Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

t ttitittus 22. SZOmoK MEGYEI NÉPLAP I iórsÉÉÍsii! iiiliiel versenye Tét: a város fejődése PONTOSAN egy esztende­je határozta el a szolnoki Városi Tanács, hogy tanács­tagi alapot létesít abból a 300 ezer forintból, amelyet a területfejlesztési verseny­ben elért első helyezésért jutalmul kapott. *A megyé­ben, de talán az országban is egyedülálló volt a kezde­ményezés: társadalmi mun­kaversenyt hirdetni a város választókörzetei között és az erkölcsi elismerésen túl még pénzzel is jutalmazni a kör­nyezetük szépítéséért, gazda­gításáért legtöbbet fáradozó lakóközösségeket. Aligha lehente kimutatni, hogy a nemes versengés hány, eddig tétlen szemlélőt ragadott magával, tett tár­sadalmi munkássá, aki a kö­zösségért önként vállalta a fáradozás többletét. Csatla­kozott árkot ásó szomszédai­hoz, a fát ültető lakótársai­hoz, iskola kerítését festő szülőkhöz, óvodai bútorokat készítő kollégáihoz. Egy biz­tos, a verseny minden részt­vevője kitett magáért: ön­zetlen munkájukkal tavaly több mint 33 millió forint értéket adtak a városnak. És ahol — a tanácstaggal az élen — jól szervezték a munkát, meg tudták nyerni az ügynek a Lakóközösség apraját, nagyját, a területü­kön levő üzemek, vállalatok szocialista kollektíváit, túl azon, hogy jó érz.éssal nyug­tázhatják: igen, ezt mi csi­náltuk, mi tettük kulturál­tabbá környezetünket — még egy kis „tőkét” is ko­vácsolhattak munkájuk ered­ményével. Az első kategória győzte­se 100 ezer forinttal rendel­kezhet szabadon, de vala­mennyi „dobogósnak” több tízezer forint jutott. A jutal­mat — ez az egyetlen kikö­tés — csak a választókörzet­hez tartozó terület fejleszté­sére fordíthatják.- A lakóközösség dönti el mire van leginkább szüksé­ge : telefonállomásra, va «v gázcseretelepre, járdára vagy útra. S ha a jutalmul kapott pénz az elképzelésük meg­valósítására nem elég, a hiányzó forintokat társadal­mi munkával pótolják maid. Hiszen nem először sokszo­rozzák meg közös összefo­gással, ellenszolgáltatás nél­kül végzett munkával a ta­nács fejlesztésre fordítható pénzét. Ezúttal a 300 ezer forintnak is a társadalmi munka volt a forrása. SZOLNOK hat tanácstagi körzetének lakói — akiknek többsége a peremkerületben él — ehhez a pénzhez a vá­ros közösségének áldozat- készsége révén jutottak. Minden esztendőben, így az idén is, Szolnoknak a megyei területfejlesztési verseny­ben elért eredménye a ta­nácstagi alap megteremté­sének fedezete, a verseny meghirdetésének feltétele. K. K. Üjósáii épíliriiéd Btazik a Szoviolunlólia Augusztus 9-én indul út­nak az a 300 tagú önkéntes ifjúsági építőbrigád, amely a magyar fiatalok képviseleté­ben részt vesz az Uszty- Iiimszkben KGST-beruházás- ként épülő fa- és cellulóz­ipari kombinát építési mun­kálatain. A KISZ Központi Bizott­ságának felhívása nyomán több mint másfélezer fiatal jelentkezett a helyi KISZ- szervezeíeknél. Gondos kivá­lasztás alapján közülük ke­rülnek ki azok, akik szovjet, böl’gár és más szocialista or- szágokbeü társaikkal együtt részt vesznek a távoli észa­kon. a Bajkál-tótól 450 ki­lométerre épülő monumentá­lis létesítmény munkálatai­ban. A több ezer kilométeres utazás előtt az ifjúsági épí­tőbrigád tagjai Dunaújváros­ban gyülekeznek, ahol egy­hetes előkészítő táborban vesznek részt: megismerked­nek a rájuk váró feladatok­kal, tennivalókkal. A magyar ifjúmunkások — betonozok, falazok, vakolok, burkolok, asztalosok, üvege­sek. parkettázók, festők, bá­dogosok és más szakmákban képzett fiatalok — különvo- naton utaznak Moszkváig. A szovjet fővárosból külön- repülőgéppel viszik a brigá­dot a távoli szibériai város­ba. Bratszkba, ahonnan autó­buszokon jutnak el Uszty- Ilimszkbe. A Pestvidéki Gépgyárban tanulnak a repiilőgépszerelők és műszerészek. A középis­kolai végzettséget kívánó szakmákat a merev és forgószárnyú gépek szerelését, javí­tását, a hagyományos repülőgép motorok, sugárhajtóművek és helikopterek, motorok, valamint a rádiós- és navigációs műszerek javítását két év alatt sajátítják el a ta­nulók. Műtőasztal mellett Egy munkanap a sebészeten „Szocialista módon élünk" Pályázat Mezőtúron Mezőtúron a város párt­ós állami szervei, a tömeg- szervezeteik, a Moziüzemi Vállalat, a Vöröskereszt , és a művélődési központ „Szo­cialista módón elülik” cím­mel, pályázatot hirdetett írá­sos műveik és fotók készíté­sére. A beküldött pályaművek mindennapi életünk jellem­ző sajátosságait kell, hogy ábrázolják. Az írásos mű­veket — mindegy, hogy mi­lyen műfajban íródtak — három kategóriában hirdet­ték meg: 10—14, 15—18 éve­seknek és 19 évén felüliek számára. A fotósok Közül csak amatőrök és szakkörök pályázhatnak. Az egyes ka­tegóriáknál 800, ezer és két­ezer forint az első. díj. Az alkotásokat november 30-ig kell eljuttatni a művelődési központba, Mezőtúr, Petőfi út 5. szám alá. Olcsóbbon Á Neffy helyett A Fővárosi Lemez- és Rostfeldolgozó Vállalatnál készítik a kisiskolások részé­re a Netty tisztaságcsoma­gokat, amelyek 23,70 fo­rintért vásárolhatók az üzle­tekben. A Szolnok Békés megyei Élelmiszer és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Vál­lalat Hoksári János KISZ- alapszervezetének tagjai a közelmúltban határozták el, hogy társadalmi munkában tisztaságcsomagokat készí­tenek — önköltségi áron­Cukrászdáról cukrászdára Miért nincs fagylalt Jászárokszálláson? — Egykassza miatt konzerv — Fórból is lehet gyártani A Szolnok megyei KÖJÁL jászberényi kirendeltségé­nek vezetőjével, dr. Lerch Ferenccel és munkatársaival jár­juk a járás cukrászdáit, cukrászüzemeit: a szakemberek azt ellenőrzik, hogy megtesznek-« mindent az ott dolgozók, a nyári mérgezés veszély megelőzéséért? Harag a kánikulában A jászárokszállási ÁFÉSZ cukrászdában „Fagylalt nincs” felirat fogadja a ven­dégeket. Nem áramszünet mi­att hiánycikk a kedves hű­sítő édesség. A cukrászüzem­ben 2 héttel ezelőtt beszün­tették a fagylalt készítést, mert „a termelőüzem veze­tője haragszik a cukrászda vezetőnőjére”. A cukrászda 8 évvel ez­előtt épült. Korszerűen, fel­szerelt termelőüzemét, íz­lésesen berendezett teraszos presszóját sokáig úgy tartot­ták számon, mint a környék legjobb szórakozóhelyét. Saj­nos mindez már a múlté. Az üzemben megdöbbentő a rendetlenség, a kosz, ' a piszok. A falúkat penészfol­tok tarkítják, a polcokon, az asztalok alatt hetek óta ki­selejtezésre váró, savanyodó párizsikrém, tésztavégek, ki­maradt masszák. A fagylaltfőzés beszünteté­sének okát a termélő-üzem vezetője azzal magyarázza, hogy a cukrászdában köny- nyűnek találták a fagylalt faj­súlyát. A cukrászda vezetője viszont, elpanaszolta: az el­lenőrök megállapították, hogy egy-egy gombóc súlya az elő­írt 5 deka helyett alig 3 deka. Őt vádolják súlycson­kítással, holott a fagylalt a termelőüzemben készül. Pon­tosabban csak készült Az üzem vezetője, mivel „meg­sértették”, nem főz többé fagylaltot. Vagyis emiatt a nagyközségben több mint 10 napja hiánycikk a kedvenc csemege. Persze süteményből is sze­gényes az ellátás. A „boj- kottáll” cukrászdában az el­lenőrzés napján a 3 polcos hűtővitrimben, mindössze 1 szelet torta szégyenkezett. A cukrászda vezetője kénytelen elutasítani az egyébként jó forgalmat jelentő előrendelé­seket is. Példás a rend és a tiszta­ság a jászdózsai ÁFÉSZ cuk­rászdájában. A presszót ta­valy bővítették, most ízléses berendezés teszi otthonossá a száz ' személy befogadására alkalmas termet. Süteményeikből gazdag a kínálat, piaci napokon több­féle olcsó süteményből is válogathatnak a fogyasztók. Fagylaltból is kielégítő a választék. Az egészségügyi előírások szigorú betartásá­val naponta 5—6 féle, 30 kilogramm tejes, és ugyan­annyi gyümölcsfagylaltot ké­szítenek. Mérgezés veszne nélkül Vendégmaraszitaló a rend, a tisztaság a j ászszentand- rási ÁFÉSZ cukrászdában is. A régi épületet sok ötlettel teszik barátságossá az ott dolgozók. A hűtővitrinekben, a hűtőpultokon gazdag a vá­laszték süteményekből, egyéb édesipari termékekből. „Egykasszós” a jászszemt- amdrási cukrsjszda, vagyis egy elszámolása van a ter­melőüzemnek és a presszó­nak. Üj abban rendelkezés szabályozza: ilyen üzemben nem lehet nyersanyagok fel- használásával fagylaltot főz­ni. Ezért a presszóban kon- ziervfagylattat árulnak, a fagylaltroérgezés veszélye nélkül. Ktosználatfaa lefts: (hégek Porfagylaltból készül* a jászapáti cukrászdában a hű­sítő édesség. Ebből 3 félét, gyümölcsvelőiből pedig 4 faj­tát fagyasztanak naponta 120—130 kilogrammot. A nagyközségben, ahol a nyári hónapokban nagy az idegen­forgalom, ennek kétszerese is elfogyna. A presszó azonban egyedül többre nem képes. Egyedül, mert a termelő­üzemtől kevés segítséget kap. A megrendelt sütemények­nek csak alig egyharmadát. szállítja az üzem, és sajnos azok min'C'^-ge is gyakran kifogásolható. -*'K:**^ E néhány cukrászüzemben, presszóban, cukrászdában szerzett tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy gondoskodással, hozzáértés­sel, szakmai szeretettel a hi­ányos adottságokkal rendel­kező üzemekben is meg le­het teremteni a higiéniás elő­írások betartásának feltéte­leit. ! * — Ülés — Különös szerkezet az em­ber. Egy csomó izom, ér, ideg, csont, s mindez az élő­világ legmagasabban fejlett, majdnem másfél kilós agy- velőjének irányítása, fenn­hatósága alatt. Ha a másfél kiló velő egy része kikap­csol — ha a narkózissal ki­kapcsolják — az addig ve­zetéknévvel, keresztnévvel, összes személyiségjegyeivel mindenki mástól megkülön­böztetett ember egy csomó izom, ér, ideg, csont marad. Félórára, egy órára? — ameddig kell, hogy az ma­radjon. Ameddig a sebész keze az élő, lüktető testme­leg szövethalmazban rendet teremt. A normális élet rend­jét, amikor az agyvelő irá­nyítása alatt a különös szer­kezet ismét vezetéknévvél, keresztnévvel megkülönböz­tethető .„valaki” lesz: Em­ber. Tű a bal kar vénájába, I altató injekció, cső a gégé­be, s a következő másod­percben már a hirtelen álomba zuhant ember a lé­legeztető gépre kapcsolt hasűri kóreset. Dr. Bányai Edit aitató orvos kezében az élete. — Nem félek, miért fél­nék- Láthatja rajtam és még a kórteremben a szo­batársaim is megmondhat­ják, hogy nevettem, mikor értem jöttek. Nyugodt va­gyok, pedig tudom, hogy hosszú műtét lesz. Nem az első ez már. Egyszer kilyu­kadt a gyomrom és megope­ráltak. Ha azt kibírtam, ezt is kibírom. Bízom magam­ban ... Nem, nem csak ma­gamban. Az orvosban! Bíz­ni kell. © Az asztalon felnyitott has­üreggel feleszik a beteg. Dr. Bogdándy György osztály- vezető sebész-főorvos keze eltűhik a hashártyán vágott nyílásban: „csipesz, olló, máj tartó kampó ... látjátok ez a piros a máj!” A műtő­légkörrel ismerkedő medi­kusok bólintanak, s feszül­ten figyelnek, mint Tulp doktor anatómiai leckéjének remibrandti alakjai. Bogdán­dy doktor felnevet, első asz- szisztemse dr. Benczédi Gyu­la ugyancsak. Azon nevet­nék, hogy meglepetés érte őket. Az artéria cystica, az epehólyagot ellátó ér egy szakaszon szonaszét ágazik. Fantasztikus! Cső helyett pókháló. Ez okozta az epe- pangást. az epekövet. Hát nem érdekes? Egyetértő mosolyok. © — Főorvos úr, hogyan fér össze a véresen komoly munkával a nevetés? Meg­lepően könnyed, kedélyes hangulatban dolgoznak. — Véresen komoly ... hát igen, ha egy millimétert el­mozdul az olló, ha rosszul vágok, igen... ha mindig erre gondolnánk, állandó stresszben lennénk. Mi min­dig ilyen hangulatban ope­rálunk. Ez a .feszültség le­vezetése. m Üj lepel, új műszerek, gyógyszeres ampullák az asztalnál, hozzák a követke­ző beteget A másik asztal­nál másfél órája tart a mű­tét. Dr. Pataki Ferenc fő­orvos, az éhbél szöveteit vágja. Nemsokára összeköti a gyomorral. Addig több tucat vágás, kötés, vágás, kötés. Vág, töröl, szúr, köt. Viszket a homloka. Oda­hajol az asszisztenshez, és a vállához dörzsöli. Vág, tö­röl, szúr, köt. A másik asztalon új be­teget kötöznek le. Az ötö­dik ma. Kint még tart a ci­garettaszünet. Aki bemosa­kodott beteghez, nem érhet a cigarettához. Coheirrel, a görbe, ollószerű csipesszel fogják. A nővér minden rá­gyújtásnál kikészíti. © Délután, jóval az ebédidő után. A majd háromórás műtét végétért. Üjabb kez­dődik. „Megszoktuk, hogy négy, öt órakor- ebédelünk. Nem hagyhatjuk itt a bete­geket.” Szemüveges fiatal­ember húzza le fejéről a maszkot fáradt mozdulattal. Négy műtétet asszisztált végig, a szakorvos feladatát látta el: Furák Antal szi­gorló orvos. „Nálunk a medikusok nem vendégek, mi dolgoztatjuk őket. Nekik is jobb, ne­künk is. Kevesen vagyunk. Évák óta kérek az osztá­lyomra legalább három se­bészt. Nincs. Most négyen vagyunk,, egy szabadságon. Nyár van.” Nyár, egy júliusi nap. Egy a sók hasonló közül, ami­kor semmi különös nem tör­tént. Dolgoztak a sebészek a különös szerkezeten. Az emberen. Igriezi Zsigmoncl Köliépme! kepei! az ővóÉffépzíj Országos gond, hogy az óvodákban — amelyeknek száma gombamódra szaporo­dik — kevés a szakképzett, sok a képesítés nélküli óvó­nő. A probléma megoldására számos központi intézkedés történt. Ennek egyik ered­ménye. hogy Kecskeméten a jövőben sokkal több óvónőt képeznek, mint eddig. A me­gyeszékhely óvónőképző inté­zete 300 személyes új kollé­giumi épületet kapott, amely a múlt tanév vége felé ké­szült el, s így szeptember- bon népesül majd be telje­ses, Gondolom, , nem ges, de mindenképp lemre méltó elhatározás be­avatottja lettem. forgatva egy munkaközösség három- oldalas „alapító okmányát”. „Alulírottak... július 6-i munkaértekezletünkön elha­tároztuk, hogy a szocialista brigádmozgalom célkitűzé­seit magunkévá téve — az ál­lamigazgatási tevékenység jellegének megfelelően — szocialista munkakolleiitívát alakítunk”. A szocialista munkakollek­tíva a túrkevei Városi Ta­nács V. B. igazgatási osz­tálya dolgozóiból alakult. Vajon mire lehet vállal­1 kozni a közigazgatási appa­rátusban úgy, hogy az sem-. miképpen sem az eddigi munka fogyatékosságai fel­számolásának tűnjék? Né­hány példa< erre: a szakiro­dalom rendszeres tanulmá­nyozása, szakpályázatokon való kollektív részvétel. a jogalkalmazás időszerű elmé­leti és gyakorlati kérdéseinek megvitatása fórumon, a töb­bi dolgozó bevonásával; poli­tikai önképzés. Különös hangsúlyt kap nyilatkozatukban a gyermek- védelem, a nagycsaládosok segítése (házvásárlás esetén adás-vételi szerződésüket tár­sadalmi munkában elkészítik stb.), valamint az ingyenes jogi tanácsadás. — Fehérvári — Magasabb fokon különle- figye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom