Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

XXVII. évf. 105. sz. 19*16. május 5., szerda Árd: 80 fillér ÜtBefielc felelősségeivel i zükségese!r-e még manapság is az újítók, ezermeste­rek, az alkotó kedvű munkások, műszakiak kisebb- nagyobb ötletei, előrevihetikne a gyártmány és gyár­tásfejlesztés ügyét a mai, korszerű technika keretei között? E kérdés sokszor felmerült az utóbbi 10—15 évben, ha az újítómozgalom fejlesztése került szóba, vagjr a demokratiz­mus lehetősége egy-egy gyár műszaki fejlesztési' program já­rtak összeállításában. A kérdésre a válasz, általában és a szakirodalomban is — igen: kellenek a tervelv végrehajtá­sa közben, a gyakorlat sodrában születő megoldások, felis­merések a munka hatásfokának, a gyártmányok hasznossá­gának javításához. Tegyük hozzá: a magyar iparban mind­ez különösen igaz, hiszen sem a szervezettség, sem a számí­tástechnika, vagy az általános műszaki színvonal nem áll még azon a fokon, hogy a dolgozók ötleteinek ne lenne helye a fejlesztés menetében. Ezeket a megállapításokat senki sem vonja kétségbe, a gyakorlat mégsem alakul mindenütt és mindenkor ennek megfelelően. Tapasztalhatunk tartózkodást — itt többet, ott kevesebbet — a műszaki, szervezési ötletekkel szemben. (A kisebbekről szólunk most, az ésszerűsítés kategóriájáról, s nem a nagy horderejű újításokról, találmányokról, bár azok sem kapnak mindig könnyen zöld utat.) Ez a tartózkodás persze nem alaptalan: ma már bo­nyolult technikai rendszerek működtetéséről van szó, a gyártmányok nagy része — akár termelőeszköz, akár fo­gyasztási cikk — ugyancsak rendkívül összetett tulajdonsá­gok hordozója, bonyolult szerkezettel, vagy kényes anyag- összetétellel. Eljárásokon, kipróbált recepteken, bevált kon­strukciókon a változtatás, döntés előtt nagy felelősséggel jár, rengeteg szempontot kell mérlegelni, a következmények sorát végiggondolva, elemezve. Tehát napjainkban egy-egy újító, változtató ötlet elfo­gadása sokkalta nagyobb felelősséggel jár, mint bármikor eddig. Mindez az ötletet adó felelősségét is nagyban növeli. Neki sem szabad csak egyirányúan gondolkodnia, esetleg csak azt nézni, hogy a változtatással a saját munkahelyén mi válna könnyebbé. Ma az alkotó invenció mellé az egyre határozottabb alkotó önellenőrzést is párosítani kell. Mindennek mégsem szabad visszatartania bárkit is a bátor kezdeményezéstől, ha új, jobb megoldásokat vél felfe­dezni. Az ötleteik elbírálóinak sem szabad a kényelmes ál­láspontra helyezkedni; ha nem változtatunk, nincs gond. A magasabb technikai, szervezettsági és tervezési színvonal ugyanis nem azt jelenti, hogy csökken a műszaki és szerve­zési ötletek szerepe, hanem azt, hogy más, színvonalasabb, tartalmasabb elképzelésekre van szükség. A legfejlettebb ipari országokban széles körben alkal­mazzák .a gyárakban az értékelemzés módszerét. Ezzel az el­járással (az utóbbi 20—30 évben terjedt el a világon) bár­milyen tevékenységet, tervet, terméket apró elemeire szed­hetnek szét, pontosan megmérhetik vele: mi a szükséges, mi a szükségtelen művelet vagy anyagfajta vagy ^nyag-’ és mu n kämennviség egy-egy termék előállításában, összevet­hetik a felhasználók kívánságaival, a jelen és a növő mű­szaki, gazdasági szempontjaival. S e mérlegelés során min­dig pontosan kirajzolódik: mit, miért érdemes változtatni, az mit von maga után, minek mi a haszna, és az milyen ráfordítással érhető el. Az értékelemzés tehát nagy bizton­ságot adhat egy-egy ötlet elbírálásához, mindamellett, hogy ez a módszer elsősorban az ötletek leggazdagabb forrása. (Mibenlétét, szemléletmódját, munkastílusát részletesen ma már a magyar nyelvű szakirodalomból is megismerhetjük,-) i2 értékelemzés az újítómozgalom eredményességét növelhetné, mert lényegét tekintve a jobb, a hatá­sosabb megoldásokat szüntelenül kereső munkások, műszakiak színvonalas alkotó, elemző munkamódszere. Az értékelemzést elsajátító, alkalmazó újító brigádok jelentős hasznára lehetnének az egész népgazdaságnak, ha munká­jukban, egyre általánosabban alkalmaznák ezt a módszert. — Évente (nemzetközi adatok szerint) milliárdokat hozó öt­letek sokasága születhetne belőle az egész magyar iparban. G. F. Ki!encszázezer méter Jó ütőn az alföldi kfielajkutatás Kile nesz ázezer méter. Ha „vonalba” fektetnénk, Szolnok­tól Kijevig érne. Ennyit tesz ki, ha összeadjuk, mennyit fúr­tak a Nagyalföldön á kőolajat és földgázt kutató, a megtalált mezőket feltáró olajbányászok az elmúlt öt év alatt Tekintélyes szám ez, össze­sen 433 új kutat jelent. Ter­mészetesen ezek közül nem mind ad ma kőolajat, vagy földgázt, az új telepek kuta­tása során elkerülhetetlen, hogy néhány fúrás meddő ne legyen. A kutatás eredmé­nyességének növekedését jel­zi azonban, hogy például 1975-ben 33 területen kutat­tak, s a lemélyített 121 ku­tató és feltáró fúrásból mind­össze 24 lett meddő. Ahhoz tehát, hogy a Nagy­alföldön a negyedik ötéves terv időszakában, a kőolaj és főleg a földgáztermelés, va­lamint a feltárt készletek megnövekedtek az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltá­ró Üzemének több mint há­romezer dolgozója nagyban hozzájárult­Ma is az Alföld legkülön­bözőbb területein kutatnak Püspökladánytól Kecskemé­tig, Dorozsmától a Körös— Berettyó vidékéig. Mint azt az üzem szolnoki központjá­ban megtudtuk, az új kuta­tási területek egy része már Szolnok megyét is érinti. Fegyvernek határában példá­ul tizenegy földgázt tároló réteget derítettek fel, sajnos ezek közül a legtöbb kedve­zőtlen összetételű kevertgáz- telep, csak kettő tartalmaz égethető gázt Kisújszálláson már koráb­ban földgáztelepet találtai:, ennek „lehatárolására” újabb fúrásokat mélyítettek. Nagy - körű határában kétezer mé­ter alatt nagy kiterjedésű kevertgázos telepet fedezték fel, előzetes adatokból arra következtetnek, hogy ez egy úgynevezett „olajtest”-tel függ össze- Az első jelek biz­tatóak, az egyik kútban — bár a rétegvizsgálatra csak ezután kerül sor — olajnyo­mokat találtak. Az endrőd—szarvasi ku­tatási területen már eddig is találtak földgáztelepeket, a legfrissebb geofizikai méré­sek arra engednek következ­tetni, hogy a mező északnyu­gati irányba húzódik. A kutatófúrások mellett az üzem oljabánvászai az elmúlt öt év alatt 213, ma már ola­jat, földgázt adó feltáró fa- . rést is mélyítettek. Ha nem is mindig gondtalan, de egy­re jobb munkájukat bizonyít­ja, hogy most május elsején elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Az üzemben 122 szocialis­ta brigádban összesen 2450- en dolgoznak, a munkaver - senyben elért eredményeik nyomán sikerült vállalt ku­tatási terveiket túlteljesíteni. A nehéz, háromműszakos, télen-nyáron szabadban vég­zendő olajbányász munka miatt az üzem éveken át munkaerőgondokkal küz­dött. Ezen átgondoltan, terv­szerűen igyekeztek segíteni. Egyrészt javították a munkahelyek szociális ellátá­sát, másrészt differenciáltan — a nehéz munkát előnyben részesítve — emelték a bere­két. Az intézkedések hatása­ra 1975 második felében lé­nyegesen csökkent a fúróbo- rendezésektől eltávozok sza­ma, ugyanakkor ugrásszerű­en megnőtt a felvételre je lentkezőké. Az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első évének fel­adatai az alföldi olajbányá­szokra még a korábbiaknál is többet rónak. Egyetlen év alatt csaknem 230 ezer mé­tert kell lefúrniuk, úgy, hogy eközben egy-egy kút átlag- mélysége növekszik, az alkal­mazandó fúrási technológia bonyolultabb. Bár az első negyedév a felkészülés időszaka, most valamivel több mint 8 ezer méterrel többet fúrtak le mint az előző év hasonló idő­szakában, azonban az idei terv időarányos részétől 7000 méterrel elmaradtak. Növe­kedett a rétegvizsgálatok szá­ma is. Míg tavaly az első ne­gyedévben 93 rétegvizsgálat volt, az idén 122. Az Alföld olajbányászai felkészültek tehát megnöve­kedett feladataikra, s minden remény megvan rá, hogy ter­vüket az idén is teljesítik. T. P. MA Felzárkózni a legjobbakhoz A mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének néhány kérdéséről Közös téma a szocialista munkaverseny Tudósítás az észt pártküldöttség martfűi látogatásáról 3. oldal Vasmunkások Képriport a Járműjaví­tóból Lövészátok Tárca 4. oldal A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió múltheti műsoráról „Műsoriroda” a gyárban A Hűtőgépgyár kultu­rális életéről 5. oldal E közgyűlés második napja Tudományos osztályülések az Akadémián A gazdaság—műveltség— társadalomtudomány nagy összefüggéseit az oktatás szemszögéből elemezte Be- rend T. Iván. akadémikus, a filozófiai és történettudomá­nyok tegnapi osztálygyűlé­sén. Kora délelőtt megkez­dődött másik két nagy tudo­mánycsoport: a műszaki tu­dományok művelőinek ta­nácskozása, és az agrár— a biológiai, valamint az orvosi tudományok osztályának együttes ülése, amelyen az immunológia — a védettség, az egyes betegségekkel szem­beni öröklött, vagy szerzett közömbösség együttes vizs­gálatainak időszerű kérdé­seiről cserélték ki tapaszta­lataikat a tudósok. Délután ültek asztalhoz a kémikusok, hogy Vajta László akadémikus előadása alapján összegezzék a nép­gazdaság számára különösen fontos petrolkémiai fejlesztés és kutatás kérdéskörét Pályakezdő fiatalok a MÉM-ben Dr. Romany Pál Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi mi­niszter tegnap rtogadta a tár­ca irányítása alá tartozó fel­sőfokú oktatási intézmények végzős hallgatóinak képvi­selőit. A találkozón a fiata­lok tájékoztatást kaptak el­helyezkedési lehetőségeikről, amelyek kedvezőek. A 2200 pályakezdő lényegesen na­gyobb számú munkahely kö­zül választhat: száz végzős hallgatóra 140 munkahely jut Üj sütőüzemek Borsodban Befejeződött a lentnváro- si sütőüzem korszerűsítése és szerdán megkezdték az Üzemszerű termelést. Napon­ta megközelítőleg 6,5 tonna friss kenyeret és péksüte­ményt. Vadnak készíteni. A Borsod megyei tanács 2.5 millió forint vissza nem térítendő támogatásúmul ugyancsak elkészült a cser­háti részeken fekvő Krasz- nokvajda község új sütőüze­me. Ez hat község minden­napi szükségletéi elégíti ki. A nap híreiből Pedagógiai újságírók találkozója Az Oktatási Minisztérí ifm és a Magyar "Újságírók Or-' szagos Szövetsége szervezé­sében tegnap megkezdődött a MUOSZ-ban Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és ha­zánk oktatással foglalkozó újságíróinak találkozója. A nemzetközi találkozó részt­vevőit dr. Hanga Mária ok­tatási miniszterhelyettes üd­vözölte, majd dr. Kiement Tamás, az Országos Oktatási Tanács titkára tartott (beve­zető előadást oktatási rend­szerünk és oktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről. ' Bondor József hazaérkezett Bondor József építésügyi és városfejlesztési minisz­ter vezetésével tegnap haza­érkezett a magyar delegáció, amely az építésügyi együtt­működésről tárgyalt Irak­ban, majd Kuvaitban. • Bagdadban Bondor József megbeszéléseket folytatott dr. Rashid Al-Rifai lakás és közmunkaügyi miniszterrel az építésügyi ágazatok közöt­ti kétoldalú együttműködés kibontakoztatásának lehető­ségeiről. A küldöttséget fo-~ gadta Taha Al-Dzsazravi az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsának tagja, iparügyi miniszter. Bondor József május 1. és 3. között Hamad Al-Ajjar építésügyi miniszter meghí­vására hivatalos látogatást tett Kuvaitban. Eredményes tárgyalásokat folytattak a két ország építésügyi együtt­működésről, továbbá a ku­vaiti építésügyi fejlesztés programjához nyújtható ma-, gyúr közreműködés lehetősé­géről. Bondor Józsefet fo­gadba Szabah Al Szalim El Szabah sejk Kuvait állam uralkodója. Sport az iskolában A megyei testnevelési szakfelügyelők: és a megyei tanácsok sporttal foglalkozó főelőadói tanácskoztak teg­nap az Oktatási Minisztéri­umban. A megjelenteket dr. Gosatonyi János oktatási ál­lamtitkár üdvözölte. Szólt a nevelési feladatokról, a mun- ■káranevelésről, és a szabad idő értelmes eltöltéséről, amelyben a sport jelentős szerepet játszi!:. Dr. Kiement Tamás, az Országos Oktatási Tanács titkára az iskolai testnevelés és sport helyze­téről tartott beszámolót. Egy mondatban — Dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár meghí­vására tegnap hazánkba ér­kezett Manszur Husszein, az Egyiptomi Arab Köztársaság oktatási cillamtitkára, a magyar oktatásügy, szak­munkásképzés tanulmányo­zására. — A már épülő 680 ágyas Bács-Kiskun megyei kórház határidő előtti befejezésére tegnap, szocialista szerző­dést kötöttek a kivitelező vállalatok képviselői Kecs­keméten. Több mint 45 ezren dolgoztak Gyorsmérleg a KISZ társadalmi Miteafetiéiról Szép eredményeket hozott az április 24—25-i társadal­mi munkaakció. A KISZ IX. kongresszusa tiszteletére szervezett kommunista mű­szakokon és a táragdalmi munkaakciókban a 25 ezer KISZ-tagon kívül 20 ezer idősebb dolgozó és KISZ-en kí­vüli fiatal is részt vett Szolnok megyében. Csaknem 305 ezer órányi munkájuk nyomán szebbek lettek községeink, városa­ink, az üzemek udvarai, gyarapodtak a gyermekin­tézmények, és rengeteg új termék készült el a munka­padokon. A megyeszékhelyen 37 helyen volt kommunista mű­szak, s ezeken több mint 3 ezren dolgoztai: csaknem 48 ezer órát. Munkájuk értékét gyermekintézmények - épí­tésére, úttörőtábor létesíté­sére és lakásépítési alapra ajánlották fel. Ugyanakkor Szolnokon 26 helyen társa­dalmi munkát is szerveztek: a 2 ezei) 600-nál több fiatal 14 ezer 210 órát dolgozott. A szolnoki járásban — bár kommunista műszakok is voltak — inkább a társa­dalmi munka dominált. Több mint 5 ezren, 30 ezer 500 órát dolgoztak. Jászberényben remek ered­ményeket hozták a kommu­nista műszakok. Hat mű­szakot szerveztek, s 50 ezer órát dolgozott a nagyüzemek 8 ezer dolgozója, hogy hoz­zájáruljanak a vietnami ma­gyar szakmunkásképző in­tézet, valamint egy jászbe­rényi úttörőtábor felépítésé­hez: A társadalmi munkák­ban 3 ezer 600 fiatal vett részt, jórészt parkosítottak. A jászberényi járásban 15 kommunista műszakot szer­veztek 2133 résztvevővel; akik 16 ezernél több órát dolgoztak, s munkájuk ér­tékét gyermekintézmények javára ajánlották fel. Par­kosított és sportpályát épí­tett 628 fiatal. A tiszafüredi járás hasonló társadalmi munkáin 823 idős és fiatal 4 ezer 300-nál több órát dol­gozott. A kunszentmártoni járásban 110O dolgozó ment be az üzemekbe munkaszü­neti napokon és 8 ezer 200 órát dolgozott. Karcagon 20 kommunista műszak volt, csaknem 4 ezer résztvevővel, akik 31 ezernél több órát dolgoztak. Á be­rekfürdői úttörő- és ifjúsági tábor építésén, a Barátság park kialakításán 6270 órát dolgozott 1752 fiatal. Kisúj­szálláson az ifjúságpolitikai alap és a napközis tábor ja­vára dolgoztak csaknem ezernégyszázan, több mint 10 ezer órát A társadalmi munkákban (vasgyűjtés, par. kositás, fásítás) 919 ifjú- kommunista vett részt. Me­zőtúron társadalmi munkák voltak, mégpedig csaknem 10 ezer órányi. Túrkevén 425-en dolgoztak a kommu­nista műszakokon és társa­dalmi munkákon. A gyorsmérleg ered­ménye jó: Szolnok me­gyében 113 kommunistr műszakot szerveztek áp rilis 24—25-én, melye ken 26 ezer 80 dolgoz' vett részt, s 174 ezer 784 órát dolgoztak. A 194 helyen szervezett tár­sadalmi munkaakcióba 18 ezer 941 fiatal kapcsolódott be, s 130 ezer 115 órát dol­goztak. összesen tehát 45 ezer ember fogott szerszá­mot ezen a két napon és dobi gozott önzetlenül 304 eáe* 899 árát K, I_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom