Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

I 1976, július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÓ üzleti kapcsolatok helyett Laza a szerződéses fegyelem fiz e!múlt ä Valiikét szakembere a megye huszárukét gazdálkodó egy­ségében, (termelőszövetke­zetben, állami gazdaságban, ipari üzemben, termékíor- galmazó és ipari, szövetke­zetben) vizsgálta, meg alapo­san, hogyan alakultak az elmúlt esztendőkben a szer­ződésen alapuló1 kapcsolatok, hogyan érvényesítették és teljesítették az tebből fakadó kötelezettségeket. Egyetlen morjdat a mun­kabizottság véleményéből: „Számos mulasztást, sza­bálytalanságot derített fel az ellenőrzés, améijyek közvet­lenül, vagy közvetve akadá­lyozzák a tervszerű gazdál­kodás érvényesít lését előse­gítő szerződéses fegyelem gyakorlati megvalósulásét, a szocialista tarta/mú, kölcsö­nös előnyökön lalapuló part­neri egyenjogúságot” Nem afféle odavetett kritikai megjegyzés ezí Minden sza­vának súlya van, és példák sorával bizonyított. Már az elsői lépéseknél a szerződések . előkészítésénél hiányosságokait fedeztek fel a vizsgálatot végzők. Hiába keresték a szerződéskötése­ket megelőzői versenytárgya­lások, gazdálkodási kalkulá- - ciók dokumentumait i A szer­ződésminták alapos tanul­mányozásakor kiderült, hogy a mcinopolhelyzetben levő, elsősorban alapanyaggyártó vállalatok ellentmondást módosítást nem tűrő, külön­leges feltéteteket kötnek ki, ameLyéket — konkurrens nem lóvéin-----a megrendelő k énytelen elfogadni. A Ganz-MÁVAG Mozdony- Vagon- és Gépgyár példáiul •— ahol a EEolmtoiká "Vas- és Faipari Szövetkezet részére kazánfanékl lemezt sajtol­nak — 270 napos átfutási időre vállalja a szerződés teljesítését, de az ellemórték kifizetésére tíznapos határ­időt adoitt.A gyár sérthetet­lenségét szavatoló. ' hét pontban megfogalmazott ki­kötések csattanója: vitaese­tén nem tartozik számadás­sal egyetlen egy gazdasági bíróság előtt) sem. És a szö­vetkezet a tegkóptelenebb feltételeket 'is kénytelen tel­jesíteni és bármilyen, árat fizetni, mert i azt a bizonyos kazámlemez sajtolást csak ebben a gyárban tudják el­végzeni. De a Magnezitipari Művek szerződéses partne­rei sincsenek irigylésre mél­tó helyzetben. Megrendelői a világon semmit sem változ­tathatnak a gyár „előregyár­tott” szerződésén, mert ak­kor azt egyszerűen semmis­nek tekintik. Sorolhatnánk még jó néhány üzemet, gyá­rat — a Megyei Népi Ellen­őrző Bizottság jelentése meg is teszi — amelyek a szocia­lista szervezetek közötti partneri kapcsolatot nagyon sajátosan értelmezik. (Hol érvényesül hát, az a jobban megfogalmazott tiszta elv, amely szerint a szerződés csak a feleli egybehangzó akaratnyilvánításával, köl­csönös megállapoáásával jö­het létre?) Nagyon gyakran előfordul, hogy a szerződésben egysze- .rűen nem jelölik meg a tel­jesítés határidejét. így hát' a nyersanyasgyántó cég tet­szés szerint szállíthat, a meg­rendelő, a vevő pedig nem érvényesítheti kötbér és kártérítési igényét. Sőt, leg­több esetben még akkor sem élnek a törvény bizto­sította jogukkal, ha megte­hetnék. Mipr) 7 Ügy vóMc. jobb ITSlljl I • ha nem élezik lei a helyzetet, mert ha meg­romlik a partneri kapcsolat még nagyobb problémáik lesznek a nyersanyag beszer­zésénél. Pedig nem egyszer előfordul, hogy az ő meg­rendelőik már nem ilyen el­nézőek, ment a szerződésben, maghatározott időre várják a készterméket. Ha késnek, viselik a következményét, fi­zetik a kötbér, a kártérítés, néha százezrekre menő ösz- szeigét. Valahogy hasonló­képpen van ez a fizetési fel­tételek teljesítésének köré­ben ás. Lássunk csak egy mérlegét: a BMG török- szantmildiÓRi gyára 1974-ben 589 ezer forint, tavaly már 2 millió 690 ezer forint ké­sedelmi kamatot fizetett. Míg a gyár a jó kapcsolatra, együttműködésre tekintet­tel nagyon elnéző volt a fi­zetési határidőt figyelmen kívül hagyó partn ereivel szemben, és ahhoz képest, amit rajta bevaáaltak. el­enyésző volt az az összeg- amit ő késedelmi kamatként másokkal megfizettetett. De a Nagykunsági Állami Gaz­daság, és a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet is többször vált fizetőképtelen­né az elmúlt két esztendő­ben, késlekedő vevőivel szemben mégis csak elvétve érvényesítette a törvényben biztosított jogát. A vizsgált huszonkét gazdasági szerv közül egyetlenegy helyen, a Szolnoki Cukorgyárban volt .mintaszerű az elmúlt két esztendő pénzügyi fegyelme. A fizetési fettételek telje­sítését és a késedelmi kaimat alakulását kutató részlet­Áz oktatási miniszter levele Érvényesíteni kell a tankötelezettségi törvényt A kisújszállási MEZŐGÉP 180 ezer vashordót gyárt évente, mégis kevésnek bizo­nyul, hisz a kereskedelem legalább a háromszorosát igényli. A vállalat ezért bővíti a hordógyártó üzemet. A tervek szerint a mintegy 30 millió forintos beruházás 1980- ra kezd majd gyümölcsözni, termelésük ekkorra éri el a mostani háromszorosát. Képünkön a hordógyártó részleg automata hegesztőg / inek kezelője, Gönczi Pál Haszsiosiffák a parlagot Egy akarattal A tankötelezettségi tör­vény eredményesebb végre­hajtása érdekében dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter levélben fordult az általános iskolák, gyógype­dagógiai intézmények, az önálló dolgozók általános is­kolái igazgatóihoz, pedagó­gusaihoz, és a különböző szintű művelődésügyi appa­rátusok tagjaihoz. Az isko­lák tantestületei az elmúlt napokban megvitatták a do­kumentumot és a benne fog­laltak alapján meghatároz­ták teendőikét a .következő tanévre. Az oktatási miniszter le­vele részletesen foglalkozik a tankötelezettségi törvény végrehajtásának jelenlegi helyzetével, őszintén feltár­ja a gondokat és megjelöli azokat a feladatokat, ame­lyek a gyakorió pedagógu­sokra. a szakemberekre várnak. Az 1967—68-as tanévben indult első osztályosoknak csaknem 81 százaléka tanév­vesztés nélkül és eredmé­nyesen fejezte be általános iskolát tanulmányait Elége­dettségre mégsincs ok, mert a mérleg másik serpenyőjé­ben ott vannak a gomjok. A nyolcadikos tanulók 9 szá­zaléka csak 16 éves korára fejezi be az általános isko­lát, és viszonylag magas a lemorzsolódás is. A miniszteri levél részle­tesen taglalja a felmentések problémakörét. Elgondol­kodtató, hogy az 1975—76-os tanévre például mintegy 340Ó gyermeket mentettek fel első alkalommal, több mint 400-at pedig másodszor és ennél többször.. Súlyos gondot jelent az, hogy azis- kolaérettlennek nyilvání­tott gyermeket az óvoda rendszerint már nem tudja vissza-, az iskola pedig még nem tudja befogadni. Éppen ezért az iskolaéretlen gyer­meket sem szabad szem elől téveszteni.,vagy vissza kell helyezni őt az óvodába, vagy be kell vonni az iskolaelő­készítő foglalkozásokba. A? elfogadhatónál több a 14. életévüket betöltött, de az általános iskola nyolc osztályát még el nem vég­vizsgálat tapasztala tai tu­lajdonképpen megerősítet­tek a pénzügyi szakemberek véleményét, mely szerint a jelenlegi jogi szabályozás, azon túl, hogy sérti az ál­lam hitelmonopóliumánaik elvét, nem képes rendet tar­tani a vállalati pénzgazdál­kodásban és nem tudja sta­billá tenni a gazdálkodó egységek pénzügyi helyzetét. A szerződési fegyelem megsértésének néhány kirí­vó példáját és eredőjét em­lítettük, csupán egv töredé­két a vizsgálati anyagban, falsaroltakinafe. Igaz, hogy a körültekintő ellenőrzés alap­ján készült vaskos jelentés­ben is maradtak kérdőjelek. Egyszerűién azéirt, mert a huszonkét vállalat és szövet­kezet 'közül mindössze ki­lencnél találtak rendszeres, átfogó nyilvánatantást a szerződésekről. De csak nyil­vántartást. A szerződések értékelésével már csak há­rom gazdálkodó egységlben foglalkoztak. Legtöbb helyen (a huszonkét üzem közül ti­zennyolcnál) semmiféle er­kölcsi, vagy anyagi ösztön­zés nem inspirálja azokat, akik a szerződéskötésekkel és a nyilvántartásokkal fog­lalkoznak. de számonkérés, felelősségre vonós sem kö­veti mulasztásukat. Nemcsak a munkahelyen belül kezelik enyhén szólva nagyvonalúan a szerződése­ket. A vizsgálat során aidg- a-lig találták annak nyomát, hogy a szövetkezetek érdek­képviseleti és a vállalatok felügyeleti szervei különö­sebb gondot fordítottak vol­na a szerződések teljesítésé­nek ellenőrzésére. (Talán nem merész feltételezés, hogyha rendszeresen figye- lemmial kísérik a szerződé­sem alapuló 'kapcsolatokat, előbb napvilágra kerültek volna azok a visszaélések, hiánycsságcik. amelyeket a Népi Elte|nőrző Bizottság vizsgálata‘feltárt..), A jeíeníűs ■sg’-y pet mutató megyei helyzetet vázolta fel és érzékeltette konferált esetekkel a bizony­talanságot, amely a szerző­dések teljesítéséinél tapasz­talható. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság titkár­ságához, valamint a megyei érdekképviseleti, felügyeleti szervekhez és központi vál­lalatokhoz címzett javaslatá­ban megfogalmazta és .meg is indokolta az átfogó köz­ponti és megyei intézkedé­sek szükségességéit. K. K. zett és felmentett tanulók száma. Sürgős orvoslást, indokolt esetben határozottabb és kö­vetkezetesebb számonkérést igényel a mulasztások terje­désének megakadályozása. Az 1974—75. tanévben 8,2 nap volt az egy tanulóra ju­tó mulasztási átlag! Nem tö­rődhetünk ebbe bele! — fi­gyelmeztet a miniszteri le­vél, ugyanakkor utal arra, hogy az első lépés minden esetben a meggyőzés legyen. De ha a szép szónak nincs eredménye, gyorsan és ha­tározottan le kell folytatni a szabálysértési eljárást. A felelőtlen szülőkkel szemben érvényesíteni kell a törvény szigorát — gyermekük ér­dekében. A tankötelezettségi tör­vény maradéktalan érvénye­sítését csupán pedagógiai is­kolai eszközökkel nem lehet elérni —* állapítja meg dr. Polinszky Károly levele és ezért kéri a tanácsok dolgo­zóit, hogy álljanak az isko­lák mellett ebben a nem könnyű küzdelemben. „A föld meghálálja, több­szörösen visszaadja a ráfor­dított munkát. Vesztesége viszont a népgazdaságnak, a lakosságnak, minden elha­nyagolt. a művelés alól in­dokolatlanul kivont terület”. Egy, az elmúlt évben vég­zett vizsgálat és a napokban megtartott utóvizsgálat ta­pasztalatai, néhány mondat­ba sűrítve. Elő- és utóvizsgálatával a jászberényi Városi Tanács termelési és ellátási bizott­sága arra keresett választ, hogy a város mezőgazdasági termelőszövetkezetei, hogyan hasznosítják a művelésük alá vont területeket. A tavalyi vizsgálaton meg­állapították, hogy a tsz-ek területén sok olyan elhanya­golt, helyenként romos ta­nya van, amit a tulajdonosa elhagyott, v<^gy "csak, a, Jjíyári hónapokban használ.’ Le­nin és'a Kossuth Tsz tábláin számos olyan tanya is van, amelyek jogilag a tsz-ek tu­lajdonában vannak, de mű­velésükről mégsem gondos­kodnak a gazdaságok. Csökkentik a termőterüle­teket és esztétikailag is rontják a határképet a tsz- ek már megművelt táblái­nak közepén, szélén ékte­lenkedő szikfoltok. Különö­sen sok ilyen folt van a Le­nin Tsz területén. A Kossuth Tsz több éves szalmát tárol a művelés alatt álló táblák szélén. Ezzel hasznosítható földet hagy parlagon és ál­lati kártevőknek ad búvó­helyet. A város termelőszövetke­zeteiben alacsony a legelő- gazdálkodás színvonala. A legelőknek mintegy 40 szá­zaléka csak alapois felújítás, tereprendezés után válhat valóban hasznossá. A volt Március 15. Tsz területén a tíz évvel ezelőtt kiépített belvízelvezető csatornák el­hanyagoltak, alkalmatlanok a vízelvezetésre. Tisztításra szorul , a Kos­suth Tsz területén levő. mintegy 20 hektár s.arjerdő is. Általános megállapításuk volt a tavalyi vizsgálatok­nak. hogv az állampolgárok tulajdonában levő területek — kiskertek — között sok az elhanyagolt föld. Ezek meg­műveléséről a tulajdonosok nem gondoskodnak/ A nemrég tartott utóvizs­gálatok során a bizottság megállapította: a tsz-ek a hiányosságok megszünteté­sére intézkedési tervet ké­szítettek. Ezek alapján nagy­arányú meliorációs munkák kezdődtek, hozzáfogtak az el­hanyagolt tanyatsrületek megszüntetéséhez, haszno­sításához, a Kossuth Tsz sár jer de j ének tisztításához. A Lenin Tsz szántóterületén mintegy 20 hektáron altalaj­lazítást végeztek. A kiskert­jüket elhanyagoló tulajdo­nosok felszólítást kaptak, amiben felhívtak figyelmü­ket, hogyha földművelési kö- telezttségüknek nem tesznek pleget, a magántulajdonban levő mezőgazdasági rendel­tetésű főidet állami, vagy szövetkezeti tulajdonba ve­szik. — Illés — Szamos Józsefné kért szót először a beszámoló feletti vi­tában: — Üjszerű volt és nagyszerű a pártéletben, hogy a tagkönyvcserét meg­előzően minden kommunis­tával eszmecserét folytattak. Igaz, nálunk a beszélgetések ideje alatt kicsit zsúfoltak voltak a napok: ekkor zaj­lottak a tavaszi ünnepségek, a Rákóczi-évforduló esemé­nyei, s készültünk az úttörő­szervezet 30. születésnapjára. Volt bőven mit csinálnunk. Emiatt előfordult, hogy más időpontban folytattuk a be­szélgetéseket egyes elvtár­sainkkal. mint terveztük, de végül is mindenkivel sike­rült szót váltanunk. Azt is be" kell vallanom, hogy ne­héz volt önmagunkról véle­ményt mondani. Mindazzal, amit Szarrjosné elmondott azon a péntek esti beszélgetéseket összegező taggyűlésen, a mezőtúri Rá­kóczi úti iskola pártalap,szer­vezetének kommunistái vala­mennyien egyetértettek, sőt ki is egészítették saját ta­pasztalataikkal. Balázs Já- nosné: „Jól esett a vélemény- csere őszinte, elvtársias lég­köre. S az is, hogy kérésem­nek megfelelően, az alap­szervezeti vezetőség közre­működésével kerültem azóta kapcsolatba a városi KISZ- bizottsággal, és az ifjúsági szövetségben kedvemre való társadalmi megbízatást kap­tam.” Cs. Nagy Pálné: „Tö­rekedtünk a nyílt, őszinte hangvételre, a kritikusságra és önkritikusságra. És jó, hogy mindenről szó esett, ami foglalkoztatja kommu­nistáinkat.” A beszámoló, amelyet Agócs Zoltánná alapszervi titkár terjesztett a huszon­három tagú kommunista kol­lektíva tagjai elé, híven be­számol arról, hogy ebben a kis közösségben is idejében hozzákezdtek a párttagsági könyvek cseréjét megelőző feladatok végrehajtásához. Alapszervezeti taggyűlésen, pártcsoport megbeszélésen váltottak szót a felkészülés­ről és ez érződött a beszélge­téseken. A párttagok érzel­mileg, gondolatilag felkészül­ve, a szükséges okmányok birtokában jelentek meg az előre jelzett időben a beszél­getőcsoportnál. Ennek az iskolai pártalap- szervezetnek tagjai — öt ál­talános iskola, ideértve a felnőttoktatást is, és az ezek­hez tartozó óvodák kommu­nistái dolgoznak ebben a kö­zösségben — sokféle párt­megbízatást látnak el tisz­tességgel, becsülettel. Töb­büknek az a véleménye, hogy a megbízatásaik szinte testre szabottak. Szinte valameny- nyien részt vesznek a vá­ros kulturális életében. Igaz, a taggyűléseken előfordul, hogy kevesen mondanak vé­leményt az adott napiren­dekhez — adódik ez abból, bogi' ahány iskola, óvoda, annyiféle probléma —. de a pártcsoportmegbeszélések — mivel azok egy-egy mun­kahelyhez kötődnek — már sokkal élénkebbek. Elhang­zott ezzel kapcsolatban =3 — az okok között —, hogy a taggyűléseken sok a köte­lezően megtárgyalásra elő­írt napirend. A pártcsoport- ülések témái jobban az éle­tükhöz igazodnak. Most olyan kéréssel fordultak a városi párt-végrehajtóbizott­sághoz, hogy decentralizálja alapszervezetüket. Egyből le­gyen kettő — a tartalma­sabb. színvonalasabb pártélet kívánja így. Mind a beszélgetéseken, mind ezen a taggyűlésen ta­lán a legtöbb szó, a hiva­tásuk gyakorlásával össze­függő kérdésekről esett; a párt oktatáspolitikai határo­zatának és a tankötelezettsé­gi törvénynek a végrehajtá­sáról. Ezt tükrözte a taggyű­lésen elfogadott intézkedési tervük is, amelyben kimond­ták: el kell érni, hogy a gyermekeknek legalább 96 százaléka fejezze be az ál­talános iskolai tanplmáni’ait, mert sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem mine*- egy. hogy a gyermek tizen­négy éves korára elvégzi-e az általános iskolát. Ezzel kapcsolatban több­ször is elhangzott a taggyű­lésen: még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a szülők­kel, és különösen a kommu­nista szülőkkel. Cs. Nagy Pálné mondta: „Tartottunk már értekezletet kommunis­ta szülők részvételével, de ennél nem léptünk tovább. Sokszor halljuk, hogy az is­kolákban a pedagógusszülők gyerekeitől mindig többet várnak. Tegyük hozzá: mi többet várunk a kommunista szülők gyerekeitől is tanu­lásban. magatartásban pél­damutatásban”. E témánál került szóba az is, hogy az iskoláknak, óvodáknak egy­re élőbb a kapcsolatuk a vá­rosban levő szocialista bri­gádokkal. Iskolákat, úttörő­rajokat patronálnak szocia­lista kollektívák és ez a gyermekek munkára nevelé­sében szinte felmérhetetlen jelentőségű. Barícs Jenővé azt is elmondta: nemcsak a felnőttek adnak pluszt a ta­nulóknak, hanem az iskolák is segítenek a munkahelyi közösségeknek. A gyerekek műsort adnak a különböző ünnepségeken, a pedagógu­sok író-olvasó találkozókat, könyvankétokat szerveznek,. vagy segítenek az üzemekben a vetélkedőkre való felké­szülésben. Itt kell megemlíteni, amit többen szóvá tettek: az alan- szervezethez tartozó iskolák­ból tizenhat nevelő tanított a felnőtt tagozaton, míg más iskolákból lényegesen keve­sebb. Ezért az itteniek meg­terhelése túlzott. Legyen arányosabb a munka elosz­tása, ez jogos kívánságuk. Időben nem sokáig tartott ennek az iskolai pártalap- szervezetnek a beszélgetések tapasztalatait értékelő tag­gyűlése. A beszámoló, a ja­vaslatok és a vita bizonyítot­ták. hogv kommunista peda­gógusi elhivatottsággal akar­nak továbbra is dolgozni a közös célokért. «w-iiL.,1 ............,1 ,! 1.IÍ! \ I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom