Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
1976. július 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 akkimü!atorok Szászberekről Jól teljesítette időarányos bevételi ;ervét a szolnoki Vasipari Vállalat szászbereki akkumulátor-gyártó üzeme. A féléves árbevételük meghaladja a 36 millió forintot. Képünkön a le- mezrács-kenő gépnél Báli János gépkezelő Huszonötezer fiatal politikai képzése Teremjen hétszer a föld Életre kel a törvény Az aszály okozta terméski- | esés pótlása érdekében kü-l lönösen fontos feladat — fő-7 ként az öntözhető területeken ' — a másod vetésű zöldségfélék és szálastakarmányok termesztése. Ehhez elegendő mennyiségű kukorica, takarmánycirok, takarmányborsó,, takarmánykáposzta, tarlórépa, köles, mohar stb. vetőmagot kaphatnak a mezőgazda- sági nagyüzemek a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vállalat illetékes területi köz--, pontjainál. A vállalat vidéki' egységei a megrendeléseket: azonnal teljesítik. Zöldbab, zöldborsó, uborka, sárgarépa, cékla stb. termeléséhez a szükséges vetőmag is elegendő mennyiség-" ben áll a nagyüzemek és a kiskertművelők rendelkezésére. A zöldség vetőmagot a nagyüzemi gazdaságok a Vetőmagtermel/tető és Értékesítő Vállalat területi központjainál, a kiskertművelök pedig a vetőmagboltokban és egyéb elárusítóhelyeken szerezhetik be. Az aszály meghozta az öntözőberendezések becsületét ott is, ahol az esőre várva mindeddig nem használták ki őket. A kalocsai és a kiskunsági öntözőfürt környékén most már több ezer hektár szántóföldi és kertészeti növényt öntöznek a gazdaságok. A Duna-Tisza közi homokhátságon megkezdték a korábbi években elhanyagolt csőkutak tisztítását, újrafú- rását. A csaknem 100 kilométer hosszú Keleti főcsatornába és a Nyugati főcsatornába másodpercenként 6.5 köbméter vizet engednek, s ezzel biztosítják az öntözővíz utánpótlást. Hazánkban a varos es I a falu nincs távol egymástól. Ez nem csupán a kilométerek számával mérhető, sőt elsősorban nem ezzel, hanem sokkal inkább azzal a szoros kapcsolattal amely a városi és a falusi lakosság között kialakult, s amely mindinkább megtöltődik szocialista tartalommal. A munkás-paraszt szövetség a két testvéri osztály érdekazonosságán nyugszik, s kiterjed az élet minden, területére. E területek közül azonban ki kell emelni az anyagi termelést, amely döntően befolyásolja a két osztály közötti kapcsolatok szilárdságát, további fejlődését A közelmúltban ülésező országgyűlés ebben az összefüggésben tűzte napirendjére és vitatta meg, majd fogadta el az élelmiszertörvényt. Az ország népének jobb élelmiszer-ellátása alapvetően a szövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók vál- lain nyugszik. A szocialista tudatban mindjobban fejlődő parasztság, — annak ellenére is, hogy nem minden mezőgazdasági termékből kielégítő a kínálat, — egyre magasabb szinten teljesíti a szövetségből rá háruló feladatát. Helytállásának eredménye a város jobb ellátása, ;az egy személyre jutó fogyasztás gyors növekedése, sommásan fogalmazva, az életszínvonal növekedése. Az élelmiszertörvény elfo- • gadása után minden bizonynyal egy sor rendelet, utasítás lát majd napvilágot. Ezek betartása állampolgári fel- S adat, nem teljesítésül^ a vehetők számára személyes következményekkel jár. De elsősorban nem ezen van a hangsúly, hanem sokkal inkább a tudatos, fegyelmezett végrehajtáson, azon, hogy minden vezető és dolgozó, aki az élelmiszertermelés, feldolgozás és a kereskedelem területén dolgozik gondolkozzon és munkálkodjon azon, hogy minél jobban, minél hasznosabban teljesítse feladatát. ' Az emberi, a tudati tényezők szerepe az elsődleges a törvény végrehajtásában! Amennyiben ez igaz — és ez nem lehet kétséges —, úgy a pártszervezeteknek is jelentős feladataik vannak. A törvény végrehatása nem „egy” a sok közül, s az sem igaz. hogy a törvény végrehajtása elszakítható a párt- szervezetek által naponta végzett tömegpolitikai, a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységtől. Az országgyűlés által törvényerőre emelt feladatok szoros összhangban vannak a párt agrárpolitikájával. Ha ez így van — vetődhet fel a kérdés —. akkor nincs a pártszervezeteknek feladatuk ' végrehajtásával? A kérdés _ ilyen felvetése azonban túlzottan leegyszerűsítené a lényeget! Az élelmiszertermelés. feldolgozás és a kereskedelem területén működő pártszervezetek elsődleges feladata, munkaterületükön a törvény végrehajtásának ellenőrzése,, a vezetők beszámoltatása. Ez viszont nem zárja ki, hogy ne segítsék a vezetőket a helyes döntések hozatalában, vagy ne tegyék ugyanezt a dolgozók közötti tömegpolitikai munkával. A politikai mun,ka szükségességét mindenekelőtt az indokolja, hogy mind az alapanyag-termelésben, mind a feldolgozásban és a kereskedelemben minőségileg új feladatokat kell megoldani. És nem csupán a termékek jobb minőségéről van szó, amely h.a úgy tetszik lehet csupán technológiai kérdés, feladat is. Nyilvánvaló, hogy nem a termékek minőségének ellenőrzése a párt- szervezet feladatköre. De az már igen, hogy a mezőgazdasági üzemekben a termés - szerkezet kialakításánál elsődlegesen ne a csoportérdekek érvényesüljenek, hanem a népgazdasági érdek. A tu- j 'átformálás fogalomkörébe tartozik az is, hogy a napjainkban még többségben domináló egyszerű szerződéses kapcsolatokat a termelő és a feldolgozó társulások száma 1974-ben mindössze kilenc volt. Vegyes tevékenységre — termelés, feldolgozás, értékesítés — is csupán 110 közös vállalkozás alakult. Igaz, hogy a társulások szervezése az utóbbi időben gyorsult és ez éppen a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájának az eredménye. A szükséges “EK;. ságot is megteremtő törvény paragrafusai csak úgy válnak valóra, ha mind a mezőgazdasági üzemekben, mind a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgozó vezetők, munkások törekednek az összhang biztosítására, és ez a törekvés tudatos felismerésén alapuL M. S. Ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága II szakmunkástanuló-felvételek tapasztalatairól Milliós veszteségek megelőzéséért Baromfitenyésztési szakemberek tanácskozása ülést tartott tegnap délelőtt a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, melyen .egyebek között tájékoztatót hallgatott meg az 1975—76. évi politikai képzés tapasztalatairól. a soron következő feladatokról. A járási és városi KISZ-bizottságok által szervezett és ellenőrzött politikai képzést olyan intézkedési terveik alapján végeztéd« az elmúlt esztendőben, melyek figyelembe vették a sajátos, helyi körülményeket. Ennek is köszönhető, hogy — bár a tavalyi, az új képzési rendszerre való áttérés kísérleti éve volt —, az Üj rendszerű képzés tartalmi alapjai az egész megyében kialakultak. Tavaly, a KISZ politikai képzésben résztvett több mint 25 ezer Szolnok megyei fiatal megismerkedett például a XI. pártkongresszus anyagával, az V. ötéves terv előirányzataival. Legtöbben (17 ezren) az ifjúsági vitaköröket látogatták, köztük 2 ezer KISZ-en kívüli fiatal volt. A KISZ megyei bizottságán elhangzott beszámoló mégis kevesellte a KISZ-en kívüliek arányát, s a következő időszak egyik legfontosabb feladataként jelölte meg ennék az aránynak a javítását. Szolnok megyében közel 30 ezer olyan fiatal van. aki semmiféle politikai képzésben nem vesz részt, ezért különösen nagy jelentősége van az ifjúkommunisták olyan egyéni feladatvállalásainak, melyek szerint minden KISZ-tag beszervez a politikai képzésbe egy, vagy több KISZ-en kívüli fiatalt. Ezt különösen a szocialista brigádok segítségével tudnák elérni. A KISZ megyei bizottsága ezután meghallgatta a megyében folyó védnökségi munka tapasztalatait elemző beszámolót. A védnökségi mozgalom 1960 óta bizonyítja erejét, az országban számos üzem, létesítmény dicséri a fiatalok munkáját. A KISZ IX. kongresszusa hát nagy beruházás fölött vállalt védnökséget, valamint KISZ- épifckezéssé nyilvánította a paksi atomerőművet és az orenburgi gázvezetéket. Az ipar területén KISZ- védnökséggel megvalósuló beruházások közül egy sincs Szolnok megye területén, megyénk fiataljai azonban közvetett módon mégis részt vesznek a munkákban. Így például a jászberényi Hűtőgépgyár fiataléi, elkészítették a Gagarin hoerőműhöz a Heller-Forgó féle hűtődeltákat. A számítástechnikai program fölött vállalt KISZ- védnökség főleg az ismeret- terjesztésben, szemléletformálásban érhet el jó eredményeket a megyében. Szolnok megyében legnagyobb jelentőségű a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerei fölött vállalt védnökség. Közismertek a Szolnok megyei KISZ-fiatalak eredményei a hatalmas létesítmény építésében. Ma már azonban a lehető legjobb ipari és mezőgazdasági hasznosításon van a hangsúly, s ebből ifjúkommunistáink derekasan kiveszik részüket, — hallottuk a KISZ megyei bizottságának tegnapi ülésén. Itt, Tiszabura határában minden díszlet és kellék olyan mintha Arany János Toldijából metszették volna ki. „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcs- kenyájak legelésznek rajta. . .” S akad itt egy Toldi- termetű férfi is Ágaston Gyula személyében. Kezében bőg a stilfűrász, azzal darabolja a hatalmas fatörzset. — Deszka lesz belőle, mert széthasadt. Egy esztendeje kivágtuk, a külseje megszáradt, a belseje nem. most pedig hogy hozzányúltunk, a belső feszültség szétlökte. Kár érte, szép darab volt. Igaz, a látszat csal: kívülről csak egy harkály-odút mutat a szemlélőnek a fa, széthasítva azonban kitetszik a podvás belső. — Nézze meg a másikat! — mutatja Agaston Gyula bognármester,' erdőgazdasági szakmunkás, a néhány méterre levő hatalmas fatörzset. — Az meglett lékelve kivágás után, nem is hasadt szét, mert a fa kiadta ott az A népgazdasági terv a szakmunkásképző intézmények első évfolyamára ez évben összesen 58 200, köztük 5000 középiskolát végzett fiatal — ezen belül 18 750 leány — felvételét irányozta elő. Az iskoláztatás tavaszi időszakában a terv 85,8 százalékra teljesült, további 5500 fiatal pedig éppen akkor volt az előzetes orvosi vizsgálatokon. Bár a felvételek még nem zárultak, le, a Munkaügyi Minisztériumban már összegezték az eddigi tapasztalatokat. Az a tény, hogy a szakmunkásképző iskolákba a legnagyobb arányban — 63 százalékban — a községekben, illetve tanyákon élők jelentkeznek, egyúttal jelzi azt is. hogy ez az iskolatípus igényelné a legtöbb diákotthoni helyet, mivel az iskolák erejét. De erről ne engem kérdezzen, hanem Miklós bátyámat, mert ö a mester. A kanadai óriásnyár nem holt tetem: már kiadja egy tizenkét méteres vályú alakját. Az ember szinte látni véli, amint a birkanyáj kö- résereglik és türelmetlen kortyokban habzsolja belőle a vizet. — Én juhász voltam, megtanultam a vályúfaragást. Még a régi világban kezdtem, utána meg a közösben folytattam. Itt a tiszaburai Lenin Tsz-ben. Szépen, ízesen magyarázza a szakma rejtelmeit a 65 esztendős Baksa Miklós. Számolja: egy... öt... nyolc... tizenegy szakasz van ebben az óriásnyárban, így lékelte ki annak idején a fát csákánnyal és fejszével, most pedig kipucolja, azaz kihas- gatja a fa belét, hasát és máris készen van a vályú. Simára kipucolja, jöhet bele a víz. a fa nem ereszti át. — Odalent az erdő alatt — mutatja — meg ennél u a városokban, ipari centrum mokban működnek. Megfigyelhető, hogy a választott szakmacsoportok körét tekintve a jelentkezők létszáma különösen a kohászatban és az építőiparban marad el a tervezettől, a gépi forgácsoló, a lakatos és szerszámkészítő, a szerkezet- és karosszérialakatos szakmákban. A szalon unkásképzésbe kapcsolódó lányok aránya több éve javuló tendenciát mutat. A jelentkezők összlétszámúnak kedvező alakulása ellenére sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy érdeklődésük meglehetősen behatárolt Az idén összességében valamivel kedvezőbben alakul a felvétel az úgy nevezett beiskolázható szakmákban. nagyobb vályúk vannak, kettő is. Megnézheti: 14—15 méteresek. — Amott, a gémeskútnál mintha vasvályűt látnék. — Jobb a fa. — Miért? — A vasvályúban felforr a víz, a favályúban nem melegszik fel. A vasvályút megeszi a rozsda, a favályút meg belepi az a finom zöld moha és rettentő jóízű benne a víz. Szávái jobb a fa. Ez is úgy van. mint a bor. — Mint a bor? — Ügy bizony. Mert az is jobb a fahordóban, mint az üvegben. Készül a vályú. Agaslon Gyula kényedén elbánik a fával, Baksa Miklós pedig szépen, precízen faragcsálja. Mint mondja, annyira szereti, hogy még nyugdíjasként is ezzel babrál, pedig vigyáznia kell magára: tavaly nyáron megemelte a vasvályút és sérvet kapott. Azóta nem emelhet, dehát itt van a jó erős segítség... — Körmendi — Baromfikeltető. -nevelő, -feldolgozó, -forgalmazó és törzstenyésztő gazdaságok, vállalatok képviselői — állatorvosok és állattenyésztési szakemberek — tanácskoztak tegnap Űjszászon, a Szabadság Termelőszövetkezet központjában a naposbaromfi elhullásának csökkentéséről. A baromfitenyésztésben a leggondosabb és legjobb feltételek mellett is bizonyos fokú kockázatvállalással dolgoznak. A „hagyományos” baromfikórok ellen már a legtöbb esetben szakszerűen, eredményesen védekeznek, azonban az újabb vírusos, baktériumos megbetegedések ellenszerei még nem elég ismertek. Egyre több gazdaság vállalkozik a nagyüzemi ba- romfinevelésre. Egy vírusos, vagy baktériumos fertőzés tehát — ha nem tudják időben megállítani, nem ismerik az ellenanyagot, vagy a betegség okozóját — milliós veszteséget okozhat. A megyében , évenként mintegy 7 millió, feldolgozásra, to- vábbtenyésztésre alkalmas baromfit tenyésztenek, a keltető állomások „ontják” a csibéket, a baromfifeldolgozó vállalat pedig számottevő exportja mellett, két megye — Szolnak és Heves — baromfi- és tojáselLátását biztosítja. Az időszerű tanácskozást a szolnoki Baromfikeltető és Termelő Termelőszövetkezeti Közös Vállalat kezdeményezte. A résztvevő szakemberek nem csalódtak: dr. Gouth János kandidátus, a kutatásai révén nemzetközileg is elismert szakember tartalmas, sok új kutatási eredményt ismertető előadása a gyakorlati tenyésztéshez, a betegségek megelőzéséhez adott tanácsokat. T Sz. E. ARANYÉRMESEK. A Nagykanizsai Üveggyárban a tíz fős József Attila aranyérmes üvegfúvó szocialista brigád készíti az üzem legnagyobb termékeit: nagy méretű .üvegedényeket, fénymásoló hengereket. Évről-évre csökkentik a selejtet. így ma már a gyár brigádjai közül nekik a legkisebb a selejtszázalékuk. Nagy erőt és ügyességet igénylő munkájuk mellett kétszáz óra társadalmi munkát is vállaltak, valamint, hogy minden évben betanítanak egy üvegfúvót K. L. VÁLYÚFARAGÓK
