Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

-a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 13. A szocialista demokrácia szerepe és jelentősége A fejlett szocialista társa­dalom építését irányítva, 'pár­tunk megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a szocialista demokrácia fejlesztésére. A gazdasági és kulturális építés egyéb alapvető feladataival egyenrangú, egyenlő fontossá­gú teendőnek tekintjük, amely egyben feltétele is valameny- nyi más probléma sikeres megoldásának. Pártunk is abból a következtetésből in­dul ki, amit Leonyid Brezs- nyev így fogalmazott meg az SZKP XXV. kongresszusán: ,,Ma már nemcsak elméletből, hanem több évi tapasztalat­ból is tudjuk: ahogyan valódi demokrácia lehetetlen szocia­lizmus nélkül, éppúgy szocia­lizmus is lehetetlen a demok­rácia szüntelen fejlesztése nélkül.” A szocialista demokrácia fejlesztése jelenleg és a to­Osztálytartalmát tekintve népköztársaságunk — mint ismeretes — a munkásosztály hatalmi, uralma, más szóval a proletariátus diktatúrája. Államunk ennélfogva jelen­leg is gyakorolja a proletár­diktatúra elnyomó funkcióját a társadalomellenes elemek fékentartása. a szocialista vív­mányok védelme, a törvényes rend megőrzése érdekében. A lenini tanításokból kiindulva azt tartjuk, hogy ez nem ellen­tétes a szocialista demokrácia létével, ellenkezőleg: feltétele érvényesülésének. Az, hogy nem engedünk teret a szoci­alizmus ellenségeinek — meg­győződésünk szerint nem fo­gyatékossága, hanem ereje Szocialista demokráciánknak. A nemzetközi eszmei harc­nak, ideológiai vitáknak egyik központi kérdése ma a de­mokrácia értelmezése. A pol­gári— kispolgári nézetek hí­vei a demokrácia problémáit a szervezetek és intézmények oldaláról, az egyén formális jogaiból kiindulva közelítik meg. Pártunk álláspontja sze­rint — mint Kádár János is hangsúlyozta a XI. kongresz- szuson — „egy rendszer de­mokratizmusát nem formális szervezeti keretei határozzák meg, hartem alapvetően is mindenkor az dönti el, kinek a kezében van a hatalom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jogot és tényleges lehetőséget a bele­szólásra az állam, a társada­lom ügyeibe”. Természetesen nem tagadjuk a formák, a szervezeti keretek fontosságát, ezért is fordítunk állandó fi­gyelmet a társadalmi és áüa­vábbiakban is állami keretek között megy végbe. Nem vál­lunk olyan nézetet, mintha a társadalmi demokratizmus el­mélyítése a fejlődésnek ebben a szakaszában az állam sze­repének gyengítését kívánná. Ellenkezőleg: meggyőződé­sünk szerint szocialista álla­munk semmi mással nem he­lyettesíthető szerepet tölt be a népgazdaság fejlesztésében, a társadalmi szükségletek kielégítésében, az emberek életfeltételeinek gazdagításá­ban, a művelődés, az egész­ségügyi ellátás, a szociális gondoskodás területén, a fel­növekvő nemzedék nevelésé­ben és az egész lakosság gon­dolkodásmódjának formálásá­ban. A XI. kongresszus hatá­rozata ezért egyértelmű vilá­gossággal leszögezi: „Álla­munk a szocialista építés fő eszköze. • A jelenlegi körülmények között ugyanakkor még erő­teljesebben kibontakozik an­nak a Lenini tanításnak a mély igazsága, hogy „nem egyedül az erőszak a proletár- diktatúra lényege és nem is elsősorban az erőszak.” Álla­munk fő funkciója a gazdasá­gi építés szervezése és a kul­turális nevelés; szerepe eze­ken a területeken növekszik tovább a következő években. Osztály tartalmát pedig úgy erősítjük, hogy a munkásosz­tály, az egész dolgozó nép mi­nél nagyobb részét igyek­szünk közvetlenül bevonni az ügyek eldöntésébe, intézésébe, irányításába. Ez az állam- élet, s egyúttal a szocialista demokrácia fejlesztésének fő útja, iránya. mi intézmények fejlesztésére, jogrendszerünk tökéletesíté­sére. De a szocialista demok­rácia érvényesülését, fejlettsé­gét elsősorban mégis tartalmi kérdéseken mérjük. Azon, hogy milyen mértékben jut­nak érvényre a munkásosz­tály alapvető politikai érde­kei, milyen tényleges döntési és ellenőrzési lehetőségei van­nak a munkásoknak, a dolgo­zóknak. A szocialista demokráca fejlesztése nagy erőforrásokat szabadít fel; a dolgozóknak a köáügyek eldöntésébe törté­nő bevonása jelentékenyen se­gíti az időszerű gazdasági és kulturális feladatok megoldá­sát. Ezért most, amikor a gaz­dasági építés feladatai bizo­nyos fokig nehezebbé váltak, a társadalmi demokratizmust nem szűkíteni kívánjuk, ha­nem tovább szélesíteni. Eluta­sítjuk az olyan felfogást, amely szerint a demokrácia valamiféle „luxus” lenne, amit csak akkor engedhetünk meg magunknak, ha nincse­nek különösebb gondok, fe­szültségek. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a problémák, valójában még nagyobb szük­ség van arra, hogy széles tár­sadalmi alapon, együttesen keressük a megoldás legjobb módjait. Egységes rendszer A demokratizmus természe­tesen csak akkor szolgálja előrehaladásunkat, ha nem tévesztjük össze a fegyelme­zetlenség „szabadságával”. Lenin előbb idézett gondolat- menetében a munkáshatalom lényegéről szólva kiemelte a fegyelmezettség és a szerve­zettség jelentőségét. A szocia­lista demokrácia — Kádár Jánosnak a budapesti pártak- tíva-értekezleten mondott szavaival élve — .,egy forra­dalmi nép forradalmi rendje”, melynek törvényeit mind az állampolgároknak, mind az állami szerveknek fegyelme­zetten meg kell tartaniuk. Társadalmi életünk vala­mennyi területét áthatja a szocialista demokratizmus. Egységes rendszerről van te­hát szó, amelynek különböző oldalai kölcsönös hatást gya­korolnak egymásra. Ezért az egész rendszert csorbítja, ha bármelyik területen elmara­dás mutatkozik. Ebből kiin­dulva fordítunk most különle­ges figyelmet a munkahelyi, üzemi demokrácia erősítésére, mert ezen a területen az utób­bi években a fejlődés nem ki­elégítő. Márpedig a munka­helyi demokrácia érvényesü­lése nemcsak a termelést, a gazdálkodást érinti, hanem összefügg a hatalmon lévő munkásosztály vezető szere­pének érvényre jutásával is. Társadalmunk politikai rendszerének fejlesztése, a szocialista demokratizmus el­mélyítése elválaszthatatlan a párt vezető szerepének továb­bi erősítésétől. Egyetlen tár­sadalmi folyamat, így az ál­lamélet fejlesztése sem lehet a mi viszonyaink között spon­tán jellegű. A párt tudatos irányító tevékenysége elen­gedhetetlen ahhoz, hogy e folyamatok kibontakozzanak, s szocialista tartalmuk csor­bítatlanul érvényre jusson. Az MSZMP oly módon vezérli és irányítja hazánkban az ál­lami élet, a szocialista de­mokrácia fejlődését, hogy en­nek révén még ingább érvé­nyesüljenek a társadalom, a dolgozó nép átfogó érdekei, s tovább javuljanak a feltételek az emberi személyiség kibon­takozásához. Gyenes László Az állom szerepe Tartalmi kérdés í A karcagi Május 1. Tsz L számú központjának parkjában állították fel Somogyi Árpád szobrászművész Citeráslány című alkotását. Május 26—26— 27-én Szolnokon Társadalmi ünnepségek, szertartásuk IV. művészeti bemutatója Magyar—kubai barátsági hónap A májusi békehónap kere­tében tegnap Kenderesre lá­togatott Hector Rivero. Ku­ba budapesti nagykövetségé­nek titkára. A vendéget a nagyközség vezetői fogadták. Balassa Piroska tanácselnök tájékoztatást adott Kende­resről, utána ellátogattak a Vegyesipari Szövetkezet mű­anyagüzemébe, a November 7. Tsz-be, majd a mezőgaz­dasági szakmunkásképző is­kolába. Este hét órakor a magyar—kubai barátsági nap keretében békegyűlést ren­deztek a művelődési házban: Tíz napiq Tapasztalatcsere Befejeződött a szocialista országok oktatásüggyel fog­lalkozó újságíróinak magyar- országi tapasztalatcsere láto­gatása. A pedagógiai újság­írók az Oktatási Minisztérium és a MUOSZ meghívására tíz napig tartózkodtak hazánk­ban. A látogatás során buda­pesti, pécsi és veszprémi ok­tatásügyi intézményeket ke­restek fel, előadásokat hall­gattak oktatási politikánk ak­tuális kérdéseiről, az évtized végére bevezetésre kerülő re­formról, az iskolatelevízió és az Oktatástechnikai Központ munkájáról. A magyarországi látogatás befejezéséül dr. Po- linszky Károly Oktatási mi­niszter fogadást adott a dele­gációk tiszteletére. Május 25—26—27-én Szol­nokon kerül sor a társadalmi ünnepségek, szertartások IV. művészeti bemutatójára. A rendezvénysorozat célja hoz­zájárulni a névadók, a házas­ságkötések, a gyászszertartá­sok és az egyéb társadalmi ünnepségek színvonalának emeléséhez. A művészeti bemutatók hivatalos nyitánya május 25- én lesz, egy ehhez kapcsoló­dó kiállítás azonban már egy héttel korábban, május 18-án megnyílik. A Szolnoki Ga­lériában amatőr képzőművé­szek- amiffcatkozn-aik be, köztük négy Szolnok megyei: Szabó Ágnes, Lehelvári Pál- Faze­kas József és Kovács Imre. A bemutató 34 képét több mint 150 pályamunkából vá­logatták ki. Nem ez lesz a rendezvény- sorozat egyetlen- kiállítása. Május 23-tól kezdve várja a látogatókat — ugyancsak a Szolnoki Galériában — a Szertartás és társadalom cí­mű összeállítás, mely a gyászszertartás történeti múltjába enged bepillantást. A művészei bemutató két legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye kétségkívül az orgonisták első országos jellegű versenye és a kama­rakórusok találkozója. Má­jus 25-én az „arany orgona” díjért tizenhat versenyző vetélkedik, s nem esélytelen a két Szolnok megyei ver­senyző: a szolnoki Butyka Enikő és a karcagi Kalmár Gyula sem. Másnap és har­madnap a társadalmi ünnep­ségek, szértartások kórusai­nak minősítéssel egybekötött találkozóján huszonkét együttes lép pódiumra; me­gyénk színeit itt a szolnoki Bartók Béla kamarakórus és a törökszentmiklósi iroda női kara képviseli. Az orgonisták és a kama­rakórusok versenyének szü­netében két tanácskozásra is sor kerül. Előbb a versenyen résztvevő kórusok vezetői ta­nácskoznak, majd a Társa­dalmi Szertartások Országos Tanácsadó Testületé tart ülést. A rendezvénysorozat fő­rendezője, a szolnoki Társa­dalmi Ünnepségeket és Szer­tartásokat Szervező Iroda a művészeti bemutatókhoz kapcsolódva két kiadványt is megjelentetett. Az egyik a névadók és a házaságkötések szerkesztési és rendezési kér­déseivel foglalkozik, míg a másik a Szolnok megyei lako- dalmi szokásokat dolgozza fel. Egy osztállyal indult Jubilál a tiszafüredi gimnázium Huszonöt évvel ezelőtt — a mostani Kossuth téri Ál­talános Iskola épületében — egy gimnáziumi osztályban megkezdődött Tiszafüreden á középiskolai oktatás. Az azóta eltelt idő alatt nagy fejlődésen ment keresz­tül a Kossuth Lajos Gimná­zium. 1968-ban új, tágas, jól felszerelt épületbe költöztek. A jelenlegi tanulói létszám 200 fölött van. A huszonöt év alatt sok­száz diák érettségizett. A gimnáziumba most — tanár rok. diákok egyaránt — az évforduló méltó megünnep­lésére készülnek. A jubi­leumi ünnepséíT'nap.ia június 12-én lesz. Ezen a napon találkoznak a gimnázium régi tanárai, diákjai a mos­taniakkal. Kiállítást rendez­nek pályamunkákból, egyéb dokumentumokból és — ,.öreg diák, nem vén diák” alapon — néhány sportver­seny is lebonyolításra kerül. Nőpolitikái munka a tsz-ekben A Magyar Nők Országos Ta­nácsának Elnöksége tegnap Erdei Lászlóné elnökletével ülést tartott, amelyen megvi­tatta a termelőszövetkezetek­ben végzett nőpolitikái mun­ka tapasztalatait. Megállapították, hogy a tsz-ek többségében ma már a lányok, asszonyok helyzeté­nek javításáért végzett fela­datok az össztagság előtt álló teendőkkel összhangban való­sulnak meg. A helyi intézke­dések hatására javult a nők anyagi és szociális helyzete: ezt szolgálják a munkavédel­mi és egészségügyi beruházá­sok, további gyermekintézmé­nyek létesítése, a nődolgozók nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése. A feladatokról szólva kie­melték: a MNOT sajátos esz­közeivel kívánja előmozdítani a XI. pártkongresszus hatá­rozatának megfelelően a mun­kás-paraszt szövetség további erősítését, a szocialista élet­mód kialakítását és elterjesz­tését, s a mezőgazdasági mun­kahelyeken az eddiginél is nagyobb súlyt helyez a pár­tunk nőpolitikái határozatá­ból adódó feladatok ismerte­tésére. Békegyülés a szolnoki vasútállomáson Mint már hírül adtuk az Országos Béketanács és a MÁV közös rendezésében „A béke 31 éve” című mozgó fo­tókiállítás megérkezett Szol­nokra. A kiállítás megnyitója alkalmával tegnap békegyű­lést rendeztek az új vasútál­lomás 1. sz. peronján. A Délibáb utcai Általános Iskola úttörőinek műsorával kezdődött a gyűlés, majd Né­meth Mihály, a szolnoki va­sútállomás főnöke üdvözölte a megjelenteket. Ezt követő­en Tóth János, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának veze­tője, a gyűlés szónoka a többi között elmondta: „Ebben az évben immár 18. alkalommal került sor a béke és barátsá­gi hónap megrendezésére. A vasutasok nagy odaadással vállalták az Országos Béke­tanáccsal a mostani közös ak­ciót; a két kocsiból álló moz­gó kiállítás előkészítését és vándoroltatását az országban. Beszédében külön kitért a második világháború által tönkretett magyar vasútra is, és számokkal bizonyította az óriási pusztítást. Az elmúlt 31 év alatt nemcsak helyre­állítottuk a pusztítás nyomait, de országunk gazdasága soha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. A békegyülés a Himnusz hangjaival ért véget r Úttörőtábor épít Régi vágyuk Szolnok me­gye úttörővezetőinek egy tá­bor’létrehozása a Tiszaliget- ben. A háromszáz személyes úttörőtábor gondolata még 1971-ben megszületett. Azóta pénzhiány miatt még mindig csak gondolat maradt volna, ha a tavaszi városi, majd a megyei KISZ-küldöttgyűlés fiataljai fel nem ajánlják se­gítségüket: 5 ezer társadalmi munkaórával járulnak hozzá az építkezéshez. Az áprilisi kommunista műszakok érté­kének egy része is az úttörő­táborhoz kerül. A szolnoki városi tanács vezetőinek ter­vei szerint jövő nyárra már az első százszemélyes altá- bort átadják az úttörőknek. Az igazság szerint a tábor akkor lett volna igazi öröm, hogyha ebben az évben az úttörőmozgalom 30. évfordu­lóján- a „születésnapon” megkapták volna a pajtá­sok. Mivel a megyének, sőt külön-külön a járásoknak is a Balatonnál, az északi he­gyekben, vagy Szolnok me­gye különböző vidékein van­nak saját táboraik, joggal vetődik fel a kérdés: vajon miért szükséges Szolnokon egy ilyen központi tábor lét­rehozása? A legegyszerűbb indok az, hogy vannak még jó néhány an,/ akik egyszer, kétszer, vagy éppen soha nem jártak a megyeszékhe­lyen és egy ilyen tábor le­hetőséget adna az ismerke­désre. A másik indok, hogy a vezetőképzést is megolda­ná a tábor, nem kellene „be­kéredzkedni” a tiszaligeti KISZ-táborba egy-egy alka­lomkor. A nyaralásról már nem is szólok. Mi késztette a KlSZ-fiata- lokat erre az elhatározásra? Közülük sokan dolgoznak az úttörőmozgalomban, ök is­merik igazán ezt a területeb ők látják, hogy valójában mennyire szükséges ez a tá­bor és ezért indítottak akciót létrehozására. Most már csak az van hátra, hogy lendüle­tük ne csökkenjen, kitartson addig, amíg valóban felépül az úttörők várva várt „para­dicsoma”, t. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom