Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

Ara 80 fitté# VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l XXVII. cvf. 129. sz. 1976. június 2., szerda Bányákká! felér S vájcban nem szégyellik, lakásonként és házanként, külön csomagba összegyűjteni a papírhulladékot, kü­lön az üveget, a kiürült műanyag palackokat, tar­tályokat és nem restellik a hónap bizonyos napjain az így szétválogatott holmit kirakni a járdaszegélyre, ahonnan a hulladékgyűjtő vállalat elhordhatja. Senki sem sajnálja a csöppnyi ügyeimet a háztartásokban: nem dobálják egy edénybe a különféle anyagokat, mert mindenki tudja, hogy ezzel tekintélyes megtakarításokhoz segítik a nemzetgazdasá­got. Pedig Svájc gazdag ország, közismerten magas életszín­vonallal. Az effajta figyelmességet, a háztartási hulladék szétválo­gatását keletkezésének pillanatában az NDK-ban is termé­szetes állampolgári teendőnek tartják a legtöbb településen, igyekezve külön gyűjteni a papírt, az üveget, a műanyagot. Ezzel igen megkönnyítik — és olcsóbbá teszik — a köztisz­tasági és a hulladékgyűjtő vállalatok értékmentő munkáját. Számos más országban is jpolgárjogot nyert már ez a szo­kás, xagy — különösen az utóbbi években — gyorsan terjed. Hazánknál tehát tehetősebb országokban is. A cél, a nyers­anyag' megmentése az enyészettől és a lehető legtöbb anyag visszavezetése a természetes körforgásba, hogy amit csak le­het, újra és újra — ahogyan a szakemberek mondják: má­sodnyersanyagként — felhasználhassa az ipar, a lakosság. Bárki beláthatja, hogy mennél több nyersanyagot sikerül újból felhasználni regenerálni, annál kisebb tempóban fogy majd a világ nyersanyagkészlete, noha a fogyasztás gyorsan bővülj A töméntelen és rohamosan szaporodó hulladékhe­gyektől is így lehet a leghasznosabban megszabadulni. Ha­zánkban az egy lakosra jutó hulladék mennyisége 200 kg. és évente 4—6 kg-al növekszik. Az új anyagok természetéből következően azonban a súlynál a hulladék térfogata gyor­sabban emelkedik, 8—10 év alatt az évenként megmozgatott szemét mennyisége 3 milliárd köbméterről 6 milliárd köb- rhéterre „tágult”. Ez a „hulladék-lánchegység” telis-tele van papírral, üveggel, műanyaggal, textíliával, fával, fémmel. Évente 100 ezer tonna műanyagot importál az ország és a behozott kőolaj és földgáz tekintélyes részéből is műanyag készül: csomagolóanyag, burkolat, palack, tartály. Számotte­vő importot takaríthatna meg a népgazdaság, ha a szemét­nek vált hulladékból „visszabányászhatnánk” az évenként elfogyasztott műanyagoknak akárcsak az egyharmadát is. (Gondosabb összegyűjtéssel és a regeneráló ipari háttér ki­alakításával az egyszer más feldolgozott műanyag alapanyag­nak a fele is visszamenthető lenne.) Becslések szerint a ma kibocsátott papírmennyiség 35—40 százaléka a hulladékból visszafordítható a papírgyártásba és újra felhasználható. Jelenleg a papírgyárak a kibocsátott késztermék 20—25 százalékát kapják vissza a lakossági és a termelő fogyasztásból. Mindez egyértelműen kifizetődőnek mutatja a hulladék összegyűjtésének és elkülönöítésének az eddiginél hatásosabb megszervezését. Különösen, ha ebben az állampolgárok is jobban segítenek majd. Az állampolgár azonban — végüb is — szabadon dönt­het: segít-e vagy sem, ha az elkülönített hulladékgyűjtést a köztisztasági vállalatok megszerveznék. (Az ehhez szükséges technikát is előteremtve.) A többségi alighanem minden to­vábbi nélkül segítene, hiszen apró, hamarosan rutinná váló figyelmességre lenne csak szükség, nem ebbe, a másik lá­dába. vödörbe dobom ezt, vagy amazt a hulladékot. A vál­lalatoknak és a termelőszövetkezeteknek viszont közvetlen anyagi érdekük rejlik abban, mennyire segítik az értékes hulladékok útját egyengetni. I smeretes például, hogy az acéltermeléshez már eleve jelentős mennyiségű vas és acélhulladékot is fel­használnak. Nos, a hazai acéltermelésnek körülbelül á fele hulladékból származik. Csakhogy Svájcban, Olaszor­szágban, Lengyelországban 60—65 százaléka, az NDK-ban 75, Dániában a 80—85 százaléka. Az NDK és Dánia ezáltal jelentős vasérc-behozataltól mentesül. Hasonló, és ennél na- gjmbb megtakarításokat érhetnének el a vállalatok a színes­fémek visszanyeréséveL A különféle anyagok világpiaci árait — és a KGST-n belüli új árat tekintve — jelentős deviza-v megtakarításhoz segítené ez az országot, s alighanem itt kez­dődik az igazi, tartalmas és egyértelműen népgazdasági szemléletű anyagtakarékossóg. G. F. MA: Üzletről, üzletre — Jászberényben Körkép a város kereskedelmének helyzetéről és az áruellátásról . 3. oldal A szerkesztőség postájából Jogszabály szerint Az első fizetés Szakmunkástanulók beszélnek terveikről 4. oldal A tv képernyője előtt Mit súgott a ló Annuskának? Tárcanovella 5. oldal ____________________________i A 750 kilovoltos távvezetékről tárgyalnak A Nehézipari Miniszté­riumban tegnap Szili Gáza nehézipari miniszterhelyettes megnyitotta az Albertirsa e.i Vinyica közötti 750 kilovol­tos távvezeték építésében ér­dekelt szocialista országok teljhatalmú megbízottainak 3. ülését. A négynapos bu­dapesti ülésszakon felmérik az előkészítésben és az, épí­tésben eddig végzett munká­kat. és meghatározzák a leg­közelebbi tennivalókat. Ma­gyarország. Csehszlovákia. Lengyelország és az NDK képviselőjének beszámolója alapján áttekintik a 750 ki­lovoltosról leágazó 400 kilo­voltos távvezetékek létesíté­sének előkészületeit, amelynek célja, hogy egymással össze­hangoltan épüljenek és egy­szerre kapcsolódjanak be a villamosenergia szállításába. Tárgyalnak a vezetéképítés­hez szükséges anyagok, be­rendezések beszerzéséről, egyeztetik a villamosénergia- tranzit költségkompenzálásá­ra, az üzemvitelre kidolgo­zott javaslatokat, terveket. A nap híreiből Vízgazdálkodási KGST-szeminárium Vízgazdálkodási KGST- szeminárium. kezdődött teg­nap Balatonmáríafürdőn. A tiszavölgyi országok és a Lengyel Népköztársaság víz­ügyi szakemberei az ötnapos szemináriumon megvitatják a tiszavölgyi vízminőség elő­rejelzésének és adatcseréjé­nek fejlesztési feladatait az országok képviselői beszá­molnak a felszíni vizeket re-* szélyeztető, rendkívüli szeny- nyezödések elhárításának módszereiről és eredményei­ről. A szeminárium résztve­vői megtekintik a Zala folyó és a somogyfajszi tározón szervezett vízkár-elhárítási gyakorlatot. Búzabemutató Szegeden A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet szegedi telepén tegnap három napos búzabe­mutató kezdődött. Az ország minden részéből meghívott szakembereknek a tudomá­nyos kutatók bemutatták többek között a Jövő búzáik Megtekintették a szakem­berek a köztermesztésben lé­vő fajtákkal folytatott agro­technikai kísérleteket is. Árhivatali vezetők értekezlete Tegnap megkezdődött Bu­dapesten a KGST-országok árhivatali vezetőinek érte­kezlete. A tanácskozáson megtárgyalják a tagállamok belföldi termelői árszerkeze­tének általános vonásait, vé­leményt cserélnek a termelői ármodellek egymáshoz való közelítésének módjairól és az ezekkel kapcsolatos felada­tokról. Három év munkáját értékelték Tegnap a Természetvédel­mi Hivatal szakemberei jár­ták végig az 52.000 hektáros hortobágyi nemzeti pactoti értékelték a három esztendő alatt végzett munkát. Az alapításkor úgy szab­ták meg a célt: nem a régi, ősi pusztát, kell visszaállíta­ni, hanem a mostanit meg­őrizni az utókor számára. En­nek érdekében fejlesztési és rekonstrukciós programok készültek a csárdákra, a kultúrtörténeti emlékekre. A Medgves csárdát a 33-as út mentén már teljesen rendbe- hozlák, helyreállították a Hortobágyi csárda előtti kör­színt, amely a nemzeti park állandó kiállítási helye lesz. A védelem alá vont puszta madárvilága néhány esztendő alatt jelentősen gyarapodott. A baráti társaságok vezetőinek tanácskozása A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége nemzetközi tónácsJco£ft*i rendezett Á Patyolat öt éve Komplex szalonok — Több helyen lesz bérfehérnemű Háztól-házig — Munkaruhák két hétre Alapos tájékozódás után készítette el középtávú ter­vét a szolnoki Patyolat Vál­lalat. Megvalósításához a központi szolgáltatásfejlesz­tési 'alapból 22 millió forint áll rendelkezésre az évtized végéig. Az idén márciusban kezd­te meg a munkát a köz­ponti üzem fehérnemű rész­legében az új német mán­gorlósor, amelynek műsza­konkénti teljesítménye — a régi cseh kalanderrel és a préscsoporttal együtt —már csaknem eléri a 25 mázsát Ehhez a kapacitáshoz pilla­natnyilag a mosodának kell „felnőnie”: az új mosógépek hamarosan megérkeznek és még az idén helyükre kerül­nek. így befejeződik a fe­hérnemű részleg teljes re­konstrukciója. A vállalat szalonosítási programja különösen a terv­időszak első évében „feszí­tett”: már áprilisban fogad­ta a lakosságot Szolnokon a Ságvári körúti mosószalon. A Pelikán Szállóban pedig már a közeljövőben megnyí­lik a fodrász-szalon. A vál­lalat törekvése, hogy a me­gyét szinte teljesen behálóz­za átvevőhelyeivel és sza­lonjaival- Ennek bizonyíté­ka, hogy néhány éven belül komplex szalon lesz Mező­túron, Tiszafüreden és Jász­berényben, és még az idén megnyílik Kisújszálláson a mosó-. Karcagon pedig a vegytisztító szalon. A török­szentmiklósi komplex szalon megnyitását különböző gon­dolt aitaualyozza.., oe re­mélhetőleg ezek hamarosan megoldódnak. Szolnokon, a nemrég átadott magasház földszintjén, vegytisztító sza­lont rendez lje a vállalat, ezenkívül 3—4 új átvevőüz­letet is nyitnak a város kü­lönböző pontjain. A program eredménye, hosv 1980-ban — a jelenlegi 0,8 kilogrammról — már 1,73 kilógrammra emelkedik az egy év alatt egy lakosnak mosott ruhák súlya. De mind­ezzel még nem elégedhet meg a vállalat, hiszen a kül­földi országok többségében sz az átlag már 6—7 kiló- gramm körül van. Vegytisz- tításban a tavalyi, megyei ellátási szint, csak 0,31 kiló­gramm volt, 1980-ra várha­tóan ez is magasabb lesz, meghaladja a 0,60 kilogram­mot. Négyéves az idén — a mél­tán népszerűvé vált — bér­fehérnemű szolgáltatás, ame­lyet eddig Szolnokon. Török-' szentmiklóson, Kisújszállá­son és Karcagon vezettek be és mintegy 18 ezren élvez­ték előnyeit. Hamarosan azonban már 30 ezres törzs- közönsége lesz, ha Tűrkeve, Szajol és Martfű mellé — ahol az idén vezették be a fehérnemű szolgáltatást — bekapcsolód'k Mezőtúr és Jászberény is. Eddig vagy felelősség nélkül, vagy egyáltalán nem is vállalt a Patyolat bőr és szőrme tisztítást. A megye­székhelyen a közeljövőben speciális szalon nyílik, amely megoldja ezeket a gondokat is. Már több biztató kísérlet történt a vállalat részéről padlószőnyeg és kárpitozott garnitúra tisztítására. Ez teljesen új szolgáltatás lenne, amelynek során a vállalat szakemberei telefonhívásra — természetesen — házhoz mennének és ott végeznék el az igényelt munkát. Az idei év második felében szeretnék bevezetni a „ház­tól-házig” szolgáltatást, amikor is — szintén telefon- hívásra — gépkocsin szállí­tanák el a megrendelőtől a tisztításra, a mosásra, vagy a festésre váró ruhákat, ame­lyeket a szükséges műveletek elvégzése után vissza is szál­lítanának. Mindkét terv meg­valósítása csupán a telefon­tól függ: a vállalat központ­ja jelenleg mindössze egy városi telefonvonallal ren­delkezik. Hazánk egyetlen települé­sén sem adnak még munka­ruhát bérbe. — Szolnokon tervezik a bevezetését: a Patyolat által megvásárolt és rendszeresen tisztított ru­hát a vállalatok, üzemek dolgozói csak bérelnék és kéthetente tiszta munkaru­hát kapnának. Ezzel több évre nőne a ruhák kihordási ideje, mert a Patyolat űj. anyagkímélő tisztítási módot alkalmazna. — gajdos — Három napig Szolnokon A statiszlikatirtésieti szakcsoport XIV. vánderiilése Tizennegyedik alkalommal tartja vándorülését — a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya és a Magyar Közgazdasági Tár­saság Szolnok megyei Szer­vezetének rendezésében — az MKT statisztikatörténeti szakcsoportja. A mintegy öt­ven szakember háromna­pos tudományos tanácskozá­sának a szolnoki Városi Ta­nács ad otthont. A megnyi­tóülés tegnap volt, amelyen Moszkvában a szocialista or­szágok szovjet baráti társa­ságainak vezetői részvételé­vel. Az értekezleten a bará­ti társaságok főtitkárai a ha­tékonyabb együttműködés érdekében egyeztették tervei­ket. Munkájuk során nagy fi­gyelmet szenteltek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom közelgő 60. évfordulójá­nak, a jubileum méltó meg­ünneplése előkészítésének. A nemzetközi tanácskozáson a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saságot Nagy Mária főtitkár képviselte. Egy mondatban — CeUdömölk központjá­ban új szobrot állítottak fel, Csikai Márta szobrászművész Pihenők című kétalakos kom­pozícióját. — A Nemzeti Színház tár­sulata tegnap ötvenedszer játszotta Németh László drámáját, a VII. Gergelyt, félszázadszor is — táblás hozni, _ J.­dr. Soós István, a Szolnok megyei Tanács V. B. álta­lános elnökhelyettese. az MKT megyei szervezetének alelnöke üdvözölte a meg­jelent vendégeket. — örülünk annak, hogy erre a vándorülésre éppen Szolnokon kerül sor — mon­dotta köszöntője elején. — A városunk tavaly ünnepel­te fennállásának 900. évfor­dulóját. Ügy gondoljuk, hogy Szolnok dinamikus fejlődé­se. vendégszeretete méltó ke­retet ad ennek a tanácsko­zásnak. A vándorülés kö­zépponti témája a mezőgaz­dasági népesség múltjának statisztikai vizsgálata lesz. Tehát olyan kérdésekkel fog­lalkozunk, amelyek megyén­ket is közelről érintik. Dr. Soós István után dr. Fügedi Erik kandidátus, a szakcsoport idei elnöke kö­szöntötte a vándorülés szak­embereit. Hangsúlyozta, hogy ez a háromnapos rendezvény elősegíti az önismeretet, hi­szen a múlt részletes isme­rete nélkül nem lehet jó munkát — főleg statisztika- történeti munkát — végezni. Kiemelte, hogy a megye éle­tében napjainkban is nagy szerepet játszik a mezőgaz­daság. ezért az ülés prog­ramját is ennek megfelelően állították össze. Az üdvözlő szavakat há­rom előadás követte. Dr. Ka­posvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója vázolta a megye törökhódoltság utáni helyze­tét. Ezután dr. Lukács Pál, •a KSH Szolnok megyei Igaz­gatóságának igazgatója, az MKT megyei szervezetének titkára beszélt a megye fel- szabadulás utáni gazdasági életéről. A földművelés esz­közeinek elterjedése Szolnok megyében címmel dr. Szabó László, a Damjanich János Múzeum tudományos mun­katársa tartott előadást A délelőtti munkaülésen, amelyen dr. Szabady Egon, a demográfiai tudományok doktora, a KSH elnökhelyet­tese elnökölt, három előadás hangzott el. A délutáni prog­ram filmvetítéssel folytató­dott. A vendégek megnézték a Szolnokról, „Képek egy város életéből” címmel ké­szült filmet. A délutáni munkaülésen két újabb hoz­zászólást hallgattak meg a szakemberek. Befejeződtek a szavjet—Fűlőp-szigeteki tárgyalásik (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A t OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom