Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

2 ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1376. május 3. Megkezdődött a KISZ IX. kongresszusa (FolvtatAs az 1. oldalról.) tőrtelepeken dolgozó fiatalok gondolkodását. — A IV. ötéves terv idején ifjúsági szövetségünk tizenöt központi és számos megyei, helyi KlSZ-védnök- 8 ég keretében vette ki részét a fejlesztési, beruházási te­vékenységből. Ezek közül öt központi védnökséget si­keresen befejeztünk. A Ga­garin hőerőmű, a visontai Thorez bánya és a kiskörei vízlépcső határidő előtt két hónappal került átadásra. A péti Nitrogénművek műtrá­gyagyára határidőre elké- BZült. A szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények első ütemét 1975-ben avat­ták. A dunai kőolajipari vál­lalat lepárló kapacitása meg­háromszorozódott A leninvárosi ipari kon­centrációban valósul meg a IV. és az V. ötéves terv egyik legnagyobb beruházá­sa. A védnökségekben 150 Vállalati KISZ-szervezet mintegy 50 ezer ifjúkommu­nistája vett részt. A közúti járműprogram megvalósítá­sában összesen több mint 70 ezer fiatal, köztük 35 ezer KISZ-tag dolgozott Részvé­telükkel — többek között — annyi autóbusz készült el. amennyiben egyszerre elfér­ne Budapest egész lakossága. A számítástechnikai, vala­mint a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésére indított program keretében is több tízezer fiatal dolgo­zott illetve dolgozik. A II. tiszai vízlépcső és öntöző- rendszerei, a húsprogram, az országfásítás 35 ezer hek­tárnyi területe további tíz­ezrek, köztük úttörők mun­káját dicsérik. A zánkai út- törőváras, szakmunkáskép­ző intézetek férőhelyei, kol­légiumok, egyetemi oktató­bázisok őrzik az oktatási­nevelési feltételek javítása felett vállalt védnökség ered­ményeit. A megyei védnök­ségek keretében 14 országos j elentőségű beruházáshoz kapcsolódtunk, a helyi véd­nökségek a népgazdaság csaknem minden területén eredményesen segítették a vállalati és szövetkezeti be­ruházások, rekonstrukciók megvalósítását <— Védnökségi munkánk azonban nem volt teljesen hibátlan. Lelkesedésünk, ten- niakarásunk nem mindig párosult erőink, reális szám­bavételével, a jövőben job­ban összpontosítanunk kell erőinket. A folyamatban lé­vő védnökségek egy részét az V. ötéves terv időszaká­ban befejezzük. Néhányat, így a számítástechnikai prog­ram, a húsprogram és a kör- nvezetfásítás, valamint az oktatási-nevelési feltételek javítása felett vállalt véd­nökségeinket tovább foly­tatjuk. — Ugyanakkor új felada­tok vállalására is gondolunk. Javasoljuk a kongresszusnak, hogy a paksi atomerőművet és az orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésű létesít­ményeit nyilvánítsuk „KISZ- építkezéssé”. Itt új követel­ményeket, magasabb szinten kell teljesítenünk. Védnöksé­gi munkánk legjobb hagyo­mányait és eredményeit fel­használva mindenekelőtt a szükséges létszámú és szak- képzettségű fiatal mozgósítá­sával, a körükben folytatott színvonalas politikai munká­val kell hozzájárulnunk a beruházások határidőre és jó minőségben történő át­adásához. — Szövetségünk zászlóbon­tásától egyik kezdeményezője és szervezője a szocialista murfkaversenynek. A beszá­molási időszakban új lendü­letet adott a mozgalom if­júsági formáinak is a párt­kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny. Jelenleg a szocialista brigádok csaknem 600 ezer fiatal tagot szám­lálnak, 160 ezerrel többet, minit a VIII. kongresszus idején, s közülük minden második KISZ-tag. Mintegy 25 ezerre tehető az ifjúsági brigádok száma. Az adatok mögött komoly termelési eredmények, és nem utolsó sorban jelentős közösségte­remtő erő húzódik meg. Saj­nos néhány esetben azt is tapasztalhatjuk, hogy az eredmények a 6zó szoros ér­telmében „meghúzódnak” a lehetőségek mögött. Talál­kozhatunk formális elemek­kel, nem, vagy csak nehezen értékelhető vállalásokkal, erőltetett, „vállalást kipipá­ló” szemlélettel. Ifjúsági szö­vetségünk azzal segíthet leg­inkább, ha tagjai példát mu­tatnak a fiataloknak: szo­cialista módon dolgoznak, ta­nulnak és élnek, ha tevé­kenységükben a mozgalom jelszavának minden eleme valós tartalmat kap. Nagyobb részesedés a megtermelt javakból — Ifjúságunk becsületes munkájának eredményéként, nagyobb mértékben részesült a javákból, érezheti a társa­dalom egyre növekvő gon­doskodását. Emelkedett a pályakezdők reáljövedelme, bővültek a családalapítást, a gyermeknevelést könnyítő juttatások, javultak a sza­bad idő értelmes, hasznos eltöltésének feltételei, bő­vültek a kulturális és tu­risztikai kedvezmények. S ami talán a legfontosabb: pártunk és kormányunk ki­emelt szociális kérdésként kezeli a lakáseUátás javítá- .sát; a IV. ötéves terv idején több mint 400 ezer lakás épült fel. Az utóbbi évek­ben az állami támogatással épült lakások csaknem 45 százalékát — 111 ezerből 50 ezret — fiatal házasok kap­ták. — Mindent összevetve, a fiatalok legnagyobb gondja mégis a lakáshelyzet. A fiatal házasok jelentős része az egy főre jutó jövedelem meghatározott szintjét túl­lépve, eleve kiesik abból a körből, amelynek tanácsi la­kás adható. Az önerőre is támaszkodó lakásépítési for­mák pedig szintén szűk le­hetőséget biztosítanak szá­mukra, mtndznek-riőtt azért, mart a hitelrendszer nem tart lépést az árak n*veve- d ír ’ K-Tén Is szV.r.vk kell a telekérik n-gm érté­kű növekedéséről, ami rr '% az építés terheit vállalni tu­dók jelentős részének anya­gi lehetőségeit is meghalad­ja. Szükségesnek tartjuk ezért a hitelformák folyama­tos korrigálását, a városi és falusi magánlákásépítés fel­tételeinek javítását, különös tekintettel a szövetkezeti la­kásépítésre, illetve a telekvá­sárlásra. Tovább kell csök­kenteni a lakáshoz jutás kezdő összegét, az induló évek, az otthon teremtés anyagi terheit. Ezt jól szol­gálja már a 30 ezer forintos ifjúsági kölcsön, amit az ér­dekeltek örömmel fogadtak. Bár most nem hirdetünk új KISZ-lakásépitó akciót, to­vábbra is valamennyi érin­tett KISZ-szervezet elsőran­gú kötelességének tartjuk, hogy tevékenyen hozzájárul­jon az ötéves terv lakásépí­tési programjának megvaló­sításához, az építőipar ter­melékenységének növelésé­hez a minőség javításához. — Iparunk fejlődésének kulcskérdése a termelékeny­ség növelése, a minden pia­con versenyképes termékek előállítása. Ennek pedig egyik döntő feltétele a mű­szaki fejlesztés, a korszerű munkaszervezés, az új tech­nológiák bevezetése, a ki­bontakozó tudományos tech­nikai forradalom vívmányai­nak alkalmazása. Ez, ahogy mondani szokás, testhez álló programot ad a fiataloknak, különösen a fiatal műszaki szakembereknek, akiknek legfőbb törekvésük, hogy ki- nróbállik, megmérték tudá­sukat az új megoldások kí- a'akit •‘fában és meghonosí­tásában. — Az V. ötéves terv me­zőgazdasági cé’jait is c=ak úgy érhetjük el. ha az ifjú­ságot az állami és szövetke­zeti tulajdon gyarapítására, a korszerű termelési eljárá­sok, az iparszerű termelési rendszerek kiszélesítésére; elterjesztésére mozgósítjuk. A mezőgazdasági termelés és az álattenyésztés műszaki színvonalának további eme­lésével növelhetjük a gabo­na és az ipari növények ho­zamát, a hústermelést, a zöldség-, a gyümölcs-, és a cukorellátás biztonságát. Az állami gazdaságok és szövet­kezetek termelésének kor­szerűsítése mellett ösztönöz­nünk kell a fiatalokat a ha­tékonyabb háztáji gazdálko­dásra is. Az V. ötéves terv azzal számol, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokból származó termékek aránya még 1980-ban is megközelíti a 30 százalékot- — Mi most olyan időszak­ról készítettünk kongresszusi számvetést, amelyben a tár­sadalom figyelmének előte­rébe került az állami okta­tás fejlesztési feladatainak kijelölése és megvalósítása. A számos teendőt nehéz rö­viden összefoglalni, de az egyértelmű, hogy az iskolák­ban a tartalom javítása a soron levő feladat. Növelni kell az iskola nevelő hatá­sát, korszerűsíteni a tan­anyagot, tökéletesíteni a számonkérés módszereit és tovább kell csökkentenünk a tanulók túlterhelését. Ki­emelt feladatunk az alapo­kat lerakó általános iskola, valamint a középfokú okta­tás részeként a szakmun­kásképzés fejlesztése. Ezek határozzák meg a KISZ és az úttörőszövetség teendőit is. Gazdagodé KlSZ-terékeaység az oktatási intézményekijen — Az elmúlt négy és fél év mérlegét megvonva el­mondhatjuk hogy az okta­tási intézményekben műkö­dő KISZ-szervezeteink a re­formok közepette, szüntele­nül változó, formálódó, gyakran. kísérleti feltételek között végezték munkáju­kat Tevékenységük fejlő­dött. gazdagodott. Tanuló fiataljaink legnagyobb része becsületesen helytáll a ta­nulásban, törekszik ismere­teinek gyarapítására- Hozzá­járulnak ehhez a KISZ által kezdeményezett tanulmányi­szakmai versenymozgalmak is. Az ..egyetemisták a fővá­rosért .. az „egyetemisták a IV. ötéves tervért...” el­nevezéssel indított akciók eredményei, jól mutatják, hogy ifjúsági szövetségünk helyesen kezdeményezte a szakmai és közéleti tevé­kenység összekapcsolását. — Szocialista szakmun­kásképzésünk 25 év alatt a mai munkásosztály derék­hadát nevelte fel. A mi ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a szakmunkásképzés fejlesztése szempontjából döntő jelentősége van a pá­lyaválasztásnak, s ezen a területen találkozunk a leg­több problémával is. Lassan változik a közvéleményben és a pedagógusok körében a tehetség fogalmának értel­mezése. A lányok pályaválasztásá­nak, szakképzésének gond­jai ismertek, szemléleti problémák és előítéletek egész sorával hadakozunk. Sok lány az általános vagy a középiskola befejezése után még ma is szakképzett­ség nélkül igyekszik boldo­gulni. A szakmunkásképző intézetek tárt kapukkal vár­ják őket, sokukat azonban visszatart a tévesen értel­mezett. presztízs, a szakmák pontatlan ismerete- Ezért, véleményünk szerint, javíta­ni kell a pályaválasztásban érdekelt valamennyi álla­mi. társadalmi szerv' együtt­működését. ki kell alakítani a pályaválasztási propagan­da időszerű, konkrét felada­tai t­— A szakmunkástanulók szakmai, politikai felkészült­ségének. világnézeti nevelé­sének javításában nélkülöz­hetetlen szerep hárul az in­tézetekben működő KISZ- szervezetekre. Őszintén meg kell mondanunk, hogy. ezen a területen számottevő el­maradásaink vannak. Ezért javítanunk kell a KISZ- szervezetek munkáját és te­vékenységük feltételeit.: ve­zetésük színvonalát, a ká­derek kiválasztását és kép­zését. Röviden azt mondhat­nánk, a. szakmunkásképzés segítésére, a szakmunkásta­nulók körében folytatott °SZtés úgy tekintünk, mint a kő­vetkező évek egyik kiemelt feladatára. — Egyetemi, főiskolai KIS7 -szervezeteink eszm-ri- politikai nevelőmimkája és szakmai tevékenysége egy­aránt lavult az elmúlt évek­ben. A hal’eatők aktív rész­vété!» az egyetemek, főisko­lák közéletiben. valamint az intézményen kívüli szak­mai. társadalmi tevékenység kiszélesedése fontos tényező a jövő értelmiségének for­málásában. Ma már széles­körű társadalmi összefogássá terebélyesedett a fizikai dol­gozó szülök tehetséges gyer­mekeinek tanulását segítő mozgalom, amely éppen tíz évvel ezelőtt indult útjára egyetemi KlSZ-szervezete- inkből. Néhány felsőoktatási intézmény KISZ-szervezete eredményesen vesz részt az érettségi nélkül egyetemre készülő szakmunkások fel­készítésében. nehézségeik el­hárításában. Széles körben terjednek a szakmunkáskép­zés segítését és a közműve­lődést szolgáló akciók. Ezek fontos eredmények. Vélemé­nyünk szerint azonban egye­temi, főiskolai KlSZ-szerve- zeteink még nem élnek elég­gé azokkal a lehetőségekkel, amelyek a mozgalom eszkö­zeivel hozzájárulhatnak a választott életpálya, a társa­dalmi környezet teljesebb megismeréséhez, a hivatás- tudat elmélyítéséhez. Többet kell tennünk azért, hogy a jobb szakmai felkészültség­gel együtt tovább erősödjön értelmiségünk szocialista el­kötelezettsége- marxista—le­ninista meggyőződése, köz­életi érdeklődése és aktivi­tása. Dr- Maróthy László a to­vábbiakban a hadseregben folyó nevelőmunkáról szólt, majd aláhúzta: az Ifjú Gár­da a KISZ honvédelmi ne­velőmunkájának egyre jobb bázisa lehet a jövőben. — A VIII. kongresszus — folytatta a KISZ KB első titkára — szövetségünk leg­fontosabb feladatát abban jelölte meg, hogy kommunis­ta, politikai vonásainak erő­sítésével adjon markánsabb választ a párt ifjúságpoliti­kai határozatára. Központi bizottságunk 1974 áprilisi­ban állást foglalt amclleU, hogy a kommunista politi­kai jelleg nem misztikus, megfoghatatlan dolog, ha­nem a párt eszméinek és politikájának szolgálata. Vi­lágosan és közérthetően megfogalmazta azt is, mit je­lent ez a tömör mondat. Mindenekelőtt azt, hogy a KISZ-tagok legjobb képessé­geik szerint álljanak helyt a munkában, a tanulásban és a haza védelmében. Erről szóltunk eddig. De nem ke­vésbé fontos az sem. hogy a KISZ-tagok megismerjék és képviseljék a párt eszméit és politikáját, kiálltának ér­te minden körülmények kö­zött. Ez tevékenységünk ér­telme és legfontosabb cél­ja, Kommunista Ifjúsági Szövetségünk lenini öröksé­ge, amelytől nem tértünk és nem térünk el. Munkánk eredményei alapján most jó szívvel elmondhatjuk: 'szö­vetségünknek is nagy része van abban, hogy a beszámo­lási időszakban társadalmi viszonyaink fejlődésével összhangban erősödött az if­júság körében a marxizmus —leninizmus befolyása. Cél­tudatosabbá. követkéz - ‘ eseb- bé vált a KISZ tevékenysé­ge a fiatalok szocialista vi­lágnézetének mega! árazásá­ban. pártinak politikájának ismertetésében és a v4t.->- hajtásra való mozgósítás­ban. — Ifjúságunk a maga egé­szében a szocialista Magyar- ország szorgalmas, tettrekész ifjú nemzedéke, akire bát­ran számíthat népünk és pártunk, a nemzetközi ifjú­sági és munkásmozgalom, saját és közös feladataink el­végzésében. Ha állami éle­tünk, politikai rendszerünk fejlődését vizsgáljuk, szem­betűnő fejlődést tapasztal­hatunk a fiatalok közéleti tevékenységében. A szoci­alista demokrácia szélesedé­se, az ifjúsági törvény vég­rehajtása nyomán a fiatalok egyre nagyobb tömegei élnek lehetőségeikkel. Jelenleg a pártvezetőségek és bizottsá­gok, a szakszervezeti bizott­ságok tagjainak csaknem egyharmada fiatal, a terüle­ti tanácsokban 10 ezer ifjú tanácstag, az országgyűlés­ben pedig 35 fiatal visel közéleti tisztséget. Soha eny- nyi választott fiatal ember nem tevékenykedett Ma­gyarországon. De nemcsak róluk van szó, hanem azok­ról a tíz- és százezrekről, akik mind erőteljesebben, s egyre nagyobb felelősséggel hallatják hangjukat a terme­lési tanácskozásokon, a ter­melőszövetkezeti közgyűlése­ken. a falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon és a Elv és gyakorlat — Mi azt akarjuk, hogy a fiatal nemzedékek kezében méltó helyre kerüljön a tár-' sadalmi stafétabot, ezért be kell avatnunk őket az új születésének titkaiba, fájdal­mába és örömébe. Tapasz­talt, tetterős embereket kell nevelni, alkotó, továbbfej­lesztő kritikára kell felkészí­teni őket a családban, az iskolában, a munkahelyen, az ifjúsági szövetségben. Egyetlen jól bevált recep­tünk van: az őszinte, nyílt, meggyőző szó, elveink és a gyakorlat szigorú egysége. Ez a mi világnézeti, eszmei­politikai nevelésünk módsze­re. Alapja pedig pártunk marxista-leninista ideológiá­ja és politikája. Dr. Maróthy László ez­után az ifjúsági tömegsport­ról, a testedzés fontosságáról szólt. Hangsúlyozta: a tö­megsport, a fizikai erőnlét megszerzésének és fenntartá­sának nincs kellő rangja nálunk. Más, korszerűbb szemléletre van szükség, mégpedig egyéni és társa­dalmi szemléletváltozásra egyaránt. A KISZ VII. kong­resszusa óta is sok minden történt: heti 3 órára növel­ték a testnevelést az iskolák­ban, kialakítottuk a diák­sport új szervezeti kereteit, átszervezték a sportirányí­tást, az elmúlt két évben megépült 260 új tornaterem, 190 iskolai sportudvar, 14 tanuszoda, kialakult az, if­júsági turisztika kedvez­ményrendszere. Nem tagad­juk. hogy mindez kevés, hogy még mindig drágák a sporteszközök, még mindig hiányoznak pályák, uszodák, tornatermek. Mégis ki mer­szakszervezefi gyűlésen Szo­cialista demokráciánk új hajtásain: az ifjúsági par­lamenteken már az első esz­tendőben mintegy egymillió dolgozó és tanuló fiatal vett részt, egyharmaduk szót kért és kapott. — Ifjúságunk világnézetét és erkölcsét szocialista vi­szonyaink fejlődése, hagyo­mányaink és reális terveink, a felnőttek cselekedetei ha­tározzák meg. A mi ifjúsá­gunk az elődök által ráha­gyott örökség meghaladására vágyik, ez társadalomalakító munkánk természetes követ­kezménye, mint ahogy az is, hogy erre a szerepre az idő­sebbek készítik fel a fiata­lokat. Az a harmónia, amely így kialakul a különböző nemzedékek között, még nem zárja ki, hogy egyes társadalmi problémák nem­zedéki súrlódásokban is ki­fejeződhetnek, Ezek azon­ban átmenetiek, mindig konkrét esetekben jelentkez­nék és elveink, a kölcsönös bizalom és a megértés alap­ján meg is oldjuk őket. szigort! egysége jük mondani, hogy Magyar- országon a tömegsport nem elsősorban a létesítmények hiánya miatt nincs megfelelő színvonalon, hanem az ön­magunkat becsapó, hitegető szemlélet miatt, miszerint ha mindaz meglenne, amire só- várgunk, százezrek és mil­liók élnének a lehetőségek­kel. Az egészséges, edzett nemzedékek nevelése nem­zeti ügyünk. Az utóbbi évek­ben ifjúsági szövetségünk tett néhány lépést a fiatalok sportolási igényének felkel­tése, a tömeges testedzés, a diáksport fejlesztése érdeké­ben. A kongresszus után a vá­rosi, kerületi, nagyközségi tanácsoknál szorgalmazzuk: vegyék tervbe az iskolához kapcsolódó sportlétesítmé­nyek építését és mi részt ve­szünk azok megvalósításá­ban. Az anyagi eszközök megteremtéséhez kommunis - ta műszakok, társadalmi munkaakciók bevételével já­rulunk hozzá. Az illetékes állami szervekkel és az úttö­rőszövetséggel együttműköd­ve kidolgozzuk és 1977-től bevezetjük a gyermekeket és fiatalokat átfogó, differen­ciált követelményeket tartal­mazó „edzett ifjúságért” tö­megsportmozgalmat Ifjúsági szövetségünk kom­munista, politikai jellegének: erősödését, mutatja a párt utánpótlásának nevelésében végzett eredményes mun­kánk is. A két kongresszus között a pártba felvettek 62 százaléka 30 éven aluli, és a KlSZ-ajánlással felvett fia­talok aránya az 1971 évi 75 százalékról 1975-ben 85 szá­zalékra emelkedett Erősödd szervezeti élet Alaptalannak bizonyultak azok az aggodalmak, ame­lyek a tagsági viszony töme­ges megszüntetésétől, az ún. „élcsapatjelleg” eluralkodá­sától féltették a KISZ-t Alapszevezeteink többségé­ben egyre inkább a .követe­lek tóled. mert tisztellek” Makarehkói gondolat szel­lemében folyik a munka. Az első mozgalmi év végén a taggyűlések a tagok 3 száza­lékától tagadták meg az új tagsági igazolványt és ez az arány a szervezetből kilépett fiatalokkal együtt sem ha­ladta meg a 6 százalékot. A második mozgalmi év végén mindkét arány csökkent. Azon viszont el kell gondol­kodnunk, hogy főleg az első évben — törekvéseink elle­nére — nagyobb volt a tag­sági viszony ircT-sűntc* fjé­nek aránya a fizikát dolgo­zóknál és a Kekmu;-. kés ta­nulóknál. mint más rf-'r-ik­F " ZGXí — valamiféle abszolút mi" : és értékrend hiányé”, v. - vatkozávar -*-oz -oT-ó-eic feletti vHn nem egyszer ön­célúvá vált. Másutt —' főleg a szellemi dolgozók és az al­kalmazottak körében — gyakran találkoztunk érdek­telenséggel és engedékeny­séggel. Ezért talán nem ár% ha megismételjük: nincs szükség semmiféle sDekulta- tiv. túlbonyolított követel­ményrendszerre. Minden KISZ-szervezetnek egyaránt az a feladata, hogy a vilá­gosan megfogalmazott köve­telmények teljesítését követ­kezetesen számon kérje va­lamennyi tagjától. — A szervezeti szabályzat módosítására tett indítvá­nyaink legfon'.os óbb részei is az ánrilisi határozatból és irányítási rendszer tovább­fejlesztéséből következnek — húzta alá a KISZ KB els* titkára. Jelenlegi gyakorla­tunk szerint fogalmazzák meg a KISZ-tagok kötelessé­geit és jogait, a tagfelvétel rendjét, a tagsági viszony megszüntetésének módjait, az al.apsziorvezetek feladatait és a bizottságok felépítését. A kongresszu. nak benyújtott tervezed: o a viták minden lényeges észrevételét figye­li vertük. Meggyőződé > hogy ez a szervezeti szó c/.lyzat, műként az áori- l!si hatír'zat és az irányítá­si rendszer módosítása, tel­jes mértékben megfelel if­júsági szövetségünk kommu­nista, politikai jellegének, a (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom