Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. május 22. Folytatta muikájás a NSZEP kongresszusa (Folytatás*az 1. oldalról.) lentőségét, hogy ebben az időszakban az NDK-ban ál­lamosították a ívolt félálliami üzemeket, tovrábbá számos magánüzemet lés az iparsze- rűen tevékenykedő kisipari termelőszövetkezetek, s ezzel a nemzeti jövedelem terme­lésében a szocialista üzemek aránya az 19S0. évi 85.5 szá­zalékról 1975-re csaknem 90 százalékra emelkedett. A nemzeti'jövedelem öt év alatt 32.7 milliárd márkával emelkedett, az ipari áruter­melés 137 százalékra nőtt, ez 6,5 százalékos évi növekedés­nek felel meg. A mezőgazda­ság 11 százalékkal több ter­mékeit adott a népnek, mint öt évvel korábban. Az áru­forgalom 128 százalékra nö-, vékedetít. A Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal'folytatott Icülkereske- delem 823 százalékkal na­gyobb, mint 1970-ben, A la­kosságnak 609 000 új, illetve modernizált lakást adtak át. A lakosság tiszta pénzbevé­tele 126,6 százalékra emelke­dett. A lakosság reáljövedelme 1975-ben 1970-hiez képest 131 százalékra nőtt. 381 000 volt a végzett egyetemi, főiskolai és szakközépiskolai 'hallgatók száma. A szónok ezután nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy 1976 és 1980 között a fő fel­adat változatlan marad, sőt magasabb színvonalra emel­kedik. A nemzeti jövedelem 1980- tg 127—130 százalékra nő, s eléri a 182—185 milliárd márkát. Az árutermelés nö­vekedési aránya: 34—36 szá­zalék, a munka termelékeny­sége pedig 30—32 százalék. A népgazdaságba öt év alatt 240—243 milliárd márkát ru­háznak be/ azaz 60 milliárd márkával többet, mint 1971— és 1975 között. A szocialista országokkal folytatandó kül­kereskedelem 1980-ban más­félszerese lesz az 1975 évi­nek. A lakosságnak 750 000 új, Etetve modernizált lakást ad­nak ét, s ezzel 2,2 millió ál­lampolgár Lakásviszonyain javítanak. A lakosság tiszta pénzbevétele 1980-ban 120— 122 százaiéira lesz az 1975. évi színvonalnak. Az árufor­galom 20—22 százalékkal nö­vekszik. Tovább javítják a nyugdí­jasok helyzetét és pedig nem­csak a közvetlen anyagi jut­tatások növelésével, hanem a társadalmi gondoskodás ja­vítása útján is. Jelentős anyagi alapot (biztosítanak az anyáról és a gyermekről va­ló gondoskodás további ki- terjesztésére. Az ország min­den megyéjében számos kór­házat és poliklinikát létesí­tenek. Ami az oktatást illeti, ala­pul továbbra is megtartják a tízosztályos általános, iskolát. Minden fiatalnak lehetőséget adnak rá, hogy szakmát ta­nuljon. A lakosság átlagosan 5 százalékkal több iparcikkhez jut, mint az előző öt év alatt. Általában nagyon vigyáznak rá, hogy az emberek jobban hozzájuthassanak az „ezer apró cikfkhez” mint eddig. Az üzleteket pótalkatrészekkel is jobban ellátják. Jelentősen növelik a me­zőgazdaságban az állati ter­mékek állami felvásárlásá­nak ütemét, a felvásárolt ter­mékek mennyiségét. A mimszteralnök ezután részletesen foglalkozott a ter­melés még hatékonyabbá té­telének problémáival, s kü­lön aláhúzta, hogy elsőrendű feladat a KGST-országokkal való, még fokozottabb együtt­működés. Ez az NDK első­rendű nemzeti érdeke, hiszen a nyersanyagokban szegény Német Demokratikus Köztár­saság import igényeinek leg­nagyobb részét a testvéri szo­cialista országokból biztosít­ja. Esősorban a .Szovjetunió­ból behozott nyersanyagok nélkülözhetetlenek az NDK számára. Az árucsere az NDK és a KGST-országok között 1930-ig 50 százalékkal növekszik. Az NDK termé­szetesen szívesen kereskedik az európai és az Európán kí­vüli fejlett kapitalista orszá­gokkal, de természetesen csalás az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elváhek megtartásával. Horst Sindermann a veze­tés, a tervezés és az anyagi érdekeltség további javítása problémáinak taglalásával fejezte be referátuméit. Az NSZEP IX. kongresszu­sa tegnap délután, miután Horst Sindermann, a PB tag­ja, a Minisztertanács elnöke előterjesztette beszámolóját a népgazdaság 1976—80-as fej­lesztésének irányelveiről, a beszámoló 1 megvitatásával folytatta munkáját. A vita valamennyi résztve­vője teljes támogatásáról biztosította a beszámoló téte­leit. Megelégedésüknek adtak hangot, hogy a párt a to­vábbiakban is a gazdaság- és szociálpolitikai feladatok együttes megoldásából indul ki, s fő feladatának tekinti, hogy a szocialista termelés gyors fejlesztésének, a haté­konyság emelésének, a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsításának, a munka termelékenysége növelésének alapján emeljék a lakosság anyagi-kulturális életszínvo­nalát. Számos küldött méltatta az NSZEP egészségvédelmi po­litikáját Miként Horst Klink- mann, a rostocki egyetemi klinika vezetője is mondotta, az egészségvédelem a szocia­lista társadalom legnemesebb, feladatai közé tartozik. Eb­ből kiindulva fordít az NSZEP a következő öt év­ben minden eddiginél na­gyobb összegeket az egész­ségvédelemre. Délután több külföldi kül­döttség vezetője adta át üd­vözletét az NSZEP kong­resszusának. Carlos Altami- rano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára köszönetét mondott az NSZEP-nek az általa nyújtott internaciona­lista támogatásért. Hangoz­tatta, hogy a történelem menetét nem lehet feltartóz­tatni, a Pinochet-junta nem kerülheti el a bukást. A harc azonban kemény lesz. A chilei nép győzelmének egyik döntő tényezője a szo­cialisták és a kommunisták egysége — mondotta. A küldöttek nagy tapssal fogadták Luiz Carlos Pres- tesnek, a Brazil Kommunist ta Párt főtitkárának azokat a szavait, hogy a Szovjet­unióhoz való viszony a pro­letár internacionalizmus fokmérője. A kongresszus ma dél­előtt folytatja Horst, Sinder­mann beszámolójának meg­vitatását. C7ÖFJ \ A bolgár fővárosban teg­nap megtartotta 19. ülését a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködéssel foglalkozó szovjet—bolgár (kormányközi bizottság. A Mihail Leszecsko szovjet, il­letve a Kiril Zarev bolgár miniszterelnök-helyettes ve­zette .küldöttségek elsősorban a színesfém-kohászait, a mű­szergyártás, az elektrotechni­kai ipar, valamint az állat­tenyésztés gépesítését lehe-. tővé tevő iparágak integrá­ciójának fontosságát hangsú­lyozta. TBILISZI Tegnap Tibiliszábe. Grúzia fővárosába érkezett Mozam- bik párt- és állami küldött­sége, amelyet Samora Ma­ciiéi, a Mozambiki Felszaba- dítási Frorit elnöke, a Mo­zambiki Népi Köztársaság elnöke vezet. PRÁGA Csehszlovák párt- és álla­mi vezetők pénteken a prá­gai várban találkoztak a szo­cialista ifjúsági szövetség, a csehszlovák fiatalok 800 kép­viselőjével. A találkozón. Szovjet kormánynyilatkozat A szovjet kormány tegnap nyilatkozatot tett közzé. A nyilatkozat hangsúlyozza: „Fel kell figyelni arra, hogy az NSZK bizonyos ko­rai, amelyek mindeddig a „hidegháború” dogmái sze­rint élnek és változatlanul hadilábon állnak a valóság­gal, megpróbálják tönkre tenni mindazt a jót. ami az utóbbi időben a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokban történt, oly módon, hogy ar­cátlanul elíorzátj.ák a Szov­jetunió külpolitikáját, külön­féle valótlanságokat terjesz­tenek céljairól és szándékai­ról. Ezzel kapcsolatban szük­ségesnek látszik rámutatni a Szovjetunióra és politikájára vonatkozó állítások abszurd voltára, ismét megvilágítani a nemzetközi ügyekben, köz­tük a Német Szövetségi Köz­társasággal fenntartott kap­csolatokban érvényesülő .el­vi irányvonalát. Az SZKP XXV. kongresz- szusia megerősítette, hogy a kapitalista államok irányá­ban folytatott szovjet politi­kában változatlanul a legfon­tosabb a békés egymás mel­lett élés elveinek megszilár­dulásáért, a tartós békéért, az új világháború veszélyé­nek csökkentéséért, perspek­tivikusan pedig az új világ­háború kitörésiének megaka­dályozásért vívott harc. Az SZKP békeprogramja realista program, amely arra irányul, hogy a népek biz­tonsága és az emberiség ha­ladása érdekében megoldják korunk legégetőbb problé­máit. A Szovjetunió szándéka az, hogy türelmesem és követke­zetesen keresse a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti békés és kölcsö­nösen előnyös együttműködés fejlődésének útjait, tárgyaló- asztalnál rendezze a vitás kérdéseket. A Szovjetunió ezen az alapon alakította ed­dig és alaíkítja a jövőben is a Német Szövetségi Köztár­sasághoz fűződő kapcsolato­kat is. 1. Az 1970-es moszkvai szerződés alapjain — mint is­meretes — lényeges fordulat állt be a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kapcsolataiban. A kapcso­latok rendes kerékvágásba kerültek, az egyetlen lehetsé­ges alapon, a meglévő euró­pai határok lerombolásának szándékáról való lemondás alánján. Nyilvánvaló, hogy e fejlő­dés hasznos mind a két fél­nek, mind pedig egész Euró­pának. Egyik nagy politikai párt sem vonja ezért elvileg kétségbe annak szükségessé­gét, hogy az NSZK-nak nor­mális 'kapcsolatokat kell fenntartania keleti szomszé­daival. Bizonyos körök nem hagy­nak fel arra irányuló kísér­leteikkel, hogy az NSZK „ke­leti politikájának” értelméről és céljairól, az enyhülés problémáinak szemléletéről folytatott vitát összekapcsol­ják a mai nemzetközi fejlő­dés kardinális kérdéseivel. A vélemények vízválasztója iít nem mindig és nem minden­ben egyezik meg a politikai pártok közötti választóvona­lakkal. 2. Az NSZK egyes politi­kai személyiségei, akiktől idegem a dolgok józan szem­lélete, azt szeretnék bebizo­nyítani, hogy a NATO-orsza- gok erélytelenek a Szovjet­unióval kapcsolatos ügyek­ben, s hogy ennek következ­tében az enyhülés állítólag csupán a szocialista államok­nak hasznos. E célból szánt- szándékkal lckiosinylák a Ke­let és a Nyugat közötti gya­korlati együttműködés elért eredményeit, a meglévő ne­hézségeket pedig leküzdhe- tetlemmak állítják be. 3. Világos, hogy milyen cél vezérli a memzetíközi helyzet nomualizálódásának nyugat­német ellenfeleit, akik egyhú- ron pendülneb az Egyesült Államok és a más kapitalis­ta országokban élő hasonló gondoükodésúiaikkal: meghiú­sítani az enyhülést, és ha si­kerül, ellenkező irányba for­dítani a fejlődést. Egyáltalán nem véletlen, hogy a Szov­jetunió szándétkait és jóaka­ratát, a népek közötti kölcsö­nös megértés ügye iránti odaadását elsősorban azok próbálják kétségbe vonni, akik még nem mondtak le revansista nézeteikről. Az NSZK-ban éppen azok, akik mimdenikániéa. nagyobb mértékben híreszteli'k a szo­cialista országok más álla­mok ügyeibe való állítólagos beavatkozását, naponta gya­korolják az NDK bélügyei­be való beavatkozást, sót, mi több, cinikusan azt állítják, hogy fly módom „nemzeti kö­telességüket” teljesítik. Azt a vádat, hogy a Szovjetunió „védelmi szükségleteinek ke­reteit meghaladó” katonai előkészületeket folytat, a leg­gyakrabban azok a nyugatné­met személyiségek terjesztik, akik szoros kapcsolatban vannak fegyvergyártással foglalkozó koruszsmakkel, és erősen kardoskodnak a kato­nai költségvetés növeléséért, a NATO-tömb militarista te­vékenységének aktivizálásá­ért és a nyugat-európai ka­tonai integrációért. 4 A Szovjetunió békesze­rető állam és nem készül senkinek megtámadására sem. Az SZKP és a szovjet kormány alkotómunkára, a többi népekkel és államok­kal való békére és barátság­ra ösztönzi a szovjet embe­reket. Az, amit a Szovjet­unió- saját biztonságának vé­delmében és a szövetségesei irányában vállalt katonai kötelezettségek tekintetében tesz, a mai helyzet miatt szükséges, amikor a másik fél fegyverkezési hajszát folytat, visszautasítja a le­szerelési javaslatokat. A kölcsönösségnek és an­nak az elvnek alapján, hogy nem érheti károsodás egyik résztvevő ország biztonságát sem, a Szovjetunió e téren kész a legradikálisabb in­tézkedésekre: Ezzel kapcso­latban javaslatai jól ismer­tek és változatlanul érvény­ben vannak. amelyen eszmecserét folytat­tak a fiatalokra a népgazda­sági tervek végrehajtásában háruló feladatokról, felszó­lalt Gustav Husák, a CSKP főtitkára, köztársasági elnök. NICOSIA Makariiosz ciprusi elnök a Simerini című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy hajlandó találkozni a ciprusi török közösség veze­tőjével, ha azok ezt hasznos­nak ítélik. BUKAREST Az RKP KB meghívására csütörtökön baráti látogatás­ra Romániába érkezett San­tiago Carillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Carillo még aznap találkozott Ceausescuval, az RKP főtit­kárával, s megvitatta vele az RiKP és a Spanyol KP kö­zötti kapcsolatok egyes kér­déseit. PÁRIZS Tegnap nem jelent meg új­ság Franciaországban, a nyomdákban, csütörtökön es­te félbeszakították a már ké­szülő lapok nyomtatását. A nyomdászszakszervezet ugya­nis 24 órás sztrájkot határo­zott el, tiltakozásul az ellen, hogy csütörtökön a Canon - Ozarnne nyomdából a rendőr­ség erőszakkal eltávolította a nyomdaüzemet megszállva tartó dolgozókat. PEKING Tegnap kormányküldöttség élén Pekingbe érkezett Ivan Tyiimofejevics Gnisin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese és még ugyanaznap aláírta Csen Csie kínai külkereskedelmi mi­niszterhelyettessel az 1973 évre szóló szovjet—kim i áru- csereforgalmi és fizetési megállapodást. Az aláírás előtt I. T. Gri- smt fogadta a kínai külke­reskedelmi miniszter. 5 A tények elferdítése, az enyhülés ellenségeinek sem­miféle egyéb mesterkedése. nem képes keresztülhúzni a háború utáni évek tapaszta­latait. E tapasztalatok pedig meggyőző módon bizonyít­ják, hogy a nemzetközi biz­tonság nem teremthető meg a politikai és katonai szem­benállás feltételei között. Az enyhülés nem jelenti és nem is jelentheti a törté­nelmi fejlődés objektiv fo­lyamatainak befagyasztását- Egyben nem ad menlevelet az elavult, kprhadt rend­szereknek. Nem jogosít fel senkit a népek nemzeti fel- szabadulásukért folytatott igazságos harcának elnyo­mására. Nem szünteti meg a társadalmi átalakulások szükségességét, tíe mind­ezekről a kérdésekről min­den ország saját népének kell döntenie. Az enyhülés lényege első­sorban abban rejlik, hogy az államok közötti viták és konfliktusok esetében ki kell zárni az erő alkalmazását vagy az azzal való fenyege­tőzést. Az enyhülés célja az új világháború fenyegetésé­nek megfékezése, annak a lehetőségnek megteremtése, hogy a népek félelem nél­kül tekinthessenek a jövőbe. Az enyhülés egyik leg­alapvetőbb feltétele a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének szi­gorú megtartása, az egyes államok függetlenségének és szuverenitásának tisztelet­ben tartása. A Szovjetunió mindig is hű volt és hű marad a bé­kés egymás mellett élés ma­gasztos elveihez, minden ál­lamhoz fűződő kapcsolatai­ban. Mindenki számíthat er­re, aki a népek közötti köl­csönösen előnyös együtt­működés és a tartós bizton­ság kialakításán munkálko­dik. 6. A Német Szövetségi Köztársaság a Szovjetunió fontos nemzetközi partnere. Az utóbbi éveket a szovjet— nyugatnémet együttműködés legkülönbözőbb területein egyaránt jelentős előrelépé­sek jellemzik, ugyanakkor nem szabad szemet hunyni a még meglevő nehézségek és megoldatlan problémák felett sem. A Szovjetunió számára el­vi fontosságúak a két ország kapcsolataiban bekövetkezett változások. A nem kis erő­feszítéseknek köszönhetően az idegenkedés és a bizal­matlanság mindinkább átad­ja helyét a közös nyelv megtalálásának azokban a kérdésekben, amelyek közös érdekeket érintenek. Ebben a folyamatban óriási szere­pük van a legfelső szintű személyes találkozóknak. A Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban a stabil po­litikai alap megléte hozzá­járul a gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatok állandó fejlődéséhez. Magáért beszél az a tény, hogy öt év alatt' ötszörösére emelkedett a két ország közötti árucserefor­galom. 7. A moszkvai szerződés nemcsak a szovjet—nyugat­német .kapcsolatok tekinteté­ben értékelhető történelmi jelentőségű határkőként. Aláírását követően dolgoz­ták ki az NSZK, illetve a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szer­ződéseit. és létesítettek dip­lomáciai kapcsolatokat az NSZK és a szocialista or­szágok között. Miként a Szovjetunió, úgy a többi szpcialista ország esetében is az NSZK-hoz fűződő kap­csolatok normalizálásának kiindulópontja a meglevő határok sérthetetlenségé­nek elismerése, az erő alkal­mazásáról való lemondás, az irreális, revansista szel­lemtől átitatott törekvések feladása volt. Az a tény, hogy Bonn késznek mutatkozott politi­káját a világban kialakult viszonyokhoz igazítani, le­hetővé tette az NSZK szá­mára. hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszerében elfoglalja az őt megillető helyet. 8. A háború utáni Európa történetében rendkívül fon­tos esemény volt a Nyugat­Berlinnel kapcsolatos négy­oldalú megállapodás. A négyoldalú megállapo­dás lényegét tekintve az NSZK, illetve a Szovjetunió, az NDK és a többi szocialis­ta ország közötti normális, jószomszédi kapcsolatok ki­alakítására irányul. A meg­állapodás ilyen, és csakis ilyen értelmezésben töltheti be sikerrel feladatait. 9. Azoknak, akik még két­ségbe vonják az európai békés egymás mellett élés perspektíváit, akik a fegyver­kezési hajsza fokozására biz­tatnak és ,.keménységet” kö­vetelnek a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatokban, akik gátlástalanul kiforgat­ják az NSZK és a szocialis­ta országok szerződéseinek szellemét és betűjét, mind­azoknak, akik a nacionalista, revansista koncepció fel­élesztésén fáradoznak, nyíl­tan meg kellene mondaniuk: milyen más alternatívát ajánlanak Európa országai­nak és saját 'népüknek ho­gyan gondolkodnak a Német Szövetségi Köztársaság jö­vőjéről? Nem véletlen, hogy az NSZK-ban az enyhülés el­lenségei megkerülik az ezek­re a kérdésekre való vá­laszadást, hiszen a békés egymás mellett élés elvei túlságosan mély gyökereket eresztettek már ahhoz, hogy célszerű lenne nyíltan tá­madni őket. E politikai kö­rök taktikája elsősorban ar­ra irányul, hogy mesterséges módon bonyolulttá tegyék a nemzetközi helyzetet, aka­dályokat gördítsenek a szo­cialista államokkal való együttműködés útjába, és bármely esetlegesen felme­rülő nehézséget annak bi­zony gatására használjanak fel, hogy az enyhülés poli­tikája kudarcra van ítélve. 10. Nem keveset kell még tenni azért, hogy a nemzet­közi feszültség enyhülésé­nek folyamata visszafordít­hatatlanná váljék. Ami a Szovjetuniót illeti, az — mint az SZKP XXV. kong­resszusán is kifejezésre ju­tott — a jövőben is követke­zetesen folytatja a hosszútá­vú együttműködés kapcsola­tainak fejlesztésére irányuló politikáját a Német Szövet­ségi Köztársaság irányában, a politikai, gazdasági, tudo­mányos és kulturális élet te­rületén egyaránt. E politika megvalósításában a Szovjet­unió kész együttműködni az NSZK mindazon erőivel, amelyek osztoznak ezekben a törekvésekben, és ennek az álláspontnak a hívei. 11. A már elért eredmé­nyekre támaszkodva orszá­gaink sokat elérhetnek a kétoldalú együttműködés to­vábbi szélesítésében politi­kai, kereskedelmi, gazdasá­gi és más területeken. A Szovjetunió és az NSZK közötti együttműködés fej­lesztésének széleskörű lehe­tőségei vannak a nemzet- ” közi színtéren is. Szó lehet arról, hogy a két ország egyesíti erőfeszítéseit euró­pai jelentőségű nagy prog­ramok Végrehajtásában, pél­dául az energetika, a kör­nyezetvédelem vagy a közle­kedés terén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kölcsönös kapcsolatok fontos szférájá­vá hivatott válni a leszere­lés és a fegyverkezési haj­sza korlátozása, amelyek ko­runk legégetőbb kérdései. 12. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta: a tartós békének az összes európai népek termé­szetes életformájává kell válnia. Ezért szállnak síkra az európaiak milliói. A Né­met Szövetségi Köztársaság népe előtt, akárcsak bármely európai á'lam népe előtt, ma ugyanúgy, mint tegnap, az az alapvető kérdés áll: mtoe fogja irányítani ener­giáját. a mérleg melyik ser­penyőjére gyakorol befo­lyást a béke vagy a háború serpenyőjére. Az e kérdésre adandó választ nem kerül­heti el egyetlen értelmes ember sem, még kevésbé egyetlen olyan személyiség sem. akinek köze van a kül­politika kialakításához. Az NSZK jövője és sorsa elválaszthatatlanul összefügg az európai ügyek alakulásá­val, mégpedig a békés fej­lődéssel."

Next

/
Oldalképek
Tartalom