Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

IL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 4. TUDOMÁNY—TECHNIKA 11 • A tudomány fejlődése szakadatlan Dr. Bognár Géza akadémikus nyilatkozata « Szabássái vált ünnepi alkalmak, évfordulók idején egy-egy szakterületen visszatekinteni az addig megtett útra, eredményekre. Ha a magyar tudomány egészét vizsgálva végezzük ezt el, sajátos módszert kell alkal­maznunk: mivel a tudomány szakadatlanul fejlődő va­lami, ha vissza nézünk, előre is kell tekintenünk, lezárt eredmények soha nincsenek, minden elért siker, felfe­dezés, újabb kísérletek, hosszú kutatómunka kiinduló­pontja is egyben. Ezért, amikor felkértük Bognár Gé­za akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia al- elnökét, a Távközlési Kutatóintézet tudományos igaz­gatóját, legyen segítségünkre ebben a visszapillantás­ban, értelemszerűen a jövő tervéiről is kérdeztük. fí])n jip'iintf té7ÍSf Talán a felfedezőik sem látták UHU liutjull IÖ.Í&3. előre 1958-ban, amikor a lézer­sugarakat felfedezték, libgy alig 20 év alatt az élet milyen sok és eltérő területén fogják felhasználni találmányukat- A drezdai Műszaki Egyetemen az NDK ipari szakemberei például a textiliparban próbálják fel a lézer-sugár energiáját. A lézersugár a megfelelő területeken megolvasztja az anya­got, és ez a technológia sokkal előnyösebb a hagyományos vágási technológiánál, de előnyös a munka termelékenysége szempontjából is Közös erőfeszítéssel Magyar—szovjet együttműködés az autóbuszgyártásban BKfftAPEVEf Helyszíni közvetítés egy szülésről Igazán aligha akad hely, ahová az immár több mint ötven éves rádiómikrofon be ne óvakodott volna. Talán ez az utolsó stáció (vagy ép­pen az első: hiszen aligha volt még magyar gyerek ed­dig, akinek legeslegeslegelső nyikkanását már a rádió közvetítette) szóval, immár egy születés, egy szülés hely­színi közvetítését is megér­tük. De félre a tréfával, mert Pásztor Magdolna igazán ko­molyan vette műsorát, s lám itt az élő példa: még ott, olyan helyzetekben is lehet keresnivalója a mikro­fonnak, ahol — hát igen, ahol nagyon nehéz igazán jó ízléssel, mértéktartóan tapin­tatosnak lenni. De lehet! Ez a riport bizonyíték. Pásztor Magdolna riporter. Dimény Judit és Horváth Ida szer- keszők. anyák napjára ké­szült összeállításban, a szü­lésről közvetítő riport megrendítsen szép volt. Az olvasás gyönyörűsége Nem a nőket ünneplő nap hatott meg, nem is hiszem, hogy feminin elfogulsággaí lennék vádolható — mégis bosszant, hogy ügyesen szer­kesztett (dramatizált) isme­retterjesztő műsorok, félmű­velt csacsogó-kérdező figurá­ja mindig nő. A recept: okos prof., okos nem prof. (de férfi), egy-két mindent tudni akaró épp ezért meglepő, hogy semmit sem tudó) hölgyike beszél­getnek fontos dolgokról. Most éppen Hegedűs Géza sorozatában, a Mindennapi kenyerünk: a regény, cím­mel. műfajt (ha egyáltalán az) dicséi-em. Okos dolog könnyed, laza kerettel össze­fogva, szinte teadélutánba il­lő beszélgetésbe ágyazni a tudást adó, fejet tágító gon­dolatokat. Csak hát egy ki­csit kevésbé sablonosat, ke­vésbé hm... — tetszik ér­teni! Májusi délelölt Ritkán írunk ilyen közve­títésekről, most mégis meg kell említeni — mert más volt mint a többi. Ügyesen, sokoldalúan kaptunk képe­ket a rádión kérészül arról, hogyan vonul az utcára, ho­gyan ünnepel az ország, s közben érdekes riportok, tu­dósítások fűszerezték ezt a május elsejei délelőttöt. Nem volt egyetlen pillanat, üres­járat — s ezt, éppen a ko­rábbi (a riporter beszél, be­szél, de nem mond) tapasz­talatainkhoz mérve, igazán becsülnünk kell. —trömböczky — —Az MSZMP XI. kong­resszusán többször is elhang­zott a tudomány és a gya­korlat szorosabb, gyorsabban realizálódó kapcsolatának szükségessége. Az élet mi­lyen területein találkozha­tunk e folyamat példáival? — Az MTA kutatói az Or­szágos Távlati Tudományos Kutatási Tervhez kapcsolód­va végzik ilyen irányú mun­kájukat — mondta Bognár professzor — a 11 Országos Kutatási Célprogramhoz és a tárcaszintű miniszteri prog­ramokhoz kapcsolódó kutatá­si főirányok azok, amelyeken át a gyakorlattal való szoro­sabb kapcsolat megvalósul. A szilárdtest-kutatásokban (ez kutatási főirány) az anyagszerkezet mélyebb meg­ismerése lehetővé teszi az anyag tulajdonságainak be­folyásolását. A kutatások so­rán kialakuló mérési és el­lenőrzési módszerek a terme­lésben, a bonyolultabb tech­nológiát kívánó anyagféle­ségeknél mint gyakorlati vizsgálati módszerek, alkal­mazhatók. Ezzel a jelenleg alkalmazott, technológiai fo­lyamatokat gyorsíthatják, tö­kéletesíthetik. Ilyen például a Központi Fizikai Kutatóintézetben vizsgált Mössbauer-effektus. Ez — elnagyolt megközelí­téssel — atommag röntgen sugárnál fellépő rezonanciá­ján alapuló anyagelemzésnek nevezhető, és többek között a magas hőmérsékletű anya­gok gyors analízisét is lehe­tővé teszi. A kohászatban ennek nagy szerepe lehet: acélöntés köziben az öntési folyamat ideje alatt, kihűlés előtt percek alatt el lehet végezni a még cseppfolyós öntvény mintavizsgálatát, így az összetétel még az ön­tés folyamata közben is mó­dosítható a kívánt tulajdon­ságok irányába. Ha ugyan­ezt öntés után kellene elvé­gezni, vagy az eredményt lassabban kapnánk meg, esetleg a teljes anyagmeny- nyiség selejtbe kerülhetne — míg a Mössbauer-effektus vizsgálatra való alkalmazá­sa segítségével ez elkerülhe­tő. Ugyancsak az anyagszer­kezeti kutatások segítségével sikerült olyan félvezető alapanyagokat kidolgozni, amelyekre a köztudatban is­mert ,.9-es nagyságrendű” tisztaságok (azaz az 5 kilen­ces tisztaság esetén az anyag például csak egy százezred százaléknyi szennyezést tar­talmazhat) egyszerűen durva fogalmak, a kérdéses új anyagok tisztasága ezt nagy­ságrendekkel haladja meg. Hasonlításul: atomok millió­iból legfeljebb egy (!) lehet a szennyező az új félvezető­anyagoknál. ., v Az úgynevezett élő termé­szettudományok körében az életfolyamatok szabályozásá­nak mechanizmusa is kuta­tási főirány. Az élő szerve­zetek, ideértve a növényeket is, bioregulációjának mecha­nikai, kémiai és fizikai befolyásolásával a mezőgaz­daságban és a gyógyászat­ban lehet közvetlen eredmé­nyeket elérni, például új növényhibridek, új gyógy­szerek kikísérletezésével. Ugyancsak kutatási fő­irány a biológiailag aktív vegyületek kutatása. A gya­korlatban ez elsősorban olyan űj növényvédőszerek kikísérletezésénél alkalmaz­ható, amelyek a növényvé­dőszerek környezeti ártalma­it próbálják meg kiküszöböl­ni. Az Akadémia kutatói az Országos Földtani Hivatal­lal működnek együtt „Az or­szág természeti erőforrásai­nak kutatása és feltárása” című programban. A labora­tóriumban követett magas nyomású és hőmérsékletű fo­lyamatok a Föld ’ történeté­ben is végbement folyama­tokhoz hasonló körülménye­ket állítanak elő. Így bizo­nyos elméleti következteté­sek vonhatók le, ezeknek a földtörténeti kutatásokkal való összevetése ad alkalmat bizonyos nyersanyagok, köz­tük a mind értékesebb rit­ka földfémek sűsűsödésének, koncentráltabb előfordulásá­nak valószínű helyeire, illet­ve migrációs (vándorlási) fo­lyamatainak mélyebb vizsgá­latára. A fontosabb programok közé tartozik a tárcaszintű számítástechnikai program is. A világ élvonalában • járó szovjet tudománytól, illetve annak művelőitől is sok fon­tos területen kapunk jelen­tős segítséget, illetve a közös munkában a magunk rész- eredményeivel is segítünk igen nagy horderejű eredmé­nyekhez való közelebbjutás- hoz. Az ilyen kutatások kö­zé tartozik az is, amelyeket az MTA, a Távközlési Kuta­tóintézet és a szovjet Infor­mációátviteli Problémák In­tézete végez közösen. A számítástechnikán és az információelméleten alapuló tömeges kardiológiai lelet- elemzés korunk egyik leg­pusztítóbb tömegbetegsége, a s2ív és vérkeringés megbete­gedéseinek leküzdésében je­lenthet majd nagy lépést. A program során végeredmény­képpen eljuthatunk a lelet­elemzésen alapuló „öntanu­ló” programhoz, sőt, a gépi diagnózis megközelítéséhez is. A kutatások elméleti alap­jain és előkészítésén dolgo­zunk jelenleg. Azt már most tudjuk, hogy az emberi, ma­gasabb rendű idegközpontok működéséhez hasonló gépi folyamat eléréséhez legalább 15—20 év szükséges. Azt is tudjuk, hogy milyen nagy­ságrendű és szintű kompu­terre lenne szükség — és azt is tudjuk, hogy ilyen komputer" * a világon még nincs. De belátható időn be­lül valószínű ilyen teljesít­ményű számítógépek létre­hozatala, és így a program megoldása is. (A számítógép belsejében végbemenő folya­matnak tudniillik csak a se­bessége haladja meg sokszo­rosan az emberi idegtevé­kenység korlátáit, viszont annak tényleges nagyság­rendjét még nem érte el, ezért is nem lehet még be­szélni valóban gondolkodó, azaz önmagát és programját módosító komputerről.) Persze, mindezek csak ki­ragadott példák — fejezte be a tájékoztatást Bognár Géza akadémikus — a magyar tu­domány szerteágaztó mun­kájából. De talán ezek is bi­zonyítják: nem maradunk el a világ „tudományos forra­dalmától”, és ahol lehet, azonnali kapcsolatot terem­tünk az elvont elméleti ku­tatás és annak gyakorlati al­kalmazása között. Szatmári Jenő István Á rózsák és az adenin Az adenin — a vitaminok csoportjához tartozó bioszer­ves vegyületek egyike — szintézisének egyszakaszos technológiáját dolgozták ki lett tudósok. E készítmény szintézisének hagyományos technológiája bonyolult és nyolc szakaszból áll. Az új módszer ipari ellenőrzését még ez évben megvalósít­ják, az azonban máris nyil­vánvaló, hogy az új meg­oldás néhány szorosára csök­kenti az adenin árát. A szintézis Ugyanis olcsó alap­anyag felhasználásán ala­pul. A lett tudósok jelenleg az adenin származékai szinté­zisének létrehozásán mun­kálkodnak. Ilyenek például a daganatok elleni készítmé­nyek és a növények növeke­dését ösztönző szerek. Ezek a stimulálószerek csaknem, 20 százalékkal megnövelik a burgonya és fűfélék termés­hozamát A szovjet gépkocsi- gyártás erőteljesen fej­lődő iparág. Gyártási kapacitása a jelenlegi öt­éves terv időszakában megkettőződik. Nagy­mértékben elősegíti ezt a szocialista országokkal kialakult kooperáció. A Moszkva melletti Likinó autóbuszüzeméből gyak­ran indulnak Magyaror­szágra a „Sovtransavto” kamionjai mellső hida­kat szállítva az Ikarus autóbuszokhoz. A győri RÄBA Vagon- és Gép­gyárból ugyanakkor hát­só hidakat küldenek. A magyar és a szovjet au­tóbuszgyárak együttműködé­se tíz évvei ezelőtt kezdődött, amikor mindkét országban elhatározták, hogy az autó­buszok fontosabb szerkezeti egységeit közös erővel fog­ják kifejleszteni, KGST sza­kosítás keretében. A terve­zők legfontosabb feladata volt az alkatrészek egysége­sítése. Együttes erővel sike­rült kifejleszteni az autóbu­szok mellső- és hátsó-hídjait. Ezekkel a szerkezeti egysé­gekkel látják el a magyar Ikarus, valamint a likinói és a Ívovi szovjet autóbuszokat. Nagy jelentőségű a szov­jet és a magyar autóbusz­ipari tudományos kutató in­tézetek együttműködése, melynek eredményeként már az 1980-as években gyártan­dó buszok modell je in dolgoz­nak. A gépjárművezetők munkájának megkönnyítés» érdekében az autóbuszok automatikus sebességváltóval és hidraulikus szervóberen- dezésű kormányművel lesz­nek ellátva- Az új, korszerű gyártástechnológia 25—30 százalékkal csökkenti az au­tóbuszok önköltségét Mindkét országnak nép- gazdasági érdeke az autóbusz gyártásban való együttmű­ködés. A Magyarországról szállított hátsóhidak lehető­séget adtak a Likinói autó- buszüezemnek a gépek és a munkaerő átcsoportosítására. Ezzel egyidejűleg a mellső- híd gyártó üzemben korsze­rűbb technológiát vezettek be. Természetesen ez hatott a Magyarországon gyártott autóbuszok mennyiségének és exportálásának növelésére. • Jelenleg több mint 39 ezer távolsági és városi THarus típusú busz köz­lekedik a Szovjetunió­ban. Az utóbbi években a két ország között új együttmű­ködési terület nyílt — a sze- mél y gépkocsi gyártás. Más K GST-országokkal együtt Magyarország is részt vesz a Volgái Autógyárban készülő Zsigulik gyártásában, mine alicatrész szállító. A kooperációs együttmű­ködés előnyös az ößszes részt­vevő országnak. A kis piaci felvevSképességű Magyaror­szág számára jelentős esz­közmegtakarítást jelent az együttműködés, s a nagy szovjet megrendelések, lehe­tőséget nyújtanak a Volgái Autógyárral kapcsolatban lé­vő gyárak gyártástechnológi­ájának korszerűsítésére. Magyarország mint ismere­tes, 18 különféle gyártmányt, többek között műszereket, rádiókészülékeket, gyújtásel- osztókait, motorra szerelt ab­laktörlőket és más egyebeket szállít Togliattiba. A folyó ötéves tervidő­szakban Magyarország ezekből a Szovjetuniónak másfél millió készletet szállít* A Volgái Autógyár kapaci­tásának növekedése terrne- lésfokozást követelt a koope­ráló magyar vállalatoktól is. így a Bakony Művek villa­mos berendezésekből a múlt évben 300 ezer készlet he­lyett 400 ezret bocsátott a szovjet fél rendelkezésére. A Szovjetunió megnövelte a Magyarországra szállított Zsigulik számát. A követke­ző tervidőszakban Magyaror­szág 180 ezer Zsigulit kap. A Szovjetunió tehergépko­csikat is exportál Magyaror­szágra. Több tízezer moszk­vai, gorkiji, minszki, kre- mencsugi és más városokból származó teherautó található Magyarország útjain és épít­kezésein. Ezekben az üze­mekben 75 tonna teherbírású teherautókat is gyártanak, sőt olyan gépkocsivonatokat is, amelyek egy fordulóval 120 tonna árut képesek el­szállítani. Az idei BNV-én többek kö­zött bemutatták a KRAZ, a ZIL és a MÁZ típusú teher­autókat is. A Minszki Jármű­gyár MÁZ—503 A típusú bil­lenő-platós gépkocsiját nagy távolságú szállításra, tervez­ték. 8 tonna hasznos terhe­léssel 85 km/óra sebességet is elér­A MÁZ és KRAZ teher­gépkocsikba kísérletként gázturbinákat építettek be, melyek kipróbálása folya­matban van. Ezeknek a se­bességváltó házait Magyaror­szágon készítették. Jelen le" tárgyalások folynak arról, hogy Magyarország a KÁMA teherautókhoz milyen alkat­részeket és szerkezeti egysé­geket tud szállítani. Kidolgozás alatt van a ma­gyar és a szovjet gépjármű- ipari kutató intézetek együtt­működési terve az elkövetke­ző öt évre. Többéle között fog­lalkozni kívánnak a levegő szennyeződés problémájával, a gépjárművek megbízható­ságának és élettartamának növelésével, a zaj- és rezgés­szint csökkentésével. E prog­ram végrehajtása elősegíti mindkét ország gépkocsi- gyártásának fejlődését (APN-KS) Szerszámgép születik A szerszámgép-felhasználás az ipa­ri fejlődés egyik fontos mutatója. A világon ma 2400—2500-féle szerszám­gépet állítanak elő. A szerszámgép­gyártásban — más iparágakkal ellen­tétben — nem a két ipari világhata­lom egyike áll az élen, hanem az NSZK. Második helyen a szovjet szerszámgépgyártás áll, s csak azután következik az amerikai. Ezután sor­rendben Japán. Franciaország. Olasz­ország. Nagy-Brltannia és az NDK következik. Figyelemre méltó, hogy az NDK — az NSZK-t követően — « világ második legnagyobb szer­számgép-exportőre, megelőzve a Szovjetuniót és az Egyesült Államo­kat Is. Hazánk a világranglista 21. helyét foglalja el a szerszámgépgyártásban, sok iparilag fejlett országot előzvén meg. Az iparág termelésének mint­egy 60 százalékát exportálja. Gyárt­mányai között több világszínvonalú, keresett és jól megfizetett géptípus található- Ezek közül való az a szám- irányítású, koordináta asztalos sugár­fúrógép, amelynek összeszero’-'sét a kés mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom