Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
197B. Janus 2o. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 B szakszervezetek és a munkahelyi művelődés Anyanyelvi kanferencla Ifjú kutatók Karcagon Megkezdődet! a munka a X. országos honismereti táborban A MŰVELŐDÉSI igények jelentkezésének és a kielégítésükhöz szükséges lehetőségek megteremtésének egyik fontos területe a munkahely. Az együtt dolgozók sokkal szorosabb szálakkal kötődnek egymáshoz, mint például az azonos lakóterületen élők. Az előbbieket ugyanis együttes gondolkodásra, tervezésre és cselekvésre készteti a közös munka, az egyes emberek tevékenysége kiegészíti egymást. Az igazi közösségek előnyei nemcsak munkavégzés közben kamatoztathatók, hanem a megfelelő emberi kapcsolatok, a helyes életmód, a legcélszerűbb művelődési szokások és formák kialakításában, illetve elterjesztésében is. Maradjunk most a legutóbbinál, a művelődésnél. A munkahelyi kulturális nevelőmunka egészében erős hangsúlyt kap a szervezett továbbtanulás és továbbképzés kiterjesztése, valamint a közösségi művelődés célravezető formáinak meghonosítása. Mint ismeretes, köz- művelődési párthatározat, SZOT-állásfoglalás és számos ajánlás segíti a művelődési munkát. A műveltség növelését célzó helyi feladatok azonban elvégezhetők jól is és rosszul is. Csak az egyes szőkébb területek helyzetének és lehetőségeinek figyelembevételével, a helyi igények és az általános — mondhatjuk nyugodtan úgy, hogy országos — kívánalmak összhangjának megteremtésével képzelhető el a közművelődés fejlődése. S hogy ez valóban így történjék, annak érdekében sokat tehetnek — másokkal együtt — az egyes munkahelyi szakszervezeti bizottságok is. Ez idő szerint már mint tényt említjük, hogy a felnőttoktatás a korábbi visszaesés után ismét felfelé ívelő szakaszában van. Az eredmények jórészt az elmúlt évek határozott intézkedéseinek köszönhetők. A szakszervezeti bizottságok feladata a többi között, hogy az illetékes szervekkel együttműködve elkészítsék a vállalatuk iskoláztatási tervét. Méghozzá úgy készítsék el, hogy vegyék számba és hozzák egymással összhangba az iskolarendszerű felnőttoktatás, a szakmai oktatás és továbbképzés, a politikai oktatás és az egyéb képzési formák termelési és fejlesztési tervekre épülő igényeit és szükségleteit. Az oktatás után, a szűkebben vett művelődésről szólva, elsőként a szocialista brigádokra, mint a legfejlettebb és példájukkal leginkább meghatározó munkahelyi kis közösségekre kall gondolnunk. Művelődési törekvéseikre kiemelten kell építeni a kulturális nevelő- és szervezőmunkában. A munkahelyi szakszervezetek egyik legfontosabb feladata e brigádok művelődési tevékenységének ■ támogatása. A munkahelyeken vagy azokhoz közel számos szak- szervezeti intézmény is a művelődni akarók szolgálatában áll. Köztük a művelődési otthonok. A szakszervezeti bizottságoknak az eddiginél is erőteljesebben kell igényelniük ezek munkáját, elsősorban a szocialista brigádok, a munkásszálláson lakók, az ifjúmunkások és a nők műveltségének növelése érdekében. A szervezeti rendjükben éppen az utóbbi időszakban megerősödött szakszervezeti könyvtárak munkája ugyancsak nélkülözhetetlen. Felbecsülhetetlen szerepük van az üzemi ifjúsági kluboknak, ha megfelelő eszmei-politikai tartalmú nevelőmunka folyik bennük. E klubok — és természetesen a KlSZ-szervézetek — nagy segítséget adhatnak a szak- szervezeti bizottságoknak az üzemi közművelődési feladatok megvalósításához. BÁR A SZAKSZERVEZETI bizottságok kulturális nevelő tevékenységéhez még sok minden tartozik, példának talán ennyi is elég. Az évszaknak megfelelő művelődési és szórakozási lehetőségek megteremtésével párhuzamosan nyáron kell levonni a korábbi hónapokban végzett munka tanulságait és ilyenkor kell. előkészíteni az új évadot, hogy az zökkenő- mentesen kapcsolódjon őszszel a korábbihoz. A munkahelyi szakszervezeti szerveknek ebben az előkészítő munkában is részt kell vállalniuk. Közművelődést segítő munkájuk természetesen nem különálló, hanem része az országos egésznek, az iránta való megkülönböztetett figyelmet azonban indokolja a munkásművelődés kiemelkedő fontossága. M. I. A Magyarok Világszövetsége rendezésében tegnap Debrecenben, a tanítóképző intézetben megnyitották a hagyományos anyanyelvi konferenciát. Ez évben Angliából, Ausztriából, Francia- országból, Hollandiából, Kanadából, Svédországból és az Egyesült Államokból . tizenkilencen érkeztek a konfe- renciára. Dr. Szabó Zoltánnak, a Magyarok Világszövetsége főtitkárának megnyitóját követően az első előadást dr. Lorincze Lajos tartotta nyelvművelésünk időszerű kérdéseiről. Ezután dr. Gazdag István, a Hajdú-Bihar megyei levéltár vezetője Debrecen történelmi szerepéről szólt Professzorok emlékirata Az egyetemi felvételi vizsgák terve nálunk először 1870-ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi korának professzorai egy emlékiratot adtak ki, s ebben megállapították, hogy a gimnáziumokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatkozásban inkább károsak mint hasznosak. A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltségi fokot, az általános képzettséget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire elég pontosan tud- nak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesség helyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. A legjobb volna — vélekedtek a professzorok —, ha érettségi helyett az egyetemen vizsgáztatnák a jelentkezőket. Ez azonban lehetetlen, mert a bölcsészettudományi kar, amelyről a vizsgabizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenkint 500—600 jelöltet elbírálni. Ezért azt javasolják, hogy a középiskolákban egyszerű „zárvizsgákat” tartsanak és az egyetemi felvételre való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok állapítsák meg. Hegnyílt a Nyári Tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezetének 1976. évi Nyári Tárlata a Szolnoki Galéria földszintjén vasárnap délelőtt nyílt meg szép számú közönség előtt. Szolnok és Bács-Kiskun megye képzőművészeinek anyagát Kaposvári Gyula, a Damjanich János Múzeum igazgatója mutatta be a látogatóknak, akik között Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és Kukri Béla a városi tanács elnöke is megjelent. Az esztendő egyik legrangosabb kiállítása, művészeink közös szereplése ebben az évben sem okozott csalódást. Bár ahogy megnyitó beszédében Kaposvári Gyula hangsúlyozta: „nem stílusban kapcsolódnak ezek a művek egymáshoz, hanem elsősorban emberközpontúságukkal, azzal a szándékukkal, hogy- napjaink valóságát mutassák be, ahogyan az emberi alkotó munkáról, a szépségről beszélnek”. A kiállításon huszonöt művész nyolcvanhárom alkotása szerepel. Zagyi János köszönti a X. országos honismereti tábor résztvevőit. Tegnap megkezdte munkáját a X. országos honismereti táfcor, amelyet az idén Karcagon rendeznek július 19—30. között. A Déryné Művelőd-ési Központban került sor az ünnepélyes megnyitóra, amelyen az ország minden részéből érkezett, a honismeret valamelyik ágával aktívan fogalal- kozó fiatalokon kívül, pedagógusok, muzeológusok, néprajzi kutatóit vettek részt. Zagyi János, az MSZMP karcagi városi bizottságának első titkára köszöntötte a tábor résztvevőit és az ünnepség vendégeit, köztük Nagy Imre, munkaügyi miniszterhelyettest, Majoros Károlyt az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkárát, dr. Nagy Sándort, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Szívós Antalt, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárát, dr. Morvái Pétert, a Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának elnökét, Kundra Józsefet, a karcagi városi tanács elnökét, Fábián Mártont, Karcag országgyűlési képviselőjét. A köszöntő szavak után dr. Nagy Sándor tartott megnyitó beszédet, amelyben hangsúlyozta a táborlakók vállalkozásának fontosságát. A KISZ IX. kongresszusának programjára utalva ezt mondta: — A jelen formálása, a jövő teremtése, elképzelhetetlen a szülőföld múltjának érzékeny ismerete nélkül. A honismereti mozgalom különböző területei nagyszeFranciaországlia uiazoit az Astra Július 20-ától augusztus 1-ig Franciaországban vendégszerepel a csili művelődési központ Astra bábegyüttese. A trevarezi bábos módszertani bemutatókon és a quimperi kelta ünnepségeken Don Quijote és a Lok- sziget tündére című színes ámyjátékot, valamint a Gyermekjátékok című marionettjátékot adják elő. rűen szolgálják a hazafiság- ra és a nemzetköziségre nevelést. — örvendetes, hogy az évről évre megszervezett táborok egyre jobban segítik a mozgalom ügyét. Bővül a résztvevők köre: kezdetben csak szakközépiskolások gyűltek a táborokba, tavaly először szakmunkástanulók csatlakoztak, az idén pedig már főiskolások és egyetemisták is érkeztek. Dr. Nagy. Sándor megnyitóját követően a tavalyi, Tolna megyei, tábor rendezői — a hagyományokhoz híven — átadták a táborzászlót a karcagi tábor vezetőinek. A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben hétfőn megkezdődött a IV. nemzektözi Kodály szeminárium egyhónapos programja. A rangos zenepedagógiai továbbképzésen július végéig külföldiek vesznek részt, akik 12 országból érkeztek: egy-egy angol, ausztriai. ausztráliai, belga, franA megnyitó ünnepség hivatalos aktusai után dr. Ballon Tibor a karcagi múzeum igazgatója, a tábor szakmai vezetője ismertette a munkatervet, amely szerint a fiatalok a legváltozatosabb: történelmi, néprajzi, szociológiai és egyéb területeken folytatnak gyűjtést, összesen tizenkét speciális csoportba osztva, A X. honismereti tábor első napi programját az ifjúsági honismereti táborvezetők tanácskozása zárta, amelynek témája a hazafi- ság és a honismeret összefüggése volt. cia, norvég, olasz, svájci, továbbá két japán, négy kanadai, három spanyol és két USA-beli hallgató. Augusztus elején — száz magyar hallgatóval együtt— a szomszédos országok magyar nemzetiségi területéről mintegy harminc -gyakorló zeneoktató érkezik majd a városba. Kecskemét Kcdály-szeminárium SÁRVÁR FELTÁRÁSA Monostor o láp közepén Az Alföld legjelentősebb ásatását fejezik be most Szatmárban, az Ecsedi-láp közepén. Az ott emelkedő sárvár feltárását dr. Magyar Kálmán régész végzi, aki a már Anonymus által is említett területen rendkívüli leletre bukkant. Denrä a mocsárban Ezt a helyet a Gesta Hun- garórum Tas váraként említi és így jellemzi: Saruuar in loco infra paludes — vagyis sárvár a mocsár közepén. Ez a vár számos hadművelet kiindulópontja volt. majd később Tas vezér leszármazot- tainak erődje. Az államalapítás idején azonban az itt élők szembeszegültek István törvényeivel, í:gy megfékezésükre, a pogány hagyományok felszámolására a király a XI. század közepén a Gut- keled családot telepítette ide, birtokkal ajándékozván meg őket. Ezek közé tartozott a Sárvár is. — A mostani ásatás nyomán napvilágra került egy 35 méter hosszú és 20 méter széles templom alapja —tájékoztat dr. Magyar Kálmán. — Az építmény stílusa, kivitelezése azonos azokkal, amilyenek a Dunántúlon kerültek elő. Tégla, faragott kő díszítés mutatja: a Gutkele- dek előkelő ága, az úgynevezett nádori ág települt ide. A Hohenstaufból ide települt család a király körül testőri szolgálatot teljesített, és rendfenntartó funkciót is betöltött. így kerülték Ecsedre is. Velük jöttek a leletek szerint Pannonhalmáról bencések is, akik ebben a monostorban élnek. -Nagy építési tudományra vall, hogy az ingovány közepén levő egyetlen dombra ilyen monumentális templomot tudtak és mertek emelni. A XI. század közepétől származó monostor a jaki apátsági templom méreteivel vetekszik. Stratégiai központ volt, de innen folyt a térítés is. Az egyapsziszos , románkori templom egyben temetkezési hely is volt. Téglasírokban, egyszerű keresztény szokás szerint hántolták el itt a kegyurat és közvetlen családtagjait, a falakon kívül a kevésbé fontos személyek csontvázai kerültek napvilágra. Az 1040, körüli építmény kőanyagát ismeretlen helyről szállították ide, de a kötőanyagként szolgáló mészkő nagybányai. Így vált lehetségessé, hogy a tatárjárás nagy pusztításai ellenére az alapok sértelenül megmaradtak. Sírok a temploüi alatt — Az alapok igen. A tatárok különben nagy pusztítást végeztek, ami a sárvár fontosságát jelzi. Más, a környéken levő várak ugyanis sértetlenek maradtak. A' XIII. század közepén azonban gyorsan újjáépítették a monostort, Ezt az ásatások második rétege bizonyítja. A tatárok okozta tűzvész nyomai jól láthatók, majd a romokból épült új monostort a régi alapokon — mutatja a régész. Ami újdosiság Kétségtelenül bizonyítható, -hogy az ecsedi monostor, a körötte kialakult település abból az időből származik, amikor a Gutkeledek Sopron környékén, Székesfehérvár mellett a királyi kegyet élvezve megtelepedtek. Az építkezés az Alföldön eddig példa nélküli. Fontosak a téglasírok, és egészen újszerű, hogy például az anya sírja fölé építve találták meg a kisgyermeke maradványait is. Az ecsedi 'ásatás bizonyíték arra, hogy miként biztosították a XI. században az ország keleti részében a kereszténység terjedését, hogyan fékezték meg törzsszervezet rebelliseit. — Adalék az ecsedi lelet ahhoz is, hogy a gyorsan elmagyarosodott Gutkeledek, akik több mint 200 birtok tulajdonosai voltak, már a XI. század közepén az ország keleti részén is kulcsszerepet töltöttek be. Mint a Dunántúlon, itt is Adony és Gut nevű települések igazolják, hogy a nádori ág került Ecsedre. Az ecsedi ásatásokról bátran el lehat mondani: jelentőségük országos. A Szatmárban napvilágra került régészeti anyag megóvása, bemutatása a közeljövő feladata. a l.
