Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-29 / 126. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 29. Amit az új autóbusz-menetrendről tudni kell Nem átszámezás, útvonalmödesítás Gycrsjáratok, járatsürftések Nem javul az utastájékoztalás Megyei ankét A gyermek- és ifjúságvédelemről — Miért számoztak át néhány járatot, esetleg kellemetlenséget, nehézséget okozva így a helyi járatokon utazóknak? — Engedje meg, hogy helyesbítsek : nem átszámozás történt. Csak részleges útvonalváltoztatásról van szó, amely döntés a két gerincvonal, az 1-es és a 2-es buszok útvonalát érinti. A Beloiannisz út—Ságvári körút csomóponttól a két járat útvonalát felcseréltük, az 1-es jár a Mártírok útján át a Vegyiművekig, a 2-es pedig a József Attila úton keresztül a Cukorgyárig. Az 1-es járatoknál emellett még egy fontos változás lesz: megszűnik a megyei pártbizottság székházánál, illetve visz- szafelé jövet a kultúrcikk áruháznál levő megálló. Ezzel a döntéssel a cél a Ságvári körúton bonyolódó forgalom felgyorsítása. Az említett két járat útvonalának megváltoztatásával pedig a 4-es főút átmenő forgalmát kívánjuk gyorsítani. A Ságvári körút Beloiannisz utca kereszteződést ugyanis „tiszta kereszteződéssé'’ alakítja a közlekedésrendészet, így ott megszűnik a balra kanyarodás. — Ez az útvonalmódosítás nem jelenti egyben a menetidő növekedését? — Egyértelműen kijelenthetem, hogy nem. Sőt, aki amiatt aggódik, hogy a szűk Költői Anna úton a lassú és a nehéz járművek esetleg akadályozzák a menetidő betartását, azt is megnyugtathatom. A tanács és a közlekedésrendészet a közeljövőben áttereli ezeket a járműveket más útvonalra, Emellett más előnyt is élvez, alá autóbusszal jár erre: május 30-tól indul az 1 G jelzésű gyorsjárat, amely a reggeli és a délutáni munkakezdésre szállítja a munkásokat, és a Vosztok út, a Várkonyi tér, a vásárcsarnok és az OTP megállók után (tehát ahol a legtöbb felszálló van) már csak a megyei kórháznál, a MEZŐGÉP-nél, a cukorgyári lakótelepnél áll meg, és a végállomása a Vegyiműveknél lesz. Vissza-, felé a járat ugyanazokon a helyeken áll meg, így az utazási idő hét perccel csökken. Ugyancsak újdonság lesz a 2 G jelzésű járat is. Ezek az autóbuszok szintén a délelőtti és a délutáni műszakokhoz igazodnak, rövidebb menetidővel. — Hogyan oldják meg a bejárómunkások szállítását a már részlegesen átadott új autóbusz-pályaudvarról? — Űj autóbuszjáratot indítunk 23-as jelzéssel. Ezek a gépkocsik az autóbusz-pályaudvarról indulnak, megállnak a vasútállomás élői ti magasháznál, és a Csr-náai, a József Attila, a Vörös Hadsereg úton keresztül jutnak el a cukorgyárig. — Aki a 2-esre száll fel és a Vegyiművekig j kíván utazni, annak át kell szállni az 1-es autóbuszra. Ez egyben új menetjegy vásárlását is jelenti? — Igen, viszont akinek bérlete van a 2-esre, az a két járat kapcsolódó útvonalán, tehát a Tisza-malomtól a Vegyiművekig az 1-es buszon is utazhat. — Terveznek-e más — mint például a 4-es, a 6-os vagy a 15-ös — útvonalon járatsűrítést és esetleg új területek bekapcsolását a hálósaiba? — Sajnos, a kevés autóbusz akadályozza a jelentősebb fejlesztéseket. Szeptember elsejétől némi javulás azért várható: bár a járatsűrítés a biztonság rovására megy, mivel a tartalék járműveket állítjuk munkába. Sűrűbben járnak ősztől a 6-os és a 15-ös autóbuszok. — Az utastájékoztatáson a jövőben hogyan kívánnak javítani? A jelenlegi gépelt és kézzel írt táblák nem a legcélszerűbbek. — Ezen nem tudunk vál- ' toztatni, a megállókban ezután is a hagyományos táblákat helyezzük el. Viszont minden autóbusz hátsó ablakánál megtalálhatók lesznek a fő megállók feltüntetésével ellátott táblák. Ezenkívül oldalt és elöl is lesznek írott, számozott táblák az autóbuszokon. * * * Az új menetrend bizonyára kedvező fogadtatásra talál az utazóközönség körében, de sokan lesznek — különösen az első időszakban — akik tájékoztatást, eligazítást várnak. Ezért jó lenne, ha egy ideig — a közlekedési csomópontokon — néhány VOLÁN-forgalom- irányító az u azóközönség rendelkezésére állna. És mindenképpen fontos, hogy a megállókban és az autóbuszokon is megoldják a megfelelő utastájékoztatást. — gajdos — A mezőgazdasági nagyüzemek gépműhelyeiben dolgoznak a régi kombájnok felújításán, az AGRO- TRÓSZT telepeire pedig folyamatosan érkeznek külföldről az új arató-cséplőgépek. A Német Demokratikus Köztársaságból júniu i 30-ig 300 gép érkezésére számít a vállalat, a szállítási ütem megfelelő, eddig 200 nagy teljesítményű NDK- kombájnt vettek át, és jóréA nyári sörellátás javítására az idén is palackoznak osztrák sört Sopronban. A most megkötött megállapodás alapján a Bécs melletti Schwechati Sörgyár tartály- kocsikban a nyári hónapokban 25 ezer hektoliter jó minőségű 12 fokos világos sört Tegnap a megyei tanács nagytermében megyei gyermek- és ifjúságvédelmi an- kétot rendeztek. Ez volt az első megyei szintű tanácskozás. amely folytatása és egyben összefoglalója is volt a megelőző községi, járási és városi szintű eszmecseréknek. A meghívottak között ott voltak a városi tanácsok, járási hivatalok, gyámügyi előadói, igazgatási és egészségügyi osztályainak vezetői, nagyobb üzemek, vállalatok szakszervezetének és- KISZ- szervezetének képviselői, a Vöröskereszt aktivistái, akik vállalták a veszélyeztetett, vagy állami gondozott gyermekek, vagy éppen olyan fiatalkorúak patronálását, akiket bűncselekményért már elítélt a bíróság. Az ankét előadója Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese volt. Bevezetőjében elmondta, hogy ’ 130 ezer gyermek- és fiatalkorú él a megyében, köztük ötezren vannak, akiknek testi, szellemi és erkölcsi fejlőszüket már fel is készítették az átadásra, s a nagy nyári munka idejére az utolsó szállítmányok is megérkeznek. A mezőgazdasági nagyüzemek a szovjet gyártmányú arató-cséplőgépekből . igény szerint válogathatnak. A kereskedelem raktáraiban már az év elején mintegy ezer KSZ-mintájú kombájn várt eladásra, ezt a készletet további 500-zal egészítik ki. szállít a soproni Sörgyárba, ahol azután palackozzák. A szállításokat és a palackozást június elején kezdik meg. A soproni Sörgyár a nyár végéig összesen 5 millió palack osztrák sört hoz forgalomba, elsősorban a nyugatdunántúli megyékben. dése a családban nincs biztosítva. Sok, vagy kevés? — Nem a számuk dönti el a kérdés fontosságát — hangsúlyozta. — A szocialista társadalom humánus szemléletéből fakad, hogy minden gyermek sorsáért felelősséget érez. Azoknak a munkája, akiknek Hivatásuk a gyermek- és ifjúságvédelem, csak akkor lehet eredményes, ha van társadalmi bázisuk, ha vannak önkéntes segítőik. Említést tett az intézményes gondoskodás bővüléséről. Elmondta, hogy az elmúlt év végén már 2 ezer 200 gyereknek jutott hely a bölcsödében, több mint 13 ezer 600- nak az óvodában és 15 ezer 300-nak a napközi otthonokban. Igaz, hogy felvételük a szülők magatartásának, munkához való viszonyának függvénye. Ezért kapott különös hangsúlyt az előadásban, hogy a veszélyeztetett gyermekek helyzetén elsősorban azzal lehet javítani, ha olykor a szülők tiltakozása ellenére is helyet kaphak ezekben az intézményekben. Beszélt azoknak a családoknak a támogatásáról, amelyek önhibájukon kívül, vagy a szülők munkakerülő, iszákos életmódja miatt élnek rossz anyagi körülmények között, szólt azokról a juttatásokról, amelyeket a nagy- családosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a munkahelyük kollektívájától kapnak és tájékoztatta a résztvevőket a gyámhatóságok segélyezési rendszeréről. De hozzáfűzte, hogy mindez csak ideig óráig javít a gyermek helyzetén. Elsősorban a munkatársak azok, akik a közösség erejével hathatnak a felelőtlen szülőkre. Természetesen nemcsak a támogatás, hanem indokolt esetben a szülők felelősségre vonása is lehetőség arra, hogy normalizálódjon egy- egy család helyzete. Az állami gondozásba vétel csak a legvégső lépés lehet. A megyében évről évre emelkedik a veszélyeztetett gyermekek száma (ma 2600-an vannak) és egyre többet ki kell szakítani családi környezetükből. (1600 állami gondozott van a megyében.) Mi az oka. hogy számuk több, mint néhány éve? Többek között a hatékonyabb felderítésre és a környezet szemléletváltozására utalt. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban kevésnek és túlzottan alkalminak tartotta a veszélyeztetett családok látogatását, ellenőrzését, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzeten csak akkor lehet változtatni, ha bővül a társadalmi ak- tivahálózat és nem utolsósorban, ha a szülők vagy épp a fiatalkorúak munkahelye segítő partnerként támogatja a gyámhatóság munkáját. Nagyon sokféle módja van erre. Többek között a Tisza cipőgyáriak, a túrkevei- ek és a kunmadarasiak példáját említette. — Tudjuk — mondta nyomatékkai a megyei tanács elnökhelyettese —, hogy a gyermekvédelmi munka nem látványos és nem jár azonnali eredménnyel. Nem nép-» szerű feladat a családok ügyeibe beavatkozni, felelőtlen • szülőkkel szemben eljárni. Csak az együttes intézkedések, a tanácsi szervek, a rendőrség, ügyészség^ a bíróság, s a vállalati társadalmi aktívák összehangolt folyamatos, következetes megelőző munkája járhat eredménnyel. Külön-külön szólt arról, hogy a különböző korosztályú gyermekekről és fiatalokról hogyan kell gondoskodni. ' Hangsúlyozta az ifjúsági szervezetek szerepét és felelősségét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nevelés, a fokozott védelem nem érhet véget a 18. életév betöltésével. Az addig segítségre szorulók további életútja sem lehet közömbös a társadalomnak, a közösségnek. Sipos Károly előadása után tíz hozzászóló vett részt a vitában. Többek között szót kért Biber Józsefné, a szolnoki kisegítő iskola igazgatónője, dr. Szabó György, a túrkevei tanács vb igazgatási osztályvezetője, dr. Zsmu- rin Lajos megyei főügyész, aki elsősorban a megelőző munka fontosságát hangsúlyozta és tájékoztatta a résztvevőket a fiatalkorú bűnözés országos és megyei helyzetéről, valamint az ifjúság elleni bűntettek alakulásáróL Van választék Elegendő kombájn érkezik Osztrák sör! palackoznak Sopronban ■ • •• • ,ily- ..V; V-; • fl LÄIHÄKTÖL H HÖERŐMŰUEKIG '■ ■> ■ ■' Város a Hara völgyében 4 A száraz, kietlennek tűnő ■ sztyeppén, mintha gyerek húzta volna zöld színessel, úgy kanyarog a Hara. Az Altáj-hegység forrásaiból, havából táplálkozik, friss, tiszta vize nagy ívekkel lohol a. helyenként holdbéli tájon át az Orchon folyóba. Ez a félkaréj itt a várost öleli körül. Darhant. Valaha — valaha? itt haladt át északról délre, az Altáj zöldellő hegyoldalaitól le a Dél-Gobiig a karavánút, onnan is tovább Kínába és vissza, fel Északnak, Szibériának. Nagyon jó szándékú becsléssel ezer lakosa ha volt, még a negyvenes-ötvenes évek elején is, nem számítva persze a soha meg nem számolható nomádokat, akik jöttek, felverték jurtáikat, aztán egy nap eltűntek az európai mértékkel mérte óriási távolságok mélyén. Hogy újak jöjjenek és megint felszedjék a jurtát, hajtsák tovább a víztől, itteni levegőtől megerősödött állatokat. Az időnek itt nem sok értelme volt. A fűváltásnak igen. Az ellés időszakának igen. De a naptári napokban éveknek, dátumoknak semmiféle jelentősége nem volt- Mert nem is volt rá szükség. Darhan ma 40 ezer lakossal büszkélkedhet és az óváros mellett egv újjal, egy igazi, modem várossal, bevásárló központtal, kórházzal, mozival, most épülő és ősszel, a város, az új vát;os megalapításának 15. évfordulójára átadásra kerülő áj színházzal. Műszakiakkal és orvosokkal, pedagógusokkal és szakmunkásokkal, szállodákkal és szállodásokkal. Darhan a szó legeurópaibb értelmében város, amely úgy nőtt ki a sztyeppén, mint jó eső után a zamatos erdeigomba. Az ország második városa, második ipari központja, bár ebben már most versenyre kél Ulánbátorral. Erőmű és. cementgyár, nemzetközi rangú húsgyár, élelmiszeripari kombinát mellett számos más kis és középüzem, és a közelben akitűnő szenet adó bánya: húszezer fős munkásosztálya van ennek az egykori karaván-csomópontnak. Mongólia 18 megyéjéből jöttek ide és telepedtek le, elsősorban a fiatalok, így hát aligha véletlen, hogy e fiatal országban is a legfiatalabb átlagéletkorú lakosság itt él ebbn a nyüzsgő városban. De Darhan más szempontból is érdekes: talán itt mérhető le leginkább a szocialista országok összefogása és segítése. Ahány gyár, üzem, annyi náció, segítette építését és segíti ma is az ott dolgozó mongol szakemberek képzését. A cementgyárat, amely évi 200 ezer tonna kapacitással dolgozik, a csehek építették, a szőrmekikészítő üzemet, ahonnét a világ minden tájára eljut a csodálatos mongol szőrme és bőrkabát, a bolgárok segítségével építették fel, a szovjetek különösen a szénbányászatban nyújtottak óriási segítséget, de ott a lengyel, az NDK munkások keze nyoma is a városon. És ott van természetesen a magyaroké is. Magyar tervek, magyar szakemberek irányítása szerint épült fel a jelenleg 750 munkást foglalkoztató húskombinát. Mijaszuren, a gyár igazgatója és Kovács Ernő magyar szaktanácsadó, .„civilben” közgazdász és gépészmérnök vezet körül bennünket az impozáns gyárban, ahol a legkorszerűbb normák és a helyi ízlés figyelembe vételével folyik a vidék állatállományának feldolgozása. Jelenleg is harminc magyar szakember dolgozik itt. u^Vanakkor 56 mongol szakemberjelölt tanul nálunk, ismerkedik a korszerű „hentes-mesterség” titkaival. Egy jellemző adat a húskombinát mérteire: 46 ezer marhát 370 ezer birkát és kecskét, valamint 2500 lovat dolgoznak fel június közepétől, december vegéig, hogy aztán a „téli” hónapokban a készletből húskészítményeket állítson elő. Kolbászt elsősorban. A darhani húskombinát egy egész országrész egyenletes és kiváló minőségű ellátását biztosítja korszerű feldolgozó apparátusával, hatalmas hűtőivel, a magyar állategészségügy magas normáinak megfelelően. — A gyár teljes termelése több mint hetvenmillió tugrit lesz évente, 1980-ra. Az elmúlt évben nagyjából ennek még csak a felét termeltük. Ahogyan haladunk előre az években és a szakértelemben, úgy lesz Darhan az ország legjelentősebb húsipari üzeme — büszkélkedik és teljes joggal Mijaszuren, az igazgató. — A munkaerő biztosítása nagy gond. Nagy .még a fluktuáció, nehezen szokják ezt a sajátos munkát, de lassan-lassan már alakul a törzsgárda, amely a munka minden területén magas színvonalon képes majd irányítani és dolgozni — teszi hozzá Kovács Ernő, mintegy jelezve azért, hogy az új megteremtése, a holnap munkásosztályának kialakítása itt sem könnyű. Egy-két év múlva ezer ember dol- gpzik majd itt. Még nekünk is idegesítő néha a mindig figyelmeztető és fegyelmező óra, hát még azoknak, akik hihetetlen nehézségeket gyűrtek le a természettel vívott harcban, akik utolérhetetlen mesteréi a nomád állattenyésztésnek, de soha ipari szerszámot nem fogtak a kezükben. Akik az időt nem órában, de évszakban mérték. A gyár mellett apró, mokány kis lovak kikötve. Lehajtott fejjel, megingathatatlan türelemmel várják a műszak végét, hogy gazdájuk megjöjjön. nagyot szusszanjon és felpattanva hátukra belevágtasson á tág horizontú világba. * • * * Lapozgatom a jegyzeteimet: a tények, adatok fele kimaradt abból is, amit leírtam. A másik fele meg egyáltalán papírra sem került. Nem írtam a szongiói biokombinátról, amely alapján megváltoztatta a mongol állategészségügyet, s amely ugyancsak magyar segítséggel és tervezéssel épült: szót sem ejtettem Almássy Károlyról, aki az együttműködési igazgató hangzatos nevet és a munka nagy felelősségét viseli itt, vagy dr. Ad ivaról, az állatorvosról, a mongol kereskedelmi igazgatóról, aki oly halk és higgadt beszámolót tartott röpke néhány pillanat alatt az egész mongol állattenyésztésről, az állategészségügyről, hogy az talán akadémiai székfoglalónak is beillett volna. Nem jutott hely és idő, hogy bővebb teret szentelhessenek a ma még szinte úttalan utakon megközelíthető Telerzsről, erről a hegyek, erdőle között, hegyi folyó partján meghúzódó varázsos szakszervezeti üdülőről, meg a negyvenévesnek kinéző, de a hatvanat megközelítő Baldanről, az igazgatóról, akinek most azon fő a feje, hogyan lehetne saját állattartással, sütődével, meg vágóhíddal és tejgazdasággal is önellátó a pihenésnek e háromszáz személyes palotája Nem írtam a mongol állami múzeum rendkívüli gazdagságáról ami a népművészetet, az ősrégészetet és az állatvilág bemutatását illeti. De arról a muzeológus nőről, Darszü- renről sem, aki a természettudományi tár vezetőjeként lelkes és szíves kalauzunk volt A mongol táj megragadó vad szépsége, rajta és benne a jószágaival vonuló mongol pásztorok sziluettjével — lám ez sem került papírra. És még annyi minden más sem. Naponta változik, alakul fejlődik az ország képe, gyarapodik szellemiekben, anyagiakban egyaránt. Szükség is van az erőfeszítésekre, mert hosszú volt az út, a lámától a hőerőművekig, de nem rövidebb és könnyebb az az út sem, amely még a mongol nép előtt áll, s amelynek irányát, célját majd most tűzi ki ismét a mongol kommunisták kongresszusa. (Vége) Gyurkó Géza Űj autóbusz-menetrend lép életbe május 30-án 00.00 órától, többek között a szolnoki helyi járatokon is. Ezt már lapunkban is közöltük, de kiegészítésül néhány, sok embert érdeklő kérdésben tájékoztatást kértünk Hagyák Lászlótól, a VOLÁN 7. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőjétől.
