Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-21 / 171. szám
1976. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FILM, MOZI, KÖZÖNSÉG A fjlmpt nézni kell, tISEESIH nem pedig beszélni róla. Pontosabban szólva: először meg kell nézni, s utána lehet beszélni róla. Ha érdemes. Ügy tűnik azonban, hogy az utóbbi időben inkább beszéltünk a magyar filmekről, mintsem néztük őket. S annál többet beszélünk, minél kevésbé ültük tele a mozik nézőterét. Persze akik nem mentek be a moziba, azok voltak a nézők, akik pedig tanácskozva, tiltakozva kutatták, mi lehet ennek az érdelődés- hiánynak az oka, azok voltak a filmművészek, a filmkritikusok és a filmforgalmazás szakemberei. A köztudatban így él a sommás ítélet: „A magyar filmek nem érdeklik a közönséget”. S ebből az ítéletből mindjárt adódik a következtetés: a magyar filmek azárt nem érdeklik a közönséget, mert a magyar filmek „nem jók”. Vajon így igaz-e az ítélet, helyes-e a következtetés? Ilyen általánosságban semmiképpen sem, Való, ho'”’’ akadt az élmúlt esztendő magyar filmtermésében néhány olyan alkotás, amelynek feltűnően csekély volt a nézőszáma, ám ugyanakkor a hasonlóan tavaly készült Kengurut, a kiváló operatőr, Zsombolyai János első rendezését, hetek óta telt házak előtt vetítik országszerte. A dolog másik oldala ne- dig az, hogy a közönségsiker nem minden esetben hiteles mércéje a művészi rangnak. Jó például kínálkozik ezt bizonyítani Dárday István Jutalomutazás című filmje. Ez a mű volt,— vitán felül — az 1975. év legjobb magyar filmje. Az egységesen elismerő hazai kritikai fogadtatás és a Mannheimi Filmfesztivál fődíja egyképpen ezt bizonyítja. Ám a Jutalomutazás mégsem olyan, alkotás, amelynek, jegyeiért „verekednének” a nézők. Sokakban ma még az a felfogás él, hogy a filmnézés, a moziba járás, „csak” szórakozás. S akik a színházban hajlandók végigülni mélyen. elgondolkodtató, komoly szellemi erőfeszítést * igénylő darabokat, a hasonló jellegű filmeket elvetik. A filmvászon előtt csak szórakozni és főképpen nevetni akarnak. Mások viszont azt tartják, hogy moziba menni: program. A televízióban látott film más élményt jelent. Csak meg kell nyomni a gombot, és le kell ülni a képernyő elé. A moziba készülni kell. S mivel az ember rendszerint nem egyedül jár moziba, meg kell beszélni, előtte találkozni 'vagy utána még együtt lenni, beszélgetni valakivel vagy valakikkel. A kettős mozilátogatási hagyomány tehát még sokáig élni. fog, s éppen ezért kell_ megteremteni annak lehetőségét,, hogy a hagyományos moziba nem illő filmek a maguk nézőihez eljussanak. Két útja van épülőben ennek napjainkban. Az egyik — a már kialakultabb — az úgynevezett Filmbarátok Köre mozihálózat. A köznyelv egyszerűen csak siúdiómoziknak hívja azokat a filmszínházakat, amelyekben ez úgynevezett „művészfilmeket”, magyarán a nem a legszélesebb közönséghez szóló alkotásokat vetítik. Jól bevált forma, csak nagyon gondos műsorválogatás szükséges valóban „rendeltetésszerű”, működéséhez. A másik utat, amely éppen csak a kezdetnél tart, jobb kifejezés híján „társadalmi forgalmazásnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy a filmeket azokhoz a nézőkhöz viszik el, akiket a téma miatt feltehetőleg leginkább érdekel. A Balázs Béla stúdióban készült Pedagógiai sorozat pedagógusok közötti „forgalmazásának” sikere bizonyítja, hogy helyes ez az út. Minden alkotásnak saját IrlillUCIl törvényei vannak, korántsem kívánom ezeket sérteni. De a filmtörténetből — akár a közelmúlt terméséből is — számtalan példáit lehetne sorolni arra, hogy igazán komo|y mondanivaló közérthető formában a legszélesebb nézőközönséghez jutott el. Akinek az ilyen film nem műfaja, ne művelje. A filmgyártás irányítóinak azonban ügyelniük kell arra, hogy ilyen filmek minél nagyobb számban készüljenek. M. L Szeptembertől: ifjúsági parlamentek Szeptembertől ismét összehívják az ifjúsági parlamentet. Már valamennyi minisztérium, országos hatáskörű intézmény kidolgozta a parlamentek megrendezésére vonatkozó irányelveket. Az ifjúsági törvény hatályba lépését követően első ízbein 1974-ben rendezték meg a Minisztertanács határozatában előírt ifjúsági parlamenteket. A másodszor ülésező ifjúsági parlamentek alapvető feladata most is az lesz, hogy értékeljék az ifjúsági törvény időarányos végrehajtásait' és ajánlást tegyenek a megvalósítás további tennivalóira. Természetesen számba veszik azt is, mi valósult meg az 1974-ben elhangzott javaslatokból. A szeptembertől ülésező ifjúsági parlamenteken tájékoztatják a fiatalokat az ötödik ötéves tervidőszakban megoldásra váró feladatokról, s arról, hogy ezeknek megvalósításában milyen szerepet kap az ifjúság. Ugyancsak e fórumokon ismertetik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának határozatait. Ez alkalommal is három szakaszban szervezik meg az ifjúsági tanácskozásokat. Először szeptemberben, októberben munkahelyi és az oktatási intézményi ifjúsági parlamentek üléseznek. A munkahelyi szintű parlamenteken lehetővé kell tenni valameny- nyi fiatal részvételét. Kísérteiképpen öt megyében először rendeznek lakó- területi parlamenteket az illetékes tanácsi szerveik rendezésében. Ezeknek a fórumoknak a szervezéséért a tanácselnökök a felelősök, s beszámolójukban foglalkoznak majd a lakóterületi társadalmi munkával, tájékoztatják a fiatalokat kommu- nális-lakásfejlesztési elképzelésekről, értékelik az ingázó fiatalok helyzetét. A középszintű ifjúsági parlamenteket novemberben és decemberben rendezik, az intézményi parlamenteken megválasztott küldöttek részvételiével. Az országos ágazati ifjúsági parlamentet 1977 január—február hónapban tartják meg. Az Állami Ifjúsági Bizottság az ifjúsági parlamentek szervezésének könnyítésiére a közeljövőben 30 ezer példányban útmutató füzetet juttatott el a vállalatokhoz. Á diák Kossuth mindig színjeles volt. Egyedülálló iskolai érfesítőgyűjfemény A világon egyedüli, mintegy 60 000 darabból álló értesítőgyűjtemény birtokosa az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. A magyar anyagnak megfelelő, ahhoz hasonlítható teljességű gyűjteménnyel a szakemberek ismeretei szerint csupán német könyvtárak rendelkeznek. Hiányzik azonban azokból is az Osztrák—Magyar Monarchia középiskolai értesítőiben 1851-től 1888-ig megjelent programértekezések jegyzéke, repertóriuma, „kiadva Czernowitz-ban, német nyelven. Franz Hübl által’’. Humboldt „egy magyar iparoshoz” Herendre, a porcelángyárba írott levele is csupán Budapesten olvasható. a székesfehérvári iskola 1872-es évkönyvében. Kossuth Lajos érdemjegyeit a sátoraljaújhelyi gimnázium egy későbbi értesítője idézi; a diák Kossuth mindig színjeles volt. A nagykőrösi református gimnázium értesítőjében jelent meg éppen 120 éve az alföldi városban tanároskodó Arany János híres értekezése „A magyar nemzeti versidomról”. A debreceni Református Kollégium értesítőiben közreadott programértekezések a kollégium égisze alatt működő iskoláik történetéről is szólnak; volt időszak, amikor mintegy száz filiáléja volt a. kollégiumnak, így tanított akadémikus rektorként Csokonai Csurgón és Arany Nagyszalontán. Dokumentumok bizonyítják: mindig is tudós tanárok otthona volt az iskola. A győri gimnázium három, egymást követő értesítőjében összesen mintegy 800 oldal mutatja be Jedlik Ányos életét, grafikonokkal, kísérleti eszközeinek fotóival dokumentált munkásságát. Nem lehetett’ kis tudású tanár a nyiitrai iskola millennium évében kiadott értesítőjének szerkesztője, programértekezésének írója: minden, iskolával kapcsolatos, XVI. századtól megjelent rendeletet, okmányt közöl. Felbecsülhetetlen értékű oktatásügyigaz- gatás-történetet hagyott ezzel az utókorra Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum értesítőgyűjteményének legrégibb példányai a XVIII. századból valók, latin nyelvűek. Felsorolják a professzorok és a tanulók nevét és a tanulók érdemjegyeit. A még mindössze 5—6 oldalas nyomtatványokat a vizsga alkalmával a szülőknek, érdeklődőknek adta az iskola. Az értesítők kiadása a múlt század második felétől vált általánossá és rendszeressé. Hűen tükrözik az iskola belső életét. Közük az iskola hiteles történelmi és statisztikai adatait, a pedagógusok tudományos és társadalmi tevékenységét, a tanulók névsorát és érdemjegyeit, a mindenkori tanterveket és órarendeket, az iskolai szertárak és könyvtárak gyarapodását, a tanulók órán és iskolán kívüli foglalatosságát A tantestület tagjai évről évre egy tanulmánnyal vezetik be az értesítőt. E tanulmányok sokszor több száz oldalnyi terjedelműek és többnyire nagyon komoly tudományos színvonalúak, számuk mintegy 100 000-re tehető. Témájuk rendkívül változatos. Dominálnak természetesen a neveléstudományi, a didaktikai, a tantárgy-történeti elemzések, de olvashatók munkák „Pest megye virányiról, összehasonlítva Ausztria virányival”, Szabolcs vármegye „művelődés- történetéről”, a dévai hideg sóforrások „cbemiai” elemzéséről, a „Székesfehérvári me- teor-ész,leletekről”. A millennium alkalmából miniszteri felhívásra minden iskola megíratta és 1895—96. évi értesítőjében közölte saját történetét, az eredeti történelmi források, okmánytárak szinte teljes dokumentációjával. Elmondható tehát, hogy a magyar iskola- és 'közoktatástörténet a XIX. századig tényszerűen rendelkezőre áll, csupán kutatóra vár, aki a szükséges értékelést és szintézist elvégzi. És ez a történet íródik tovább. Középiskoláink túlnyomó többsége és néhány általános iskola a felszabadulást követő néhány évi szünet után, mintegy két évtizede, ismét ad ki évkönyvet és megküldi azokat az Országos Pedagógiai Könvvfár és Múzeumnak, A gyűjtemény tehát tovább gazdagodik. Deregán Gábor A gyulai Várszínházát ma már drámairodalmunk egyik inspiráló műhelyeként is számom tartja az ország. Tizenhárom éves fennállása alatt túljutott azon a kezdeti állásponton, hogy rendeltetése az elfelejtett történelmi drámák felkutatása és bemutatása, illetve a klasszikus vígjátékok színre vitele. Vezetői ma már nem ragaszkodnak az „elfelejtett” drámákhoz, sőt pályázattal ösz- tönziik drámairodalmunk fejlődését. a .táj még olyan lápvilág volt, akár a Sárrét: nádi farkasokkal, mocsáriaké ;; páká- sznkfcal, szegénylegényekkel, hitvallókkal. A hitliűiség a néphez való hűséget is jelentette akkor, — akárcsak az én nemzedékem hősi esztendeiben. A legmélyebb múltba várt a legelőbb jelen. Patkón tudtam így magamról beszélni, mint e vígjáték hőseinek, a világjárt iljú sárréti prédikátornak a nyelvével. Megtért fiúként várom, hogyan fogad a szűikeöb pattéi munkálkodni a szülőföldért. Illyés Gyula komédiája eleve siker, — hátha még olyan rangos, színőszgárda mutatja be, mint Gyulán. Mensáros László Jeromos angol egyházi vezető szerepében ugyan némi rokonszenwel, de élet- veszélyes mutatványoknak kjiáró borzongással, értetlenül szemléli a nyugaton nevelkedett, magas tisztségre Angliába- hívott sárréti prédikátor hiábavaló erőfeszítéseit. A vígjátékban kulcsszeA gyulai Várszínház az említettek mellett éjszakai előadáson mutatta be Kocsis István: Bolyai János estéje című történelmi monológját, melyet Piróth Gyula, a szolnoki Szigligeti Színház művésze adott elő nagy sikerrel. Ugyancsak éjszakai előadáson kerül sor ma este Lászlóffy Csaba: Nappali virrasztás című kamaradrámá- jának bemutatására. Mensáros László és Illyés Gyula Fotó: Nagy Zsolt tette a vígjátékot, melyről így vall : „Nagyatyai emlékektől még előbbi nagyapai emlékekhez haladva már az ezer hatszázas évek békési tájain gyalogoltam, én a dunántúli jöttoeavt. Amikor ez lőföldje. A közönséget magával ragadta Illyés Gyula tiszta forrásként áradó, sodródó lendületű vígjátéka, melynek Központi gondolata: á külföld csábító ígéretei ellenére áldozatvállaló, megszállott hit-. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum udvarán állították ki Papi Lajos kisújszállási szobrászművész hagy sikert aratott alkotásait, a múzeum Dürer termében pedig a gyulai művészteleo tagjajnak munkái tekinthetők meg.' Színes, gazdag, érdekes a gyulai nyár. Simon Béla Az új koncepciónak megfelelően mutatták be Gyulán Darvas Józspf Hunyadiját és Száraz György Nagyszerű halál című történelmi drámáját, — az idén pedig Kérész-, tury Dezső Nehéz méltóság című, Zrínyiről szóló törté-, neimi drámáját, melyről így vall a szerző: „Sokkig kerülgettem a tárgyat,- hosszú évekig. Nehezen adta meg magát; mikor azonban már ő is vállalt engem, saját ereje és törvénye szerint is épülni, növekedni kezdett; szinte függetlenül tőlem. Nehéz küzdelem volt végigvinnema drámát, de örömteljes is. Ezért bocsájtom boldogan és bizakodva útjára, mely mostantól fogva már csak az övé lesz”. A dicséretre méltó buzgó- sággal kezdeményező gyulai Várszínház külön figyelemre méltó legújabb bemutatója Illyés Gyula: Dániel az övéi között avagy „A mi erős várunk” című komédiája. Az író a Gyuláról érkezett megbízás alapján a helyi vonatkozások mellett, időszerűvé is Papi Lajos nagysikerű kiáilí tása nyílt meg a gyulai múzeum kertjében ria, váratlanul megörökölt provinciám”. . Nos, a méltán szép sikert aratott bemutató alapján meleg szívvel fogadta a „megtért fiút” nagyapáinak szürepe van. Jeromos lányát, Deborahát Halász Judit személyesíti meg. Robbanó temperamentumával a vígjáték erőssége. Fivérét, Harold Aaront az építészet magyar földre, majd a szerelem zsákutcájába került megszállottját, Jordán Tamás rokonszenvesen alakítja. Menyasz- szonya, Rebeka szerepében Kánya Kata mutatkozott be. Vonzó hatásánál halványabb színészi játéka. Pákozdy János Ezekiel bácsija hű tükörképe a jó . szándékú, de megalapozatlanul álmodó magyar embernek. Csikós Gábor Dániel prédikátort személyesíti meg, — érzelemgaz- dagon, meggyőzően, derűt és együttérzést keltve. A többi szereplő — Áts Gyula, Petényi Ilona, Fülöp Zsigmond és Faludy László — megfelelt szereposztása követelményeinek. Sík Ferenc ötletteli rendezése még a szünetekben is lekötötte a nézők figyelmét azzal, hogy a vár előtti részen énekel a vígjátékban szereplő kar. *
