Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

XXVII. cvf. 143. sz. 1976. június IS., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I lUemzedékváltős cr mezcigcB&«fi6ascsg&&cRn ■ únius első napjaiban nyolc forintért vásároltam egyet- len darab zöldpaprikát. Tagadhatatlan, — az én kis paprikavételem is aprócska adalék ahhoz, hogy sokasodnak a .figyelmeztető jelek bizonyos tennivalókra. De minderre nem is keríthető sor a valódi okok és ösz- szefüggések elemzése nélkül. Nos, erre volt az első nagyobb szabású kísérlet az a dokumentum, amely a TOT elnöksé­gének asztalára tétetett, s amelyet a szóban forgó testület most megvitatott. Egy-két utalás volt már ugyan a szak­sajtóban. közgazdasági publikációkban arra a most már megkérdőjelezendő folyamatra, amelynek fő jellemzője a munkaerő túlzott mértékű eláramlása a mezőgazdaságból. Ugyanis a további elárafnoltatás sajnos már előirányzott üteme kedvezőtlen nem pusztán a zöldség-termesztésre, ha­nem általánosságban is az élelmiszerek előállítására. Mit is olxashatunk a TOT elnöksége által napirendre tű­zött tanulmányban? Például azt, hogy a negyedik ötéves tervperiódusban a létszámapadás megfelel ugyan a számba- vett mértéknek, „összetétele és differenciáltsága folytán azonban a termelőerők kihasználása szempontjából néhány vonatkozásban aggályteremtően alakult”. A fogalmazás ugyan kissé bonyolult, a szóalkotás — „aggályteremtő” — sem valami stiláris lelemény, de kétség­kívül lényegretörő. íme néhány szabatos adat: az úgyneve­zett aktív korú téesz-tagok 1970-ben még 630 ezren voltak, s a számuk 1975-re 510 ezerre apadt. Tekintélyes volt a munkaerőmozgás — ki- és belépések — mértéke is, főként az iparosodott tájakon, s elsősorban nem is a tagok, hanem az alkalmazottak körében. (Az ő arányuk sem lebecsülendő: 97 ezerről 110 erre gyarapodott számuk, jogaik ugyan a kü­lönféle döntésekben nincsenek, ám ez a réteg többnyire a legképzettebb munkaerőből rekrutálódik). Ha a tagokat és alkalmazottakat együttesen vizsgáljuk, úgy 360 ezer emberről állapítható meg, hogy már a felsza­badulás után született, ök már eleve olyan igényekkel jön­nek a szövetkezetekbe, amilyenekkel az iparban jelentkezők — olykor maguk is dolgoztak már az iparban —, s volta­képpen alig-alig kötődnek a hagyományos paraszti életfor­mához. A nyugdíjasok, járadékosok nélkül kalkulált átlagos életkor ily módon 41 esztendőre csökkent, három évvel ki­sebbre az öt évvel ezelőttinél. És mit hoz a jövő? Sajnos, a nyugdíjas-járadékos téesz- tagok száma 420 ezer, ami a taglétszámban 44 százalékos aráminak felel meg. Köztudomású, hogy januártól, fokozato­san, évről-évre közeledik a téesz-tagság nyugdíjkorhatára az ipari-alkalmazotti dolgozókéhoz, s 1980-ra kiegyenlítődik, egységesen 60. illetve 55 év lesz a nyugdíjkorhatár. így az­tán 1980-ig újabb százezren válnak ki a szövetkezetekből — a tagság körében többségbe jutnak a nyugdíjasok! Máris általános jellegű munkaerőhiányt jeleznek Nógrád, Borsod és Zala megyéből, s további néhány megye iparösö- dofct körzeteiből. A következmény ? Engedtessék meg még egy idézet ama TOT-dokumantumból: „A korábbinál feszültebb munkaerőhelyzet a tagság rövidtávú érdekei szempontjából előnyös, erősíti egyéni pozícióit, bátorítja anyagi igényeit. A gazdasági vezetés helyzetét, a célszerű tevékenységi kör és a helyes termelési szerkezet kialakítását azonban nehezíti, s így végső soron a tagság helyzetét is hátrányosan befolyá­solja”. így fordulhat elő, hogy mind kevesebben vállalkoznak téesz-elnöki szerepkörre, sőt akad megye, ahol pillanatnyilag hat téesaben nincs elnök.. . De a vázolt adatok és folyamatok rávilágítanak általánosságban is a magyar mezőgazdaság új­keletű dilemmáira. Nemcsak, s tán nem is elsősorban a zöld- ségügyről van szó, hiánypk ugyanis más termékekből is akad naiv. BJT étségtelan. hogy a paraszti nemzedékváltás fölgyorsulá- sa és a különféle igényeik megugrása az egész társada­lom kívánalma, egyszersmind összmunkájának eredménye. A paradoxon azonban nyilvánvaló: ahol megoldatlan a gépe­sítés, onnan hovatovább kivész a munkáskéz. Persze, más is belejátszik — így az időjárás — az „árszínvonalba”, esetem­ben a nyolc forintos paprikába. Mindenesetre az összefüggé­seket időben és jól tárta föl a TOT elnökségének minapi ülé­se; ez a dokumentum is ott lesz a III. téesz-kongresszusan, mint a megoldandó feladatok legfontosabbika. K. N. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Jacques Chirac- nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívá­sára június 13—16. között Franciaországban tett hiva­talos látogatásáról és a fran­cia kormányfővel folytatott tárgyalásairól. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Szekér Gyulá­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének jelentését a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság május 31—június 3. között, valamint a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság június 8—10. között Budapesten tartott üléseiről. A kormány tudomásul vet­te Borbándi Jánosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyétte- sének jelentését a magyar— koreai gazdasági és műszaki­tudományos konzultatív kor­mányközi1 bizottság június 2—5. között Budapesten tar­tott üléséről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a kül­ügyminiszter jelentését Ős- kar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének június 10—12. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásá­ról. A külügyminiszter jelen­tést tett június 7—9. között a Finn Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kor,, mány a beszámolót tudo­másul vette. A nehézipari, illetve a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kor­mány jóváhagyta a villa­mosenergia-hálózati létesít­mények és a gabonatároló hálózat fejlesztésére, az er­dőszerkezet átalakítására, az erdőtelepítésre és fásításra, továbbá a mezőgazdasági be­kötőút építésére vonatkozó, az ötödik ötéves terv idő­szakára szóló célcsoportos beruházási javaslatokat. Az oktatási és a munka­ügyi miniszter javaslatára a kormány szabályozta a szak- középiskolák és a gyakorlati képzésben résztvevő vállala­tok együttműködését, meg­határozta a szakközépiskolai szakmunkásképzés egységes rendezésénele alapelveit és fő feladatait. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke beszámolt a Minisztertanácsnak a sta­tisztikai adatgyűjtés helyze­téről. valamint az adatszol­gáltatás egyszerűsítése érde­kében tett eddigi intézkedé­sekről. A kormány a jelen­tést elfogadta, és határozat­ban kötelezte az állami szer­veket, hogy tegyenek továb­bi intézkedéseket az indoko­latlan, vagy párhuzamos adatgyűjtések elkerülése és az érvényben levő jogszabá­lyok betartása érdekében. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a mi­nisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyag­ipari vállalatoknál folyó vál­lalati, üzem-, és munkaszer­vezés helyzetéről és jóvá­hagyta az V. ötéves tervidő­szakra kitűzött feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Áz MSZMP és az FKP képviselőinek tárgyalásai A Francia Kommunista Párt Gaston Plissonnier, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével hazánkban tar­tózkodó küldöttsége tegnap megkezdte tárgyalásait a a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának képviselőivel. A ma­gyar tárgyaló csoportot Óvá­ri Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára vezeti, s tagjai C-yenes András, a Központi Bizottság titkára, dr. Berecz János, a külügyi osztály ve­zetője és Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese. Honrät—magyar megbeszélések Tegnap hivatalos baráti Látogatásra dr. Szekér Gyula miniszterelnökhely cites meg­hívására Budapestre érkezett dr. Jakov Sziroikovics. a Horváth Szocialista Köztár­saság . kormányelnöke, tár­saságában van Ljubomir Majerics, a horvát kormány tagja, a k ü 1 k a p cső 1 at ölek al foglalkozó tanács elnökié, és Mirko Skakics, a horvát kor­mány tagja, a köztársaság pénzügyi titkára. Tegnap délután a parla­mentben megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások. Este a parlamentben dr. Szekér Gyula miniszterel­nökhelyettes díszvacsorát adott a horvát kormányfő tiszteletére. Tegnap dr. Jakov Szirot- kovics, a Horvát Szocialista Köztársaság kormány elnöke látogatást 'tett a Ganz Villa­mossági művekben. A horvát kormányfő és kísérete fölkereste a gyár üzemrészlegeit, csarnokait. Évente háromezer vagon urebetin Termel a szolnoki takarmánygyár Urebetinnel telnek meg a zsákok Gáspár Sándor Helsinkibe utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével teg­nap szakszervezeti küldött­ség utazott Helsinkibe, a Finn Szakszervezetek Szö­vetségének (SAK) XI. kong­resszusára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke búcsúztatta. Budapestre érkezett a perui energia- és bányaügyi miniszter Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter meghívá­sára rövid látogatásra Ma­gyarországra érkezett Arturo la Torre di Tolle damtártá- bonnoik, a Perui Köztársaság energia- és bányaügyi mi­nisztere. A perui miniszter megbeszéléseket folytat a magyar külkereskedelem és a nehézipar vezetőivel vízi- erőművek vásárlásáról, va­lamint a két ország energia- ős bányászati szektorai kö­zöl'i együttműködés lehető­ségeiről. Megkezdődött a Korányi­társaság nagygyűlése Tegnap megkezdődött Bu­dapesten a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgondozó Tár­saság háromnapos tanácsko­zássorozata. Korányi Frigyes lelkes szervező munkásságá­nak eredményeiként 1901-ben nyílt meg az első magyar TBC-szanatórium. Ezt az időpontot tekintik a szer­vezett magyar TBC elleni küzdelem megindulásának. Az évforduló alkalmából ren­dezett 40. jubileumi nagy­gyűlésen megnyitó beszédet dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter mondott. Ezt követően átnyújtották a Korányi Frigyes-emlékérmet a TBC és a tüdőbetegségek elleni küzdelemben, valamint a társaság érdeliében önzet­len és kimagasló munkát végzőknek. Kitüntetés társadalmi munkáért Szolnok lakosai évek óta nagyarányú társadalmi mun­kával segítik a városfejlesz­tési és az egyéb várospoliti­kai feladatok megvalósítását. Tavaly például így épült a Délibáb úti általános iskola kerítése, a Vosztok úti óvo­da KRESZ-parkja, korszerű­sítették az Újvárosi általános kkoLa fűtését, dolgoztak a kajak-kenu pálya kialakítá­sán. összehasonlításul érde­mes mege.nlíteni. hogy 1971- ben 10 millió 876 ezer forint volt a társadalmi munka ér­téke, tavaly viszont már csaknem elérte a 34 milbó forintot. Az eredmények alapján Szolnok a megyei tanács által meghirdetett te­rületfejlesztési versenyben tavaly is első helyezést ért el és megkapta a velejáró 300 ezer forint pénzjutalmát, elismerő oklevelet és vándor­zászlót. A szolnoki városi tanács ■ a „Társadalmi munkáért” ki­tüntető jelvény arany foko­zatát negyvenegy, az ezüst fokozatot száztizenkettő, a bronzot százharmiacnégy sze­mélynek adományozta. Száz­hatén a városi tanács okleve­lét kapták. A ..Társadalmi munkáért” kitüntető plakett arany fokozatát hatvan, az ezüstöt hatvannégy, a bron­zot pedig negyvenhárom kol­lektívának adományozták. Egy mondatban — Az egészségügyi és szo­ciális intézmények elmúlt évi költségvetésének teljesítésé­ről tanácskozott tegnap az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. — Karel Augusta, a prá­gai Iparművészeti Központ igazgatója nyitotta meg teg­nap Budapesten, a Cseh­szlovák Kulturális és Tájé­koztatási központban Jaros- lav Svoboda üvegiparművész kiállítását. — A Magyar Vöröskereszt 500 000 forint értékben sát­rakat küldött az Afgán vöijös félholdnak, a földren­gés-sújtottá lakosság megse­gítésére. A szolnoki Cukorgyárban tegnap megkezdte a terme­lést a gyár új egysége: a Ti- szavidéki Első Mezőgazdasá­gi és Ipari Takarmánygyár, amely a cukorgyártás mel­léktermékéből, a répaszelet­ből és a melaszból, megfele­lő arányban keverve és dú­sítva, kitűnő fehérjepótló ta­karmányt, urebetint állít elő. 1953 őszén a szolnoki Cu­korgyár kezdeményezésére társulás jött létre. A társu­lásnak a gyár körzetéből 62 mezőgazdasági üzem lett tag­ja. összefogásuk eredménye­ként — 50 százalékos álla­mi támogatással — épült fel csaknem 50 millió forintos költséggel a takarmánygyár. Ez hazánkban a negyedik ilyen fehérjepótló takarmá­nyokat előállító üzem. Az elmúlt, időszakban egy­re nehezebbé vált a növényi eredetű fehérjetakarmányok beszerzése, ugyanakkor az intenzív termelőképességű állatok takarmány-fehérje- szükségletét a növekvő ter­melés sem tudja kielégíteni. Egyrészt e nehézségek le­küzdésére. másrészt a cukor­répagyártás mellékterméké­nek hasznosításé'':! hozták létre a takarmánygyárat. Az üzem háromféle változatban állít elő takarmányt: az Ure­betin I és az Urebetin II a tejelő tehenek takarmányo­zására, az Urebetin III pedig a hizlalásban hasznosítható előnyösen. Az itt előállított fehérjepótló-takarmányok minősége eléri a külföldről behozott hasonló takarmá­nyok minőségét, s a hazai gyártás révén jelentős valu- tamegtakarítás is elérhető. A takarmánygyár az igé­nyeket rangsorolja: először természetesen a létrehozásá­ban érdekelt hat megye 62 gazdaságának rendelését elé­gíti ki — bár még az érdek­lődés nem számottevő —, majd ezen felül más gazda­ságok is vásárolhatnak a szolnoki takarmánygyár ter­mékeiből. Az üzem napi ka­pacitása. három műszakban, több mint 15 vagon urebe­tin, jelenleg azonban még csak egy műszakban üze­melnek a berendezések, mert nincs elég répaszelet a fo­lyamatos termeléshez. A gyár kapacitásának teljes ki­használására a cukorrépa - feldolgozási idény kezdetétől kerül sor, s azután már évente 3000—3500 vagon urebetint állítanak elő, — gajdos —

Next

/
Oldalképek
Tartalom