Szolnok Megyei Néplap, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
1976. Július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Együttműködés a textilipari gépgyártásban Interjú V. V. Lfubogyejevvel, az INTERVEXTILMilS vezérigazgatójával Kedden kezdődött és ma fejeződött be Szolnokon » a megyei tanács dísztermében az a KGST-tanácskozás, amelyen a szocialista országok textilgépgyártó szakemberei megtárgyalták soros feladataikat. A KGST országok közös vállalata, az INTERTEXTILMAS Nemzetközi Gazdasági Egyesülés vezérigazgatójától, Valen- tyin Vasziljevics Ljubogyejevtől — aki egyben a szovjet delegáció vezetője — az ülésszak befejezéséhez közeledve, rövid interjút kértünk. OLCSÓ ISTÁLLÓ — ELEMEKBŐL. A Dunamenti Egyesült Tsz-ben, Pakson, két, egyenként 224 férőhelyes, ú,jtípusú hízómarha istállót építettek. A fém!emezzel borított aprófa ragasztású elemesből épített istállót a csurgóiak tervezték. Előállítása jóval olcsóbb a hagyományosnál. A. termelőszövetkezet az egyik istállót már „benépesítette” EnergfafaliarékiBssági verseny A Tiszamenii Vegyimnek a második helyei Értékeltén a tavalyi eredményeket — Az INTERTEXTILMAS textilipari gépgyártás nemzetközi koordináló egyesülése, ugyanakkor mint vállalat is funkcionál, önálló elszámolással, nyereségérdekeltséggel s nem utolsó sorban •önálló apparátussal dolgozik. Mi tette indolcolttá egy ilyen nemzetközi vállalat életre hívását? — Ez az egyesülés a KGST integráció szerves része. Feladata a textilipari gépgyártás (nemzetek közötti szakosítás sának megszervezése. Létrehozására asért volt szükség, hogy megteremtsük az összhangot a szocialista országok textilgépeket gyártó szervezetei között. Éppen ezért az egyesülésnek e vállalatok a tagjai, magyar részről, például a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat. Az INTERTEX- TILMAS-t 1973-ban alapították, érdemben 1974. júniusa óta’ tevékenykedik. Azóta nagy lépéseket tettünk a tudományos. kutatás, a gyártás szakosítása, valamint a kooperációs gyártás megvalósításának irányába. — A mostani, szolnoki tanácskozás milyen eredményeket hozott? — Ezen az ülésen nem terveztük magállapodások, határozatok aláírását. Munka- megbeszélésnek, előkészítő tanácskozásnak szántuk. TerMEGBECSÜLJÜK-E orvosainkat? Ég megbecsülnek-e bennünket orvosaink, akiknél több — valóban életbevágó — titkot egyetlen hivatás képviselői sem tudnak a társadalomról? A kiemelkedő orvosi munka ünnepélyes méltánylása szükséges és indokolt Többet tudunk egyes angyalosa - nálók fekete jövedelméről, mint azokról a terheltről, melyek a 27 ezer magyar orvosra nehezülnek. Vajon 100 beteg közül hány ismeri a következő tényeket: a legújabb statisztikai adatok szerint egy év alatt a szakorvosi rendeléseken 61 millió beteg fordult meg. A mentő- szolgálat több mint 1 millió 600 ezer esetben vonult ki beteghez. A munka megfeszített ütemét sejteti, hogy a sebészeti szakrendeléseken mindössze 7.3 perc, a nőgyógyászaton 10 perc, a belgyógyászaton 11.5 perc jutott átlagosan egy betegre. E miatt — de egyéb okok következtében is — nem kevés a koccanás az egészség- ügyi hálózat emberei és a hozzájuk fordulók között. Részint a kapcsolat jellegéből ered az ilyesmi, mert ki ne óhajtana rögtön meggyógyulni; ki ne „hallott volna” ilyen és ilyen gyógyszerről, ami hatékonyabb, mint amit az orvos a gyógykezeléshez előírt!? De nem ritkák a jogos panaszok sem. Azok, amelyek a taposómalomban elfáradt orvos modorát kifogásolják, vagy az olyanok, aminők azt teszik szóvá, hogy a mindenki számára ingyenes gyógykezelésért rejtetten, vagy nyíltan anyagi juttatást vár el az orvos. Ellentmondások szövevénye bonyolítja az orvos és a beteg kapcsolatát. Csaknem 300 körzeti orvosi állás betöltetlen. ez az érem egyik o'dala. Évről-évre növekszik a táppénzesek aránya — ez sem csekély gond. hisz az mészetesen ez nem jelenti azt, hogy szolnoki találkozónk nem hozott konkrét eredményeket. Megállapodtunk például abban, hogy a tagországokban, így Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban. Lengyelországban, Romániában, Csehszlovákiában és nálunk, a Szovjetunióban, megszervezzük a textilipari gépek műszaki szerviz- bázisait-, A nemzetek szakemberei ezt örömmel fogadták, hiszen egy, még megoldatlan kérdésre igyekszünk műszakilag, gazdaságilag előnyös választ adni. Az ör*k Könnyűipari Minisztériumának szakértőivel is megállapodtunk már, 1977-ben Magyarországon is létesül egy ilyen szervizbázis. Másik említésre méltó eredménye a szolnoki tanácskozásnak, hogy az INTERTEXTILMAS leányvállalatainak létrehozását illetően nagy lépéseket tettünk a megegyezés felé. A tagországokban létesülő leányvállalatok elképzeléseink szerint olyan textilipari gépeket gyártanak majd, amelyek ma csak korlátozott mértékben szerezhetők be, vagy hiányoznak a gépparkból. Előrehaladtunk az elmúlt öt nap alatt abban is, milyen módon lehet a tudományos intézetekben a kutatást jobban összehangolni és szakosítani. Mindemellett természetesen egy sor gazdaesetek egy részében kétségkívül inkább a lógás, semmint a betegség a magyarázat a munkából való távolmaradásra. Az egymással pörlekedő tények sem fedik el a tárgyilagos szemlélő elől, hogy a magyar orvos társ ad al am hatalmas munkát végez és hivatásának általában kiválóan megfelel. Méltó arra a — semmi máshoz nem hasonlítható — bizalomra^, amellyel beavatjuk az orvost testi-lelki fájdalmainkba. Ez a föl- tétlen kitárulkozás bizonyos értelemben még a szülő és a gyermek kapcsolatánál is nyíltabb, őszintébb és voltaképpen nincs semmiféle föltétele. Orvosnak lenni éppen ezért nem csupán érv mesterség a szakmák regimentjében. Az emberi tevékenységek fölé emeli az a körülmény, hogy a beteg a lét vagy nemlét válaszútján orvoshoz fordul. Átadja magát az orvos általa többnyire nem ellenőrizhető szaktudásának, bízik a humánumában, a gyógyulás reményét éleszti föl benne a fehérköoenyes nő vagy férfi már akkor is, ha csak odaáll a betegágya mellé. Orvosra bízzuk a világa-;, kívánkozó gyermekünket, orvoshoz fordulunk testi megpróbáltatásainkkal, s azt reméljük, hogy orvos áll majd mellettünk a léttől való búcsúzás nehéz pillanataiban. ÉRTHETÖ EBBŐL: ezért várjuk az orvostól, hogy tegye meg az emberért az emberfelettit is. Ezért fordulunk feléje ezen a napon a szokásosnál is nagyobb tisztelettel és megbecsüléssel. Ezért olyan roppant vállalkozás a gyógyítás tudományával lépést tartó, a jóságban soha el nem lankadt orvosnak.lenni. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar orvosok többsége ilyen ember. B. N. E. sági, szervezeti, pénzügyi kérdésről is tárgyaltunk. — Tervezik-e a tagországok homogén textilgéppark megteremtését? — A kérdés nagyon érdekes és jogos, hiszen egy ilyen nemzetközi egyesülés, az integráció szerves részeként, ezt is célul tűzheti ki. Egyelőre ilyenről még nem tárgyaltunk. azonban elképzelhetőnek tartom, hogy ez lesz a jövő útja. — Hogyan illeszkedik az INTERTEXTILMAS megvalósítandó koncepciója a KGST-országok középtávú terveibe? — Munkánkat a KGST integrációs bizottságainak előírásai szerint végezzük. A nemzetek között ezen a területen is a KGST végrehajtó bizottságának gépipari csoportja koordinál, vagyis mindent idejében és alaposan egyeztetünk, így a tagországok terveivel összhangban tudunk dolgozni. A mi munkánk kapcsolódik például a magyar, textilruházati ipari rekonstrukciós kormányprogramhoz, amely az önök ötödik ötéves tervében szerepeL — Végezetül engedjen m.eg egy kevésbé „hivatalos” kérdést. Az egyesülés tanácsa eddig, immár öt alkalommal Moszkvában ülésezett. Ez az első eset, hogy másutt került sor a megbeszélésekre. Hogyan érzik magukat Szolnokon? — Nagyon szívélyes fogadtatásban volt részünk, munkánkhoz minden segítséget megkaptunk, s ezért a vendéglátóknak, a Könnyűipari Minisztériumnak, a megyei pártbizottságnak és a megyei tanácsnak csak köszönetét mondhatunk. A gyorsan változó élet nagyobb tempót kíván azoktól is, akik a „műszakiak törvényeit”. a szabványokat készítik. Ebben az évben mintegy 750 országos szabványt bocsát, ki a Magyar Szabványügyi Hivatal. Ezek egy része teljesen új, vagy már meglevő, de a változások miatt korszerűsítésre szoruló témákat tartalmaznak. A második félévben hatályba- lépő szabványok is különböző témájúak, de többségük igazodik a legfontosabb nép- gazdasági feladatokhoz. A másfélszáz új szabványból például 27 gépészeti, 13 kohászati, 20 villamossági, 13 vegyipari, 14 élelmiszeripari. Ez utóbbi termékcsoportban szerepel többek között a vágott baromfi minősítésére és vizsgálatára, a húsok mikrobiológiai vizsgálatára, a Nemzetközi szövgéé] nap Országszerte vasárnap ün- neplik a nemzetközi szövetkezeti napot. Erre az alkalomra — sorrendien az 54- re — a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége már korábban felhívást adott ki. amihez csatlakozott az Or szágos Szövetkezeti Tanács elnöksége is. Hazánkban ez idő szerint 4500 szövetkezetbén 3,8 millió szövetkezeti tag tevékenykedik, a felnőtt lakosság mintegy 40 százaléka. A mezőgazdasági termelés kétharmadat termelőszövetkezetek állítják elő. kefirre s a fűszerek vizsgálatára vonatkozó szabvány. Folytatódik a sokféle vizsgálati módszereket előíró ivóvíz és felszíni vizek szabványsorozatának a légszeny. nyező források, valamint a munkahelyek levegőjének vizsgálatára vonatkozó szabványok kiadása, amely utóbbiak a környezetvédelmi törvény végrehajtásához adnak műszaki normatívákat. Az üzemek. vállalatok munkáját kívánta könnyíteni a Magyar Szabványügyi Hivatal azzal, hogy a már korábban, különböző időpontokban- meghirdetett szabványok közül a július elsején hatálybalépőket kigyűjtötte és a Szabványügyi Közlöny 12. számának mellékleteként megjelentette. Hazánkban a fölhasznált energia nagy része importból származik. Évente mintegy 40 milliárd értékű kell t: országnak — ha ennek csak egy százalékát megtakarít, juk, az már 400 millió forint. A számok bizonyítják, takarékoskodnunk kell az energiával. Voltak olyan gyárak, üzemek. intézmények, ahol már régebben iá foglalkoztak energiatakarékossággal, ezek közé, tartozott az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet debreceni körzeti energia felügyelete. A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel közösen versenyt hirdettek a nagyobb tiszántúli fogyasztók — mint például a szolnoki papírgyár, a járműjavító üzem — között, már 1970-ben. Azóta is minden évben megrendezik ezt a „vetélkedőt”. Az 1970-es esztendőben még csak 14 vállalat, 1976-ban már 26 vállalat csatlakozott a felhíváshoz. A verseny tavalyi eredményét a napokban értékelték Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. Az értékelési mutatók között első helyen szerepelt a villamosenergia-vételezés azok a pénzügyi, anyagi-műszaki ellátási, termelési, forgalmazási és értékesítési fel- tátelak alkotják, amelyekkel a gazdálkodó egységeiének tevékenységük és döntéseik során számolniok kell. E feltételek legnagyobb -része- a gazriaságirán vitás szándékainak megfelelően jön létre: a népgazdasági tarvekkel, a gazdasági szabályozó esz’-j- zöückel (áraik, jövedelemisza- bályozás, hitelpolitika stb.) és az esetleges direkt beavatkozásokkal a gazdaságirányítás képes számottevően meghatározni a vállalatokat és szövetkezeteket — a gazdálkodó egységeket — körülvevő közgazdáé^gi köm”rzet.st. A gazdasági életnek jóné- hímy jelenségét, folyamatát nem lehet teljes bizonyossággal előretolni és . szabályozni”. Például az olajválság. vagy a tőkés világ inflációja és gazdasági visszaesése szintén olyan tényezők, egységára. Ebben a mutatóban kifejeződik, hol. milyen figyelmet fordítottak az energiaköltségek csökkentésére. az energiafelhasználás hatásfokának növelésére. A versenyző vállalatok közül a Tiszamenti Vegyiművek második helyezést ért el. itt volt a legalacsonyabb a vételezési egységár. Ebben nagy szerepe van a hulla- dékhő ismételt felhasználásának. s az üzemi erőmű energiatermelésének., A Tiszamenti Vegyiműveidhez hasonlóan egyre több gyárban termelnek villamos energiát. Az úgynevezett saját villamosenergia-termelés mintegy 8 százalékkal haladta meg az előző évit, ami jelentősen hozzájárult csúcsidőkben a nagyobb energia- kihasználáshoz. Időnként né. hány üzemi erőmű az országos hálózatra is „besegített” a házilag termelt energiával. Az értékelésnél szó esett a feladatokról is. A vállalatok ebben az évben újra elkészítették energiatakarékossági tervüket. Az értékelésen kijelölt feladatok ezek megvalósulását segítik. Javítani kell a legtöbb helyen a teljesítményt. csökkenteni . az energiaellátás és -felhasználás költségeit. H , amelyele aktív szerepet játszanak a hazai gazdálkodó egységeket körülvevő közgazdasági környezet alakulásában. A tervgazdálkodás körülményei közepette azonban még essek a külső tényezők sem fejtik tó tej lesen szabadon, spontánul hatásukat. A tervszerű gazdaságirányítás ugyanis ezek tompítására is megfelelő eszközöket alkalmaz: végeredményben tehát elmondható, hogy tervgazdaságban a közgazdasági környezetet túlnyomórészt a gaz- daságirányító alakítja ki. A közgazdaságii környezet „megteremtése”, szabályozása neon öncél, hanem eszköz, eimelvngk az a szerepe, hogy a vállalati cselekvésit és gaz- dilkodáct a népgazdasági térni- végrehaitására ösztönözze, mozgósítsa. Következésképpen a közgazdasági környezetet a tervcélokkal összhangban kell kialakítani, szabályozni. , A SZABOLCS-LADAK gyártására új üzemcsarnok épül a GEV szajoli telepén. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szolnoki kirendeltsége a tavasszal kezdte cl a kivitelezési munkát. Az 52 X 13 méter nagyságú, csaknem 20 millió forint költséggel épülő új csarnokot NSZK-ból vásárolt gépsorral szerelik majd fel. Az új csarnokban készülő ládákban tőkés exportra szállítják a gyümölcsök T. P. Orvosok és betegek Teieskanná U ráéióizoíéji 150 új szabvány jíiias Hő! FO«S«IL!»IAK — BCÖSK-ILReOE. környezet A közgazdasági környezetet
