Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-11 / 137. szám
1976. június 11. SZOLNOK. MEGYEI NÉPLAP 3 A húsprogram részeként Új takariflányánisíts helyek Tibii táptakaraáey a nagyüzemeknek Évenként 70 ezer tonna takarmány adnak el a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat boltjaiban, bizományosaik értékesítő helyein, valamint közvetlen szállítás útján. A 70 ezer tonna takarmány 200 ezer sertés felneveléséhez, hizlalásához elegendő. Nyolc évvel ezelőtt — 1968-ban — gondoltak először a kisállattartókra, a háztáji gazdaságok állatállományának ellátására. A kezdeményezés sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két év múlva már jelentős helyet foglalt el termelési tervükben a keveréktakarmány előállítása. Jelenleg 172 értékesítő helyre szállítanak keverék- és szemes takarmányt. Az utóbbi egy-két hónapban főleg külterületeken, peremkerületekben nyitottak takarmány árusító helyet, így Tiszaugon, Jánoshidán, Jászból dogházán, Török- szemtmiklóson és Szolnok külső körzetében három, helyen. Sokat segítenek a termelő- szövetkezetek is. A karcagi Május 1. Tsz például tíz takarmányüzletet tart fenn, így támogatják a tagok háztáji állattenyésztését. Az érék esi bős mellett nagy szerepe van a vállalat „árszabályozó” tevékenységének. Egyensúlyban tartja a takarmányárakat, „letöri” az alkalmi, piaci drágaságot. Főleg gyenge termés után jelentős ez az árszabályozó szerep. Évről évre nő a keverék- taknmány iránti igény. A szemes terménynél lényegesen jobb, tartalmasabb ál- lateleség azonban csak akkor kamatoztatja előnyös tulajdonságait, ha a tenyésztők az állat fajtáját és korát is figyelembe veszik, és az előírásokat betartják. A Gabonaforgalmi Vállalat egyébként sokszorosított röplapokon, plakátokon ad tanácsokat a leeveréktakarmányok felliasználásához. Baromfi- és sertéstápok sorát állítják elő: a baromfi indító-, a nevelő, a broyler- és a tojótáp mellett koca-, malac-, süldő-, hízósertés- és házátji sertéstápot szállítanak az üzletekbe, a gazdaságokhoz. Az elmúlt évben gyakorlatilag kielégítették a vásárlók igényeit, legfeljebb néha kellett egyik-máik tápra egy-két napot várhi, főleg szállítási gondok miatt. A korpa viszont gyakran hiánycikk, folyamatosan nem is tudják biztosítani. Az értékesíthető mennyiséget megszabja az őrlés, azonkívül a kereslet is szélsőséges. Az év első felében jóval több korpa kel el, mint a második félévbep. He- lyetíesítőként azonban kínálnak liszt takarmányokat. Keveréktakarmányból a továbbiakra is teljeskörű ellátást, a mindenkori igény , kielégítését ígérik. Szemes takarmányt természetesen — a terméseredménytől függően — kiegészítésként szintén árusítanak. Fokozzák a nagyüzemek részére a speciális tápok gyártását. Bővítik a bolti hálózatot, főleg a még ellátatlan területeken. Egy hónappal ezelőtt írták alá az Állatíorgalmi Vállalattal kötött, egymás munkáját és igényeit kiegészítő szerződést, amely az ellátás biztosításán túl többek között a már említett ár- szabályozó tevékenységet is tartalmazza. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szocialista brigádjainak — főként a keveréktakarmányt előállítók és a szállítás — rakodást végzők ,— vállalásaiban fő hangsúlyt kapott a kisállat- tartók segítése. Fokozott minőségi munkával, pontos szállítással sokat segítenek a húsprogram megvalósításában. T. S*. KBefejeződött a VII. országos úttörő-találkozó Tegnap befejeződött a VII. országos úttörő-találkozó, a magyar úttörők jubileumi ünnepségsoi'ozata. A budapesti kisdobosok, úttörők és a megyék küldöttei — sokezer pajtás — közel egy hétig Budapesten ünnepelték az Űttörőszövetség 20. születésnapját: jubileumi úttörőszemlén, honvédelmi játékokon, dalos, zenés bemutatókon, játék- és sport- párádén, vidám juniálison vettek részt. Találkoztak a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőivel, szocialista brigádokkal, az úttörő- mozgalom veteránjaival. Tegnap délelőtt a Dózsa György úti Felvonulási téren ünnepélyesen levonták a találkozó zászlaját. A budapesti vendéglátó kerületek pajtásai elbúcsúztak a testvérmegyék küldötteitől. A pályaudvarokon a következő „hétköznapi” úttörő év „Együtt, egymásért” jelszavával köszöntek el. Rövid időre, hiszen nemsokára újra találkoznak a nyári úttörőfesztiválokon. az olimpián, szaktáborokban, Csillebércen, Zánkán, a balatoni úttörővárosban. Eredményes akció Tüzelő kedvezménnyel A tüzelőkereskedelem hagyományos kedvezményes fűtőanyagvására — mint ismeretes — április elejétől tart. Azóta a kormány anyagi támogatásávál hazai szeneket és briketteket mázsánként 10, illetve 15 forinttal olcsóbban árusítanak, addig, amíg az országosan meghatározott 1 millió 70 ezer tonnás készlet tart. A Belkereskedelmi Minisztérium/ összesítése szerint az akció két hónapjá- bán csaknem 700 ezer tonna tüzelő — 430 ezer tonna szén és több mint 260 ezer tonna brikett — fogyott eL Kedvező kép A „kevi Julis” utáni korszak I közlekedést vizsgálta a túrkevei NEB Bizony, nem ment simán, minden gond nélkül a „kevi Julis” nyugdíjazása. Volt; aki úgy fogalmazott a vasút megszűnésekor: „Közöttünk és a világ’ között ez volt a köldökzsinór. Most elvágták.” Mindenki aggódott, sajnálta a vonatot Vajon hogyan lesz ezután? A túrkevei népi ellenőrök is . szükségesnek tartották megvizsgálni, hogy mennyire sikerült zökkenőmentesen megoldani a vasúti személyes teherszállításról a közúti közlekedésre való áttérést. Az történt ugyanis, hogy 1975. augusztus 31-én megszűnt a Tűikévé—Mezőtúr közötti vasúti forgalom, s azóta minden a közúton bonyolódik. Azon a közúton, amely nagvon rossz állapotban van, (éreztük mi is!) és rohamosan • romlik. A NEB jelentése ezek megállapítása mellett azonban azt a jó hírt is tartalmazza, miszerint a mezőtúr—kisújszá.láisi összekötő utak korszerűsítése szerepel a KPM idei és jövő évi terveiben. Korszerűsítik, illetve 4-ről 6 méterre szélesítik a Túrkeve és Kuncsorba közötti utat, a munkálatokat még az idén elkezdik. A városi úthálózat rendben tartására a túrkevei Városi Tanácsnak 15 millió forint áll rendeklezé- sére ebben az ötéves tervben. összességében azonban a NEB kedvező képet kapott a közúti közlekedésre való áttérésről, mint megállaoít- ja: zökkenőmentes volt. Ennek látszólag ellentmond az a tény, hogy a túrkevei tanácselnöknél a közlekedésnek külön „irodalma” van: panaszok, panaszok . . . Ezek azonban a hanyagságokra, a nemtörődöm magatartásra reagáló bejelentések: egyedi esetek, amelyeket a Volán egykettőre orvosolt. Az bizonyos, hogy a túrkeveiek személyszállítása jól meg van szervezve, már csak finomítani kelL Ezeknek a finomításoknak a lajstromát tartalmazza egyebek között a NEB jelentése, valamint azok a levelek, melyeket az illetékes vállalatoknak küldtek. így remélhető, hogy a legközelebbi menetrend igazítások után a mostani kisebb panaszkák is megszűnnek. Mert — valljuk be — most még akadnak problémák. s ezt száz kérdőív is tanúsíthatja. A NEB. ugyanis vizsgált témájával kapcsolatban ennyi túrkevei lakost kérdezett meg. Mutatóban egy vélemény, Pele József tanácsi dolgozóé,: „A kórházi járatok esetenként elképesztően zsúfoltak. A kalauz nélküli járatok gyakran külön bosszúságot okoznak az utazóknak, nemhogy csökkent volna a menetidő, de kitolódott. Sokszor olyan érzésem van, hogy olyan autóbuszokat kap a város, amelyeket már mindenhol kiselejteztek.” Nehéz lehetett a kérdőívekből kiszűrni a valóban közérdekű mondandókat, hiszen a sóik-sok egyéni . óhaj mellett harcias követelések is akadtak — teljesíthetetlenek. E gondos szürőmunka eredményeként kimaradt a jelentésből az a követelés is, hogy az új autóbusz-pályaudvar a város központjában csak egy megálló legyen, vagyis szűnjön meg, mert „zajártalom. légszennyezés, stb.” Ilyen ötletszerű várospolitikát azonban igazán nem kívánhatnak a helyi szervektől, hiszen abszurd dolog lenne egy frissen átadott létesítményt megszüntetni divatos fogalmakra apellálva. A kéretlen várospolitikusok az új autóbusz-pályaudvart a volt vasútállomásnál képzelték eL Ott azonban más lesz. Az állomás raktárhelyiségét átveszik a MÁV-tól, mivel a darabáru- szállítással kapcsolatban több panasz is elhangzott a késedelmes szállítások miatt. S e panaszok megszüntetésének záloga az a bizonyos raktár. Márpedig a valós problémák orvoslása fontosabb, mint képtelen álmok kergetése. Még jó. hogy ez utóbbiak útjába állt a NEB. így majd senki sem sírja vissza „kevi Julist”, a vonatot — körmendi — A FÖLD ÉS MINŐSÉGE A MÜTRÁGY A-felhasználásban bekövetkezett jelentős változás nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság — ,különösen a búza- és a kukorica-termesztésben — évről-évre nagy mértékben növelhette termésátlagait miközben az ágazatból a munkaerő számottevő kiáramlása folytatódott A fejlődés szakadatlanul új feladatokat állít a szakemberek elé: a földek jó termőképessége megköveteli a nagymennyiségű műtrágya felhasználását, csakhogy a műtrágya nem válogat — élteti a gyomot, a gazt, a gombákat, a kártékony növényeket, s általuk a rovarokat is. A jó, hatásos tápszerektől ezek „hozama” is ugrásszerűen növekszik a műtrágyafelhasználás egy adott színvonalán túl. Hazánk ezt a kritikus mértéket a 70-es évek közepére érte eL A fejlett mezőgazdaságban, szerte a világon, végbement ez a folyamat. A nemzetközi tapasztalatok szerint már az is ismert, hogy a hektáronkénti 350— 400 kg-os (hatóanyagban számolt) műtrágyafogyasztás felett — általában 60 kg műtrágyához 40 kg növényvédőszert is felhasználnak azért, hogy a nagymérvű tápszeradagolás mellett mutatkozó gyomosodás ne vezethessen a fajlagos termés- eredmények csökkenéséhez vagy stagnálásához. A hazai vegyipar a IV. ötéves tervidőszakban megkezdte a felkészülést a mezőgazdaság fejlődésével óhatatlan együttjáró, egyre növekvő növényvédőszer.-ke- reslet kiszolgálására. 1971— 1974 között mintegy három és félszeresére emelkedett a hazai növényvédőszer-ter- meiés. Jónéhán.v korszerű összetételű gyomirtót, ,csá- vázót. gombaölő-szert és talajfertőtlenítőt kezdett gyártani a magyar vegyipar. A hazai választék is alkalmas ma már arra, hogy az agro- nómusok a védőszerek variációjával 'is védekezhessenek a kártevő növények, rovarok immunitásának kialakulása ellen. A NÖVÉNYVÉDÖSZERIPAR fejlesztésére az utóbbi 5 évben csaknem 900 millió forintot költöttek, s ennek jelentős része vállalati forrásból származott. A következő öt évben — e termékcsoportban — újabb két és félszeres kapacitás-növelésre lesz szükség, hogy az igen gyorsan növekvő szükségletekkel valamelyest is lépést tarthasson az ipar és csökkenthesse a változatlanul magas importot. (Jelenleg a mezőgazdaság növényvédőszer szükségletének kétharmada import, jó része tökös). A következő 5 évben azonban már aligha lehet majd a fejlesztést olyan módon és viszonylag kevés pénzzel megoldani, mint eddig. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi 5—6 évben a gyárak többnyire meglevő kapacitásaikat állították át más termékek gyártásáról — nővén yvédőazer-termelésre. Ha gépet esetleg vásároltak is. építeniük nem kellett. 1980-ig azonban építeni is kell a további termelésnövelés érdekében. Ezért a tárca, mintegy 10 milliárd forintot irányzott elő ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Tízszeresét az előző 5 évben erre a célra fordított összesnek. A részleteiben még készülő magyar—szovjet agrokémiai egyezmény szilárd alapot ad a legkorszerűbb ma- gyar készítmények teljes gyártási folyamatának kiépítéséhez. Az egyezmény ugyanis több termék nagy- sorozatú gyártását teszi lehetővé, biztos piacra. A mai. évenkénti 4—600 tonnás mennyiségek az egyezményben szereplő készítményeknél — 4—5—8 ezer tonnára emelkedhetnek. Így hamarabb térülhet meg a beruházás, a fejlesztés, a kutatási ráfordítások. 'MINDEZ, a hazad tervekkel együtt, megteremti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság a következő években is gyors ütemben korszerűsödhessen és ne billenjen meg a nagyobb hozamokat biztosító vegyszerek egyensúlya a növénytermesztés technológiájában. G. F. Tisza II. védnökség! napok I „Kiváló védnökség” mozgalom eredményhirdetése Fiatal öntezömunkások versenye R Rába Európa egyik legnagyobb lüiéiiiűgyárts üzeme lesz Háromezerkétszázmillió forint beruházási és 200 millió forint forgóeszközhitei folyósításáról szóló szerződést írt alá tegnap Budapesten dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Horváth Ede, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója. Az óriási beruházási összeget a futóműgyártás fejlesztésére költik. Az újabb beruházással 1976—1980 között fokozatosan olyan mértékben nör vélik a futóműgyártási kapacitást, hogy 1980-ban — a tártálékalkatrészekkel együtt — mát kereken 100 000 futómű kerül le a szerelőszalagokról részben hazai igények kielégítésére, részben exportra. A tegnap felvett beruházási hitelt a, gyár saját erejéből 700 millió forinttal egészíti ki. Az utóbbi fel- használásával már meg is kezdték egy óriási. külön gyárnak is beillő, több üzemre tagozódó 67 000 négyzet- méteres óriáscsamok építését. A teljes beruházási ősz- szegnek egyébként csak kis részét — 15—16 százalékát — költik építkezésre, a többiből korszerű termelékeny célgépeket, gyártósorokat vásárolnak. Rövidesen meg is kötik az első gépvásárlási szerződéseket. A gépeket fokozatosan állítják termelésbe. A tervidőszak végére a győri Rába gyár Európa egyik legnagyobb futómű- gyártó üzeme lesz. 35 millióért Fűszerpsprikaszikkasztú Csongrád megyében a forráskúti Haladás Tsz kertészeti telepén 35 millió forintos beruházással 9000 négyzetméter alapterületű fűszerpaprika-szikkasztó épül. A három részből álló csővázas szín első 3000 négyzetméteres egységét már a jövő hónapban üzembe helyezik, hogy szükség esetén idei termésű kenyérgabonát száríthassanak benne. Az épület másodszori hasznosítására ősszel kerül sor. a fűszer- paprika betakarításának időszakában. Közismert, hogy a KISZ védnökséget vállalt a kiskörei vízlépcső öntözőrendszereinek építése, a víz hasznosítása, a tározó környékének üdülési, idegenforgalmi központtá való fejlesztése fölött. E védnökség jegyében június 12—13-án, szombaton és vasárnap „Tisza II. véd- nökségi napokat” rendeznek. Szombaton délelőtt tíz órakor a KÖTIVIZIG irodaházában Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei bizottságának első titkára nyitja meg a rendezvények sorát. Érdekes előadások hangzanak el az öntözés szerepéről; a beruházási és műszaki lehetőségekről; a védnökség idei feladatairól. Ekkor lesz az eredményhirdetése a XL pártkongresszus tiszteletére és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára hirdetett „Kiváló védnökség” mozgalom 1975— 76. évi szakaszának. Kiemelkedik a programok sorából a fiatal öntöző szak- és betanított munkásak szakmai és politikai versenye. Vasárnap az ifjú szak- és betanított munkások gyakorlati ismereteiket, rátermettségüket bizonyíthatják Kisújszálláson, a Tisza II. Tsz-ben, A verseny alatt az AGROTRÖSZT, a Szolnok megyei AGROKER Vállalat és a MEZÖGÉPTRÖSZT szekszárdi vállalata , bemutatja a fiataloknak a legkorszerűbb gépi áttelepítésü öntözőberendez éseke L lí CTárítá T**bb mint 4 millió forintos költséggel Bá- U| ötül Ilii. bolna típusú szárító-tisztító berendezést állít üzembe a kunhegyest Kunság Tsz. A szárító már a múlt évben próbaüzemeit, a magtisztító gépsoron pedig most végzik az utolsó szerelési munkákat a szakemberek. A 15 tonna ó-a kapacitású berendezést aratáskor már munkába I állítják
