Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

1976. június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Partmegbízatások, munkaszervezés, határidők Beszélgetés Eszenyi Kálmánnal, sz építőipari páribizoHság titkárával BSereesílsérBa Az Egyesült Izzó váci fényforrás és alkat­részgyárában percenként 40 fénycsövet állítanak elő. A folyamatos beruházás és műszaki fejlesztés eredményeként, 1980- ra a percenkénti termelés, a tervek sze­rint eléri a 100 darabot. A világszerte is­mert fénycsöveket mintegy 60 országba ex­portálják Befejeződött a Stafisztikatcríéneti Szakcsoport vátidorifiSése MAXIMUM INGYEN Vázlat egy szocialista brigádról A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál lévő tizenöt pártalapszervezefoen mintegy négyszáz kommunista dolgozik. Ezekben az alapszervezetskben is a tagság döntő többsége már részt vett a párttagsági könyvek cseréjét meg­előző elvtársi eszmecserén. Milyen kérdések foglalkoztatják leginkább az építőipar kommunistáit? Hogyan értékelik saját párt- és gazdasági munkájukat? Milyen újabb feladatokat akarnak végrehaj tanú ? Lényegében ezekről a kérdésekről be­szélgettünk — elemezve a tagkönyvcserét megelőző beszél­getéseken elhangzottakat — Eszenyi Kálmánnal, az üzemi pártbizottság titkárávaL — A beszélgetések eddigi tapasztalatairól már tárgyal­tunk végrehajfóbizottsági ülésen sőt, napirenden szere­pelt az alapszervezeti titká­rok megbeszélésén is. Annyit elöljárójában elmondhatok: az eszmecserék az elkészített ütemterv szerint, mindenütt őszinte, elvtársi légkörben folynak. A tizenhét beszélge­tő csoportunk eddig a párt­tagok több mint nyolcvan százalékával váltott szót. A nyílt beszéd, a kritikusság és önkritikusig, jellemzi az eszmecseréket. És méginkább egy további, nagyobb mérté­kű termiakarás a feladatok végrehajtására. Ezt mutatja, hogy a beszélgetéseken nem egy kommunista újabb meg­bízatást kért. — Itt Önöknél, a párttag­ság hány százalékának van állandó pártmegbízatása, és hogyan tesznek azoknak ele­get? — Pontosan nyolcvankét százalékának. Többen állami, társadalmi, vagy tömegszer­vezetekben töltenek be vá­lasztott funkciót. Mások az alapszervezetek vezetőségei­től, vagy a pártcsoporttól ka­pott feladatoknak igyekeznek eleget tenni. Természetesen a végzett munkák között van­nak színvonalbeli különbsé­gek. De amióta minden év végén a beszámoló taggyűlé­seken a megbízatások teljesí­téséről is számot kell adni, azóta a kommunista kollektí­vák is jobban figyelemmel kísérik az egyes párttagok tevékenységét és segítik, hogy eleget tudjanak tenni önként vállalt kötelezettsé­güknek. _ A tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken az egyes párttagok a beszélgető csoportokkal együtt megvi­tatták: mi az, amit az illető jól oldott meg és mi az, amin még van javítanivaló. Ezért aztán teljes volt az egyetér­tés a további feladatokat il­letően. — Kérem szóljon ezekről, kicsit bővebben is. — Hangsúlyozom, hogy kommunistáink részéről egy­re inkább a nagyobb felelős­ségvállalás nyilvánul meg. ■ Ez érződik a munkahelyeken is. A különböző építkezésein­ken a dolgozók 8—9 százalé­ka párttag. Az a tapasztala­tunk, hogy az utóbbi időben nőtt a kommunisták tekinté­lye és ez mindenekelőtt an­nak köszönhető, hogy sokkal tájékozottabbak, mint mun­kás- társaik, bár ezen még mindig van javítanivaló. És az is a tekintélyük növeke­déséhez vezetett, hogy igye­keznek részt vállalni a gon­dok megoldásából. — A gazdasági feladatokra gondol? — Igen. Mondok erre pél­dát is, éppen az eddig meg­történt beszélgetések alapján. Tudjuk, hogy az építőipar­ban létszámnövelésre nem számíthatunk, a munkaerő- tartalékok kimerültek. Egy­re növekvő feladatainkat csak a meglévő munkáslét­számmal, de jobb tervezéssel, ésszerűsítésekkel, a korsze­rűbb technológiák bevezeté­sével. jobb munkaszervezés­sel oldhatjuk meg. Az üzem- és munkaszervezéssel foglal­kozó központi bizottsági ha­tározat végrehajtására ne­künk intézkedési tervünk van. amelyet igyekszünk kö­vetkezetesen végrehajtani. Kommunistáink mégis azt mondják: úgy látják, .hogy a munkaszervezésben még nagy tartalékaink vannak. Kimondták: a vezetés azért van, hogy a brigádok számá­ra teremtse meg a folyama­tos munka feltételeit. Nálunk nagy számban vannak olyan brigádok, amelyek hosszú évek óta részt vesznek a szo­cialista munkaversenyben. És ezek egyre hangosabban mondják: hogyan lehet "azt megengedni, hogy egy tizen- két-tizennégy tagú brigád tél napot álljon azért, mert va­lamit — anyagot, gépet, szál­lítóeszközt — valaki elfelej­tett megrendelni. Szóvá tet­ték azt is, hogy a vezetők, köztük a középvezetők is' in­tézkedéseikben legyenek ha­tározottak és következetesek. Az nem segíti elő a munka­fegyelem betartását, ha vala­ki elnéző. És itt kell megem­líteni, amit ugyancsak sok kommüri ista tesz szóvá: a munka szerinti bérezést. Az építőiparban az utalványo­zásnál elég sok a „homok'’. Amikor nem tudnak az em­bereknek folyamatos munkát biztosítani, de azt mondja nekik a munkahelyi vezető­jük, hallgassatok, a béretek meglesz. Érdekes módon meg is van, csak éppen munka nincs mögötte. Tehát min­denki annyi bért kapjon, amennyit a munkája után megérdemel. Ha fegyelme­zett, eredményes munkát akarunk az építkezéseinken, akkor ezt meg kell tenni, még akkor is, ha . kezdetben konfliktus keletkezik a cso­port- és a munkahelyi veze­tő között. — Az emberben önkénte­lenül is felötlik a kérdés ezek után: a termelési tanácskozá­sokon ezekről eddig nem volt szó? — De igen. Nem véletle­nül mondták párttagjaink, hogy figyeljünk jobban oda az üzemi demokrácia érvé­nyesülésére. Nem egyszer ugyanis azt tapasztalják, hogy az olyan kérdések, ame­Hagy értékű felesleges készlet Hétfőtől újabb INTERKER börze tömll a várt eső A mezőgazdászok nagyon várták a májusi esőket, már csak azárt is. mert "idén el­maradt a téli csapadék jóré­sze, és a természetnek ala­pos „nedvesságadóssága” volt az év első három hónapjában is. Májusban a mezőgazdá­szok reményei csak részben váltak valóra. Ezt nemcsak á felszíni csapadékmérések bi­zonyítják, hanem a mélyebb rétegek nedvesség-tartalmá­nak alakulása is. Májusban hazánkban 50 milliméter kö­rül van az átlagos csapadék­mennyiség, idén ennél va­lamivel kevesebb nedvesség- utánpótlást kapott a talaj.' De nem is ez okozza a gondol, hanem a csapadék igen sze­szélyes eloszlása; 15—110 milliméter között váltakozik a májusban mért esők menj’- nyisége. Mostohán bánt az idei ta­vaszon a természet a Tiszán­túlon Tűrkeve—Szarvas— Karcag térségével, itt esett a legkevesebb eső. A június első napjaiban hullott csapadék sokat tör­lesztett a természet májusi adósságából, egyes vidékeken helyreállt a normális helyzet a talaj vízháztartásában. Az igazgatónő^ váltig bi­zonygatta: fizetnek ők min­dent, csak vállalják az elő­adóterem berendezéseinek el­készítését. Vörös Ferenc, az ÉPSZER brigádvezetője legalább olyan meggyőző erővel ta­núsította, hogy azt se tud­ják, melyik megrendelésnek tegyenek eleget. — Forintért nem megy. maximum arra lehet számítani, hogy a bri­gád társadalmi munkában elkészíti a berendezést — mondotta. S ha már lúd, legyen kö­vér — ily módon használt anyagból, s emiatt kétszeres erőkifejtéssel, de ingyen gaz­dagodott egy előadóteremmel a szolnoki Ságvári körúti iskola. A Lenin szocialista brigádot azóta szocialista szerződéssel is megpecsételt erős szálak fűzik az intézet­hez. . Szívesen segítettek más is­koláknak is. Kezük nyomát őrzi a Varga Katalin Gim­názium előadóterme, a köz­gazdásági szakközépiskola balatoni üdülőié, s még jó Első alkalommal tartották Szolnokon a Magyar Közgaz­dasági Társaság Statisztika- történeti Szakcsoportjának országos tanácskozását. A XIV. vándorülést — mintegy 50 szakember részvételévé'. — három napig a szolnoki városi tanács nagytermében rendezték meg. Ez idő alatt 22 előadás hangzott el. köz­tük három Szolnok megyei szakember is szót kapbtc Dr. Kaposvári Gyula, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatójá a megye török hó­doltság utápi életéről be­szélt. Dr. Szabó’László, a Damjanich János Múzeum tudományos munkatársa a paraszti földművelés eszkö­zeinek elterjedéséről tartott érdekes előadást. A megye mai gazdasági életét dr. Lu­kács Pál, a KSH Szolnok me­gyei Igazgatóságának igazga­tója, az.MKT Szolnok megyei Szervezetének titkára vázol­ta. A tanácskozás résztvevői a második napon — azaz júni­us 2-án — ellátogattak a kis­körei vízlépcsőhöz is. A teg­napi nap munkaülése kora délelőtt kezdődött Először dr. Gsepinszky Andor, a KSH csoportvezetője tartott elő­náhány hely. A megyeszék­hely 900. jubileumára ki­lenc kommunista szombatot ajánlottak fel. Okleveleik már nem férnek a falon. Az oktatás társadalmi segítése tehát nem szólam, hanem tiszteletre méltó gyakorlat ebben a brigádban. — Az érdem a huszonhárom tagú brigádé — vallja Vörös Ferenc. — De ki vitatná, hogy a kezdeményezés, az összetartó erő, azért elsősor­ban az 6 javára írható. — S púk az indítékok? Vörös Ferenc gyorsan kész a válasszal: — Három tényező játszik szerepet, amellett, hogy min­dig szerettem az iskolát. Az első az, hogy a pártban kö­zösségi szellemben neveltek, a másik a harmonikus csa­ládi élet, mely sok minden­ben ösztönöz és segít, s vé­gül a munkahely, az a közeg, melyben dolgozom, s amely nélkül meddő volna sok erő­feszítésem. Vannak például olyan társadalmi munkák, amelyek egy részét géppel kell elvégezni. Ha az üzem­adást, majd a résztvevők Halkovics Lászlót, a NIM osztályvezetőjét hallgatták meg. A téma: A villamos energia statisztikai fejlődése a felszabadulás után. Dr. Má- dai Lajos, az OKI tudomá­nyos osztályvezetője az ipa- orsodás hatása vidéki váro­saink település-egészségügyi viszonyainak változásairól szólt A délelőtti második mun­kaülésen dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei Igazga­tóságának igazgatója elnö­költ. Ezen az ülésén a legére dekesebb előadást dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb ügyészség főosztályvezető ügyésze és dr. Halász Kálmán, a Leg­főbb Ügyészség csoportveze­tő ügyésze tartotta a cigány- bűnözésről. Elmondták, hogy Szolnok megye a 19 megye közül a hatodik helyen áll a ci gányb önözésben. A háromnapos ülés végén megválasztották a Statiszti- katörténeti Szakcsoport idei elnökét, dr. Hoóz Jánost a pécsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzorát A vándorülés résztvevői tegnap délután utaztak el Szolnok­ról, vezető nem volna megértő és segítőkész, ha nem hangol­nánk össze a tervfeladatokat a társadalmi munkával, mm tudnánk ilyen eredményeket elérni. Vörös Ferenc gyakori ven­dég az iskolákban. Tartott már ott pártnapot, s tagja a Ságvári úti általános isko­la csapatcanácsának is. — Az iskolában is ottho­nosan mozgó ipari szakem­ber miben látja az oktató­nevelő munka javításának lehetőségét? — Tízezreket érő szemlél­tető eszközök porosodnak né­hol a ládákbani Hozzáértés, vagy idő hiányában nem használják őket. Szerintem megérne, ha nyugdíjas szak­embereket alkalmaznának, akik előkészítenék az órák­ra a szemléltető eszközöket, mert így elmélyültebbé vál­na az oktatás. Mint ahogy azzá válik az ÉPSZER Lenin szocialista brigádja és a más kollektí­vák által kialakított előadó­termekkel is. & B. Az Országos Piackutató Intézet 80 nagyvállalat és 14 ipari szövetkezet részvételé­vel június 7—18. között ren­dezi az idei második INTER- ICER-börzét az Építők Szak- szervezetének székházéban. A kéthetes börzén több mint egymilliárd forint ' értékű, náluk felesleges készletet — köztük vaskohászati anyago­kat, gépeket és műszereket, alkatrészeket, szerszámokat, festékeket, vegyi- és mű­anyagokat — kínálnak a vál­lalatok, szövetkezetek. Az Országos Piackuta<ó Intézet tájékoztatója b°szá- frVi arról, hogy tíz éve szer­vezték meg a vállalatok ke­resletéről és kínálatáról tájé­koztató INTERKER-szolgála- tot, amely szakosított kiadvá­nyokban adott információ­kat. Egy évvel ezelőtt ren­dezték meg a felesleges kész­leteiket eladásra ajápló. s a beszerzési nehézségekkel küzdő gazdálkodási szervek első közvetlen találkozóját, a börzét, amelyen annak ide­jén a 200 milliós kínálatból 60 millió forint értékű ta­lált új gazdára. Az őszi ak­cióban már százmillió fo­rintos forgalmat bonyolítot­tak le. Iveket termelési tanácskozá­sokon a brigádok szóvá tesz­nek, megválaszolatlanok főá­radnak, gondjaikra, vélemé­nyeikre, javaslataikra nem mindig reagálnak azok, akik­nek kellene. Pártbizottsá­gunktól például külön kér­ték: a szakszervezettel együtt hassunk oda, hogy a' meglé­vő nagyteljesítményű gépe­inket — mint a betonpum­pák, a daruk — jobban hasz­náljuk ki. Előfordult, hogy egy autódaru szervezetlenség miatt olyan munkahelyre megy ki, ahol csak másnap, vagy harmadnap kezdhet dolgozni. Nos. ugye jogosan mondják kommunistáink: a munkaszervezésben még to­vábbi kihasználásra váró tar­talékok vannak. — Vajon nem azért került annyira előtérbe a gazdasági kérdésekkel foglalkozás az eszmecseréken, mert az épí­tőipar kommunistái is tud­ják: vállalatuk, ha néhány százalék híján is, de adós maradt az első negyedévi terve teljesítésével? — Bizonyára így van. Bár az idei kicsit keményebb tél valóban gátolt bennünket a munkában, de ahol jól télie­sítettek az építkezéseket, ott tudtak dolgozni. Azt hiszem ott a hiba, hogy egy kicsit megpihentünk a tavalyi ba­bérokon. Pedig az idén már több mint egymilliárd érté­ket kell építenünk és ez a feladat nagyon nagy. Éppen ezárt fokozott figyelmet for­dítunk arra, hogy mindenki megkapja az érdembem vá­laszt a beszélgetéseken tett javaslataira. véleményére, kérdéseire. És érdemben in­tézkedjünk, amiben kell. Kommunistáink úgy fogal­maznak : egyetértenek pár­tunk politikájával, a XL pártkongresszus határozatai­val, távlati céljainkkal, ép­pen ezért jobban, eredmé­nyesebben akarnak dolgozni. A párt, az állam mindent el­követ azért, hogy a munkás­ember egyre jobban éljen. A munkásnak ezért az a- köte­lessége. hogy mindig jobban és jobban dolgozzon. Mit je­lent ez nálunk? Mindenek­előtt az építési határidők szi­gorú betartását. Ezért kell megoldani azokat a gondokat, amikről az előbbiekben szól­tam. — És a pártéletben? — Az a legfőbb feladatunk, hogy azt az aktivitást, amely most a párttagok részéről megnyilvánul, megtartsuk. Pártbizottságunknak ezért még nagyobb figyelmet kell fordítania az alapszervezetek, a pártcsoportok, az egyes kommunisták tevékenységé­re. Arra, hogyan oldjuk meg az alapszervezetek irányítá­sát. Ezek az eszmecserék rendkívül nagy hatással van­nak az emberekre. Fokozó­dik bennük ezáltal is az az érzés: hogy személy szerint is felelősek közös feladataink végrehajtásáért. Márpedig ez azt jelenti, hogy ezen keresz­tül minden munkahelyünkön erősödik a párt szervező, el­lenőrző, irányító tevékenysé­ge. V. V. Eleswg&stasSfäsB« esz üj Täfträt Tegnap bemutatták a szak­embereknek az új Tátra 613- as típusú személygépkocsit. Az ezt követő sajtótájékoz­tatón a budapesti Sportszál­ló előtt Ludovit Priecel, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa, és a kooriv- niceiTátra gépkocsigyár kép­viselői elmondták hogy a Tátra világviszonylatban is a legrégibb hagyományokkal rendelkező autógyárak közé tartozik. 1897-ben készült el az első president gépkocsi. A mostani új típus szá­mos szerkezeti újdonsággal rendelkezik. Az új gépkocsi négyajtós, nyolchengeres, léghűtéses és 165 lóerős. Négyfokozatú sebességváltó­ja teljesen szinkronizált. «•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom