Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

T976, július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munka és nem üdülés Külföldi kiküldetések az Aprítógépgyárban A most következő beszél­getés mottójául csak any- nyit: a jászberényi Aprító- gépgyár termékeinek 48 szá­zalékát exportálta az elmúlt ■esztendőben. • * » — Mikor indultak? I' — Június 26-án . . . Más- :"hap délután már Tamperé­ben voltunk. — Mi volt a céljuk? — Az Outokumpu cég kért dőlünk ajánlatot flotációs cella gyártására ... Elmen­tünk, elmondtuk elképzelé­seinket, ugyanis szerettünk volna kooperációs kapcsola­tot létrehozni a finn válla­i lattal. Mi is gyártunk a cel­lából valamit, ők is, aztán eladjuk ... De nem ment a dolog, mert kiderült, hogy az ajánlatot csak tájékozódás­ként kérték. Érdemi megbe­szélésre — az ár, a szállítá­si határidő rögzítésére nem is került sor. — Így aztán „üres kézzel” ■jöttek haza ... — Nem . .. Nem egészen, ugyanis több foszfátlelőhe­lyet találtak Finnországban. Ennek kitermelés utáni fel­dolgozására kérték fel a Lo- komo céget. Gyártási tapasz­talatok híján partnert ke­resnek a berendezések ké­szítéséhez. Jelentős üzletnek néz ki az ügy ... Szeptem­berben már többet tudok mondani, mert akkor talán konkrét ajánlatot is kapunk. Goda Zoltánnal, a jászbe­rényi Aprítógépgyár terme­lési főosztályának vezetőjé­vel a műszaki szakemberek külföldi utazásairól beszélge­tünk egy finnországi tárgya­lássorozat kapcsán. ( — Az Önök utazása is bi­zonyítja, gyakori tapasztalat az Aprítógépgyárban és más vállalatoknál is, hogy a „ke­reskedők" mellett „műsza­kiak” — főmérnök, műszaki, vagy termelési főosztályveze­tő — is részt vesznek a tár-, gyalásokon. — Erre azért van szükség, mert mi ismerjük részlete­sebben a gyár adottságait. .. Ennek megértéséhez elmon­danám, hogy a tárgyaláso­kon a feleknek három fő kérdésben kell dönteniük. Egy'a tárgy — amit gyár­tunk vagy vásárolunk — kettő az ár, három a határ­idő. Nos, az első kettőben még nélkülünk is tudnak dönteni a kereskedők, — bár az elsőnél műszaki kérdé­sekben gyakran kérik taná­csainkat — de a harmadik­nál mindig igényt tartanak a véleményünkre. Adott pil­lanatban mi tudjuk ponto­san mit gyártunk, esetleg milyen munkákat tudunk át­csoportosítani. Volt már olyan eset, hogy úgy tették fel a kérdést, vagy szállí­tunk hat hónapon belül, vagy nincs üzlet., . Ilyenkor latolgatni kell a lehetősége­ket. Az Ígéreteknek persze tárgyilagos reális hatást szab az, hogy az ember tud­ja, több száz ember nevében ígérhet felelőtlenül. — Vannak úgynevezett egyeztető tárgyalások ... — Amikor már a szerző­dést megkötöttük, s megér­kezett a dokumentáció, ak­kor jönnek a részletproblé­mák Bizonyos műszaki meg­oldásokat meg kell változtat­ni, vagy módosítás szüksé­ges. Ilyen volt például, ami­kor a jugoszláviai obrováci timföldgyárnál hegesztési problémákkal bajlódtak az ottani szakemberek — ide is mi szállítottuk a berendezé­seket. Kármán Antal, a gyár főtechnológusa utazott ki megbeszélni mit lehet ten­ni... — Mondana erre példát? — A Binder vibrátor nevű termékünk osztrák licenc alapján készült. Egy idő után telítetté vált a hazai piac, megpróbáltuk a külke­reskedelmi vállalatok segít­ségével értékesíteni a szo­cialista országokban. Nem ment. . . Ezután külküldtünk két mérnököt Bulgáriába és Lengyelországba, ők elmond­ták pontosan, mely anyagok feldolgozásához milyen típu­sú termékünk való. Az ered­mény, húsz-húsz gépet egy­ből el tudtunk adni. — Egy-egy utazás során szereznek tapasztalatokat is ... — Hogy a beszélgetés ele­jén említett finn példánál maradjunk, ott láttunk ön­járó törőkét. Fölvetődött bennünk, hogy Rába alváz­ra az övékhez hasonlóan nagyteljesítményű törőbe-" rendezést lehetne felszerel­ni... — Általában az emberek hozott sok tnende-monda jár a külföldi utazásokról. A gyárnak nem éri meg fölöslegesen utaztatnia meg­bízottait. A szakemberek dol­gozni járnak ki, s nem üdül­ni. A külföldi utazások csak addig tartanak, ameddig a munka. Hajnal József Veszélyes a csábító folyó VízirendőrökkeJ a Tiszán Szombat délelőtt, árnyékban harminc fok. Nedves tarkó, 1'gyöngyöző halánték, nyirkos tenyér. A csónakba szálló rend- érők tetőtől talpig egyenruhában. Hosszú nadrág, zárt cipők, ing, tányérsapka. A szabály, az szabály. A Tiszát országha­tártól országhatárig szemmel tartó vízrendészeti parancsnok­ság és a szolnoki őrs rendőrei mindennap állig begombol­kozva vízre szállnak, és motorcsónakokon pásztázzák végig a fennhatóságuk alatt levő folyószakaszt. Bz önkényes fiJrdőzök — A tikkasztó hőségben, a leapadt folyó kellemes vize csábító. Nagy a kísértés. Ber­reg a kis Volvo hajó motor­ja, Bakos Sándor százados magyarázatának utolsó sum­mázó mondatát még tisztán hallani; — A kisebb víz nem jelenti azt, hogy kisebb a veszély. — A hangokat el­nyeli a motor búgása, a csó­nak után fodrozó hullámok csobbanása. A vízen negyven—Btven kilométeres sebességgel sikló csónak fedélzetén kezünkből tölcsért formálva torkunk szakadtából kiabálva „be­szélgetünk” Szénási Pállal, a szolnoki őrsparancsnokkal: — Itt Szolnokon a régi i,potya” körül mentettünk ki az ifjúgárdistákkal tegnap két tízéves srácot Fehérre vált arccal kapálóztak a Ti­sza közepén. Mikor túl vol­tak az ijedtségen, megkér­deztük, miért nem maradtak a part mentén: nem tudtuk, meddig szabad. Honnan ve­szélyes a víz. Sehol semmi jelzés — mondták és tulaj­donképpen igazuk volt (A tanácsok kötelesek a területükön levő vizeken ki­jelölni és jól látható módon körülhatárolni a fürdésre al­kalmas szakaszt, sőt intézi kedniüik kell, hogy a gazda­sági üzemek mindazokat a veszélyes helyeket tiltótáb­lákkal jelöljék meg és kerít­sék körül, ahol feltételezhető az önkényes fürdőzés.) — Igen, hát Szolnokon né­hány éve már nincs kijelölt szabadstrand a Tiszán. Mi­ért? Ha a tanácsnál érdek­lődünk, a KÖJÁL-ra hivat­koznak, ha a KÖJÁL-nál, akkor a tanácsra. A folyó menti többi településen már valamivé] rugalmasabbak. Majd meglátja .. . Megláttam. SzajoL Tis2a­püspöki, Törökszentmfklós, Nagykörű a puha folyóparti homokon napozók, a bolyá­val körülhatárolt sekély víz­ben lubickoló 'gyerekek, fel­nőttek. (Tavaly hazánkban közel háromszázan fulladtak víz­be, hatvan százalékuk nem a kijelölt,- hanem az alkalmi fürdőhelyeken, amelyek több­nyire kiesnek a hatóságok lá­tóköréből, csak akkor fi­gyelnek már oda, amikor visszavonhatatlanul megtör­tént a baj.) Felelőtlen vakmerőség A folyó Tiszapüspöki sza­kaszánál bolya, fürdőőr és mégis. A folyó közepéről erő­teljes karcsapásokkal közelít egy férfi a túlsó part felé. Szárazra érve a part menti eídő sűrűjében tűnik el a vízirendőrök szeme elől. — Ilyenkor úgy érzi az ember, nem sok foganatja van a megelőző munkánk­nak. A vakáció megkezdésé­ig valamennyi Tisza-parti te­lepülés iskolás diákjainak a víz mellett dolgozó munká­soknak, nyáron az úttörőtá­borokban esztendőről eszten­dőre filmvetítésekkel egybe­kötött előadásokat tartünk a fürdőzés veszélyeiről. A rendőrőrsnek, tanácsoknak figyelemfelkeltő felhívásokat küldünk. Minden lényeges szabályt ismertetünk: hol ti­los fürödni, hogy lehet sza­bályosan, veszélytelenül csó­nakázni, hogyan kell a ful­dokló ember segítségére si­etni, százszor és ezerszer le­írtuk és elmondtuk már mi­lyen veszélyes kutyával fü­rödni. az egészségi ártalmai­ról nem is beszélve. Mégis, mindennap figyelmeztetni kell a vakmerő „koca” kaja­kosokat, az ügyetlenkedő la- dikösokat, a folyó közepén gumimatracon himbáloaókat. a csónakjukkal a hajózó úton lehorgonyzóit horgászokat. Nem egyszer hajszálon múlott, hogy az éjszakai hor­gászok kivilágítatian csónak­jába nem rohantunk bele. Mindennapos látvány, hogy hatan—tízen préselődnek a három-négy személyes csó­nakba. Nem dísznek van az oldalán a kis tábla, rajta a felirat, hány személyes a csó­nak. Nem hiszik el, hogy egy rossz mozdulat, egy sebesen elsikló motorcsónak verte hullámok és már fel is bo­rultak. Figyelmeztetünk, bír­ságolunk, de mindig min­denütt nem tudunk ott lenni. (Tavaly ősszel több, mint ötven hely maradt üresen az iskolapadban és ugyanennyi szülő siratta vízbe veszett gyermekét, akik többnyire magukra hagyva lubickoltak önfeledten az ismeretlen ve­szélyeket rejtő vad vizek hűs hullámaiban, fordultak bele gumimatracokról, vagy túlterhelt csónakokról a víz­be. A vizek gyermekáldoza­tainak még a fele sem tu­dott úszni. Négyen vesztették életüket — Tavaly a Tisza Szolnok megyei szakaszán senki nem vesztette életét a folyóban. Az idén a szelídnek tűnő csá­bító vízbe négyen fulladtak bele. Nagykörűnél, Tiszaug- nál és Tokajnál huszonéves fiatalemberek, akik alkohol­gőzösen a vízben akarták felfrissíteni magukat. Egy­két pohár bor, egy üveg sör után még bátrabbak. Az ész­szerűséget messze meghaladó bravúrokra képesek, erejüket, ügyességüket fitogtatva ver­sengenek: ki tud tovább ma­radni a víz alatt, ki mer messzebbre bemenni, a fo­lyót átúszni. Pedig az uszo­dában szerzett úszási isme­ret a természetes vizekben nem mindig elég. A hirtelen változó mélység, a kívülről nem látható akadályok — kö­vek, karók — a rendellenes váratlan hőmérsékletváltozá­sok még a legjobb úszó szá mára is veszélyesek lehetnek. El. E. Aratási ügyelet Újszászsn Ebédidő. Az ój- szászi Szabadság Termelőszövet­kezet aratási ügyeleté ... Nem­csak a földeken dolgozó aratóknak hordanak ebédet, hanem az átvevő helyekre beosz­tott téesz-tagok- nak is. Melegen, frissen, tisztán — a munkahelyen — fogyaszthatják az ebédet a hosszú műszakban dolgo­zók Fotó: N. Zs. v<-.ys Mindenki o helyén van Aratási körkép Tiszaszőlősrőí Tiszaszőlős, hajnali fél öt A faluban csend, csak a ka­kasok próbálgatják itt-ottéb- resztgetni a napot. Egyelőre nem sok sikerrel, mert az eget felhők borítják. A bo­rús idő nem rontja Kalmár Péter hangulatát Az emberek a reggeli munkaelosztásra gyülekez­nek. Kalmár Péter, a meteo­rológiai eszmecsere közben belép a kapusfülkébe, a bú­zaszállító kocsik menetleve­leiért A kocsik éjjel-nappal hordják az új kenyérnek va­lót Tiszafüredre. Ács Imre villanyszerelő, ilyenkor aratás táján, állan­dó ügyeletben van. — Nem panaszként mon­dom — szól —, de úgy al­szom, mint nyúl a bokorban. Ha valamelyik elektromos berendezés fölmemdja a szol­gálatot reggel, este, délben, mindegy, menni kell. Most például a hidroforházban van valami baj. — Tiszta-e a búza, amft be­hoznak? — kérdem Sipos Sándort, a magtisztító dolgo­zóját — Tiszta, nagy szemű, egészséges. Pedig jobb idő is lehetett volna rá — hangzik a válasz. Mészáros Péter, a húsüzem­ben dolgozik. Többen ugrat­ják; — No, komám, meglátjuk, hogy áll a nagykéshez szo­kott markodban a villa — mondják neki, arra célozva, hogy a húsüzem dolgozói ezen a napon a szalmabeta- karításrvál segédkeznek. * özvegy Molnár Istvánná, a tiszaszőlősi étterem szakács­nője is régen talpon van már. Ma háromszáz adag ebédet főznek, ebből százhúszat az aratóknak. **—— wrj t'« i Vt 1' * » -i — Mi lesz ma az araKJR ebédje? — kérdem a kony­ha „egyik keze itt, a másik ott” parancsnokát — Kétféle ebédet csiná­lunk. Az egyik babgulyás, te­pertős túróstésztával, a má­sik húsos csontleves és ser­tésoldalas zöldséges burgo­nyával. Jó lesz, sok lesz, megérdemlik. A téesz elnöke, Nagy Be­nedek elégedett az aratás ed­digi szakaszával. — Volt olyan nap, hogy 75 hektárt is levágott a négy kombájn. A learatott i búza minősége jó, alig kellett igénybe vermünk a szárítót. — Milyen hektáronkénti átlagra számítanak? — Eddig a kisebb hozamú, szikes, területeket arattuk, hektáronként 35 mázsa 15 kilós átlaggal. A nagyobb termést ígérő területek van­nak hátra — valószínűleg el­érjük a 40 mázsás átlagot. És hozzáteszi: — A gépek jók, az embe­rek példamutatóan dolgoz­nak. Fegyelmezetten, rend­ben, mindent megtesznek, amit tenni kell, a betakarítás sikere érdekében. Fél hatra, mire a kelő nap mégiscsak talál egy kis rést a felhők között, mindenki a helyén van és dolgozik. Vil­lanyszerelő, portás, alkalmi szalmarakó, szakácsnő, gép­kocsivezető, gépkezelő, tsz- elnök — mindenki. Sl[abó Jáaos Kozmikus Geodéziai Obszervatórium FOGBLBÜJIM — KUgEtBOL A társadalmi termelés hatékonysága A napokban ■ veszik birto­kukba a szakemberek Ma­gyarország első Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumát, amely Penc község területén épült fel. A hivatalos átadás csak később várható, de • a kísérletek, a különböző mé­rések már korábban megkez­dődtek. Dr, Almár Iván kan­didátus, a Kozmikus Geodé­ziai Obszervatórium vezető­je gz MTI munkatársának elmondotta: a tudomány és technika rohamos fejlődése tette lehetővé a kozmikus térség közvetlen kutatását. A geodéziának is új távla­tokat nyitott a mesterséges holdak megjelenése. Segítsé­gükkel pontosabban meg tudják oldani a geodézia alapvető feladatait, a „há­romszögelési hálózatok” ösz- szekapcsolását az egész vi­lágon, a föld alakjának meg­határozását és egyéb tudo­mányos feladatokat. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal által létrehozott és a Földmérési Intézethez tartozó Kozmikus Geodéziai Obszervatórium alapvető feladata, a műhol­dak megfigyelése és az ezzel kapcsolatos adatok feldolgo­zása less. Á társadalmi termelés ha­tékonysága a népgazdasági szintű eredményesség mér­tékfogalma: arról tájékoztat, mennyire valósul meg a „legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredmény” köve­telménye. Azt juttatja kife­jezésre, hogy az újraterme­lés — tehát a népgazdaság működése — mennyire gaz­daságos, mennyire eredmé­nyes. A népgazdasági újraterme­lési folyamat hatékonysága többféleképpen fokozható. Egyrészt olyan termékek és szolgáltatások létrehozásá­val, amelyek a szükséglete­ket — mind a belső, mind a külső piacokét — jobban elégítik ki. Fokozható a ha­tékonyság a 1 termékek és szolgáltatások gazdaságosabb előállításával. Aktív szerepe van a hatékonyság javításá­ban a növekvő munkaterme­lékenységnek, a holtmunka­ráfordítások csökkentésének, az ezzel egybehangzó terme­lési és gyártmánystruktúrá­nak. általában minden gaz­dasági tevékenység — beru­házás, készletezés — jobb végzésének.. A hatékonyság fokozásának eredményekép­pen gazdasági erőforrások szabadulnak lel, s ezáltal a nemzeti jövedelem növelésé­nek pótlólagos forrásai áll­nak a társadalom rendelke­zésére. A hatékonyság nemcsak népgazdasági szinten, hanem részterületeken, iparágakban és vállalatoknál is vizsgálha­tó. Ebben az esetben a konk­rét tevékenység ráfordításait, költségét vetik egybe az eredménnyel. Az iparág, vagy a vállalat tiszta jöve­delme, nyeresége azonban még nem a hatékonyságot fejezi ki, ehhez figyelembe kell venni a kapcsolódó és tovagyűrűző hatásokat is; az adott vállalattal, vagy ága­zattal gazdaságilag összefüg­gő területeken. Pl. egy fé­mek és faáruk helyettesíté­sére alkalmas műanyagot előállító vegyipari vállalat termelése a költségek és az árbevétel kapcsolatában adott, esetben gazdaságtalan lehet, ám a termelő tevé­kenység népgazdasági szin­ten mégis hatékony, ha a műanyaggyártás kevesebb társadalmi ráfordítást igé­nyel, mint az általa helyet­tesíthető fém vagy fatermék előállítása. Más kérdés, hogy a műanyaggyártás gazdasá­gossá való tétele tovább ja­vítja a termelő tevékenység társadalmi hatékonyságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom