Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

i 976. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á poros ember mosolya — Volt ma macek, papáin? így fogadják esténként az unokái Villás Bálintot ugya­nis ha volt „maszek”, akkor van csoki. Márpedig ez nagy­dolog olyan pöttöm ember­kék életében, alak alig lát­szanak Isi a földből. Villás Bálint kombájnos a tiszarof- ti t.ée&zben. Maszek munka a kiskertekben akad, az egyé­niek kis búzaföldjén, amit a szövetkezet engedélyével le­arathat vasárnap délutánon­ként. ha leálltait a közösben a kombájnok. — Ügy hallottam, évről évre fogadko— zik, hogy többet nem arat. — Ez csajt volt. Ilyesmj t 2—3 éve ki sem ejtem a szá­mon. — Miért? — Mert megváltozott a ve­zetés, rendben mennek a dolgok. — És azelőtt? ~ — Megutáltatták velünk még az aratást is: sok igaz­ságtalanság volt, zavarászták az embert értelmetlenül, és a fizetség is hibádzott. De hát mondhatok bármit, az ara­tást nem tudnám abbahagy­ni. Még nyugdíj után is sze­retném folytatni — ha az egészségem engedi. — És az SZK—4-es kombájn egészsége, hogy szolgál? — Köszönöm, jól. Most jött két új kombájn: majdnem össze kellett vesznem a ve­zetőkkel, hogy a régin ma­radhassak. Ennek már a hangjáról hallom ha beteg, mivel ez a fajta gép még bo­dega nélküli... — Jobb lenne fűi­kében: nem lepné a por. — Ha lep, hadd lepjen, majd letörlöm. Beszélik, hogy amióta Ti- szaroffon kombájn van, Vil­lás Bálint azóta kombájnos. Először, még a gépállomáson egy AC—400-as benzines szürke kombájnon rázatta magát: ez a gép tűzveszélyes volt, s négy ember kellett hozzá. Következett tehát az ACD zöld kombájn, ezt már gázolaj hajtotta, de nem so­káig, mivel nem vált be. így jutott Villás Bálint kedvenc SZK—4-es gépéhez. Ez prí­ma. Dolgozott is becsülettel, a gépállomásról a kombájn nyergében jött át a téeszbe: ha csak húsz esztendőt szá­molok (de ennél többről van szó) csak azért, hogy az ará­nyokat érzékeltessem, a vete­rán kombájnos ebből 14—15- ször első lett az aratási ver­senyben, néhányszor esetleg második, ennél alább soha­sem adta. / — Jók itt a fiatalok is. Ne­velni kell őket. — Magát hogyan nevelték ilyen jó kombájnossá? — Én kérem 13 éves ko­romban egy. grófi családhoz kerültem, gazdasági cseléd­nek: lovász voltam rníg. be nem vonultam katonának, de ©gy rossz csotrogány traktor­ral is dolgoztam. — Fizetség? — Évi 6 mázsa búza. egy öltözet „mákos” ruha (a leg­olcsóbb, fekete-fehér pety- tyes ruha). Ehhez a prémium néhány jó nagy po|on volt — És most? — Egy esztendőben 35 ezer körül van a keresetem. Rá­számítom még a háztáji ku­koricát, az is megér 5 ez­ret ... Kapunk prémiumbú­zát, kiváltom a fejadagot..; Van 6 sertésem.. Láthatja: boldogulok. Jó nyugdíjra szá­mítok: eddig 44 munkával töltött esztendőm van, s még csak 57 éves vagyok. Halad a kombájn, száll a Por, gyűlik a mag, Villás Bá­lint pedig gondolkozik Pél­dául azon, hogy még ő is ara­tott kiskaszával: marokve­rőkkel együtt legalább 20! embernek fél napi munkát adna az a terület, amelyen a kombájn most epvet kerül. Azután eszébe jut a Zója szocialista brigád, melynek a „műhelyesekkel” együtt ő is tagja: az óvodások elromlott kisbiciklijeit megreperálták, hintákat készítettek nekik, amit kértek. A téesz nyug­díjasaihoz amikor bevezették a villanyt, tetőtartó vasakat eszkábáltak ... Tavaly ősz- ezel estig aratták a naprafor­gót, de nem volt aki pucol­ja, hát este leszálltak a gép­ről, hazamentek kosztért, vissza, reggelig pucolták, ak­kor pedig irány aratni... — Mesélik, hogy bolondul a sportért. — Jól mesélik. Jegyadó va­gyok a sporttelepen, a csapat­tal mindenhova elmegyek. A mi szocialista brigádunk tár­sadalmi munkában rendben tartja a pályát... Még azért is képes lennék ezer forintot adni, hogy tévén megnézzek egy jó meccset. — Teheti ingyen is: kezdődik az oumpia. — Idefigyeljen, ha ezer fo­rintot adnának, akkor sem hagynám az aratást. Gyönyö­rű munka, A világ legszebb munkája. S a poros ember úgy mo­solyog, hogy el kell hinni neki., Körmendi Lajos HÚSSÁLr TÉSZTÁVAL Mennyivel drágább? Előfizetéses étkezés Szolnok éttermeiben Nemaefl-TalHmn étterem. — Előfizetésest taszik? Tu­dunk ajánlani egyet 11 fo­rmiert, ez húsos menü, sü­temény nélkül, és egyet, ame­lyikhez tészta is jár, 12,70- órt — Egyéb különbség? — Csak a tészta. Az első két fogás teljesein ugyanaz. A „tészta”, azaz a süte­mény tehát 1,70. Ugyanezt — mármint a húsos-süteményes menüt — a hús árának eme­lése előtt ebben az étterem­ben 10,70'-ért adták, most 2 foirintttal drágábban. Béke étterem. — Tizenegy forintért lé­nyegében ugyanazt tudjuk adni az előfizetőnek, mint korábban tízért. Húsos tisz­tás menüt, bár a sütemény az új rendelkezések szerint nem kötelező. Nekünk eddig még sikrült a nyersanyagkeretből a tésztát is kihozni. Ebben az étteremben az ér emelkedése a húsos-süte­ményes menünél csupán egyetlen forint. Múzeum éttereim. — Mi tizenegy forintért két fogásit adunk, hiszen a süte­ményt a „szabvány” már nem írja elő. Helyette inkább ebbe a két fogásba adunk többet — húsból is, öt-hat deka helyett 8—10-et. De tu­dunk előfizetéses vendége­inknek három fogásos menüt is ajánlani, 12,70-ért. Ha csupán a most érvényes árakat vesszük figyelembe, az eltérés a másik két étte­remhez viszonyítva lényegé­ben elhanyagolható, ám a húsár- intézkedések előtt itt 8.70- ért süteményt is adtak az előfizetéses ebédhez. Igaz, volt egy minőségi, úgyneve­zett „kímélő” merni is, ezért 10.70- et kértek. Ka a már említett minőségi különbségektől eltekintünk, a Múzeum étteremben köny- n.yen tünihet úgy az előfizető vendégnek: korábban 8,70- ért, most 4 forinttal többért ka óba t csak három fogásos ebédet. A végeredmény tehát — hangsúlyozzuk csak látszólag — kettő, egy, illetve négy fo­rinttal lett drágább a min­dennapi étkezés. A valóságban azonban en­nél összetettebb dologról van szó. De lássuk előbb, mire kötelezi a szabályzat az ét­termeket Felvilágosítást Simon Jó­zseftől, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának veze­tőjétől kértünk, aki elmond­ta, hogy korábban is, ma is kétféle előfizetéses ebéd „.normát” irt elő a Belkeres­kedelmi Minisztérium, Az ol­csóbb, korábban 6,90-be, a drágább 8,70-be került. Meet, a hús árának változása után az új ár 8,50, illetve 11 fo­rint. E két „szabványos” ebédfajta '-közül legalább egyiket minden étteremben tartani kell, ezen kívül lehe­tőség van — az igényekkel összhangban — egy drágább, ám értékesebb előfizetéses menüt is kínál a vendégek­nek. Az ellentmondás a kü­lönböző, korábbi és mai árak között egyrészt abból adódik, hogy például a Nemzeti és a Béke korábban is már csak „elvileg” kínálta a szabvá­nyos, 8,70-es változatot, hi­szen arra nem volt igény, vendégeik inkább a drágáb­bat választották. A három ét­terem közül egyedül a Mú­zeum tartotta meg valóban a 8,70-es ebédet, mint el­mondták elsősorban azért, mert sok a diák és nyugdíjas vendégeik között. Az ellent­mondások másik oka való­ban az új rendelkezésből kö­vetkezik, amely már nem te­szi kötelezővé a „szabványos” menüknél a harmadik fogást, annak eldöntése, hogy ad­nak-e süteményt, vagy sem az étteremre tartozik. Megkerestük a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesét Lukács Ferencet, s megkérdeztük, nem lenne-e célszerű egysé­gesebb előfizetéses rendszert bevezetni a város éttermeiben. A valialat az egységesítést nem tartja indokoltnak, sze­rintük jó az, ha egy egészsé­ges verseny alakul ki az ét­termeit között Mindezek után könnyű megállapítani: az éttermek­ben jól kalkulálták az árakat El kell fogadnunk azt az ér­velést is, amely szerint az éttermeknek vendégeik igé­nyét kell figyelembe venniük álékor, amikor megválasztják, jobb minőségű kétfogásos, vagy szerényebb, ám három fogásos ebédet kínálnak. Kér­désünk mindössze annyi, va­jon valóban ennek megf ele­lően történik-e a választás? A három étterem közül két­ségtelenül úgy tűnik, hogy a Béke étterem vezetősége volt a legrugalmasabb — nem vé­letlen, hogy tavaly a több ét­termet átfogó közvélemény­kutatás szerint is ők kapták a legtöbb jó véleményt a vendégektől. t. r. A szomszéd táblán kombájn ik, aratógépek róják fáradhatatlanul a gabonatáblákat Szolnok határában, Pintér József, a szolnski Lenin Termelőszövetkezet traktorosa pe­dig már az őszi vetés magágyát készíti elő. Az idén még lucernát termett a 60 hek­táros „parcella” ő.sszel gabonát vetnek ide. Szívós, kemény a föld, erőt. figyelmet ki­van a szántás embertől, géptől egyaránt Fotó: N. Zs. „Tornyok“ poiyvából A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szakem­berei sokfajta textilújdonság gyártását dolgozták ki az aratás-betakarítás illetve ter­mény tárolás könnyítésére. A legtöbb ilyen cikket drága nyugati importból származó sisái, valamint a hagyomá­nyos kender helyett a célnak ugyanolyan jól megfelelő ha­zai gyártmányú szintetikus műanyagokból gyártják. Ilyen például az óriási bálák bekötésére is alkalmas poli­propilén zsineg, amellyel a korábban készült néhány ki­lós kévék helyett többszáz kilós „óriáskéve” vagyis bá­la ds összeköthető. Ezek már alkalmasak a mai, legmoder­nebb mezőgazdasági bálázó­gépekhez. Az aratás után kővetkező terménytároláshoz is sok hasznos új cikket gyártanak. Ilyen például a szintetikus műanyagkenéssel a műbőr­höz hasonlóvá alakított pony­va, amellyel az átmenetileg földön tárolt, vagy vagonban szállított termény megvédhe­tő a legnagyobb felhőszaka­dás esetén is. Ezekből olyan nagy volt az idén a mező- gazdaság igénye, hogy több tízezer négyzetméterre pót­rendelést kaptak, s a vállalat dolgozói terven felül vállal­ták a fontos cikk elkészíté­sét. Ilyen különleges ponyva­anyag felhasználásával ter­ménytároló „tornyokat” ter­veztek és készítenek: ezek lényege, hogy negyven köb­méter gabonát befogadó hen­geralakú tartályt alakítanak ki a ponyvából ezt tízméter magas fémvázra rögzítik, s felülről, szivattyúval töltik meg búzával, vagy más ter­ménnyel. Kiürítésekor a ter­mény a saját súlyánál fogva ömlik a tartály alá álló szál­lítóeszközbe. Több az utas a buszukon A személyszállítás válto­zatlanul erőteljesen fejlődött, s júniusban már az árufuva­rozásban is megnövekedtek az igények — állapította meg a Volán Tröszt értéke­lése az autóközlekedés félévi helyzetéről. A Volán-buszok az év első felében 633 millió utast szál­lítottak, 41 millióval többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A megnövekedőit igénye­ket főleg a munkásszállítás­ban kellő eszköz hiányában csak nagy erőfeszítésekkel tudták kielégíteni a Volán­vállalatok, különjáratokra, iskolai kirándulásokra már nem mindig jutott elég autó­busz. Az elmúlt időszakban 306 új kocsit helyeztek üzem­be, lényegében csak a selejt pótlására, így a városi közle­kedés zsúfoltságát sem tud­ták a kívánt mértékben csök­kenteni. A közúti teherfuvarozás teljesítményei a második ne­gyedévtől már kedvezőbben alakultak a korábbinál. Kü­lönösen a júniusi forgalom volt erős, végeredményben, pótolva az első hónapok el­maradt szállításait. A Volán Tröszt vállalatai fél év alatt 74,3 millió tonna árut fuva­rozták rendeltetési helyükre, 2,5 millió tonnával többet a tavalyinál. A fuvarpiac ked­vező kínálatát jelzi, hogy a szervezett autóközlekedés ed­dig minden igényt ki tudott elégíteni. TIM tejei iszunk Eredményesnek bizonyult az a sok-sok intézkedés, amely az ország tejtermelése fokozásának érdekében szü­letett — ezt igazolják a Tej­ipari Tröszt legutóbbi adatai. Bár az erőteljesebb javulás körülbelül két év múlva vár­ható, a felvásárolt tej meny- nyiségét jelző grafikon máris felfelé tart. A múlt év első fe­lében 696 millió litert, az idén pedig 714 millió liter te­jet szállítottak a feldolgozó üzemekbe, s ez 2,7 százalékos növekedésnek felel meg. Nagyobb fennakadásuk nálkii! Az ország tizenöt tejipari vállalata felkészülten várja a több tejet. Nagyobb fennaka­dások nélkül folyik a felvá­sárlás; minden nap óriási gé­pezetet tartanak működés­ben. A tejüzemekhez köze­lebb eső településekről hét­száz tartállyal ellátott teher­kocsi szállítja a fehér italt, a távolabbi vidékekről vago­nok viszik a tejet. Néhány vállalat hatalmas területről kapja a tejet; a Budapesti Tejipari Vállalat például — amely naponta átlagosan egy­millió liter tejet dolgoz föl, — szinte az egész országból fogadja a szállítmányokat. Az ország legnagyobb tejipari vállalatának termékeit nem­csak a budapestiek, hanem a vidékiek is élvezik. Szoros a kapcsolat a tejipari válla­latok között, ha valamelyik­nél hiány mutatkozik néhány termékből, a közeli testvér­vállalatok küldeményeikkel rögtön kisegítik egymást Az a cél, hogy az ivótejből és a napi termékekből — pél­dául tejszínből, tejfölből és túróból — az egyes körzetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a terme­lőszövetkezetek is, amelyek évente 70 millió liter tejet dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió literre nő, ehhez ter­mészetesen a tsz-tejüzemelc számát is gyarapítani keli a jelenlegi huszonnégyről. (A Cegléden fölépülő tsz-tej- üzem naponta 50 ezer liter tejet fo:t d majd!) Az állami tejipari vállalatok többféle­képpen segítik ezek az üze­mieket: szakembereket adnak és rendszeresen ellenőrzik a feldolgozást Ha kevés az alapanyag, rögtön útnak in­dítják a teherkocsikat, vago­nokat, s ha a tsz-üzem ter­mékei már megtöltötték a raktárakat, haladéktalanul átveszik a „fölösleget”. 0 Minőség egyik biztosítéka Az ország tejtermelése ta­valy elérte az egymilliárd ki­lencszázmillió litert, ebből majdnem másfél milliárd li­ter került a tejipari vállala­tokhoz és a tsz-tej üzemekhez. Sokféle tejből áll össze az a mennyiség, s néha bizony gondot jelent a szakemberek­nek a megszokott minőséget előállítani. Az üzletekben leggyakrabban vásárolható tej zsírtartalma 2,8 százalé­kos, a csecsemőtejé 3 száza­lékos, a minőségi tejé pedig 3,6 százalékos. (Többféle zsírtartalmú tejet hoznak forgalomba a termelőszövet­kezeti üzemek is.), A megfe­lelő minőség egyik fontos biztosítéka, hogy a frissen fejt tej minél gyorsabban a feldolgozóba jussom A tejet ©gy nap múlva, de legkésőbb 36 órán belül fel­dolgozzák. A sajt és a vaj gyártását ésszerűtlen lenne szétaprózni, itt nem érvénye­sülhet a körzetek önellátásá­nak elve. Vas megyében, Györ-Sopronban és Baranyá­ban működnek az ország leg­nagyobb sajtgyárai, ezek fe­dezik a szükséglet háromne­gyed részét. Tejfogyasztás gyorsmérlege Dr. Vinnay Géza, a Tej­ipari Tröszt piackutató osz­tályának vezetője elmondta, hogy a tej és tejtermékek -népszerűségének emelkedését a választék folyamatos bőví­tésének is tulajdonítják. Nemcsak a tej fel vásárlás, ha^ nem a tejfogyasztás gyors­mérlege is kellemes megleoe- tést szerzett. Az év első hó­napjaiban 6,6 százalékkal több tgi, 12 százalékkal több sajt és 17,1 százalékkal több túró fogyott el az országban, mint a múlt évben, F. R I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom