Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

1976. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Seholsincs iskola Május 8.—június 8. Á béke és barátság hónapja Szolidaritási nagygyűlések, kulturális és sportrendezvények megyeszerte Virágfüzér itt a táj. A gyü­mölcsösök egészen a szem­határig húzódnak. Fehérfalú présházak szabálytalan rit­musa kíséri a dűlőutak ván­dorát- Tiszakürt nyolc kilo­méterre lehet, a betonút fél­annyira. Ide nem ér el a világ zaja. Ritmusa is megtorpan, for­gószél gyanánt kerül egyet, közben még vissza is húzó­dik, hogy aztán megújult erő­vel dübörögjön tovább. Nyilas János tanító úr har­mincöt évig bírta itt. Most a növendékek helyett fáit nemesíti. A többiek nem vol­tak itt ennyi ideig. Lehet, hogy kötötte volna őket a táj, de az élet változott. Néhány éve még minden osztályra sok gyerek jutott, egy tucat nyolcadikos volt, most meg az egész felső tagozat mind­össze tizenegy - emberkét számlál, az alsó pedig "tizen­hatot. Elköltöztek a családok, nyomukban szárnyra keltek a nevelők. Máriahegyen mindössze ketten maradtak­Hatvani Jenő az összevont alsó tagozatot tanítja, Gulyás János pedig a felsőt. Seholsincs iskola lett ebből a máriahegyiből. Néhány éve még százszámra akadt párja megyénkben. A körze­tesítés befejeződött, mutató­ba maradt ez az intézmény. De ez is végnapjait éli, — már ami a felső tagozatot il­leti. — Ősztől a nagyobbak be­kerülnek Kunszentmártonba, a tanyai kollégiumba, — jegyzi meg Gulyás János. Rákóczira emlékeztek Furulyaszpval, verssel, dal­lal idézték a .Rákóczi sza­badságharc emlékét a tisza­füredi járás úttörőinek par­lamentjén. A műsort a ti- szaburai pajtások mutatták be. Az úttörők fóruma, ame­lyen sok hasznos, az úttörő­életet érintő 'dolgot is meg­vitattak, hangulatos, izgal­mas vetélkedővel zárult. Honvédelemre, irodalomra, ellsősegélynyújtásra vonat­kozó kérdésekre kellett vá­laszt adniuk a tiszafüredi járás iskoláiból érkezett par­lamenti küldötteknek. Művészlslap a csárdában Művésztelep nyílt tegnap a hortobágyi csárdában. Ez alkalommal nyolc festőmű­vész a telep vendége, s kö­zülük kettő Lublinból, Deb­recen testvérvárosából érke­zett. A Hajdu-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat hortobá­gyi fogadójában ad otthont egy hónapig a művészeknek, — akik majd kiállításon mu­tatják be a hortobágyi mű­vésztelepen készült alkotá­sokat. Új kemping a Mecsekben A Mecsek egyik vadregé­nyes völgyében, Sikondafür- dőn,. tegnap nyitotta meg kapuit Baranya legújabb és egyben legszebb kempingje. Az idegenforgalmi hivatal és Kbmló -város tanácsa mintegy nyolcmillió forintos költséggel hozta létre a 36 ezer négyzetméter kiterjedé­sű táborhelyet. Az első osz­tályú kempingben 300 sze­mélyes sátorozó és 16 egyen­ként három személyes, hi­deg-meleg vízzel ellátott fa­ház várja a vendégeket. S ezek mellett természetesen mosdókat és zuhanyozókat, büfét, főzőhelyet, társalgót és parkolóhelyet is kialakí­tottak. Felújították a közel­ben levő Hotel Fenyvest. — Én leszek az utolsó mo­hikán a nevelők között, mert az alsó tagozat marad, — szó­lal meg Hatvani Jenő. A munkahelyét szerető ember önbizalma árad belőle. Persze, kevés a lelkesedés, a hivatásiszeretet akkor, ha egyszerre négy osztályt kell tanítani. Saját bőrükön ér­zik, jól tudják ezt mind a ketten. Gulyás János ki is bö­ki: — Itt a gyerekek rá van­nak kényszerítve az önálló ismeretszerzésre- Amíg az egyik osztálynak magyará­zok, a többi önállóan végzi feladatát Persze, csak akkor, ha nem figyel másra. A falusi s főleg a városi iskolákkal azonos értékű ismeretnyújtás egy­szerűen lehetetlen. Hatvani Jenő mintha gondolatomat lesné el: — Csak a legjobbal? képe­sek arra, hogy azt nyújtsa::, ami rátermettségükből adó­dóan természetes volna. Aki nem önálló, elveszik a továbbtanulás számára. Csütörtökön délután a Vándor - Sándor énekkari fesztiválra Szolnokra érkezett brassói vasútigazgatóság vegyeskara adott hangver­senyt a szolnoki MÁV Jár­műjavító színháztermében, amelyen, mint közreműkö­dők, helyi kórusok is részt vetitek. A műsort Buday Péter ve­zetésével a szolnoki MÁV Járműjavító férfi kara nyi­totta meg Lányi Májusi ka­lapács című művével. Az ar­cokról olvashatóan is érző­dött, hogy a kórus szereti, magáénak érzi a mozgalmi műveket, amit például Ván­dor Sándor A haszon című kórusművének temperamen­tumos, jó előadása is igazolt. Egyéni szín volt a műsorban a törökszentmiklósi téesz Pa- va-körének bemutatkozása Bischof László vezetésével. Nagy sikere volt a citera kí­sérettel előadott summásda- loknak, illetve a magyar nép- öalcsokornak- A szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórus ének­lése méltán fokozta a már meglévő forró hangulatot. Eisler—Brecht A zsákhordók balladája és nem utolsósor­ban a MÁV Járműjavító fér­fi karával közösen előadott Letoni Barátság tánca csúcs­pontja volt a helyi kórusok műsorának. Szombaton és vasárnap Debrecenben rendezték meg a Hajdú diák&zínjátsző napo­kat, melyen az ország tizen­hat, diák amatőr szinjátszó- csoportja lépett fel, köztük a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és Erősáramú Szakközépiskola, a tiszaföldvári Hajnóczy Jó­zsef Gimnázium és Óvónő­képző Szakközépiskola, a kunszentmártoni József At­tila Gimnázium, valamint a szolnoki 605. számú to ári Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada- Megyénk amatőr színj átszómozgalmá­részének sorsa sem. Neczpál Katalin például jó öt kilo­méterre lakik az iskolától. Kézenfogja négy kisebb test­vérét, s úgy gyalogolnak. Legkisebbjük elsőbe jár. Mennyi áldozatot hoznak ezek a pöttömnyi emberkék a tanulásért! Napi tíz kilo­méter gyaloglás esőben, hó­ban, fagyban egy olyan is­kolába, ahol négy osztály között őszük a nevelő figyel­me. Vajon érzik-e hátrányukat a városiakkal szemben, s szí­vesen tanulnának-e máshol? A közeljövőről, a kollégiumi életről faggatok néhány gye­reket. A választ egyértelmű: — Jobb lesz a kollégium­ban. Sokan leszünk, jobban lehet játszani és nem kell ennyit gyalogolni, — véle­kedik Nagy Pista. Jusztin László rákontráz: — Anyu azt mondta, hogy azért lesz jobb ott, mert enni is kapunk, ide meg hozúi kell, s többet segítenek majd a nevelők. Itt például oroszt sem tanulunk­Nagyszerű, képzett vegyes­kart ismerhettünk meg a brassói vasutas kórusban. Igen. széles dinamikai síkon mozognak az éneklésben, van erő a kórusban, de szép pia- nót is tudnak produkálni. A legkisebb karvezetői mozdu­latokra is érzékenyen reagál­nak. Ez utóbbi különösen tet­szett Pascu — egy XVIII. századi preklasszikus dallam — feldolgozásában, ahol szin­te csak a karnagy Andrej Vo- lintiru szemének irányításá­val aditák elő nagyon ritmi­kusan, karakterisztikusan, a tamburint jól utánozva, a müvet. Kiemelkedő volt Mendel­sohn Az aratók hajnala, Sme­tana Parasztok kórusa (Az eladott menyasszony című operából) és Pop Havasalföl­di szvitjének előadása is. A szolnoki vendégszereplés megérdemelten hozott elis­merést, őszinte sikert szá­mukra. Külön dicséretet ér­demel a mindig figyelmesen, jól kísérő zongorista Norbert Petri is, akinek liasonlóképp része van a sikerben­Az sajnálatos, hogy az üzemből csak né hányán vol­tak kíváncsiak a kitűnő hangversenyre. E. P. nak színvonalát dicséri, hogy a zsűri a kunszentmártoni csoport teljesítményét bronz-, a tiszaföldvári gimnazisták és a szolnoki szakmunkásta­nulók bemutatóját pedig aranyéremmel jutalmazta. Ä tiszaföldváriak Elektrája — rendező-tanár Szabó András — ráadásként megkapta a legjobb női alakítás díját, a szolnoki 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpadának Állati dolgok című műsorát — szer­kesztette és rendezte Bozsik- né Cseh Éva — pedig meg­hívták a kazincbarcikai nem­zetközi színjátszó fesztiválra. Tiszafüreden Újabb óvoda épül Amikor tavaly átadták ren­deltetésének Tiszafüreden a száz gyermek ellátására al­kalmas óvodát, azt lehetett gondolni, hogy az óvodai gondok megszűntek a nagy­községben. Pedig erről szó sincs, hiszen a megye nagy­községed között Tiszafüreden a legnagyobb „a népesedé.« feszítettség”, mert évről év­re nő a fiatal, kisgyermekes tiszafüredi házaspárok szá­ma. Jelenleg a nagyközség öt óvodájába 423 gyerek jár, ami a befogadóképesség 128 százalékos kihasználtságát jelenti. Az óvodák személyi felté­telei jók: a huszonhat óvónő­ből tizenöt szakképzett, öten most végzik a képzőt a töb­biek idén ősztől tanulhatnak Szarvason vagy Tiszaiöldvá- ron. Néhány tiszafüredi diák községi ösztöndíjasként, nap­pali tagozaton végzi az óvó­nőképzőt. A tárgyi ellátottság, foglal- koztatótermek száma megfe­lelő, csak a kocsi és az ór- vényi kisebb létszámú óvo­dákban nincsenek életkor szerinti csoportokra osztva a gyerekek­Néhány tiszafüredi szocia­lista brigád értékes segítsé­get nyújtott az intézmények­nek : babaruhákat varrtak, babaházakat építettek, já­tékudvar kialakításában se­gédkeztek. Az öt óvodában, a 128 szá­zalékos kihasználtság mellett is igényes oktató-nevelő munka folyik, A felmérések azonban azt tanústíják, hogy az óvodáskorú gyerekek szá­ma néhány éven belül ugrás­szerűen megnövekszik. Az óvodák további túlterhelését el akarják kerülni Tiszafü­reden, ezért az ötödik ötéves terv végéig egy újabb, száz gyermek ellátására alkalmas óvoda épül. Az óvodaépítés tervét és költségvetését már jóváhagyták. Ranódy László filmren­dező csaknem húsz évvel ezelőtt foglalkozott először Móricz Zsigmond Árvácska című kisregénye megfilmesí­tésének gondolatával. A szándék azonban különböző okok miatt — többek között megfelelő gyermekszereplőt sem talált — csak idén vált valósággá. Az Árvácska bemutatása óta aligha akad Czinkóczi Zsuzsánál népszerűbb gyer­mekszínész. Az egész ország általános iskolásainak vágya személyesen is látni a jász- szentlászlói felsőtanyai iskola második osztályos tanulóját. Nos, a szolnoki gyerekeknek a napokban teljesült ez a kí­vánsága; a Ságvári Endre körúti Általános Iskola aulá­jában vendégül láthatták Zsuzsit, barátnője, tanítónője, valamint dr. Veress József egyetemi tanár, filmesztéta társaságában. Dr. Veress József beveze­tője után — a film rendező­jéről. eddigi munkásságáról beszélt — kérdések özönével halmozták el a gyerekek Zsuzsit. — Igazi parazsat tettek a filmben a kezedbe? — kér­di aggódva egy szőke kislány. — Az a parázs gyantából volt és úgy nézett ki, mint az igazi, mivel egy villany- égő volt benne, ami nyomás­ra világított — válaszol Zsuzsi ö-ző nyelvjárásában, iskolásán , fogalmazva meg mondandóját. — És hogyan tanultad Az Országos Béketanács felhívására ebben az eszten­dőben is a 'béke és a barát­ság hónapja lesz a . május. Május nyolcadikat harminc­egy évvel ezelőtt a német fasizmus vereségével ezen a napon ért véget Európában a második világháború. Az idén éppúgy, mint tizennyolc esztendeje (ekkor volt az el­ső béke és barátság hónap) minden évben május nyol- cadikán kezdődik és június nyolcadikéig tart a hónap rendevénysorozata. A meg­nyitó a -május hetediki kun- hegyesi nagygyűlés lesz ahol a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatóhe­lyettese az SZKP bákeprog- ramjárói tart előadást. A bé­ke és barátság hónap záró­eseményeként pedig június hetedik Mezőtúron latin­amerikai szolidaritási nagy­gyűlést rendeznek. Közben •megannyi politikai, kulturá­lis és sportprogramot rendez­nék, valamennyit a béke, a barátság jegyében. A karcagiak május 11-én, a törökszentmiklósiak pedig a hónap végén az NDK Kul­turális Központ képviselőjé­vel találkoznak, aki a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusának előkészíté­séről tájékoztatja a város lakóit. A kenderesiek május 12-i Ibékegyűlésének a Kubai Köztársaság budapesti nagy- követségének képviselője lesz a vendége. Május 15- én pedig politikai pártnapok; kezdődnek megyeszerte. A kulturális programok egyik kiemelkedő eseménye a hetventagú litván ének- és táncegyüttes vendégszerep-, lése Szolnokon és a kör-' nyék beli községekben. A „Harmincegy év békében” című vándorkiállítás vonaton járja az országot. A szerel­vény elsőként Szolnokra ér­kezik, és május 12-től 18-ig a pályaudvaron várja az ér­deklődőket. A megyei műve­lődési központban két fotó­meg a szerepet — érdeklő­dik egy nagyobbacska fiú. — Laci bácsi (Ranódy László, rendező. A szerk.) elmondta, hogy mit és ho­gyan kell csinálnom. Néhány jelenetet le is rajzolt. Azt mondta, te most nem Czin­kóczi Zsuzsi vagy hanem Árvácska, és én Árvácska voltam. — Nehéz volt-e átélni a szerepet? — hangzik a kö­vetkező kérdés. Zsuzsi csak áll és néz, nem tudja mit mondjon. Dr. Veress József siet segítségé­re, s válaszol helyette: — A gyermekszínészeknek általában könnyebb átélni a szerepüket, hiszen még nem kiforrott az egyéniségük, alakíthatók, „nyitottabbá!?”, mint a felnőtték. Zsuzsa pél­dátlan és páratlan színészi teljesítményt nyújtott. Bizo­nyára segített neki ebben ed­digi élete is; köztudott, hogy tanyán él szüleivel, s hat testvérével. A filmben pél­dául saját tehenüket legel­tette. — Hol forgatták a filmet? — kapcsolódik kérdésével az elmondottakhoz egy nyolca­dikos fiú. — A jelenetei? egy részét a Filmgyárban, a többieket Szabadszálláson, Mucsán, s a temetői jelenetet Tiszaőr- sön — sorolja a nyolcéves Zsuzsi, Egy, alighanem még a pályaválasztás előtt álló le­ányka, azt kérdezte, hogy mi szeretne lenni.- A kérdés­re Török Éva. a tanítónő vá­laszolt. aki mindvégig együtt kiállítás nyílik: Vietnam a győzelem útján és a palesz­tin nép helyzete címmel. Má­jus 29 és június 5 között rendezik meg az ünnepi könyvhetet. A megye könyv­táraiban a háború borzal­mait bemutató, a szocializ­mus győzelmét méltató, s a békés építő munkát ábrá­zoló művekből úgynevezett kiemelt polcot készítenek, a szovjet irodalom reprezen­táns képviselőinek művei­ből pedig megyeszerte iro­dalmi estéket rendeznek. A békehónap jegyében ke­rül sor többek között június első hónapjaiban, a megyei ifjúgárdisták seregszemléjé­re. A felsorolás nagyon fog­híjas. A néhány kiragadott példa csal? ízelítő a béke és barátsági hónap eseménydús programsorozatából, amelyet tegnap a HNF megyei el­nöksége által szervezett bé­keaktíván ismertettek. Arra kérték a részvevőket, a Ha­zafias Népfront titkárait, a tömegszervezetek, a társa­dalmi szervek képviselőit, hogy a HNF közreműködésé­vel rendezett összejövetele­ken elevenítsék fel az el­múlt esztendő legrangosabb nemzetközi politikai esemé­nyeit, méltassák a szocialista tábor erőfeszítését, amelyet az enyhülés, a világbéke, a békés egymás mellett élés megvalósításáért tett és tesz. Kérjék fel a dolgozó kollek­tívákat, tiltakozzanak a fegyverkezési hajsza ellen, csatlakozzanak — mint, ahogyan a tegnapi tanácsko­zás résztvevői egyöntetűen .tették — a Béke-világtanács új stockholmi felhívásához, és kollekítv állásfoglalásaikat juttassál? el az Országos Béketanácshoz, amelynek küldöttsége a magyar dolgo­zók nyilatkozatait az ősszel Helsinkiben megrendezésre kerülő leszerelési világkon­ferenciára majd eljuttatja. volt a forgatás idején tanít­ványával : — Zsuzsa még nem tudja, mi szeretne lenni. A forga­tás idején egyszer azt mond­ta, hogy sminkes lesz, más­szor azt, hogy fodrász. Van ideje még dönteni, de az biztos, hogy bármi lehet be­lőle, hiszen értelmes, okos kislány. Az ankéton az utolsó kér­dést egy hetedikes fiú tette fel: — Mi nem éltük át azt * kort, amelyben Móricz Zsiff- mond kisregénye játszódik. Szükség van-e arra, hogy le­tűnt korok történeteit eleve­nítsük föl filmekkel? A kérdésre dr. Veress Jó­zsef zárszónak is beillő ma­gyarázattal válaszolt. — A közönség visszhang­ja szerint szükség van regé­nyek megfilmesítésére. (Egyébként nemrég fejező­dött be a Fekete gyémántok forgatása, s rövidesen el­készül a Kísértet Lutolón is.) Az Árvácska világa szeren­csére már a múlté, de Ra­nódy László filmje figyel­meztet arra, hogy „árvács­kák”, azért még ma is van­nak ; hiszen élnek gyerekek szülők nélkül, sajnos létezik •még az embertelenség, a ke­gyetlenség, s a közömbösség mások sorsa iránt. Ezért for­gatta Ranódy a filmet, mint­egy igazolva, hogy az igazán nagy alkotások mindig túl­nőnek az adott koron, s van mondanivalójuk minden kor embere számára. Tál Gizella Hali diákszíBiátszé csoport A szülők egy része felis­merte ezt, s a maga mód ián menti gyermekét. Ki így. ki úgy. Oltyán Ferencék, Fel­földi Mihályék, Ordasi Fe­rencék ezért költöztek be a faluba. Más szülők kerékpár­ral járatják gyermeküket a falusi iskolába a legködösebb őszben, a legkeményebb té­len is. Papp Katalin, Bordás Györgyi, Gere Toncsi, Gy- Szabó Ica, Hoi-váth András és Mujzinger Sándor tíz-ti­zenöt kilométert tesz meg na­ponta így. Valójában nem könnyebb a Máriahegyen tanulók egy Jobb felkészítésit várnak tehát gyermekeik részére a szülők. S könnyen teljesíthe­tő álmokat szőnek. Azt pél­dául, hogy Neczpál Katiból szakimunkás lesz a Pannóniá­ban, Jusztin Laci meg kőmű­vesként dolgozik majd. ■ A most végzők közül senki sem megy középiskolába. Ha megszűnik ez a múltat idéző iskola, akkor talán merészeb - bek lesznek az itteni gyerme­kek álmai. Simon Béla Külföldi kórus sikerei A brassói vsgyeskar Szolnokon So ksze m közt Árvácskával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom