Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
1976. június 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pénzügyi zárszámadás Az MTI hírmagyarázója írja: Parlamenti gyakorlattá vált már, hogy az elmúlt esztendő pénzügyi zárszámadását az országgyűlés nyári ülésszaka elemzi. Az elmúlt napokban lezajlott országgyűlési bizottsági tanácskozások és a képviselőcsoportok megbeszélései arra utalnak, hogy ezúttal is zárszámadásról szóló jel^, tés kerül a plénum Az 1975-ös állami xöltség- vetés végrehajtása^^ tapasztalatait meg /itatta az országgyűlés' 'bizottsága. Az üléss'jrozaton több mint félszáz képviselő mondott vélerjg'nyt a kiadások, be- vél s!efc alalculwsáróL A/" viták élénksége nem utolsósorban annak köszönhető, tiogy bonyolult és nehéz világgazdasági helyzetben kellett gazdálkodnunk és a gondokkal eredményesen birkóztunk meg. A korábbinál nagyobb fel- fidatokat rótt minden ágazatra az 1975-ös népgazdasági terv, és az ágazatok a követelményeknek összességében megfeleltek. Elismeréssel állapították meg a bizottsági tagak, hogy' a gazdálkodás valamennyi ágazatában az év második felében a kedvező tendenciák kerültek túlsúlyba és azok megerősödtek. A lakosság bevételeinek és kiadásainak alakulása azt bizonyítja, hogy az életszínvonal javulása meghaladta a tervezet- tó, különösképpen a nagyüzemi munkásságé és^a SZfy. vetkezeti parasztsár'', • Krí_ '•kus szemmel^ y.emezték a bizottságok a tanácsok gazdálkodásának alakulását: pénzber^fh, jej£ kedvezőek voU'jfc ás a pénzeszközök c tudatos felhasználása rétén egyaránt javult az egészségügyi, a szociális, a kulturális, a kereskedelmi színvonal. Más-más megfogalmazásban ugyan, de minden bi- zqktsági ülésen elhangzott, hogy a kedvező gazdasági tendenciák további erősítése mellett határozott lépéseket kell tenni a negatív jelenségek leküzdésére. Nem lehetünk elégedettek például a munkaidő kihasználásával, és itt utalhatunk akár az ipari, akár az építési-közlekedési bizottság véleményére. Több képviselő nagyon határozottan felhívta a figyelmet a munka- és üzem- szervezésben meglevő további, szinte felbecsülhetetlen lehetőségekre, az építési és közlekedési bizottság mellett középponti témaként tárgyalta többek között az ipari, a kulturális, valamint a szociális és egészségügyi bizottság is a beruházások, felújítások előkészítését. E téren még sok a hiányosság, ám, hogv ebben is előbbre lehet lépni, elismeréssel nyugtázták a bizottságok az ésszerű takarékoskodás kézzel fogható eredményeit, ugyanakkor figyelmeztettek arra, • hogy a logikátlan, ■■ ,i i. i -. i szüBirtäffel«! takarékoskodás a fejlődést gátolhatja. A bizottsági és a képvi- »clöcsoporti viták alapján bizonyos, hogy még egy nagy fontosságú előterjesztés, a közfogyasztást szolgáló élelmiszerek előállítására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalira vonatkozó törvényjavaslat is a ház asztalára kerül. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el. hogy az élelmiszer-termelés mennyisége 1958 — a szocialista élelmiszeripari nagyüzemek létrejötte és átfogó jogszabályi rendezése —* óta szinte megkétszereződött. Számos új termék megjelenése bővítette a választékot. A termeléssel összhangban a lakosság fogyasztása is megnőtt, megváltozott a fogyasztásszerkezet is. A jelenlegi szabályozás már nem felel meg a követelményeknek, szükség van tehát egy kerettörvényre. Ugyancsak parlamenti gyakorlat, hogy az országgyűlés időnként beszámoltatja egy- egy ágazat vezetőit a végzett munkáról, az ágazat eredményeiről, gondjairól. Aligha van még egy terület, amely olyan szorosan kapcsolódik a gazdaságpolitikához, mint a munkaügy, a munkaerőgazdálkodás. Az elmúlt napok tanácskozássorozata és a már nyilvánosságra hozott napirendi javaslat alapján várható, hogy ezúttal ennek a területnek a vezetői adnak átfogó tájékoztatást. A kezdet jó Autószerviz Fegyverneken Április végén fogadta először a javításra szoruló gépkocsikat Eegyverneken, a 4-es főút mellett a helyi Vegyesipari Szövetkezet több mi nt 5 millió forintos költséggel épült új autószervize. A 22x40 méter alapterületű fesarnokban a hazánkban legnépszerűbb személygépkocsik — Zsiguli, Trabant, Skoda, Wartburg, Polski Fiat — és kisebb mértékben teherautók javítására készültek fel. A szerviz ..első lépései” nem voltak zökkenőmentesek. A szövetkezet minden igyekezete ellenére akadozott az alkatrészellátás. és a forgalom sem volt túlságosan nagy. Napjainkban azonban már népszerűségnek örvend a szerviz az autósok körében. Bizonyítja ezt, hogy a tervezett havi forgalmat júniusban várhatóan már csaknem elérik. Már több biztos partnerrel is rendelkeznek a fegy- vernekiek. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a kisújszállási GELKA és több ipari szövetkezet — a megkötött szerződések értelmében — ott javíttatja illetve készítteti elő műszaki vizsgára személy- és tehergépkocsijait. Érdemes ivóit Egy kiállítás visszhangja Jő ötlet volt megrendezni a közelmúltban Szolnokon a hiánycikk és helyiipari termékkiállítást. A bemutatón a Vidia Kereskedelmi Vállalat vonultatta fel ..hiánycikkeit” — termelőt keresve gyártásukra Békés és Szolnok megyében. A két megye helyi ipara ugyancsak képviselve volt a kiállításon: vevőt kerestek termékeikre. Már a nyitvatartás ideje alatt hiztató híreket lehetett hallani, több sikeres megállapodást kijöttek. Még az év második felében a boltokba kerül mintegy 750 ezer forint értékű olyan áru, amit eddig nem vásárolt meg a kereskedelem a helyi ipartól. így többek között a jászkiséri Zománcipari Sízövetkezet félnehéz fazekai, a túrkevei Vegyesipari Szövetkezet 25 centiméter átmérőjű eresz- csatornái, amelyek elsősorban a hétvégi házakra ajánlhatók. Ezenkívül a . túrke- veiek 600 horganyzott és horgany w. C.-tartályt is szállítanak a boltokba. A következő évre is megtörténtek már az üzletkötések. Ennek eredménye, hogy a jászkiséri Zománcipari Szövetkezet 3 ezer konyha- szék gyártását ígéri jövőre és a szövetkezet vállalta — szintén a hiánycikkek közül — a kályhaellenzők lté- j&itásét is. A jászapáti Vas-. és Műanyagipari Szövetkezet egy valutaigényes termék, a fehér bádogból készült su- tőformák gyártására vállalkozott. Nem lesz hiánycikk a közeljövőben a gyermek- kádállvány sem, ötszázat készítenek belőle a jászapátiak. Ugyané? a szövetkezét határozta el, hogy 1977-ben 1500 kombinált gyermekszéket gyárt, amit eddig az NDK-ból importáltunk. Egy másik hiánycikk az ásó- és kapanyél készítésére tátit ígéretet a túrkevei Vegyesipari Szövetkezet. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatával megegyezés történt, hogy terven felül 2 millió forint értékű akkumulátort szállítanak az üzletekbe. A vasipari vállalat a fém lábrács (lábtörlő) gyártására is vállalkozott. Amint az üzletkötésekből megállapítható, a hiánycikk és helyiipari termékkiállítás elérte célját: a termelők és a kereskedelem egymásra (találtaik, sikerül* több, mindkét fél számára hasznos és előnyös megállapodást kctni. És mi, a vásárlók ebből a figyelemre méltó kezdeményezésből legfeljebb „csak” annyit veszünk majd észre, hogy a boltokban egyre kevesebbszer halljuk: „sajnos,., nincs”. Videoton siker A székesfehérvári Videoton gyár túlteljesítette első félévi export-tervét: tegnap — egy héttel a félév vége előtt — elindították az utolsó külföldi szállítmányokat. A Videoton gyár fennállása óta kereken 1 millió televíziót szállított a szocialista országokba. Ennek magy része — félmillió készülék — Csehszlovákiában működik, de igen sokat adtak el a Szovjetunióban és az NDK-ban is. Az idén az első félévben 40 ezer televízió jutott el a szocialista országokba főként. Csehszlovákiába és az NDK-ba. A székesfehérvári gyár teljesítette tőkés exportját is: többek között az NSZK-ban 15 ezer, a televíziózás őshazájában -— Angliában — pedig 6 ezer Videoton televíziót vásároltak. A nyugati export zömét a hordozható Tünde készülék tette ki. A Videoton gyár természetesen televízión kívül többféle rádiót, köztük 50 ezer autórádiót szállított a Szovjetunióba és más szocialista országokba, valamint hangfalakat az Egyesült Államokba és Kanadába. A Videoton gyár termelésének az idén több mint 60 százalékát exportálják. Épül az új vízmű Szolnokon A terveknek megfelelően halad a szolnoki felszíni vízmű építése. A napokban befejezték az első ötezer köbméteres derítő ács-munkáit és a betonozáshoz fognak a Kelet-magyarországi Vízügyi Vállalat szakemberei. A derítőkből három épül, amelyből összesen napi 70 ezer köbméter vizet szolgáltatnak a városnak. Egyszerre Milyen lesz a műsor? — kérdezte az egyik szóvivő a rádiókabaré szolnoki felvételén az elmúlt szombaton. Erre csak azt mondhatjuk, élcaiődött a másik, amit a Tisza Cipőgyár meósa: majd elválik. Ami ugye viccnek jó volt — csakhát a valóság jóval bonyolultabb. Az viszont igaz, szinte minden családban akad néhány pár, immár hasznavehetetlen cipő, aminek vagy a talpa, vagy a felső része tönkrement. Ám a másik rész (mondjuk) a fröccsöntött, kopásálló talp még használható lenne de a többi — műbőr, filc, vászon — már tönkrement. Bosszankodunk akkor is ha mindez nem az első hetekben, hónapokban történik, még akkor is, ha maga az egész cipő — hiszen ilyen is van — tulajdonképpen megszolgálta az árát. Basszankodásunk oka ilyenkor az. — maradva a példa-. nát — hbgy a talpat kár lén- ne' kidobni, akár . még . 3>P,t felsőrészt is kiszolgálna. Persze azért kidobjuk. Mit is tehetnénk? Mi otthon, a háztartásban valóban nem sokat. A gyár annál többet, gondoljuk s mondjuk is, hisz ezt oly könnyű kimondani. A valóság azonban, említettem, ennél bonyolultabb. A Tisza Cipőgyár most mégis ezzel a feladattal próbál megbirkózni. Megkezdték termékeik értékelemzését, ami összetett, néha nyomozásnak beillő feladat, s aminek nagyjából — egészében az a lényege, hogy megkeresik: milyen anyagok milyen összetételével, milyen technológiai változtatásokkal lehet az „egyszerre elkopás elvé”-t kielégíteni. A vizsgálódás célja világos: javítani a minőséget, és nem utolsó sorban megszüntetni a pazarlást. S most netessék, még csak gondolatban sem mosolyogni. Nem arról van szó, hogy amit csak lehet „kispóroljanak” a cipőből, hogy a silány felsőrészhez hasonlóan silány talpat ragasszanak. Nem. Éppen ellenkezőjéről. Arról, hogy a fejlődés folyamatában a nagy martfűi gyár eddig jutott. Megkezdheti az alapos érték elemzést. Sőt, ha kisebb önköltséggel — s amit mi vásárlók is szeretünk: olcsón — akar gyártani akkor ezt az értékelemzést mihamarabb ki is kell terjesztenie minden nagyszériában gyártott termékére. Persze nemcsak a Tisza Cipőgyár jutott el szükségszerűen eddig, mindenütt, ahol a termák jellege megkívánja mihamarabb szükség lenne ilyen vizsgálatra. Meggyőződésem, nemcsak olyan gyártmányok esetében, amelyeket mindannyian használunk, amelyek kopnak. Pelül. kellene vizsgálni (s ha szükséges felül is bírálni) például egyes biztonsági rend- és jogszabályokat. Tudom, persze az emberélet védelméért mindent meg kell tennünk. De nálunk a szabályzatok. s jónéhány hatóság maximális biztonságra (ez egyben az ő saját [IJ biztonságai) törekszik. Holott létezik egy optimális biztonság is. Az algyői olajmezőre a Szovjetunióból érkeztek különböző — nyomás alatt működő — berendezések. S álltak hosszú ideig, mert a magyar biztonsági előírásoknak nem feleltek meg. A vadonatúj berendezések. Amelyhez teljesen hasonlók ott évek (vagy éppen évtizedek) óta kifogástalanul és biztonságosan m ültödnek. (S ha ez extrém, már-már egyedi esetnek tűnik, még mellé tehetjük: nemcsak a Szovjetunióból, máshonnan, például francia importból is kaptunk olyan olaj- és gázipari berendezéseket, amelyek itt nem „élőírásosak”.) Persze az idő (mármint a felesleges, a kihasználatlan idő, amíg a gép nem dolgozik) is pazarlás, mondhatják erre, de mi köze ennek az értékelemzéshez? Van. Mert ezeket a nálunk nem megfelelő berendezéseket át kell alakítani. Biztonságosabbra (?) — ami rendszerint bizonyos szerelvények leszerelését, nem egyszer kidobását, újabbak felszerelését jelenti. Vagyis a vadonatúj importberendezést itthon kénytelen- kelletlen, de „barkácsolni” muszáj. Előírás, másképp nem engedélyezik az „üzemszerű használatot.” De nemcsak az importban okoz gondot a maximális biztonságra törekvés. Az itthon gyártott termékeknek — példánknál maradva az úgynevezett nyomástartó „edényeknek” — is ennek az-'előírásnak kell megfelelniük. A nagyobb biztonság viszont vastagabb ta,rtályfalat«i — több anyag felihasználását jelenti, azaz túlméretezünk. Mintahogy az elhordott, szakadt felsőjű, de még egészen jó talpú cipő is túlméretezett. S nézzünk csak széjjel, hány meg hány gyártmány „küzd” körülöttünk ilyen (méretezési problémákkal! A minőség, vagy éppen a biztonság elsőrangú dolog. Azon belül viszont van még mit keresnünk, műszakilag, gazdaságilag egyaránt. Az értékelemzés, az „egyszerre elkopás” (vagy csúnya, de kifejezőbb szóhasználattal: az „egyszerre tartósság”) elve, az optimális méretezés mind- mind a pazarlás ellen hatnak. Pazarolni pedig ugye nekünk sem éri meg. Trömböczky Péter :- gj A Március 15. tsz háztáji ag onómusa. Kaldenecker András, Her nádon, fűtött fólia sátor alatt termeli a földi- epret és az őszibarackot. Az előbbiből 890 négyzetméter sátor alatt négyzetméterenként egy kiló kiváló minőségű epret termelt. Június eleje óta pedig több száz fáján folyamatosan érik az őszibarack. Kezdeményezése csak kísérlet, különösen az őszibarack termelésnél FOGHHHIIIig —- KttgELBŐL Szelektív iparfejlesztés A szelektív iparfejlesztés a jelenlegi iparfejlesztési politika megvalósulási formája amelyben a gazdasági irányítás a gazdaságosság követelményét érvényesítve tudatosan törekszik az ipari termelés hazai adottságokra épülő és korszerű struktúrájának kialakítására. Az ipart tehát oly módon fejlesztjük, hogy nem növeljük egyformán valamennyi iparág, vállalat termelését: ©helyett az ioar tarmelőerődt a viszonylag kevéssé anyag- és energiaigényes magas képesítésű munkát megkövetelő, korszerű, keresett és gazdaságos gyártmányok előállítására összpontosítjuk. A szelektív iparfejlesztés szükségszerűen az ipar ágazati és termelési szerkezetét is átformálja, mert a rendelkezésre álló 'erőket és eszközöket felhasználásúk. hatékonysága jegyében Igyekszik elosztani, egyes vállalatok számára dinamikus fejlődést biztosít, míg másoknál csak közepes ütemet, ismét másoknál a termelés visszafogására, csökkentésére is sor kerülhet. A magyar iparstruktúrában a hatvanas évek eleje ótaa legdinamikusabban fejlődő iparágak a híradás- technika, a műszer-, a gyógyszer-, valamint a vegyipar. A szelektív iparfejlesztés megvalósításában fontos szerepük van a pénzügyi szabályozóknak, eszközöknek, általában a hitelezésnek. A központi gazdaságirányítás a gazdaságos termelésfej leszté- séhez kedvezményes beruházási hiteleket biztosít, sha ezek egyúttal a tőkés kivitelt is növelik, a vállalatok egyéb pénzügyi kedvezmény ékre ss „igényt tarthatóak.