Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május IS. Statisztikák tanúsítják, hogy gyerekekből áll a tévé leghűségesebb közönsége. A tévénézők többmilliós tábo­rából másfélmilliós a gyerek­sereg. Ám az is az igazság­hoz tartozik hogy a gyere­kek a legszigorúbb kritiku­sok, akik ha unalmasnak, ér­dektelennek látják a műsort, könnyedén otthagyják a kép­ernyőt. Életkortól függően termé­szetesen más és más az igény. De az igazi művészet­A másfél millió gyerek na­ponta egy-másfél órát tölt a televízió előtt. Ez lehet sok is, lehet kevés is. Attól füg­gően. hogy a tévénézés az egyéb elfoglaltságok, a tanu­lás, a játék, a mozgás ki­egészítője-e vagy helyette ül a képernyő elé a gyerek. Tizennégy—tizenhat éves korig a tévé rendkívül nagy szerepet játszik a fejlődő ér­telmű gyerek életében. Űj ismereteket szerez, informá­ciókat fogad be, szórakozik, művelődik, alakul-formáló- dik ízlése, világnézete, jelle­me a tévében látottak hatá­sára. Minél szerényebb kör­nyezetben élő gyerekről van szó, annál nagyobb ez a ha­tás. Hiszen aki távol él a várostól, a színházak, a tár­latok. a hangversenyek vi­lágától. s az egyéb kulturá­Sokat beszélünk mostaná­ban a munkás-paraszt gyer­mekek műveltségi szintjének emeléséről. A családokban meglevő kulturális különb­ségek csökkentéséről. Mi sem kézenfekvőbb — mint hogy e munkába éppen a gyere­kek révén, a nekik készült okos, kulturált, de ugyanak­kor szórakoztató műsorok közvetítésével kapcsolódjék be a televízió. Kapjon részt a gyerek a művészetek leg­javából, állítsunk eléjük pél­daképeket, neveljük őket ha- zafiságra. az alkotó munka szeretetére. De nem elég a passzív szemlélődés. Az iga­zán jó műsorok aktivitásra re minden korosztály érzé­keny. Nem véletlen, hogy a legsikeresebb és legszínvona­lasabb gyermekműsoroknak nagyon sok felnőtt nézője akad. Gondolunk itt a „Fa­bula”, a „Pengető” sorozatá­ra, vagy a klasszikussá lett „Keménykalap és krumpli­orr” című Alfonso filmre, a „Palacsintás király”-ra. S ugyanígy az alsóbb korosz­tályok is élvezik a nagyok­nak szánt gyermekműsort — ha az igazi értékeket köz­vetít. lódási lehetőségei is szeré­nyek, annak mindezt, kizáró­lagosan a televízió közvetíti. S épp e nagyon intenzív ha­tás az oka, hogy a gyermek- műsorok szerzőit, készítőit még nagyobb felelősség ter­heli, mint az egyéb műsorok alkotóit. Hiszen elindítói, megalapozói lehetnek sok­sok leendő felnőtt érdeklő­désének. S mivel művészetre leginkább művészettel lehet nevelni, olvasásra jó mű­vekkel ösztönözni, a zene szeretetére a zenével — a tévének a legszínvonalasabb művekkel kell gyermekein­ket megismertetni. S e té­ren a televíziónak óriásiak a lehetőségei. Nemcsak a mű­vet tudja hanggal és képpel közvetíteni, de elemezni, tör­vényszerűségét megmutatni is módjában áll. serkentenek, kedvcsinálók. A szó legszorosabb értelmében arra ösztönzik a gyereket, hogy kedvet kapjon valami­lyen hasznos, értékes tevé­kenység folytatására. Éne­keljen, táncoljon, mondjon verset, vagy játsszon báb­színházát. Tanulmányaihoz vagy a tévében látottakhoz maga is keressen új ismere­tet adó élményt — olvas­mányt, filmet, zenét. Kísér­letezzen, játsszon a szavak­kal, a számokkal. A jó gyermekműsornak — legyen az bármilyen játékos, kalandos cselekményig vagy bő humorú — valamiképpen didaktikusnak kell lennie. Mondanivalóját úgy kell megválogatnia, hogy nevel­jen, tanítson, élményt adjon. Akár azzal, hogy közvetve- közvetlenül ismeretet nyújt, tanúlságot szolgáltat, akár úgy, hogy valamilyen embe­ri, társadalmi viszonyt, tu­lajdonságot tár fel, részletez, s úgy is, hogy a látottak- hallottak továbbgondolására készteti a gyereket. Az idén első ízben gyűltek össze tanácskozásra Kősze­gen a televíziós gyermekmű­sorok és gyermekfilmek al­kotói — írók, rendezők, dra­maturgok. operatőrök s á kritikusok. A kőszegi gye­rekekkel együtt nézték végig a legjobb műsorokból készült válogatást. A székek recse­gése, a lábak kalimpálása vagy a feszült csend, s a fel­szabadult nevetés adott tájé­koztatást a kis nézők elfo­gulatlan véleményéről. Két rovat, két műhely A tévé gyermekosztályának két rovata közül az egyik a kisdobosok és úttörők köz­vetlen nevelésével, a gyere­kek társadalmi életével fog­lalkozik. Itt készülnek az aktuális, az ismeretterjesztő és sportműsorok. Itt szer­kesztik a kisiskolások képes folyóiratát a Papírsárkányt, a Tízen Túliak Társaságát, a Legyünk barátok sorozat adásait vagy a Perpetuum mobile-t, a gyerekek nép­szerű tudományos havi mű­sorát. A másik rovat a mű­vészetről szóló és művészeti jellegű műsorokat — a Zseb­tévé, a Fabula, a Pengető, a Varázsolló. a Játsszunk báb­színházát. a Ki játszik ilyet, a Cimbora egyes adásait — s önálló filmeket is készít. Ezúttal az esztétikai neve­lést szolgáló munkákból vá­lasztották ki a filmszemle 18 filmjét. E műsorok erényei- ből-hibáiból levont tanulsá­gokkal remélhetőleg még "jobbak lesznek a tévé gyer­mekműsorai. Kádár Márta Naponta másfél óra Nem elég a passzív szemlélődés Elalvás, mélyalvás, ébredés Ahány frizura, annyi egyéniség A legtöbb nő szeret kísér­letezni, hogy arcához, egyé­niségéhez vajon melyik, mi­lyen jellegű frizura illik. Van akinek a sportos, rövid, van akinek a romantikus konity, másoknak a símavo- nalú, lágy hullámok állnak jól. Rajzunkon két fésülési mó­dot mutatunk be, köztük olyan is van, amelyet fel- hosszú hajból, ám pótnaj se­gítségével többféle variáció­ban lehet szép frizurává ala­kítani. .. V él 'U A nyugodt, kényelmes al­vás biztosítja szervezetünk pihenését, regenerálódását. Az egésznapos munka után az idegrendszer, az izomrend­szer egyaránt igényli a fel­frissülést. Felnőtt embernél a napi munkának megfelelő­en alakul ki a szervezet al­vásigénye. Az alvás idejére igyekez­zünk kényelmesen elhelyez­kedni. a külvilág ingereit ta- volitartani. Az alvás alatt a központi idegrendszer inge­rületi folyamatai időlegesen lelassulnak, az izmok tónusa csökken. Az agykéreg részle­ges gátlás alá 'kerül, csak az úgynevezett „éber pontok” maradnak működésiben. Az alvás mélysége a gátlás szét­terjedésétől függ. Az alvásnak három szaka­sza van: elalvás, mélyalvás és ébredés. Az egészséges, jól alvó egyénnél az elalvás rövid, gyorsan átmegy mély­alvásba. A mélyalvás, amely 4—5 óra, fokozatosan csök­ken. Az ébredés viszont szin­tén gyors. Az álmatlan, rosszalvó em­bereknél az alvás egyes sza­kaszaiban és az agykéregre ható gátlás szétterjedésében történik változás. Az elalvás lassú. A mélyalvás sem egyenletes. Gyakran az éb­renlét határát súrolja. Álmo­dik, beszél, dobálja magát. Az igazi mélyalvást csak reg­gel éri el. Ilyenkor viszont az ébredés nagyon nehéz. Ha nem kel föl rögtön az em­ber, ismét nagyon gyorsan elalszik. Bár az alvás mélységét nagymértékben befolyásolja a kor, a nem, a fáradtság, az idegrendszer típusa, mégis az egészséges életritmus ki­alakításával, a nyugodt kör­nyezet biztosításával sok pa­nasz orvosolható. Az álmatlanságról panasz­irodák sokat dohányoznak, sok kávét isznak. Kezdetben csak alkalomszerűen igyek­szenek ezzel a fáradságot le­küzdeni, később már emiatt nem tudnak elaludni. Gyakran okoz „rossz ál­mot” a helytelen táplálkozás. Az egésznapos rendszertelen étkezés után a bőséges „csa­ládi” vacsora bizony „meg­fekszi” a gyomrot és nyug­talan álmot okozhat. Ezért a naipi étkezési rend helyes ki­alakítása vagy, ha elkerülhe­tetlen a kiadós vacsora, ak­kor a lefekvés idejének ki­csit későbbre „tolása” meg­könnyíti az alvás ideje alatt amúgy is lecsökkent emész­tési folyamatot. Ha túlságo­san fáradtak vagyunk, lefek­vés előtti meleg fürdő, az iz­mok átmasszírozása elősegít­heti a felfrissülést, a nyu­godt, mély alvást. Mivel az alvás során szer­vezetünk felfrissül, regenerá­lódik, tehát az oxigénfelvétel fokozódik, ezért feltétlenül friss levegőjű helyiségben aludjunk. Ha ténetjük, kora tavasztól — késő őszig nyi­tott ablak mellett aludjunk. De legalább lefekvés előtt mindig jól szellőztessük ki a szobát. Ha a fentiek betartása elle­nére álmatlanságunk nem szűnik meg, forduljunk or­voshoz, mivel a tartós alvás­zavar krónikus fáradtságot, kimerülést okozhat. K. Á. Megfiatalodott nagymamák ÉVIT ELSŐBEN és má­sodikban tanítottam. Édes­anyja érdeklődő, munká­mat ügyesen segítő szülő volt. Minden szülői érte­kezleten részt vett. Más környékre költöztek, több mint 10 évig nem találkoz­tunk, s most két éve össze­futottunk. Örömmel üdvö­zöltük egymást, ö éppen akkortájt került nyugdíjba, kicsit színtelenül mesélt az életéről, özvegyen maradt, egyedül lakik, Éva fodrász­nő, férjhez ment, babát vár. Elmondta a sok újságot, de fáradtan, kissé unottan, az olyan amber hangján, mint ahogyan az beszél, akit ki­rekesztették már az élet kedvet adó örömeiből. „Min­den rendben — de én na­gyon magamra maradtam.” A találkozás mély benyo­mást tett rám és sokszor töprengtem azon, hogy az én aktív, jó mozgású ma­mámból milyen fáradt, — talán nem túlzás, ha azt mondom — életunt öreg­asszony lett 55 éves korára. A minap a vároldali sétám közben megpihentem egy játszótéri pádon. Fürge, kissé meggömbölyödött asz- szonyka futott ide-oda az éppen járni kezdő kisbaba után, óvó karját háta mö­gött széttárva, hogy az eset­leges elesésnél elkaphassa. A^lig akartam hinni a sze­memnek! A divatos, világos ruhába öltözött, jó 40-esnek látszó nagymama nem volt más, mint az én Évim édes­anyja. Megörültünk egymásnak. A kis Kati hamar bekerült a kocsijába. A nagymama leült mellém és csak úgy áradt belőle a szó. Vidám volt, kisimult arcú, tervek­kel teli, s beszélt az ő fon­tos szerepéről. Évi ugyanis mindenképpen el akart men­ni dolgozni. „3 év alatt el­veszti teljesen a megszo­kott vendégeit, — mondta a keze is kijön a gyakor­latból. — És nagymamának nem fárasztó ez? — kérdeztem. — Ó dehogy! — tiltako­zott. — Elmesélte, hogy a fiatalok nagyon jók hozzá, igaz, ő sem szól bele sem­mibe, úgy csinálja, ahogyan a „gyerekek” kívánják. To­vábbra is küllőn laknak. A fiatalok nem engedik őt dolgozni, ők takarítanak, mosnak és bevásárolnak. Csak a kis unoka ételét főzi meg és a vele kapcsolatos teendőket látja el. Ez a második találkozás még sokkal jobban hatott rám, mint a két év előtti. Hát ennyire megváltozhat egy ember hangulata, be­széde, arcjátéka, bőrszíne, szeme csillogása csupán at­tól, hogy valami célt lát maga előtt, ami erőt és kedvet ad az élethez? Évi édesanyja okos asz- szony. Okos nagymama. És ez így helyes. Az élet, a körülmények nagyot változ­tak, az idősebbnek kell az „okos enged” szerepét ját­szania és tudomásul venni, hogy ma mással etetik a gyermekeket mint annak idején az övét, másképpen pelenkázzák, más gyógysze­reket és védőoltásokat kap a baba. Bíráló megjegyzések nélkül kell teljesíteniük a szülők kívánságát és meg sem szabad kísérelni „csak azért is” valamit a hagyo­mányos, régi módon csinál­ni, akár a gyermek világ­nézetének a megalapozásá­ról, akár a testi ellátásáról vagy bármely más nevelési eljárásról, szoktatásról iß legyen sízó. Jó, ha a gyermek nevelé­sébe besegítő nagymamák jelen vannak az orvos, il­letve a védőnő látogatásai­nál és maguk is hallják a tanácsokat, utasításokat. AMIÓTA ÉVI édesanyjá­val, mint megfiatalodott inagymamával találkoztam, kissé jobban figyeltem a gyermekkocsit tologató, ti­pegő babákat vezetgető asz- szonyokat. Bizony egyre több nagymamát látok kö­zöttük. Nem hinném, hogy mindnek fodrásznő lenne a menye, vagy leánya kit a gyermek nevelésében kise­gít. Lehet, hogy orvos, aki éppen a szakvizsgájára ké­szül, gépen dolgozó nutn- kásnő, akinek "szintén nagy visszaesést jelentene, ha 3 évre kiesne a gyakorlatból Előkerülnek a „rejtett tartalékok”, a jó nagyma­mák, közvetve bekapcsolód­nak a termelésbe. Írásaink nekik is szólnak, hadd lás­sák el feladatukat minél jobban. Dr. Gergely Károlyné Egy-rangú nép 1 2 3 t 5 6 7 * 9 10 11 12 13 i ■ * 1 15 ■ 17 " ■ • ■ 2i 22 n 23 24 25 ■ * ■ 1 26 ■ 29 ■ 1 ■ *• ■ 33 ■ * 35 ■ _ ■ 37 38 m 39 ■ 40 41 ■ ■ il ■ 44 ■ *­■ ■ 1 50 51 _ ■ * 53 ■ 55 56 l ■ ■ ü 60 61 □ 63 I 64 ■ _J ■ 66 L □ Mottó: Váci Mihály: EGY-RANGŰ NÉP című verséből idézünk egy szakaszt a vízszintes 20., függőleges 25., függőleges 39. és vízszintes 1. számú sorokban. Sziklakert­építés A sziklakért kedvelt kert- építészeti forma. Többféle tí­pusát •különböztetjük meg. Van szabályos, szabálytalan, és a természetet utánzó szik­lakért. Az előzőt elsősorban dombos vidékeken építhet­jük. Sokkal mutatósabb és nehezebb a természetet után­zó sziklakért kialakítása. A sziklakért építésénél a legfontosabb szempont a nö­vények igénye. Egyes növé­nyek csak napos, száraz he­lyen, mások félárnyékban, árnyékban, érzik jól magu­kat. Vannak, amelyek csak az északi oldalon maradnak meg, mert a napsugárra ér­zékenyek. Akadnak szárazsá­got és napot kedvelők. A sziklakért elhelyezésénél tekintettel kell lennünk az épület —, a fák nagyságára, helyére és a rendelkezésre álló terület nagyságára. Le­hetőleg lejtős területen ala­kítsunk ki szlklakentat. Le­gyenek különböző magassági szintek a sziklák között, le­gyen minden égtáj felé lej- , tős a talaj. A kő nagysága is legyen arányos a kerttel. Építésikor a talaj alá terít­sünk 10 centiméter vastag kőmurvát (1—2 centiméter nagyságúra őrölt kődarabo­kat) és csak erre kerüljön termőföld. Erre azért van szükség, mert egveg növé­nyek gyökere nem tűri az álló vizet. Árnyékos része is legyen a kertnek. A köveket félig beágyazva süllyesszük a földbe, így szi­lárdabban állnak és nem mozdulnak meg. De semmi­képp se „szúrjuk” a követ a talajba. Az elkészített sziklakertet „ 1—2 hónapig hagyjuk üle­pedni. Amikor meggyőződ­tünk róla, hogy a kövek szi­lárdan álLnaik, akkor kezd­jünk a belültetéshez. A belültetésre ősszel vagy a tavasai fagyok elmúltával kerülhet sor. Vízszintes: 1. Az idézet negye­dik része (zárt betűk: I, Á, R, S, N). 13. Mindenre kiterjedő, pontos. 14. Golyócska alakú gyógyszer. 15. Üjság. 16. A föld- történeti középkor egyik rétege. 19. Erődítmény egyik fajtája, ford. 20. Az idézet első sora (zárt betűk: S, M). 23. Közép része. 24. Osztrák, magyar, svéd, spanyol gépkocsik jelzése. .26. Hegység Jugoszlávia keleti ré­szében. 27. Nem ezét. hanem 28. Ókori római pénz. ford. 29. Kettős mássalhangzó. 31. Pusz­tít. 33. Tápé része. 34. Téli spor­tot űzök. 37. Rögzítésre szolgál. 39. Mosás előtti művelet. 40. . . . Dévénynél betörnöm, ismert Ady-sor. 41. Délelőtt egyik órá­jában. 43. Lóbetegség, névelővel. 44. Süveg belseje. 45. Papírra vet. 46. Mint. németül. 48. München folyója. 50. ... őr, személyi biz­tonságra vigyázó személy. 52. Kipusztulóban levő afrikai ké­rődző. 54. Valamit csinál, a mindent pótló igével. 56. Nemez páratlan betűi. 57. Lejtős fedelű állványszerű irodabútor. 59. Ker­ti szerszám. 62. Közép nélküli zár. 63. Derék, tisztességes. 65. Vámköteles szállítmány. Függőleges: 1. Madagaszkár mai neve. 2. Becézett női név. 3. A jelzett napon szolgálatra beosz­tott. 4. Taps páratlan betűi. 5. . . . mász, régi vadász. 6. Az alu­míniumipar központja Szlová­kiában. 7. Igen erős, izmoskezű ember jelzője. 8. Orvosi vénye­ken található rövidítés. 9. Szó- összetételek előtagjaként forgás­sal kapcsolatot jelent. 10. Hat­van percre. 11. VUV. 12. Valamit jelképesen ábrázoló mozdulat­lan, nem beszélő csoport. 17. . . . világ, tréfásan nagyapáink kora. 18. Végtelenül őszintén. 21. Letép. 22. Kén és jód vegyjele. 25. Az idézet második sora (zárt betűk: R, M). 30. Ismert traktor márka. 32. Munkatárs bizalmas megszólítása. 35. ITZ. 36. Hatá­rozószó, nyomatékos kifejezés­re. 37. Szalag fele. 38. Debrecen melletti községbe való. 39. Az idézet harmadik sora (zárt be­tűk: E. A, I, V, V). 42. Létre­hoz. 46. A betegség. 47. Televí­ziós és filmfelvételeknél alkal­mazott nagy fényerejű lámpa. 49. ... hajló, elfogult, igazságta­lanul kedvező. 51. A legfőbb vallási tiszteletet érdemlő. 52. A SZU legnagyobb nemzetisége. 53. Város a Titicaca-tó partján. (ILAVE.) 55. Magyar kártyával játszott egyszerű kártyajáték. 57. Jóízű, ízletes. 58. Fordított redő. 60. Sodrat páratlan betűi. 61. Bámészkodás része. 64. Indulat­szó 66. Földet túr. Beküldendő : Vízszintes 20., függőleges 25. és 39., vízszin­tes 1. számú sorok megfejtése, május 25-ig. Április 24-én megjelent Res pub­lica c. rejtvényünk helyes meg­fejtése: Respublica, szabadság gyermeke, s szabadság anyja, világ jótevője. — Könyvet nyert: Kovács Lajosné Kisújszállás. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rejtvényszelvEnye 1976. május 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom