Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S 1979. mSJm 21 Új írermekkSBWtár üuRszentmártoabau A kunszentmártoni járási könyvtár ked­vezőtlen tárgyi feltételeiről már többször írtunk lapunk hasábjain. Nos, úgy tűnik, hogy ez a téma most végre aktualitását vesztette... Néhány héttel ezelőtt új gyermékkönyv- tárt vehettek birtokukba a kunszentmár­toni kisiskolások. Az új intézményben — melyet a járási OTP fiók helyén, a me­gyei és a nagyközségi tanács támogatásá­val alakítottak ki — a szabadpolcos köl­csönző mellett szépen berendezett \dub- szoba is várja az ifjú olvasókat. A könyvtárnak jelenleg ötszáz olvasója van, de ez a szám minden bizonnyal ha­marosan nőni fog, hisz a nyitány óta egy­mást követik az érdekes, tartalmas ren­dezvények: irodalmi pályázat, műfordító verseny, író-olvasó találkozó... — van miből választani tehát, s méginkább lesz ősszel, amikor rendszeressé válnak a klubfoglalkozások. Az új könyvtárral tulajdonképpen meg­oldódott a felnőtt részleg gondja is. A gyermekrészleg helyén olvasószobát ren­deznek be, ahol a vendégek nyugodtan böngészhetik az újságokat, folyóiratokat, forgathaják a kézikönyveket. Természe­tesen a szabadpolcos kölcsönző is nagyobb lesz, a kis olvasósarkot ugyanis bepolcoz- zák. A felnőtt könyvtár újjászületését nem­csak a tanácsok, de a nagyközség üzemei­nek szocialista brigádjai is segítik — a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekon­fekció Vállalat kunszentmártoni gyáregy­ségének felhívása nyomán sorra ajánlják fel segítségüket. Cserébe a könyvtár mun­katársai az átalakítás után megszervezik a szocialista brigádok könyvtári klubját Felvételünk az új gyermekkönyvtárban készült. Kik dedikálnak a könyvutcában A Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, 1052. Martinéin tér 5.) az ünnepi könyvhét ideje alatt, (május 28-tól június 5-ig) a hagyományok­nak megfelelően sátorból is árusít a belvárosi könyvut­cában (Váci utca). A zene­műbolt törekvése, hogy az alkotóknak a könyvutcában dedikált műveit az ország minden könyvkedvelője megkaphassa postán, után­vétellel. A szerzőknek azonban nem minden művük kapha­tó. Ezért azoknak az érdek­lődőknek, akik legkésőbb május 25-ig igényelnek de­dikált műveket, a bolt szin­tén levélben ad választ, hogy mely művek kaphatók a szerzők aláírásával ellát­va. A Zenemű Kiadó kiadvá­nyait: Forrai Katalin, Feuer Mária, Horváth Ádám. Szé­kely Júlia, Oldal Gábor, Gál György Sándor és Vargyas Lajos dedikálja. A Móra Kiadó könyveit: Janikovszky Éva, Palotai Boris, Thury Zsuzsa. Hárs László, Somogyi Tóth Sán­dor, Ruffy Péter és Vidor Miklós; a Képzőművészeti Alap kiadványait: Makrisz Aga­memnon, Pereházy Károly, Koczogh Ákos, Vámos László, Reich Károly és Do­bos Lajos; a Corvina Kiadó albu­mait; Garas Klára, Pátzay Pál, Szabó Vladimir és Frank János látja el szerzői kézjegyével. Újabb múzenok Fejér megyében A Fejér megye távlati köz- művelődési tervének része­ként kidolgozzák a megye múzeumhálózatának fejlesz­tési tervét. Eszerint Székes­fehérvárott, Dunaújvárosban valamint az idegenforgalmi szempontból kiemelt telepü­léseken és a városiasodó nagyközségekben újabb mú­zeumokat hoznak létre. Jászberényben Az olvasómozgaSomrc!, az új tanterv bevezetéséről Két jelentős eseménnyel folytatódott Jászberényben a tudományos és kulturális hónap rendezvénysorozata. A városi-járási könyvtárban a magyar könyvtárosok egyesülete olvasáskutatási és pedagógiai szakbizottsága tanácskozott. A szakbizott­ság ez év áprilisában ala­kult. Feladata: tudományos alapokra helyezni a könyv­tári oktató-nevelő munkát. Ezeket a célokat szolgálta a szakbizottság kibővített vezetőségének ülése és ta­nácskozása. Részt vettek * . tanácskozáson a megye' *s könyvtárak munkatársai, az 1 Országos Széchenyi Könyv­tár, Kulturális Minisztérium, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének olvasáskutá- tással foglalkozó szakembe­rei. A tanácskozás témája az olvasáskutatás és az olvasó­mozgalom volt. Nagy érdek­lődés kísérte a jászberényi járási-városi könyvtár olva­sáskutatási munkájának ta­pasztalatait, összegező elő­adását. Jelentős esemény színhe­lye volt a Tanítóképző Főis­kola is, ahol a jászsági pe­dagógiai napot tartották meg. A Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei ta­gozata rendezésében megtar­tott esemény témája: fel­készülés az új tanterv beve­zetésére. Előadó: dr. Kontra György, az OPI munkatár­as volt Belépés csak nyelvtudással Negyven-tizennégy-hat. Tavaly szeptemberben negy­venen kezdték el az angol nyelv tanulását Szolnokon, a TIT-tanfolyamán. Az év végére már csak tizenné­gyen tartottak ki szándékuk mellett, ■ s közülük hatan jöttek el a Pelikán Szálló különtermébe, az idegen nyelvet beszélők nemrég alakult klubjába. Igaz, a klubot nemcsak az ő kedvükért hozta létre a TIT megyei szervezete, ha­nem a Szolnokon élő, dol­gozó, s valamilyen idegen nyelvet beszélők . számára, hogy legyen alkalmuk gya­korolni az oroszt, az angolt, a németet vagy a franciát. A második foglalkozáson már mindenki túl volt a be­mutatkozáson. A munkájuk­ról, a családjukról beszél­tek — természetesen ango­lul. Mind a hatan tud- nak^egy keveset oroszul, ket­ten jól beszélnek németül, s az angolt -egy, illetve két éve tanulják. — Beszéltek-e már angol anyanyelvű emberrel? — A munkám során volt alkalmam rá, hiszen a Pe­likán portása vagyok, — mutatkozik be Sasvári Ist­ván. — Mit válaszol a vendé­geknek, ha angolul szólítják meg? — Először is azt kérdezem meg. hogy beszél-e németül — mondja nevetve — hiszen ebből a nyelvből Lipcsében vizsgáztam le. Persze azért örülök, ha nem tud néme­tül, mert akkor angolul kell nekem is beszélnem, bár­mennyire keveset tudok még. — Mennyit tanultak meg egy év alatt a tanfolyamon? — Közel ezer szót isme­rünk — válaszol dr. Dóra Józsefné, a Nagyalföldi Ku­tató és Feltáró Üzem köny­velője —, nyelvtanból pedig az egyszerűbb szabályokat, ragozásokat, igeidőket. — A munkájukhoz nem szükséges idegen nyelv is­merete ... — Tetszik nekem ez a nyelv, a lányom is angolt tanult a gimnáziumban, s elhatároztam, hogy én is megtanulok angolul, azért, hogy külföldön is meg tud­jam értetni magam. — Mennyi időt fordítanak nyelvtanulásra? — Nagyon keveset — mondja Köszler Katalin, a MÁV kórház asszisztense — hiszen napközben dolgozunk. A munkahelyen nem lehet angolul beszélni. Jóformán csak a heti két órát, amit a tanfolyamon töltünk fordít­juk az angolra. — Mit várnak ettől a klubtól? Az „alapítók” elképzelé­seit, Jely Emőke a Pelikán szállodai részlegének veze­tője, a klub háziasszonya összegezte: — Éppen a nyelvgyakor­lás lenne a célja ezeknek az összejöveteleknek, hiszen nem ér semmit a tanulás, ha a megszerzett ismerete­ket nincs módunk alkalmaz­ni. Szeretnénk, ha minél többen eljönnének ide, akik bármilyen idegen nyelvet beszélnék. Itt lehetőség len­ne felfrissíteni a tudásun­kat, bővíteni a szókincsün­ket. A TIT kezdeményezése a klub létrehozására jó ötlet volt, hiszen az idegen nyel­vet tanulók örök gondja, hogy nincs hol gyakorol­niuk, s a megtanult szavak, kifejezések feledésbe merül­nek. Ám meg kell monda­nunk azt is, hogy a propa­ganda nem sikerült túlsá­gosan jól. Reméljük a szer­vezők pótolják majd a hiá­nyosságokat, s akkor a klub­tagok létszáma is nőni fog. Talán így; hat-tizennégy- negyven .., T. G. Budapesten Liszt—Bartók zongoraverseny Szeptember 15. és 28. kö­zött negyedik alkalommal rendezik meg Budapesten a nemzetközi Liszt—Bartók zongoa-avensenvt. A mostani versenyen a résztvevők a programban megadott művek közül saját ízlésük szerint állítják össze műsoraikat, a verseny for­dulóiban elhangzik majd Liszt és Bartók szinte vala­mennyi zongoradarabja. A nemzetközi zenei ver­senyek irodája, a verseny rendezője június 1-ig fogad el jelent, ásek*4. Sokat mond — s a verseny színvo­nalát garantálja — az eddig jelentkezett országok felsoro­lása. Néhány kiragadott pél­da a máris tekintélyes listá­ból: Anglia, Ausztria, Cseh­szlovákia, Finnország, Fran­ciaország. Japán, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Olaszország. Portugá­lia, Románia, a Szovjetunió, s az Egyesült Államok képvi­selteti magát. A versenyzők teljesítményét egyébként ne­ves hazai és külföldi zongo­raművészekből és pedagógu­sokból! áUó zsűri értékeli majd Últörőtalálkozó Tiszafüreden Vasárnap délelőtt 9 árakor kezdődik a tiszafüredi járás úttörőinek, kisdobosainak ta­lálkozója a tiszafüredi sport­pályán. Az úttörőszövetség 30. évfordulója tiszteletére rendezendő találkozónak ; csaknem 1500 résztvevője lesz. Az ünnepség díszszem­lével kezdődik, ünnepi be­szédet Mándi Sándor. az MSZMP tiszafüredi járási bi­zottságának első titkára myid. A találkozó délutáni programjában többek között tréfás vetélkedőket rendez­nek. a szabadtéri színpadon pedig az Állami Bábszínház művésze adnak vidám műsort. Szabad-e a szabad idő? Új jogot kinyilvánítani--------------—--- . és új jogot m egvalósítani — a szabad idő kapcsán is látjuk meny­nyire nem azonos. A szabad szomhat immár fokozatosan kiterjeszkedik a foglalkoz­tatott lakosság többségére, néhány év múlva a lakosság egészére, de tényleges meg­valósulása ennél lényege­sen lassabban megy végbe. A szabad idő, a munka utáni néhány óra, a két hét­végi nap a dolgozó családok nagy többségénél nem sza­bad, hanem ténylegesen másfaja, magánmunkával telik el, s csak viszonylag kisebb réteg használja azt fel valóban testi és szellemi pihenésre, felüdülésre, kul­turáltan szórakoztató, élmé­nyekben gazdag időtöltésre. Sok és sokféle társadalom- kutatás folyik a szabad idő kihasználásáról, de lényegé­ben mindegyik arra a kö­vetkeztetésre jut: a kívána­tosnak látszó állapot meg­teremtése, az előttünk levő évtized — talán évtizedek — igen nagy figyelmet, sokol­dalúan összehangolt társa­dalmi tervezést kívánó fel­adata. A miértekre lényegében egyszerű a felelet. A ho­gyanra már sokkal kevésbé. A családszerkezet és csalá­don belüli funkciók változá­sai összefüggnek az életmód változásokkal, azok viszont tükörképei a társadalmi munkamegosztásban végbe­menő változásoknak. Az em­berek gyakorlatilag a hét végére tartalékolják, a csa­ládi munkákat: anyagi éle­tük szervezésével és a ház­tartással összefüggő tenni­valók zömének az ellátást. A hét vége, pontosabban a szabad szombat a család legtöbb tagjának (a nőknek mindenesetre) a bevásárlás, takarítás, mosás és ház kö­rüli munkák nélkülözhetet­len napja lett. Ez persze igen széles változásokat mu­tat a falusi családok ház körüli földjének művelésé­től és jószágaik ellátásától kezdve, a sajátház vagy la­kást építő városi családig, a régi szokásaik kényszer- pályáin mozgó idősebbek­től, az új életmódra, az/ ur- banizált körülményekre be­rendezkedő fiatalokig. Ám össztársadalmi méretekben a szabad idő megvalósítás még messzi van a megoldást ÓL Mint sok másban, az elő­zetes elképzelések és feltéte­lezések ebben is egyszerűbb­nek látszottak a valóságos­nál. Hiszen joggal gondol­hattuk, hogy a háztartások korszerűsödése, fokozott gé­pesítése oly mértékben csökkenti a házimunkát, hogy az már önmagában is számottevő időt szabadít fel a pihentető-felüdítő tevé­kenységre. Alapjában így is történt, hiszen a háziasz- szonyok a megmondhatói, mennyire más hűtőszek­rénnyel, mosógéppel, boj­lerral és konyhagépekkel ve­zetni a háztartást, mint nélkülük. Pontosabban szólva, er­re az összehasonlításra a fiataloknak már alig-alig van módjuk. Mégis, a gya­korlati élet ma újabb meg­oldásokra váró sokaságát ■támasztja. Hiszen a gépesí­tett háztartással s az igé­nyesebb fogyasztás kialaku­lásával egyetemben növek­szik például a felszerelések javítására, karbantartásuk szervezésére, a bevásárlások bonyolítására fordítandó idő. Nem is szólva például az otthon és a munkahely kö­zötti közlekedéssel eltöltött időről, aztán a kiegészítő jö­vedelmet biztosító, munka­idő utáni munkákról, vagy a lakás és háztartás idő­szerű felújításával össze­függő munkák elvégzésére fordított időről. Történelmi­leg például nemcsak a „ter­melőerők technológiai re­konstrukciójának” korában élünk, hanem a magyar csa­ládok százezrei otthonuk korszerűsítésével is foglal­koznak, mert módjuk és le­hetőségük nyílt erre. Ez óriási és igen konkrétan ér­zékelhető haladás! Az ára azonban pillanatnyilag az, hogy gyakran a megmaradt szabad időt emészti fel. Ma már szerencsére, túl­léptünk a helyzetfelismerés időszakán és az életmód ala­kításában, a szabad idő fel- használásában mind széle­sebb rétegeknek, mind több választási lehetőségük van. Kezdve a televíziótól, amely a lakásba, az otthonba viszi a mozit, a színházat, a tu­dományt és a politikát, foly­tatva a többmilliós mértékű •}r belső és külső turizmussal, amely kiterjeszti az embe­rek valóságismeretét, s vé­gezve az amatőr tevékeny­ségekkel, gyűjtési, barkácso- lási, sportolási időtöltések­kel — az életmód belső tar­talma és külső formái gyors változásban vannak. Mai feladatunk elsősor­ban abban van, hogy min­dent megtegyünk a nagy különbségek szűkítése érde­kében, illetve lehetőségek dolgában közelebb kerülje­nek egymáshoz a különbö­ző társadalmi rétegek és csoportok. Hiszen közis­mert, hogy a kis falvakban, kis településen élők gyak- rán még a borbély, vagy a patika miatt is a második vagy harmadik községbe kénytelenek utazni, Amíg az ő környezetükben például az egyhangúság, vagy az ér­deklődés hiánya , teszi gyak­ran problematikussá a sza­bad idő pihentető felhaszná­lását, a városi embernek öt­ven-hatvan kilométert kell utaznia, hogy kiszabadul­hasson a zaklatottságig moz­galmas, lármás környezeté­ből. Világos tehát, hogy a szabad idő „megoldásokat” nem lehet egy kaptafára húzni, mert sokféle, esetleg egymással ellentétes igénye­ket és törekvéseket keU fi­gyelembe venni. MíndBZ viszont azt iga­_______________zolja, hogy a s zabad idő jó felhasználása — a tervszerű, központi fej­lesztési intézkedések soka­sága mellett — helyi figyel­met, tanulmányozást, felmé­rést és szervezést is követe­lő feladat. Ami magába fog­lalja az üzletek nyitvatartá­si idejének helyes megálla­pításától a buszok menet­rendjéig, a kulturális és sportcikkek választékának bővítésétől a klubok fejlesz­téséig, a turistaszállások számának és kultúrájának növelésétől a kisgépek és kéziszerszámok eladásáig — mindazt, ami befolyásolja tíz- és százezrek időtöltését. Üj gond ez és, ha úgy tet­szik, örvendetes gond: a haladás tükröződik benne, tömegek új igénye, megvál­tozott élete. De ha nem ma foglalkozunk vele, hol­nap már túlnőhet rajtunk. Rózsa László

Next

/
Oldalképek
Tartalom