkát. Eredményesebben dolgozhatunk, ha egységes hatást tudunk gyakorolni a gyerekekre és a szülőkre. Ez a közvetlen célunk. Nagyobb távlatokban gondolkodva: szeretnénk megőrizni, sőt tovább vinni, fejleszteni mindazt, ami a cigányság kultúrájában, hagyomány- kincsében érték és lefaragni, ami elavult, ami akadályozza az integrációt, azt, hogy a cigányság egységesen beilleszkedjék a társadalom egészébe. Bistey András LÁNYOK A SZŐLŐBEN „Ma délután női válogatott labdarúgó-mérkőzés a bócsai csapattal” — olvasom a programot a tabdi építőtábor hirdetőtábláján. — Ezek szerint nemcsak Montrealban lehet aranyérmeket szerezni — fordulok Síkos Katalinhoz, a táborvezetőhöz. — A mi kis olimpiánk a tábor huszonkét brigádja között zajlott, s a győztesek kihívták a bócsai borpalackozó női csapatát. — Hol vannak a lányok? — Egyelőre még a szőlőben dolgoznak, munkával edzenek a mérkőzésre. Jó pár kilométert teszünk meg, amíg az állami gazdaság kaskan tyúi kerületében megtaláljuk a tábor több mint kétszáz lakóját. A nap ontja a meleget, a csaknem térdig érő homokban megfőne az ebéd. A lányok nagyszerűen tűrik a hőséget, kapálnak, szőlőt kötöznek, s időnként egy-egy korty teára az árnyas fák alá menekülnek. — Tea a védőitalunk — világosít fel a jászalsószent- györgyi Kormos Éva. — A víz nem ér semmit, attól még jobban szomjasak leszünk. — Nagyon fáradtak? — A munka nem fárasztó — mondja Soós Rozália, a 22-es brigád vezetője — csak a hőség elviselhetetlen. A szőlősorokban legalább tíz fokkal melegebb van, mint kint. Egyébként én már tavaly is voltam itt. de akkor jobb időt fogtam ki, s még gyümölcsöt is szedtünk. — Mi örülnénk a legjobban ha az idén is lehetne gyümölcsöt szedni — szólt közbe Kiss József, műszakigazdásági szaktanácsadó. — Dehát ha nincs ... Egy fekete rövidhajú kislány, a szolnoki Gábó Mária szalad homlokát törölgetve közénk: — Készen van már az iskolánk? — érdeklődik az új Kereskedelmi és Vendéglá- tóipahi Szakmunkásképző Intézet után. — Amikor otthon vagyok mindennap megnézem hol tart a munka. — Marika mindenkitől megkérdezi, aki Szolnokról jön. hogy kész-e már az iskolájuk — mondja a túrke- vei Nagy Erzsébet — pedig még több mint egy hónap van a vakációból. A munkaidőből viszont már csak percek hiányzanak, mindenki befejezte a sorát, indulhatunk vissza a táborba. Az első teendő á zuhanyozás, s utána jöhet az ebéd. Paradicsomleves és rizseshús a mai menü. Kát kisújszállási gimnazista, Fodor Ibolya és Szabó Mária a teljesítmény táblát tanulmányozza. — Ha továbbra is ígv dolgozunk mi is elvisszük a zászlót — mondja Ibolya. — ? ? ? — Az előző turnusban is a gimnáziumunk lett az első. Azzal engedtek el bennünket, hogy már Turgonynál integessünk a zászlóval, vagy haza se jöjjünk. A kisújszállásiak mind a két — négynaponkénti — értékelésnél elvitték a pálmát. Persze az eddigi legnagyobb teljesítmény az újszásziaké, akik tegnap az előírt 32 forintos normának csaknem a háromszorosát érték el, da ott vannak az élvonalban a tiszafürediek, a szolnokiak, s a jászberényiek is. — Nagyon elégedettek vagyunk a Szolnok megyei lányokkal — mondja Kiss József, aki egyben a vendéglátó Kiskőrösi Állami Gazdaság táborfelelőse is. —■ Nagyszerűen dolgoznak még most is, ebben az embertelen hőségben. Szorgalmas, jókedvű társaság. Szinte már hagyomány, hogy a mi táborunkban dolgozó lányok az országos értékelésen az első, ritkább esetben a második helyezést érik el. Jó kapcsolat alakult ki a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, s a gazdaságunk között; mindig számíthatunk a segítségükre, nemcsak a nyári munkák, de még az őszi betakarítás idején is. A két kisújszállási kislány örömmel nyugtázza az elismerő szavakat. — A munka után milyen programok között válogathatnak? — Voltunk kirándulni Kiskőrösön, Soltvadkerten, a Petőfi tónál, megnéztük az innen pár száz méterre levő Dankó Pista kastélyt, rendeztünk fodrászversenyt, politikai vitaesetet — sorolja Szabó Mária. A mai program pedig a futballmeccs. A csapat, szurkolóival együtt beszállt a buszba, indulnak a rangadó színhelyére, Bócsára. S akik inkább a táborban maradtak? Levelet írnak, pihennek, játszanak, énekelnek —■ hisz ahol ennyi vidám fiatal van, ott unatkozni nem lehet. . Tál Gizella Hányszor omlott le a Dobó-bástya? Fele már a raktárakban Jelentés a tankönyv-íremről Az idén remélhetőleg nem lesz panasz a tankönyvellátásra — tájékoztatták az Állami Könyvterjesztő Vállalat illetékesei az MTI munkatársát. Július közepéig az általános iskolai tankönyveiknek több mint háromnegyedrésze, a gimnáziumi tananyag több mint a fele már a raktárakba került. Kellő időben kezdték el az őszi tankönyvi erjesztés előkészítését; az előző évek gyakorlatának megfelelően az iskolákkal kizárólag a kijelölt könyvesbolt tartja fenn a kapcsolatot. A tankönyveladás formáiban nem lesz változás: az általános — nappali, dolgozók, gyógypedagógiai és kisegítő — iskolai tankönyveket szeptember 9-ig kizárólag a helyszínen, az iskolákban fogják árusítani. Gimnáziumi tankönyveket — az előző évekhez hasonlóan — augusztus 21-től árusítanak a kijelölt boltok. A szakközépiskolai tankönyvek terjesztésének legeredményesebb formája a helyszíni árusítás, ezért a boltok már most kapcsolatba lépnek az iskolákkal, hogy zökkentőmentes legyen az iskolai tankönyvvásár. A könyvterjesztő vállalat szakemberei felhívják a figyelmet arra., hogy a legcélszerűbb és a legkényelmesebb az iskolában, illetve az iskola tankönyvellátására kijelölt könyvesboltban lebonyolítani a vásárlást. Esztergomban forgatják a Tótágast Filmesek szállták meg Esztergomot: itt forgatják Palásthy György legújabb gyermekfilmjót, a „Tótágas”-t. A történet egy kisvárosban játszódik, ahol a gyerekek olyan rosszak, hogy a felnőttek elhagyják őket. A felnőttek nélküli, három napig tartó furcsa, tótágast álló világról szól a film, amelynek bemutatását karácsonyra tervezik. 1976. július 18-a nevezetes időpontként szerepel majd az egri vár újabb kori történetében. Ezen a napon omlott le a Dobó-bástya nagy része s indult meg az egész bástyafal. Régi történelmi emléket borítottak be az omlás 1 porfelhői. Dobó István 1548-ban vette át az egri vár parancs- nolcságiát és nyomban hozzáfogott a város felőli rész megerősítéséhez. Ekkor épült mag a róla elnevezett bástya. A bástya építésén és a falakat övező várárok munkálatain három éven keresztül Heves megye egész jobbágysága és ezernél több napszámos dolgozott, akiket Dobó Pozsony és Rimaszombat környékéről hozatott. Közöttük 541 nő is volt. A vár védelmén ezek a nők dolgoztak először. A bástyához a köveket a íelnémeti, maklári, ceglédi és kistályai bányákból vágatta. A munkálatokat olasz kőfaragók és kőművesek vezették. Az 1552-es dicsőséges ostrom nagyon megviselte a bástyát. Nem csoda, hiszen a közelben, a mai Május 1. utcai templomnál voltak Arszlán bég ágyúállásai. Ez volt a bástya első élete. Az ostrom után a bécsi Udvari Kamara és a Haditanács egész sereg kiváló olasz mérnököt küldött az új - jéépüüés megvalósítására. Közülük Paolo Mirandola, Pietro Ferrabosco Carlo Theti, Ottavio Baldigara és Christoforo Stella neveit ismerjük. A tervek alapján •a bástyákat rendbehozták, a falakat megerősítették. A második nagy török ostromot 1596-ban maga 111. Mohamed szultán vezette. Október 4-én a török elkezdte töretni a Dobó-ibáatyát, s golyói rést is ütöttek rajta. Ibrahim pasa ekkor rohamot parancsolt, de azt a várőrség vitézül visszaverte. Ezer török életébe került a bástya ostroma, a védők közül harmincán e3tek el, ugyanannyian megsebesültek. A török sereg árulás folytán október 13-án elfoglalta a várat. Ez volt a bástya második élete. A törökök Mentieket építész tervei és vezetése alatt újból megerősítették, szinte újjáépítették a várat, a bástyáit, sőt a városfalakat is. 1687-ben nem érte ágyúgolyó a várfalakat Az ostromló seregek H’Oria márki és Koháry István vezetésével körülzárták a várat és kiéheztették a török védősereget, amely decemberben megadta magát. Rákóczi 1704-ben érkezett a vár alá és 13 nagy ágyújával lövetni kezdte a várat. Ekkor bizonyára megsérült a Dobó-bástya is, bár nevével nem találkoztunk az ostrom leírásánál. Rákóczi francia hadmérnöke, Jean de Riviére állt ekkor a helyreállítás élére, s hogy a vár falai és bástyái jól állták a császári seregek 1710. évi ostromát, a helyreállítás jó munkájának köszönhető. Pálfy János császári fővezér november 22-től november 30-ig 957 kétszázfontos bombát lövetett mozsárágyúiból a várba. Ekkor nyilván megsérült a Dobó- bástya is, de nevét külön ekkor sem említik. A császár elrendeli a vár nagy részének felrobbantását, a föld alatti folyosókat és termeket földdel tömetik el. A kincstár laktanyákat épít a bástjm fölé, s a második világháború végéig katonai célokra szolgálnak az épületek. A Műemlékek Országos Bizottsága a háború után restaurálta a falakat és most került volna sor, a Dobóbástya kijavítására. A bástya falai mellett, a házak bontásánál nagy teljesítményű markológép dolgozott és súlyos teherautók hordták a törmelékeket. A bástya falain' régóta húzódó repedések napról napra szélesedtek, tágultak, nem kis mértékben a gépek által okozott rengések hatására. Ha így j van, azt kell mondanunk, szerencse, hogy így történt, mert most már alapjából fel lehet ismét emelni, részben a hajdani, véráztatta kövekből a Dobó-bástyát, azzal a bizalommal, hogy az idők végezetéig békességben élheti ostromoktól megtöretett, de mindig megújult életét. Dr. Kapor Elemér i
