Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

irr«. jtfníus n.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

"B" ütno^catcss* cfe si©m ingyen!

E

redendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik főszereplője a bővített újratermelésnek, hanem azért, is, mert az elmúlt évtizedekben számtalan gond kapcsolódott hozzá. Aligha véletlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beruházási rendszerünkben, a fejlesztésnek támogatási módozatait is újraszabályozta.

A legfontosabb változás kétségtelenül az, hogy a beruházásokat elsősorban gazdaságosságuk alapján támogatja az állam, ezzel is tudatosan befolyásolja a vállalatokat arra, hogy megalapozottan tervezzenek, s a népgazdasági céloktól ne térjenek el. Az állami erőforrások „odaítélési” szabályai ennek egyenes folyamá- nyaként szintén újak: a költségvetésből -eddig ingyen kiutalt (vagy kialkudott.. .) pénzek helyett a jövőben pályázattal elnyerhető hitelek, különféle kedvezmények segítik a beruházások finanszírozását. A nemrég életbe lépett pénzügyi rendelet ennek szellemében például megszüntette az egyes beruházási támogatások közötti indokolatlan különbségeket — ma az állam, eltekintve néhány kivételtől —, a megtérülési elv szerint adja pénzét a vállalati beruházásokhoz.

, Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kíván, s ehhez nem elég a saját pénze, állami támogatást kérhet. Ám kérvényét nagyon meg kell gondolnia, hiszen azt a bank pályázatként fogadja csak el, s később (az Állami Fejlesztési Banki a pályázatban vállalt feltételek teljesítését szigorúan figyelemmel kíséri. Azaz: időről-időre elszámoltatja a vállalatot — miként forgatja, hasznosítja a társadalom erőforrásainak egy hányadát' Ha ígéretei nem teljesülnek — a támogatást részben, vagy egészben megvonhatják. A bank és a vállalat kapcsolata tehát nem szűnik meg a pénztártól való távozás után... Az

sem érdektelen, hogy a

költségvetésből eddig ingyen juttatott hozzájárulás helyett a jövőben elsősorban adókedvezményt kaphat a kérelmező, tehát a támogatás — közvetett. A beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklésével, vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást.

Aligha kell tehát bizonygatni : miárt lett egyszeriben nagyon fontos érdeke a vállalatnak az, hogy a támogatott beruházás1 nyereséges, hasznos legyen! HL szén a nagyobb nyereség után fizetendő nagyobb adóból az állam tetemesebb részt engedhet el, könnyebb lesz a törlesztés. Az adó- kedvezmény természetesen csak azután vehető igénybe, miután a beruházás megvalósult, a gépek termelnek — az új kappcitás nyereséget hoz. Szellemes, közigazgatásilag nem akármilyen megoldás, hogy az utólagos adókedvezményt a Magyar Nemzeti Bank előre hitelezi — támogatási hitelt nyújtván —, ezt a vállalat az üzembehelyezés után igénybevehető adókedvezményből fizetheti vissza — a hitelhez hasonló feltételek szerint. (Megjegyzendő: ha egy beruházás elsőrendű népgazdasági érdeket szolgál és hatékonysága nem éri el a kívántat — az állam további kedvezményként —, abból a vállalati nyereségadóból is visszaadhat bizonyos részt, amely a beruházástól független vállalati tevékenységből keletkezik.)

A

z új támogatási rendszer indítékai, elvei magától értetődőéit, s logikusak. Olyan beruházásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fejlesztési céljainak racionális, gazdaságos, és ezért hatékony teljesítését teszi lehetővé. Ebben van jelentősége, nagy előnye elődjéhez ké- p>est: a gazdaság érzékeny szabályozásra képes eszköz.

f M. L

Nem kampányfeladat

RGROKER-segitség a háztáji gazdaságoknak

Az üzietv'teető megrendeli az árut. Nem kér mást, mint a megszokottat. Eszébe sem jut — vagy ideje sincs rá ■—, hogy valami új géppel, berendezéssel,. vegyszerrel ismertesse meg vevőit. Itta permetezés ideje, műtrágya is kell még, az ismert növényvédőszerekből sem árt néhány kiló, hisz ezeket keresik a vásárlók most leginkább..,

Az AGROKER — a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat •— szakembere, akihez a megrendelések érkeznek töri a fejét: ezt a cikket már kivonták a forgalomból, a másik hiánycikk, a harmadik helyett pedig sokkal jobba/t, hatékonyabbat küldhetné ...

Az AGROKER túrakocsijai ezskután félig megrakot- tan indulnak a boltokba. Illetve indultak, egészen ez év májusáig. De azóta olyan, a mezőgazdaságban használható vegyszereket, új műtrágyaféleségeket, esetenként kisgépeket is felraknak az autókra, amelyeket ugyan nem rendeltek a boltosok, de tökéletes helyettesítői a hiányzó cikknek. A helyszínen elmagyarázzák a hozott áruk tulajdonságait és az üzletek raktáraiba, pultjaira kerülnek az újdonságok.

Nem ez volt az első eset, hogy az AGROKER új kereskedelmi, i tájékoztatási módot vezetett be. Tavaly született meg a gondolat:

egy-egy községbe névre szóló meghívót küldtek a háztáji gazdaságok tulajdonosainak, a kertbarátok köre tagjainak, hogy jöjjenek el az ekkor és ekkor tartandó helyszíni bemutatóra, ahol szakemberek adnak tanácsot a növényvédőszerek, műtrá- gytáik, kisgépek hasznáról.

Az idén már bővült a tavalyi kezdeményezés: a bemutatón vásárolni is lehetett. A rendezés sikerére jó példa az egy hónappal ezelőtti kuncscwjbai kiállítás, ahol a község apraja-nagyja megnézte a bemutatót és sokan vásároltak is. A helyi boltos a bemutató végén az értékesítésre kiszállított, s megmaradt termékeket átvette, hiszen meggyőződött arról, hogy igen kelendőek a lakosság körében. Permetezők, darálók kézi és gépi hajtású morzsolok, különféle kerti eszközök láthatók és vásárolhatók a vegyszerek és a csomagolt műtrágyák mellett. De gz állattartóknak is érdemes körülnézni a helyi bemutatókon: fejő-, etető-, itató eszközök között válogathatnak.

Az AGROKER nagy vállalat, a háztáji gazdaságoktól, a kistermelőktől származó bevétel forgalmuknak csaík töredéke, tehát nem saját érdekből, értékesítési tervükért szorgalmazzák a magántermelők tájékoztatását, hanem a lakosság jobb ellátása érdekében.

I. Sz. E.

Befejezés előtt áll a Tiszamenti Vegyiművek nyersfoszfát raktárának építése. A csaknem 4 ezer négyzetméter alapterületű, mintegy 32 millió forint értékű raktárai a harmadik negyedévben helyezik üzembe

Heti jegyzetünk

A gazda felelőssége

Jó tíz év alatt megannyi kulturális találkozót, fesztivált bosszankodtam végig a szervezetlen szervezés, a sok esetlegesség, a „majdcsakleszvalahogy” miatt. Talán éppen ezért ért kellemes meglepetésként a múlt hét végi megyei színjátszó találkozó Karcagon.

Ott a Déryné Művelődési Központ látta vendégül a megye amajór csoportjait, csaknem kétszáz, tizen-, huszonéves fiatalt. Nemcsak arról van szó, hogy az étkezéstől a szállásig mindent jól megszerveztek — ennek természetesnek kell lennie (ha ma még sok-sok népművelési összejövetel nem is az) — szóval nem- csali a „kötelező” szervezésről gondoskodtak, sokkal többről. ,

Nivódíjról. jutalomról — ne csak a „puszta" oklevél legyen. Keres Emil Kossuth-díjas kiváló művészünket megnyerték zsürielnöknek. A megnyitón az úttörő színjátszók virággal köszöntötték a zsűri tagjait, és jelképesen a csoportokat. A bemutatók előtt „bemelegítésképpen” megismerkedhettünk egy karcagi specialitással, a követésre méltó idégen nyelvű gyerekklub munkájával.

Gondoskodtak arról, hogy szombaton, az előadások után Mizsei András, a gitárvirtuóz pol-beat énekes emlékezetes másfél órát szerezzen a színjátszóknak. S másnap minden együttes kapott előző napi fellépéséről egy csomag fényképet és átadták műsorának magnófelvételét is („hallgassátok otthon — vessétek össze azzal, amit a zsűri tanulságul mondott”).

Apróságok ezek, persze. Apró figyelmességek. De a két nap alatt ezek is hozzájárultak a kitűnő, szinte már-már fesztiváli hangulathoz. De végső fokon nem közömbös, hogy az ilyen és J hasonló dalos-táncos- játékos találkozókról milyen véleménnyel mennek haza a fiatalok. Nem mindegy persze a városnak sem. Hiszen ez egyben a gazda felelőssége is.

T. P.

Életbelép július 1-tól

Szervezett munkaközvetítés

A tejiparban

Közös

váilaihozások

Az állami tejipar és a

termelőszövetkezetek egyaránt igyekeznek növelni a tejfelvásárlást, feldolgozást, ezért több helyen együttes, közös fejlesztési programot valósítanak meg. Az ipar és a tsz-ek együttműködésiének előremutató formája az önálló közös vállalkozás, amely ebben az ágazatban ’ egyre inkább be- i-áltja a hozzá fűzött reményeket.

Az idén további hajrám közös vállalkozást hoznak tető alá. Valamennyi új Üzemmel rendelkezik majd és korszerű gépekkel dolgozza fel a tejet. Balmazújvárosban a nyár közepén kezdődik meg az üzemi próba, Tiszafüreden és Kiskun- félegyházán pedig a második félévben fogadják az első tejszáll í tmá nyokait. Az ipar és a fcsz-ek összefogásával Cegléden szintén létesítenek közös vállalati tejüzemet.

Penna! kinyitom a pos- taládámat, s

megszokott mozdulattal emelem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes hívogató leveleit. Menjek az X gyárba, csak öt percre van. kiemelt fizetés, napi kétszeri érkezés. és;, k.uglipályá afl a dolgozók rendelkezésére. Jelentkezzem Y-nál, a „munkás-szervezéssel megbízott főelőadónál, aki minden szükséges kérdésben felvilágosít kilépésemhez és jelentkezésemhez”, ha netán úgy döntenék: munkahelyemül az újonnan megnyílt vegyeskereskedést választom. Dolgozni hívnak a Metróhoz, az OVIT-hoz és ki tudja még hány ezer helyre a televízióban, az újságban — feltüntetve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó tulajdonságát. Hiába, nagy a munkaerőhiány, s ennélfogva nagy az álláskínálat is. Emiatt a színes levelek halmaza. s az egymásra licitáló hirdetés-áradat, s talán az a

fokozott mozgás is. ami a műi íkae röi ronton tapasztalható.

Fokozott mozgás, labilitás, amely más tényezőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen levők gyarapodó száma, elöregedés stb .. .) nagyolt kedvezőtlenül hat az ország munkaerő-helyzetére. Pontosabban egyes iparágaltra, ahol hovatovább milliárdos ltárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a termelésből, az újonnan beszerzett nagyértékű berendezések alig több, mint egy- műszakos kihasználása — kihasználtsága. S nem kevésbé az, hogy a munkaerő- mozgás nem igazodik a nép- gazdaságilag indokolt és kedvező irányokhoz, hanem öntörvényű lett, gyakorta nem oda megy dolgozni a munkás. az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol a legnagyobb hatékonysággal dolgozhatna —, hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fizetést felajánlják. El kell ismerni, ma még sajnos sokhelyütt nincs szoros oksági összefüggés a népgazdaságilag leghatékonyabb munkahelyek és az itt kapható fizetés között. Az ideális összhang megteremtésén táradozunk, ám eközben indokolt az anyagiakon kívül más módon is hatni a munkaerőmozgásra.

lehetséges ez? Például olyan rendelkezéssel, mint' amely 1976. július 1-én hatálybalép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi illetékessel, rendeletet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről. s szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Ez a rendelkezés minden munkáltatóra kötelező lesz. Lényege: elősegíteni a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom. a népgazdaság elsőrendű érdekei szerint.

Érdemes felidézni a rendelkezés néhány főszabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkalmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A munkaerő-közvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsok illetékes szervei végzik — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket.

Az új rendelet hs

tesz a vállalatok, intézmények álláshirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csábleveleickel, falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1-től mellőzni kell minden sallangot, kizárólag a munkakör megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről. s az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a bérezésre, kedvezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerőcsábítás fogalmát — az ebben vétkezőket szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás keretében kívánja büntetni.

K L Gr.

Á szolnoki Városi Tanács ülésén

(Folytatás az 1. oldalról.)

műszeriparának helyzetét elemző jelentéssel, amely szerint az elmúlt öt esztendőben felgyorsult a mezőgazdasági fejlődés üteme. Kialakultak a legkedvezőbb gazdasági méreteit (három mezőgazdasági, egy halászati termelőszövetkezet és egy állami gazdaság biztosítja az alapanyagtermelés döntő hányadát, amelyet 7 ezer’ háztáji és kisegítő gazdaság termelése egészít ki). Termelésük növelését teljes egészében a termelékenység fokozásával érték el a nagyüzemek^ S míg 17 százalékkal csökkent a mezőgazda- sági dolgozók tábora, addig megduplázódott a szakmunkások és az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek száma. Többek között ez tette lehetővé, hogy a mezőgazdaságban meghonosodjék a korszerű üzem- és munkaszervezés, az. ágazati irányítási rendszer, hogy erősödött az anyagi műszaki bázis.

Az állattenyésztés és a növénytermelés fejlődésével és eredményeivel nem tartott azonban lépést a í eldolgozókapacitás növelése, (a cukorgyár- és a sütőipar a kivétel.)

„Ebben a közép- és hosz- szútávú programban olyan fejlesztési célkitűzések szerepelnek, amelyek megvalósításával a termelés és a feldolgozás közötti feszültség mérsékelhető, hosszabb távon pedig fel is oldható. Hiszen olyan bázissal rendelkezik ez a város és a megye is, amelyre lehet építeni” — mondta hozzászólásában többek között Bar- ta László. •

A megoldás megannyi módját sorakoztatják fel a közép- és hosszú távú tervben. A fejlődés alapvető meghatározójának a meglévő anyagi és műszaki bázis hatékonyabb, ésszerű kihasználását tartja a program, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt. Ez a feltétele a minőség javításának a gazdaságos termékszerkezet kialakításának. A terv szerint a kooperáció a szakosodás fejlesztésével az üzem- és munkaszervezés további javításával, a műszaki színvonal emelésével, a gazdasági és pénzügyi egyensúly további erősítésével lehet és kell elérni, hogy az átlagosnál nagyobb ütőmben a megye és az ország gazdaság- politikai céljaihoz igazodva fejlődjék a város mezőgazdasága és élelmiszeripara. A programban , különösen hangsúlyt kapott a- zöldség vetésterületének nevelése, a primőráruk folyamatos termelésének biztosítása.

Az állattenyésztésben a húsprogram maradéktalan megvalósítását és a tejtermelés fokozását tűzték ki célul. A nagyüzemi fejlesztések mellett fokozottabb gondot kívánnak fordítani a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására. Ezért kell javítani a termelésükhöz szükséges anyagok és eszközök választékát és színvonalát, szorgalmazni a szakcsoportok bővítését, növelni a felvásárlási helyek számát, a nagyüzemeken belül pedig megszervezni a háztáji üzemágat. Mindez csak néhány kiragadott példa abból a programból, amelyet tegnap a városi tanács testületé elfogadott, és a határozat rangjára emelt