Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 6. / Á barátság pillérei... Magyarország és az NDK együttműködése A Mátrában Piszkésteíőn állították fel ezt az egyméteres tükörteleszkópoí, amely a Carl Zeiss Jena és a budapesti VILATI együttműködése révén készült, s amellyel a világmindenségbe lehet bepillantani. Korunk kérdései A szocialista és a teilii vitái kapcsolatai A barátság sok szála szö­vődik az NDK és Magyaror­szág között az együttműkö­dés során. S ennek a barát­ságnak legszilárdabb pillére a közös munka. Az ipar. a tudomány és a technika te­rületén való együttműködés mindkét állam céljainak és érdekeinek teljes azonossá­gán nyugszik. Az NDK és a Magyar Népköztársaság kölcsönös árucseréje — a lehetőségek fokozottabb kiaknázása ré­vén — 1971—1975 között a 'megelőző öt évhez képest csaknem megduplázódott. A további bővülő együttműkö­déshez jó alapot nyújt, hogy a két állam kutatási és gyár­tási munkamegosztása olyan területeivel ölel fel, mint a gépipar, az elektrotechnika és az elet.ronika; a fogyasz­tási cikkek növekvő cseréje pedig lehetővé teszi a )>elföl- di piacok választékának nö­velését. Dz árucsere-forgalomról A Szovjetunió után az NDK hazánk második — az NDK-nak pedig Magyaror­szág a 4. külkereskedelmi partnere. Külkereskedel­münk forgalmának 10 száza­lékát bonyolítjuk le a de­mokratikus német állammal, míg annak külkereskedel­mében 5 százalékkal része­sedünk. I960 és 1970 között a két ország árucsereforgal­ma 7.9 milliárd devizamárka értékű volt. A tavaly Ber­linben született kereskedel­mi egyezmény pedig az 1980- ig szóló ötéves tervidőszak­ra a forgalom további 77 százalékos növekedését, irá­nyózza elő. Az elmúlt öt év­ben 8400 IKARUS típusú autóbuszt száUítottuijji az NDK-ba. s nagyrészt az ot­tani autóbuszpark 90 száza­léka IKARUS-gyártmány. Mezőgazdasági gépekért, vegyipari, élelmiszeripari be­rendezésükért. valamint elektrotechnikai és tudomá­nyos ipúszerek. alapanyagok és félkésztermékek — alu­mínium. timföld —, továbbá fogyasztási cikkek ellenében textilipari berendezésellet, Amikor a Német Szocia­lista Egységpárt VIII. kong­resszusa meghirdette az NDK átfogó szociálpolitikai tervét, a lakásépítési prog­ram ebben központi szerepet kapott. A lakásépítés, az eh­hez szükséges kommunális létesítmények a városépítés, a falvak és települések ki­alakítása ugyanis a szocia­lista életmód alapkérdését érintik. A szociálpolitikai terv konkrét feladatainak meg­határozásakor - Erich Ho- mecker, a Központi Bizottság első titkára 1973 május 9-én leszögezte: az életkörülmé­nyek jelentős javításának alapja a lakásépítés további támogatása. Es az, hogy a lakásépítés milyen nagy szerepet játszik az NDK- foan, jól kitűnik az állami tervből. E szerint a követ­kező ötéves tervben (1978— 1980) '7—800 ezer, 1990-ig pedig 2,8—3 millió lakást építenek fel. A lakáskérdés ezzel a tervidőszakban meg­oldódik. A VIII. pártkongresszus célkitűzését is jelentősen túl­teljesítették, 1971 és 1975 között a, tervezett 500 000 la­kással szemben 609 ezer la­kást adtak át. Ezzel 1,8 mil­lió állampolgár lakásviszo­nyai javultak meg. Ma az NDK-han 2,8 lakosra jut egy lakás. A lakáselosztás az NDK-ban a szociális szükségletek szerint tör­ténik. A szocialista állam stabil és olcsó lákásbéreket bizto­sít. Az elmúlt öt évben az új lakások kétharmadát a munkáscsaládok kapták. Az új lakások 12 százalékát a négy és több gyermekes csa­ládoknak juttatták. Az örök­vegyipari-, nyomdaipari-, mezőgazdasági gépeket és berendezéseket kapunk az NDK-tól. öt év alatt 72 000 Wartburg és Trabant típusú személygépkocsit, 13 000 te­hergépjárművet, 92 000 mo­pedet és 50 000 motorkerék­párt is szállítottak Magyar- országra. ' A következő öt év árucse­re-forgalmának 30 százalékát képezik a szakosított, illetve a kooperációban ^ gyártott termékek. A gépek és beren­dezések, az elektronikai, elek­trotechnikai termékek képe­zik majd a forgalom kéthar­madát. Az NDK egyebek kö­zött szövőgépeket, 40 000 te­hergépjárművet, 120 000 sze­mélygépkocsit, mezőgazda- sági gépeket exportál ne­künk. míg cserébe ipari és erőművi berendezéseket, 8— 10 ezer IKARUS autóbuszt, szervizállomásokat. garázs­felszereléseket, élelmiszer­ipari és konzervipari gépso­rokat. mezőgazdasági gépe­ket, egészségügyi berendezé­seket szállítunk. Szakosított kooperáció Az árucsere-forgalom je­lentős fejlődését jól kiegészí­ti a termelési szakosítási együttműködés. Erre nap­jainkig mintegy 50 egyez­lakások, a családi házak 85 százalékába munkáscsaládok és sok gyermekes családok, továbbá szövetkezeti parasz­tok költöztek.' A lakbérek átlagosan — a munkás, vagy alkalmazott háztartásban — a családi jö­vedelem 4 százalékát teszik ki. Az 1990-ig szóló hosszútá­vú építési program célja, hogy a lakásproblémát — mint szociális kérdést — megoldja. Az 1990-ig fel-, il­letve átépítendő 2,8—3 millió lakás az NDK történelmének eddigi legnagyobb beruhá­zása. A terv szerint 1980-ig a lakások számának egybe kell esni a háztartások számával. 1930 és 1990 között elsősor­ban az elöregedett lakásál­lományt újítják fel és meg­szüntetik a lakásválaszték- han jelentkező helyi különb­ségeket. Az állam 1375 és 1980 kö­zött a lakásépítést 60 milli­árd márkával támogatja. Az előző tervidőszakhoz képest ez 67 százalékos növekedést jelent. A támogatásra szánt összeg emelése lehető­vé teszi, hogy a komplex la­kásépítésben számos minő­ségi javulást érjenek el. A NSZEP TX. kongresszu­sának határozati javaslata hangoztatja: A hosszútávú lakásépítési program további megvalósításához egyidejűleg fel kell építeni a szükséges gyermekinélzményeket, isko­lákat, tornacsarnokokat, po- liklinikákat és orvosi ren­delőket, stb. Az új lakások 45 százaléka a munkáslakás-' éoítő társaságok és mintegy 10 százaléka, mint öröklakás a munkás- és sokgyermekes családok tulajdonát kell, hogy képezze. hiányt kötöttek. A kutatási és gyártási kooperáció, kü­lönösen a gépipar, az elek­trotechnika, az eletronika té­rén lesz majd gyümölcsöző. Hazánk az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Lengyelországgal közösen az útépítőipar, az építőipar és az építőanyagipar egy&ges géprendszereinek kifejleszté­sén is fáradozik. Néhány nagyberuházást, mint például a Dunai Ce­ment- és Mészművek, továb­bá egy sör vegyipari . üze­met már eddig is az NDK- ból származó gépekkel, be­rendezésekkel építettük fel. Az NDK pedig a kooperá­ciós együttműködés keretén belül Magyarországról a spe­ciális szerszámgépek nagy részét importálja. Az 1967-ben kötött egyez­mény alapján eddig már 24 000 magyar fiatal járt az NDK-ban, hogy szakképzett­séget és szakmai tapasztala­tokat szerezzen. A magyar üzemekben is két éve dol­goznak már NDK-beÜ fiata­lok. Az 1975-beA aláírt hosszú- lejáratú kulturális és tudo­mányos együttműködési egyezmény még szélesebb keretet nyújt a két ország kapcsolatainak sokoldalú fej­lesztéséhez. i Szivattyús erttmii a föld alatt Markersbachban, az Érc- hegység egyik kis községé­ben három testvérország szakemberei dolgoznak az NDK legnagyobb szivattyús tárolóművének építésén. A szivattyús tárolómű hi­vatása, hogy csúcsidőben ad­jon áramot. Éjjel, amikor az energiaigény alacsony, az alsó duzzasztómédencéből vi­zet szivattyúznak fel egy magasabban fekvő tároló- medencébe. Az áramfogyasz­tás csúcsán viszont hatalmas csöveken át zuhan a víz az energiatermelő mű lapátke­rekeire s újból a völgyi duz­zasztóba. Markersbachban ezért nem láthatók a hőerőművekre jellemző égbeszökő kémé­nyek, hűtőtornyok; sőt hiába keresnénk a turbinacsamo- kok hatalmas acélvázait is. Ennek magyarázata az, hogy az erőmű a föld alatt épül. Számítások és nemzetközi tapasztalatok szerint így sok­kal gazdaságosabb. A szivattyús tárolómű épí­tői 120 méterrel a föld alatt egy 150 méter hosszú, 12 emeletes ház magasságának megfelelő üreget — úgyne­vezett kavemát — létesíte­nek, és a , két mesterséges medence között 3200 méte­res tarifát vájnak. Eddig körülbelül félmillió köbmé­ter kemény kőzetet fúrtak, robbantottak és szállítottak el. Az NDK-beli és a lengyel munkások mellett nemrég egy harmadik baráti ország, Csehszlovákia is bekapcsoló­dott az építkezésekbe. A csehszlovák kollégák hat, 175 megawattos speciálturbinát szereltek be, melyeket a plzeni Skoda művek szállí­tottak, Film Wilhelm Pieckről Ar NDK — 1960-ban el­hunyt — első elnöke, Wil­helm Pieck születésének századik évfordulójára do­kumentumfilmet készített a DEFA Filmstúdió. A film stábja — szerzők, dramaturgok, rendezők, szí­nészek. tudományos tanács­adók sora — fotókból, doku­mentumokból, barátok és harcostársak visszaemléke­zéseiből, eddig közre nem adott filmdokumentációk­ból kíván emléket állítani a nép nagy fiának, a munkás­vezérnek, az államférfinek és az embernek. Egyéni éle­tét, sorsát a munkásmozga­lom történetének keretében ábrázolják, hiszen Wilhelm Pieck nemcsak részese, ha­nem alkotója is volt törté­nelmi korszakoknak. Tudó J sít a film Wilhelm Pieck if­jú éveiről, a forradalmi hét­köznapokról, kapcsolatáról Kari Liebknechttel és Rosa Luxemburggal, barátságá­ról Clara 'Zetkinnel és Ernst Thälmannal, első találkozá­sáról Leninnel. Az első vi­lágháború utáni események már korabeli filmfelvételek­ről peregnek. Az alkotó kollektíva úgy kapcsolta össze a személyes élményeket a történelem­mel, hogy a film nemcsak ismereteket gyarapít, de ma­radandó művészi élményt is nyújt. Az „AGROMAS" keretei között 1976—1980 között megdup­lázódnak a Bulgária, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió közötti mező- gazdasági gépszállítások. Ez a néev ország vesz részt az „AGROMAS” nemzetközi ipari ggyesfilés munkájában, Az együttműködő országok szakemberei lehetővé teszik á szőlő, a paradicsom, áz ubörka begyűjtésének gépe­sítését, továbbá kukorica és burgonya betakarítására al­kalmas kombájnokat, vala­mint különféle magtisztító berendezéseket. A felsorolt országok csak egy bizonyos géptípust gyár­tanak. A Szovjetunió példá­ul traktorokat és gabona- kombájnokat, az NDK pedig olyan berendezéseket, ame­lyeket az állattenyésztésnél alkalmaznak. A szocialista országok együttműködése — az AG­ROMAS keretei között — jelentős anyagi megtakarí­tást eredményez a résztve­vőknek. A világon milliárd a szegények száma, a világ la­kosságinak 67 százaléka nem kielégítően táplált, a fejlődő országok lakosságá­nak 40 százaléka pedig mun­kanélküli. Ezeket a megál­lapításokat tartalmazza a többi között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb jelentése- Persze idézhettünk volna más átfo­gó nemzetközi intézmény felméréséből is, ám a felso­rolt adatok elegendő bizo­nyítékkal szolgálnak: ko­runk és minden bizonnyal a jövő egyik legsúlyosabb koc­kázatokkal és legnagyobb robbanásveszéllyel járó problémája a növekvő sza­kadék a világ fejlett és fej­lődő országai között. Kétségtelen, a világ már eljutott a felismeréshez. Ezt tanúsítja a világgazdasági problémákkal foglalkozó ta­nácskozássorozat. Rendkívüli ENSZ-tülésszakok, kereske­delmi, iparfejlesztési konfe­renciák, a fejlődő országok közgazdászainak tanácsko­zása — egy-egy .állomás a megszakíthataitlannak tűnő sorozatban. De mivel ma­gyarázható a felismerés? A megdöbbentő adatok már ré­gen nem ismeretlenek, aki akarta, tudhatta, hogv a mai világban legalább 900 millió ember esíy főre jutó nemze­ti jövedelme nem éri el az évi 200 dollárt. Aligha ve­zethetjük tehát vissza más­ra a felismerést. mint a megváltozott világpolitikai erőviszonyokra, s a kiala­kult gazdasági realitásokra. A fejlődő országok na­gyon is heterogén tömbjé­be, vagy ahogy nevezik, a harmadik világba, olyan or­szágok . tartoznak, amelyek nem is olyan jégen.még az imperialista Hatalmak gyar­matai voltak. Elmaradottsá­guk mindenekelőtt ezzel magyará-^mtó; -1*« Többségük esetében a politikai függet­lenség kivívása nem hozott változást, hiszen változatla­nul megmaradt egyoldalú függésük a fejlett tőkésvi­lágtól, ha nem is a nyílt gyarmatosítás, de a neoko- lonialista módszerek révén. Döntő többségük változatla­nul a nemzetközi rriunka- megoisztás peremére szorult, puszta kiszolgálója vagy ki­szolgáltatottja a fejlett tő­késországoknak. Ebben a helyzetben érthetően fogal­mazódott meg igényük egy új világgazdasági rend,- új­fajta nemzetközi munka- megosztás megteremtésére- Felismerésüket kétségkívül meggyorsította a fejlett to­késvilágban a múlt két év­ben lezajlott gazdasági vál­ság, amely a monapodtoke központjait is arra kénysze­rítette, hogy kompromisz- szumkészséget tanúsítsanák a legfontosabb világgazda­sági problémák megoldásá­ban. A fejlődő országok útke­reséséhez biztos hátteret nyújt — s mindenekelőtt ez kényszer!tette ki a felisme­rést — a szocialista világ- rendszer léte, növekvő vonz­ereje. Ez már önmagában Is szűkítette a fejlett tőkésvi­lág nyílt beavatkozási kí­sérleteinek lehetőségét, a nemzetközi monopoltőke manőverezési területét. ’ Ez­zel egyidőben pedig a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok mindenkor az egyen­jogú, megkülönböztetéstől mentes gazdasági kapcsola­tok megteremtéséért száll­tak sídera, s ennek a politi­kának bizonyítékát adták a fejlődő világgal kialakított gazdasági kapcsolatokban éppúgy, mint a nemzetközi tanácskozásokon. Ezt az alapfelfogást bizonyítják Leonyid Brezsnyévnek az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavai: „A Szov­jetunió teljes mértékben tá­mogatja a fiatal államok jo­gos követeléseit, arra irá­nyuló eltökéltségüket, hogy teljesen megszabaduljanak az imperialista kizsákmá­nyolástól, maguk rendelkez­hessenek nemzeti kincseik­kel.” E politika változatlan még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes fej­lődő országokban, nem utol­sósorban a megoldhatatlan gazdasági problémák miatt, vagy rájuk hivatkozva, gya­korta engednek a fejlett tő­késvilág csábításának. A szocialista sfgí lődő országok kapcsolataiban csak az egyik elem az egyen­jogú és kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelem. Sokkal fontosabb, hogy a szocialista országok beruhá­zási és szakmai segítséget nyújtanak olyan ipari léte­sítményekhez, iparágakhoz, amelyek lehetővé teszik az illető fejlődő ország gazda­sági szerkezetének átalakítá­sát, az elmaradottság gyorsí­tott leküzdését. Nem véletlen, hogy mind több fejlődő or­szág keres kapcsolatot a KGST-vel, s ezek a diszkri­minációtól mentes kapcsola­tok példáúl szolgálhatnak áz új fajta nemzetközi mun­kamegosztás kialakításához­Z. L Hz NDK ma—Fotódokumentációs kiállítás A Német Szocialista Egységpárt közelgő IX. kongresszusa tiszteletére „A Német De­mokratikus Köztársaság ma” címmel fotódokumentációs kiállítás nyílt a csepeli Ri­deg Sándor Művelődési és Ifjúsági Házban, Lakásprogram 1990-ig I l

Next

/
Oldalképek
Tartalom