Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

1976. Július 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Táayák, Katii, 6ái|ák ás Mák... Szolnokiak közölt a nyíregyházi nyelvi táborban Szolnokiak egymásközl. Középen Saják Etelka táborparancsnok Orosz szavak állítanak meg, no és a kötelességtudó őrség, mely mint mindenütt,- a nyíregyházi táborkapunál is szigorúan teljesíti felada­tát A tágas udvarból orosz ének dallamai szűrődnek az őrhelyhez, a környéket orosz nyelvű feliratok díszítik. Olyan táborba érkeztem, ahol kötelező az orosz nyelv használata. A fiatalok ott­hona — a nyíregyházi dr. Mürmieh Ferenc kollégium — ugyanis két hétre átváltozott a középiskolások országos orosz nyelvi táborává. Szigu- rú előírásokkal és napirend­del biró táborra, benne lel­kes lakókkal, akiknek jel­lemzéséül csak annyit; nem­csak pihenni, vakációmi ér­keztek, hanem tanulni akar­nak, még több ismeretet sze­rezni kedvenc tantárgyukból, az orosz nyelvből. az itteni oktatás a megszo­kottól? — Sokban! — summázza véleményét Bedő Kati. — Attól kezdve, hogy tanulá­sunkban szinte felmérhetet­len segítségünkre vannak a Szovjetunióból érkezett pe­dagógusjelöltek. Az ő jelen­létük a garancia az állandó orosz nyelvi környezethez, így azután gyorsabban megy a tanulás. így van ez? A kérdésre a tábor egyik kényelmesen be­rendezett szobájában Szolnok megyei fiatalok válaszolnak. Bedő Katalin Jászberényből, érkezett, Csicsely Katalin a szolnoki Varga Katalin Gim­názium, Lendvai Ágnes pe­dig az újszászi gimnázium diákja. Szabó Judit Szolno­kon. a Vásárhelyi Pál Köz- gazdasági Szakközépiskolá­ban tanul. / — Az csak természetes, hogy valamennyien tanulni jöttünk — kezdik a beszél­getést. S lett volna még je­lentkező a helyekre jószeri­vel, de sajnos kicsi a tábor. Érthető az örömünk, hogy itt lehetünk, és ezt sok tanulás­sal szeretnénk meghálálni. — Mennyiben különbözik — S persze nem a szokvá­nyos középiskolai tananyag­gal ismerkedünk — veszi át a szót Csicsely Kati. — Az Országos Pedagógiai Intézet szigorú módszertani elvek alapján kidolgozott tanköny­véből tanuljuk a nyelvet. Magasabbak a követelmé­nyek, több az ismeretlen szó, s több időt fordítunk a nyelvtanra, a társalgásra. Szabó Jutka a tábor leg­kisebb közösségéről beszél: — A trojka szó magában rejti lényegét. Két magyar diákkal egy szovjet fiatal foglalkozik. Újdonsült szov­jet barátaink nagy gonddal figyelik és segítik munkán­kat. Már a napi foglalkozá­sok második órájában sze­rephez jutnak. Amit tanu­lunk, azt ők tudatosítják velünk, ők magyarázzak el fáradtságot és időt nem is­merve az esetleg időközben felmerült ismeretlen fogal­makat. Csak oroszul beszé­lünk. Tanya, trojkánk har­madik tagja, aki egyébként a moszkvai pedagógiai fa­kultás hallgatója beszéd köz­ben hibáinkat, egyből javít­ja. készségesen magyarázza meg, hol is hibáztunk. Nincs Világirodalmi kissEicíklopsdia Kétszáztizennégy szakem­ber készítette, a világ csak­nem száz népének irodalmát öleli Tel, s megközelítőleg 3200 íróról nyújt tájékozta­tást a Gondolat kiadónál az idén megjelenő Világirodal­mi kisenciklopédia. A kiad­vány olyan esztétikai és iro­dalomtörténeti információkat tartalmaz, amelyek az olva­sók legszélesebb körének ér­dekesek. A könyv első része magukról az írókról ad rö- videbb-hosszabb tájékoztatást a második az egyes nemzeti irodalmak fejlődésének fő vonásait mutatja be. A ki­advány elsősorban a Ma­gyarországon hozzáférhető művek íróiról nyújt tájékoz­tatást, s előnyben részesíti a XIX. és XX. század világ- irodalmát a régebbi korák­kal szemben. .,1 A szeptemberi szabad­téri játékokig, a Lu- di Romani időpont­jáig, augusztus végén nagy eseménye lesz a táci Gorsi- umnak: első ízben rendezik meg hazánkban a nemzetközi limes kongresszust — a ró­mai birodalom határvédelmi rendszerét tanulmányozó tu­dósok tanácskozását, s a szomszédos Fehérvárról — az ülés színhelyéről — elláto­gatnak a résztvevők Tácza helyszíni tanulmányra. Gorsium az ókori Róma északi védelmi rendszerének fontos láncszeme volt: a Sár­víz akkoriban hadifontosságú hiúját, a Pannóniából Itáliá­ba vezető utat biztosította. A bel- és külföldi tudósok­nak lesz mit-tanulmányozni: a két évtizede folyó rendsze­res ásatás 600 000 leletet tárt föl az egykori katonaváros és a hozzá csatlakozó civil tele­pülés hatalmas területén. A gazdag leletanyag nagy része történelmi, kultúrhistóriai té­nyekről beszél, de akad kö­zöttük olyan is, amely egyé­ni sorsok, személyes tragédi­ák, valóságos ókori krimik néma, de megszólaltatható tanúja. Az időszámításunk szerinti első században épült katonai ennél egyszerűbb és jobb re­cept a nyelvtanuláshoz! Mészáros Éva, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium orosz szakos tanárnője, a tábor módszertani felelőse: — Negyedik esztendeje ve­szek részt az orosz nyelvi tá­borok munkájában. Nyári randezvényéink régen bebi­zonyították életrevalóságu­kat. Esztendőről esztendőre nagyobb segítséget kapunk a táboroktól oktató-nevelő munkánkhoz. Nem egy ta­nítványom itt szerette meg igazán az orosz nyelvet. Ö-k m.a már egyetemek és főisko­lák orosz szakos hallgatói... Oly nagy az érdeklődés a tábor iránt, hogy jövőre a tervek szerint újabb városok kapnak jogot a „táborverés­re”. Itt, Nyíregyházán 110 középiskolás — köztük 30 Szolnok megyéből érkezett — sajátíthatja el azokat az is­mereteket, amelyeket az is- kbla nem minden esetben tud számukra megadni. A táborozás és a munka nagy élmény. A közösségben ba­rátságok is szövődnek, olya­nok melyek sokáig elkísérik a gyerekeket. Emellett' alka­lom.. hogy megismerjék egy­más országainak eredmé­nyeit. Az őrhelyen Zaják Etelká­val a tábor jászberényi pe­dagógus-parancsnokával ta­lálkozom, aki invitál az esti műsorra. „Ki tud többet a Szovjetunióról?” Ez derül ki az esti versengés után. A tá­borlakó fiatalok a Szovjet­unióról szerzett ismereteik­ről adnak számot. Természe­tesen oroszul... Kalenda Zoltán Ókori krimi tábor egyik fontos maradvá­nyában, a 3.5 méter átmérő­jű kútban, a kút 10 méter mély alján, kővel leborítva például férficsontvázat talál­tak a régészek. Az ókori fér­fiú homlokán mély vágás nyoma éktelenkedik. Az első pillanatban arra gondoltak a kutatók, hogy vallási szertar­tás során leolt emberáldozat­ról van szó, mert ez a Pan­nónia őshonos lakosság kö­rében még előfordult abban az időben. Előkerült azonban a férfi aranyozott kardmar­kolata és bőr saruja is. Ez kizárta a rituális gyilkossá­got, hiszen, római tisztet sem­miképpen sem áldozhattak az isteneknek, másrészt a vele kútba dobott aranyozott tárgy valószínűtlenné teszi, hogy rablók végeztek vele. Bizonyára szerelmi bosszú áldozatát találták meg. Két évszázaddal későbbről való az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi érpmlelete; 3134 darab ezüst- pénz, amely a maga korában kereken 25.000 sestertiust ért. Akkoriban Gorsium már flgjád$zal@kon nincs uborkaszezon Az iskolai vakáció felénél tartunk, ilyenkor a legtöbb helyen meddő kísérletnek tartják, hogy az iskolás gye­rekek számára sportprogra­mot szervezzenek. Nem így Abádszalókon. ahol félretet­ték az „uborkaszezonra” \so- "-natkozó előítéleteket. Siker­rel. Néhány nappal ezelőtt kéthetes úszótaníolyarn feje­ződött be, amelyen második osztályos gyerekek vettek •részt. Nem volt egyszerű do­log megszervezni ezt a tan- folyamot, elsősorban azért, mert Abádszalókon nincs uszoda. Ds közös akarat van: szülők, pedagógusok, gazda­sági szervek összefogása eredményezte, hogy a tanfo­lyamra jelentkezett gyerekek minden nap átjárhattak a strandra, és megtanulták az úszás alapelemeit. A felsőíagozatos fiúk hosz- szú távú „foci-derby” részt­vevői. A Pajtás Kupa előké­születei — május 20-től jú­lius 20-ig tartó — szakaszá­nak keretében, hetente négy mérkőzést játszanak. Azért csak négyet, mert többre nem ad lehetőséget a kupa szabályzata. A heti négy mérkőzést viszont semmi kincsért nem mulasztanák el az abádszalóki iskolások, mert a tavalyi országos dön­tőben szerzett hatodik helyet az idén is tartani szeretnék. I ______________________ C ímeres kő a falban Reneszánsz-korabeli em­lékre bukkantak Nagyecse- den az árpádkori-monostor feltárásán dolgozó régészek. A nagyközség főutcája egyik házának falába ágyazva megtalálták* a -. környék egy­kori birtokosai, a Báthbriak családi címerét ábrázoló em­lékművet. Azt az ecsedi vár lerombolásakor — a Rákóczi szabadságharc utáni eszten­dőkben —',több mázsányi kő­vel és téglával együtt hord­ták el a település lakói. A szabad prédára hagyott kö­veket azután felhasználták házaik, lakásaik építéséhez. A címeres követ az akkori városháza falába építették be. majd annak lebontása után újra bekerült egy épü- ‘ lő családi ház falába. A csaknem egy méter ma­gas, mészkőből készült alko­tás a latin nyelvű felirat sze­rint Bathori András megyei főispánnak, a magyar hadak főkapitányának emléket őrzi. tartományi székhely rangjára emelkedett;, a most feltárás alatt álló concilium provin­ciáé. a tartományi gyűlés épületsorának egyik részében találták meg az ezüstérmenet zsákba varrva, az egyik he­lyiség padlója alatt. Az vilá­gos volt, hogy a tartományi gyűlés pénztárára akadtak, azt kellett viszont tisztázni, hogy miért rejtették a padló alá, s miért hagyták ott. Támpontot adott az a kis éremlelet, amelyet a 250. kö­rüli nyugtalan években pró­bált megőrizni valaki ilymó- don, hogy egy díszes épület kapujának a tövében elrej­tette. A nagy lelet érméiből megállapítható, hogy azok 258-ban kerültek a zsákba és a padló alá. Nyilván a köz­épületben szabadon mozgó személy, a tartománygyölés pénztárosa próbálta bizton­ságba helyezni, mert ez az időszak a belső zavargások miatt szintén nyugtalan év­nek számított. A pénztáros pedig a fosztogató katonák áldozatául esett, s magával vitte a sírba a titkát, ame­lyet csak 1700 évvel később, az ezüstkincs megtalálása idején sikerült megfejteni. CS. B. A gfccs bölcsőjénél N ézd a .naplementét! Ha egy festő így festené meg. .giccs esnek mon­danánk ! Tóparti megjegyzés ez, gyakorta hallani. De be­helyettesíthető virággal, ál­lattal, csendélettel, akár arcképpel is. Vajon miért mondjuk giccsesnek, édes­késnek, cukrozottnak az áb­rázolást, ha pontosan úgy mutatja a természet egy da­rabját, amilyennek látjuk? A természetet nem gazdát­lan szemüveg nézi. hanem égy eleven, érző, gondolkodó ember, akinek vágyai, han­gulatai, örömei, bánatai van­nak. mögötte pedig ott az a kisebb és nagyobb emberi kör, akikhez tartozik. Ka a művész nemcsak a látványt ábrázolja, hanem önmagát /is, mint a látványt magába foglaló valóság részét; pon­tosabban: szemlélő és lát­vány viszonyát, akkor — és csak akkor! — jön létre az az eredeti és egyedi, semmi mással nem pótolható tarta­lom, amely elválaszthatat­lanul hordozza az egyedül érvényes formát. Az ábrá­zolás tehát csak úgy lehet őszinte, ha nem halad járt úton, ha nem azt az érzést imitálja, amit mások már át­éltek. Őszinteség és önma­gunk vállalása nélkül pedig nincs művészet. Könnyen megláthatjuk a különbséget, ha egymás mel­lé állítunk képzeletben né­hány balatoni képet. Idézzük fel pl. a fényeket oly sajáto­san bontó Egry József kéné­it. vagy a hagyományos Mé­szöly Miklós sejtelmes náda­sait, vagy akár egy művészi fényképet, amelynél eredeti látásmód irányította gépet; s ezekkel szemben a szab­vány felvételeket. s az ezek­hez hasonló mázolmányokat. Bár az ábrázolás tárgya ugyanaz, az utóbbiaknál hiányzik az eredeti látás, ér­zés és gondolat. Miért giccs a giccs? Mert üres és hazug. Nem azért, mert szépnek láttatja, ami valóban szép, ellenke­zőleg, mert kiüresíti,. mert nem vall róla őszintén, csu­pán a mások által kitaposott úton haladva kölcsönöz ma­gának álérzelmeket. A sike­re is ezen az ürességen ala­pul. A kényelmes gyönyör­ködésen. ami álságos, mert lehetetlen: kényelem és esz­tétikai élmény nem fér össze. Az igazi szépség megráz, fel­kavar, felemel: olyan érzelmi hullámzáson visz keresztül, mely semmikápD sem való lusta és kényelmes ember­nek. Nemcsak a művészet, a természet is így hat ránk. ha nem váltunk még érzéket ten, gépies lényekké. És itt a giccs gyökere: fo­gyasztóinak elidegenedésénél, gépiessé válásánál. Születése is a modern nagyipari tár­sadalommal fonódik össze, a polgárosodással. A fogalmat a korábbi művészi korsza­kok nem ismerték, a népmű­vészet pedig lehetett naív, egyszerű vagy akár nagyon díszes is, de sohasem volt giccses! Maga az elnevezés a XIX. század közepe óta ismeretes: a német „kitschen” szó ere­detileg azt jelentette, hogy valaki régi holmikból össze­tákol valami újat; „verkit­schen” pedig annyi, mint va­lakire rátukmálni valamit. A fogalom és az elnevezés Ba­jorországban született, a ri­kító fényűzés, a talmi deko­rációk mindent elöntő pom­pájának hazájában. A giccs eredetileg a pol­gári társadalom produktu­ma, s mint A. A. Moles, francia szociológus, a giccs természetrajzának világhírű kutatója mondja: „több mint stílus; lelkiállapot, amely al­kalomadtán tárgyakban kris­tályosodik ki”. Nemcsak tárgyakban — de ezekben találkozunk vele legtöbbször. A nagyban gyár­tott, művészetpótló tárgyak elárasztják a lakásokat, az otthont, mely leginkább ki­fejezője lakója személyiségé­nek. Mennyivel könnyebb — es olykor olcsóbb is — lenne szép, egyszerű használati eszközökkel körülvennie ma­gát. ha meg merné szólaltat­ni egyéniségét — ha egyál­talán ismerné azt! —, ha nem félne, hogy leszólják, va:gy ha nem ragaszkodnék görcsösen ahhoz, | hogy ő is birtokolja a beérkezettség mindazon ..jelvényeit”, me­lyek már ismerőseit ..deko­rálják”. És ha nem állítaná mélyen rejlő restségével is az ürességei, mely megóvja az önmagával való szembe­nézéstől. A giccs dajkája a sznobiz­mus is; hányán mondják kispolgári gőggel, hogy csak „eredeti” festményt akaszta-» nak szobájuk falára akkor is. ha mesterműre nincs pén­zük, holott egy műalkotás jó kivitelezésű . reprodukciója talán szívünkhöz is közelebb állna, és valóságos repro- voltát őszintén vállalná, míg egy üres utánérzés műalko­tásnak szeretné hazudni ma­gát. Épp úgy a kerti törpe, mely az egykori parkok már­ványszobrainak helyére tola­kodott; igaz, a park sem park, csak egy családi ház kiskertje, de a nyugágyban heverő lakó beéri azzal, hogy minden olyan, mintha vala­mi más volna. A rózsák mel­lé pedig színes üveggömböt tűz, mert azt hiszi, hogy az­zal szebbek... A giccs a tárgyi világon túl is fellelhető: ott van az operettzenében, mely köny- nyű és andalító, olykor egy- egy klasszikus zenemű ello­pott dallamvonulatát is hor­dozza, de egészében meg­óvja hallgatóját az igazi ze­néből eredő megrendülés­től; és ott van a „könnyű” irodalomban, mely azért könnyű, mert kirekeszti a gondolatot és a -katharzist. A giccs elleni harcról so­kat beszélünk, de minduntalan félüti fe­jét. Holott — mivel nem­csak nagyipari úton állítható elő — feltétlenül megterem, ha igény van rá. Nem a tünetet, hanem az azt elő­idéző betegséget kell. gyó­gyítani, vagyis olyan jóízlé­sű. művészeteket értő, de főként erős lelkű és őszinte embereket kell nevelni, akik nem az álművészet andalo-, dására vágynak, hanem az igazi megrázó élményre, és bátran szembenéznek önma­gukkal. nem akarván más­nak látszani, mint amik. K. S. iepfiil a szeieii pedagógiai nyári egyetem Tegnap a szegedi József Attila Tudományegyetemen megnyílt a 'TIT pedagógiai nyári egyeteme. Dr. Ágoston György egyetemi tanár kö­szöntötte a tíz napig tarló előadássorozat csaknem négyszáz hallgatóját. A megnyitó előadást dr. Hanga Mária oktatási minisz­terhelyettes tartóttá. Mint többek között hangsúlyozta értékelési rendszerünk ma már nem tanulmányi átlag növelésére ösztönöz, jobban honorálja az egyes területe­ken kiemelkedő tanulókat, mint néhány évvel korábban. Az eredményekkel azonban távolról sem lehetünk elége­dettek. ■ Még ma is lépten nyomon tapasztalható, hogy •■a különböző iskolák eredmé­nyei nehezen hasonlíthatók össze. A miniszter-helyettes meg­nyitója után Bányainé dr. Birkús Mária Szeged tanács­elnök-helyettese a vendéglá­tó város gazdasági és kultu­rális életéről tartott tájékoz­tatót, majd megkezdődött a szakmai program-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom