Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
i 976. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á poros ember mosolya — Volt ma macek, papáin? így fogadják esténként az unokái Villás Bálintot ugyanis ha volt „maszek”, akkor van csoki. Márpedig ez nagydolog olyan pöttöm emberkék életében, alak alig látszanak Isi a földből. Villás Bálint kombájnos a tiszarof- ti t.ée&zben. Maszek munka a kiskertekben akad, az egyéniek kis búzaföldjén, amit a szövetkezet engedélyével learathat vasárnap délutánonként. ha leálltait a közösben a kombájnok. — Ügy hallottam, évről évre fogadko— zik, hogy többet nem arat. — Ez csajt volt. Ilyesmj t 2—3 éve ki sem ejtem a számon. — Miért? — Mert megváltozott a vezetés, rendben mennek a dolgok. — És azelőtt? ~ — Megutáltatták velünk még az aratást is: sok igazságtalanság volt, zavarászták az embert értelmetlenül, és a fizetség is hibádzott. De hát mondhatok bármit, az aratást nem tudnám abbahagyni. Még nyugdíj után is szeretném folytatni — ha az egészségem engedi. — És az SZK—4-es kombájn egészsége, hogy szolgál? — Köszönöm, jól. Most jött két új kombájn: majdnem össze kellett vesznem a vezetőkkel, hogy a régin maradhassak. Ennek már a hangjáról hallom ha beteg, mivel ez a fajta gép még bodega nélküli... — Jobb lenne fűikében: nem lepné a por. — Ha lep, hadd lepjen, majd letörlöm. Beszélik, hogy amióta Ti- szaroffon kombájn van, Villás Bálint azóta kombájnos. Először, még a gépállomáson egy AC—400-as benzines szürke kombájnon rázatta magát: ez a gép tűzveszélyes volt, s négy ember kellett hozzá. Következett tehát az ACD zöld kombájn, ezt már gázolaj hajtotta, de nem sokáig, mivel nem vált be. így jutott Villás Bálint kedvenc SZK—4-es gépéhez. Ez príma. Dolgozott is becsülettel, a gépállomásról a kombájn nyergében jött át a téeszbe: ha csak húsz esztendőt számolok (de ennél többről van szó) csak azért, hogy az arányokat érzékeltessem, a veterán kombájnos ebből 14—15- ször első lett az aratási versenyben, néhányszor esetleg második, ennél alább sohasem adta. / — Jók itt a fiatalok is. Nevelni kell őket. — Magát hogyan nevelték ilyen jó kombájnossá? — Én kérem 13 éves koromban egy. grófi családhoz kerültem, gazdasági cselédnek: lovász voltam rníg. be nem vonultam katonának, de ©gy rossz csotrogány traktorral is dolgoztam. — Fizetség? — Évi 6 mázsa búza. egy öltözet „mákos” ruha (a legolcsóbb, fekete-fehér pety- tyes ruha). Ehhez a prémium néhány jó nagy po|on volt — És most? — Egy esztendőben 35 ezer körül van a keresetem. Rászámítom még a háztáji kukoricát, az is megér 5 ezret ... Kapunk prémiumbúzát, kiváltom a fejadagot..; Van 6 sertésem.. Láthatja: boldogulok. Jó nyugdíjra számítok: eddig 44 munkával töltött esztendőm van, s még csak 57 éves vagyok. Halad a kombájn, száll a Por, gyűlik a mag, Villás Bálint pedig gondolkozik Például azon, hogy még ő is aratott kiskaszával: marokverőkkel együtt legalább 20! embernek fél napi munkát adna az a terület, amelyen a kombájn most epvet kerül. Azután eszébe jut a Zója szocialista brigád, melynek a „műhelyesekkel” együtt ő is tagja: az óvodások elromlott kisbiciklijeit megreperálták, hintákat készítettek nekik, amit kértek. A téesz nyugdíjasaihoz amikor bevezették a villanyt, tetőtartó vasakat eszkábáltak ... Tavaly ősz- ezel estig aratták a napraforgót, de nem volt aki pucolja, hát este leszálltak a gépről, hazamentek kosztért, vissza, reggelig pucolták, akkor pedig irány aratni... — Mesélik, hogy bolondul a sportért. — Jól mesélik. Jegyadó vagyok a sporttelepen, a csapattal mindenhova elmegyek. A mi szocialista brigádunk társadalmi munkában rendben tartja a pályát... Még azért is képes lennék ezer forintot adni, hogy tévén megnézzek egy jó meccset. — Teheti ingyen is: kezdődik az oumpia. — Idefigyeljen, ha ezer forintot adnának, akkor sem hagynám az aratást. Gyönyörű munka, A világ legszebb munkája. S a poros ember úgy mosolyog, hogy el kell hinni neki., Körmendi Lajos HÚSSÁLr TÉSZTÁVAL Mennyivel drágább? Előfizetéses étkezés Szolnok éttermeiben Nemaefl-TalHmn étterem. — Előfizetésest taszik? Tudunk ajánlani egyet 11 formiert, ez húsos menü, sütemény nélkül, és egyet, amelyikhez tészta is jár, 12,70- órt — Egyéb különbség? — Csak a tészta. Az első két fogás teljesein ugyanaz. A „tészta”, azaz a sütemény tehát 1,70. Ugyanezt — mármint a húsos-süteményes menüt — a hús árának emelése előtt ebben az étteremben 10,70'-ért adták, most 2 foirintttal drágábban. Béke étterem. — Tizenegy forintért lényegében ugyanazt tudjuk adni az előfizetőnek, mint korábban tízért. Húsos tisztás menüt, bár a sütemény az új rendelkezések szerint nem kötelező. Nekünk eddig még sikrült a nyersanyagkeretből a tésztát is kihozni. Ebben az étteremben az ér emelkedése a húsos-süteményes menünél csupán egyetlen forint. Múzeum éttereim. — Mi tizenegy forintért két fogásit adunk, hiszen a süteményt a „szabvány” már nem írja elő. Helyette inkább ebbe a két fogásba adunk többet — húsból is, öt-hat deka helyett 8—10-et. De tudunk előfizetéses vendégeinknek három fogásos menüt is ajánlani, 12,70-ért. Ha csupán a most érvényes árakat vesszük figyelembe, az eltérés a másik két étteremhez viszonyítva lényegében elhanyagolható, ám a húsár- intézkedések előtt itt 8.70- ért süteményt is adtak az előfizetéses ebédhez. Igaz, volt egy minőségi, úgynevezett „kímélő” merni is, ezért 10.70- et kértek. Ka a már említett minőségi különbségektől eltekintünk, a Múzeum étteremben köny- n.yen tünihet úgy az előfizető vendégnek: korábban 8,70- ért, most 4 forinttal többért ka óba t csak három fogásos ebédet. A végeredmény tehát — hangsúlyozzuk csak látszólag — kettő, egy, illetve négy forinttal lett drágább a mindennapi étkezés. A valóságban azonban ennél összetettebb dologról van szó. De lássuk előbb, mire kötelezi a szabályzat az éttermeket Felvilágosítást Simon Józseftől, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől kértünk, aki elmondta, hogy korábban is, ma is kétféle előfizetéses ebéd „.normát” irt elő a Belkereskedelmi Minisztérium, Az olcsóbb, korábban 6,90-be, a drágább 8,70-be került. Meet, a hús árának változása után az új ár 8,50, illetve 11 forint. E két „szabványos” ebédfajta '-közül legalább egyiket minden étteremben tartani kell, ezen kívül lehetőség van — az igényekkel összhangban — egy drágább, ám értékesebb előfizetéses menüt is kínál a vendégeknek. Az ellentmondás a különböző, korábbi és mai árak között egyrészt abból adódik, hogy például a Nemzeti és a Béke korábban is már csak „elvileg” kínálta a szabványos, 8,70-es változatot, hiszen arra nem volt igény, vendégeik inkább a drágábbat választották. A három étterem közül egyedül a Múzeum tartotta meg valóban a 8,70-es ebédet, mint elmondták elsősorban azért, mert sok a diák és nyugdíjas vendégeik között. Az ellentmondások másik oka valóban az új rendelkezésből következik, amely már nem teszi kötelezővé a „szabványos” menüknél a harmadik fogást, annak eldöntése, hogy adnak-e süteményt, vagy sem az étteremre tartozik. Megkerestük a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesét Lukács Ferencet, s megkérdeztük, nem lenne-e célszerű egységesebb előfizetéses rendszert bevezetni a város éttermeiben. A valialat az egységesítést nem tartja indokoltnak, szerintük jó az, ha egy egészséges verseny alakul ki az éttermeit között Mindezek után könnyű megállapítani: az éttermekben jól kalkulálták az árakat El kell fogadnunk azt az érvelést is, amely szerint az éttermeknek vendégeik igényét kell figyelembe venniük álékor, amikor megválasztják, jobb minőségű kétfogásos, vagy szerényebb, ám három fogásos ebédet kínálnak. Kérdésünk mindössze annyi, vajon valóban ennek megf elelően történik-e a választás? A három étterem közül kétségtelenül úgy tűnik, hogy a Béke étterem vezetősége volt a legrugalmasabb — nem véletlen, hogy tavaly a több éttermet átfogó közvéleménykutatás szerint is ők kapták a legtöbb jó véleményt a vendégektől. t. r. A szomszéd táblán kombájn ik, aratógépek róják fáradhatatlanul a gabonatáblákat Szolnok határában, Pintér József, a szolnski Lenin Termelőszövetkezet traktorosa pedig már az őszi vetés magágyát készíti elő. Az idén még lucernát termett a 60 hektáros „parcella” ő.sszel gabonát vetnek ide. Szívós, kemény a föld, erőt. figyelmet kivan a szántás embertől, géptől egyaránt Fotó: N. Zs. „Tornyok“ poiyvából A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szakemberei sokfajta textilújdonság gyártását dolgozták ki az aratás-betakarítás illetve termény tárolás könnyítésére. A legtöbb ilyen cikket drága nyugati importból származó sisái, valamint a hagyományos kender helyett a célnak ugyanolyan jól megfelelő hazai gyártmányú szintetikus műanyagokból gyártják. Ilyen például az óriási bálák bekötésére is alkalmas polipropilén zsineg, amellyel a korábban készült néhány kilós kévék helyett többszáz kilós „óriáskéve” vagyis bála ds összeköthető. Ezek már alkalmasak a mai, legmodernebb mezőgazdasági bálázógépekhez. Az aratás után kővetkező terménytároláshoz is sok hasznos új cikket gyártanak. Ilyen például a szintetikus műanyagkenéssel a műbőrhöz hasonlóvá alakított ponyva, amellyel az átmenetileg földön tárolt, vagy vagonban szállított termény megvédhető a legnagyobb felhőszakadás esetén is. Ezekből olyan nagy volt az idén a mező- gazdaság igénye, hogy több tízezer négyzetméterre pótrendelést kaptak, s a vállalat dolgozói terven felül vállalták a fontos cikk elkészítését. Ilyen különleges ponyvaanyag felhasználásával terménytároló „tornyokat” terveztek és készítenek: ezek lényege, hogy negyven köbméter gabonát befogadó hengeralakú tartályt alakítanak ki a ponyvából ezt tízméter magas fémvázra rögzítik, s felülről, szivattyúval töltik meg búzával, vagy más terménnyel. Kiürítésekor a termény a saját súlyánál fogva ömlik a tartály alá álló szállítóeszközbe. Több az utas a buszukon A személyszállítás változatlanul erőteljesen fejlődött, s júniusban már az árufuvarozásban is megnövekedtek az igények — állapította meg a Volán Tröszt értékelése az autóközlekedés félévi helyzetéről. A Volán-buszok az év első felében 633 millió utast szállítottak, 41 millióval többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A megnövekedőit igényeket főleg a munkásszállításban kellő eszköz hiányában csak nagy erőfeszítésekkel tudták kielégíteni a Volánvállalatok, különjáratokra, iskolai kirándulásokra már nem mindig jutott elég autóbusz. Az elmúlt időszakban 306 új kocsit helyeztek üzembe, lényegében csak a selejt pótlására, így a városi közlekedés zsúfoltságát sem tudták a kívánt mértékben csökkenteni. A közúti teherfuvarozás teljesítményei a második negyedévtől már kedvezőbben alakultak a korábbinál. Különösen a júniusi forgalom volt erős, végeredményben, pótolva az első hónapok elmaradt szállításait. A Volán Tröszt vállalatai fél év alatt 74,3 millió tonna árut fuvarozták rendeltetési helyükre, 2,5 millió tonnával többet a tavalyinál. A fuvarpiac kedvező kínálatát jelzi, hogy a szervezett autóközlekedés eddig minden igényt ki tudott elégíteni. TIM tejei iszunk Eredményesnek bizonyult az a sok-sok intézkedés, amely az ország tejtermelése fokozásának érdekében született — ezt igazolják a Tejipari Tröszt legutóbbi adatai. Bár az erőteljesebb javulás körülbelül két év múlva várható, a felvásárolt tej meny- nyiségét jelző grafikon máris felfelé tart. A múlt év első felében 696 millió litert, az idén pedig 714 millió liter tejet szállítottak a feldolgozó üzemekbe, s ez 2,7 százalékos növekedésnek felel meg. Nagyobb fennakadásuk nálkii! Az ország tizenöt tejipari vállalata felkészülten várja a több tejet. Nagyobb fennakadások nélkül folyik a felvásárlás; minden nap óriási gépezetet tartanak működésben. A tejüzemekhez közelebb eső településekről hétszáz tartállyal ellátott teherkocsi szállítja a fehér italt, a távolabbi vidékekről vagonok viszik a tejet. Néhány vállalat hatalmas területről kapja a tejet; a Budapesti Tejipari Vállalat például — amely naponta átlagosan egymillió liter tejet dolgoz föl, — szinte az egész országból fogadja a szállítmányokat. Az ország legnagyobb tejipari vállalatának termékeit nemcsak a budapestiek, hanem a vidékiek is élvezik. Szoros a kapcsolat a tejipari vállalatok között, ha valamelyiknél hiány mutatkozik néhány termékből, a közeli testvérvállalatok küldeményeikkel rögtön kisegítik egymást Az a cél, hogy az ivótejből és a napi termékekből — például tejszínből, tejfölből és túróból — az egyes körzetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a termelőszövetkezetek is, amelyek évente 70 millió liter tejet dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió literre nő, ehhez természetesen a tsz-tejüzemelc számát is gyarapítani keli a jelenlegi huszonnégyről. (A Cegléden fölépülő tsz-tej- üzem naponta 50 ezer liter tejet fo:t d majd!) Az állami tejipari vállalatok többféleképpen segítik ezek az üzemieket: szakembereket adnak és rendszeresen ellenőrzik a feldolgozást Ha kevés az alapanyag, rögtön útnak indítják a teherkocsikat, vagonokat, s ha a tsz-üzem termékei már megtöltötték a raktárakat, haladéktalanul átveszik a „fölösleget”. 0 Minőség egyik biztosítéka Az ország tejtermelése tavaly elérte az egymilliárd kilencszázmillió litert, ebből majdnem másfél milliárd liter került a tejipari vállalatokhoz és a tsz-tej üzemekhez. Sokféle tejből áll össze az a mennyiség, s néha bizony gondot jelent a szakembereknek a megszokott minőséget előállítani. Az üzletekben leggyakrabban vásárolható tej zsírtartalma 2,8 százalékos, a csecsemőtejé 3 százalékos, a minőségi tejé pedig 3,6 százalékos. (Többféle zsírtartalmú tejet hoznak forgalomba a termelőszövetkezeti üzemek is.), A megfelelő minőség egyik fontos biztosítéka, hogy a frissen fejt tej minél gyorsabban a feldolgozóba jussom A tejet ©gy nap múlva, de legkésőbb 36 órán belül feldolgozzák. A sajt és a vaj gyártását ésszerűtlen lenne szétaprózni, itt nem érvényesülhet a körzetek önellátásának elve. Vas megyében, Györ-Sopronban és Baranyában működnek az ország legnagyobb sajtgyárai, ezek fedezik a szükséglet háromnegyed részét. Tejfogyasztás gyorsmérlege Dr. Vinnay Géza, a Tejipari Tröszt piackutató osztályának vezetője elmondta, hogy a tej és tejtermékek -népszerűségének emelkedését a választék folyamatos bővítésének is tulajdonítják. Nemcsak a tej fel vásárlás, ha^ nem a tejfogyasztás gyorsmérlege is kellemes megleoe- tést szerzett. Az év első hónapjaiban 6,6 százalékkal több tgi, 12 százalékkal több sajt és 17,1 százalékkal több túró fogyott el az országban, mint a múlt évben, F. R I i
