Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
\ 1976. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Űj épületszárnyat kap Szolnokon a Tallinn körzeti Általános Iskola. A Beruházási Vállalat bonyolításában az Állami Építőipari Vállalat és az Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat 8—10 millió forint költséggel készíti az új épületrészt, amelyben több tanterem, konyha és étterem lesz. A munkával jól haladnak, az új épületszárny a tanév kezdetére elkészül / , ELEVEN HATÓERŐ Pillanatképek a karcagi népfrontértekezletről A városi népfront-küldöttértekezlet jó félóra múlva kezdődik, de a városi tanács előtti parkban és bent az épületben az ülésterem folyosóján javában folyik a beszélgetés. Bellon Tibor, a múzeum igazgatója és Kántor Sándor fazekas népművész között például egy múlt századi karcagi cserépedényről. Döntés nincs, megállapodás igen: Sándor bácsi a A Hazafias Népfront 1972- ben tartott ötödik kongresz- szusa óta történt karcagi változásokról számol be Veréb József. Amikor a könyvtári helyzetről beszél, a két sorral előttem ülő Kása Erzsébet könyvtáros egyetértőén biccent: „hosszú kiesést kell pótolni”. „1975- ben a megye városai között a társadalmi munkaver- semyben a második helyen végeztünk”. „Lehettünk volna elsők is, ha... ” — tőlem jobbra két férfi összehajol egy pillanatra. „A nők közötti munka...” Asszonyfejek emelkednek önkéntelenül a fokozott figyelem jeleként. „Igen, igen. A nő- klubnak állandó hely kellene”. — A pedagógusok általában azzal térnek ki a társadalmi megbízatások elől, hogy az iskolai munkán kiA karcagi nyomda vezetője, Siklósi András — „Bandi bácsi” — ismert személyiség Karcagon. Második évtizede tevékenykedik a népfront mozgalomban, most ő az értekezlet levezető elnöke. örökmozgó, energikus ember. Jellemzésül nyomdai munkatársa egyik „tanácsát” idézem: „Bandi bácsi itt van, de ha meg akarja találni, csak induljon el a jövő héten bemegy a múzeumba megnézni a szóban forgó edényt. Kovács Istvánná a nőbi- zottsáig elnöke még beszúr valamit a felszólalásába, Veréb József, a városi népfront-titkár meglepetten — de annál jólesőbben — állapítja meg, hogy kilenc óra előtt 10 perccel már mindenki megérkezett, akit vártak. vül lehetetlen nekik bármit is végezni. Így van ez? — kérdezem Pánti Ildikó tanárnőt az értekezlet első szünetében. — Kétségtelen, van mit tenni az iskolában is, de ha ügyesen osztja be az idejét az ember, az iskolán kívül is hasznosíthatja magát. — A népfrontmunka melyik területén dolgozik a legszívesebben ? — Minden munka kedves, aminek haszna van. Szívesen foglalkozom a téli politikai tanfolyamok szervezésével, a tanácstagok klubjának segítésével és természetesen a népfront nőklubjának is tagja vagyok. Egyik se látványos dolog, de a befektetett munka azért mérhető egy- egy jól „összehozott” előadáson, sikeres klubfoglalkozáson. Ez ad ösztönzést a további munkára. nyomdában amerre jólesik, aztán ha meglát egy ősz férfit kék köpenyben, akkor szaladjon utána, de siessen, mert a következő pillanatban nem találja ott, másik helyen osztja a tanácsot”. Itt, az egyik szünetben könnyebben megtaláltam. Természetesen egyéb, sürgős tennivalóira hivatkozva el akarta halasztani a beszélgetést, aztán — nyomdásznyelven — „egyflekknyit” mégiscsak beszélgettünk. Népfrontmunka tizenöt évvel ezelőtt és most! Mi a legfontosabb javítanivaló ma? — Több és tartalmasabb lett a népfront munkája. Tizenöt évvel ezelőtt egy ilyen értekezleten nem sok asz- szony vett részt és fiatal is sokkal kevesebb volt. Ezzel a mozgalom szélesedését akarom érzékeltetni, ami egyúttal az aktivitás növekedését is . jelenti. ' — Tennivaló? Akad. Sok még a kampányszerűség — ebből következik a legfontosabb feladat: egyenletessé, folyamatossá kell tenni a munkát. Á tiszta utca Csordás József útőr és Boros Imre, a Május 1. Tsz tehenésze egy látszólag apró, de nem mellékes —r témáról beszélget. Arról van szó, hogy... Csordás József: — Minálunk a Délibáb utcában elég sokan tartanak tehenet. Ez rendjén van: kell a tej, a marhahús, de azért mégsem járja, hogy az utcában szabadon barangol a jószág, pusztítva mindent, ami az útjába kerül. Arról beszélgetünk éppen, hogy a felelőtlen állattulajdonosokkal szemben az eddiginél sokai erélyesebben kell fellépni, ha azt akarjuk, hogy a mi utcánk is tiszta legyen. Ez is hozzátartozik a környezetvédelemhez. * * * A karcagi városi küldött- értekezleten sok mindenről szó esett; nagy akciókról, apró munkáról, a felszólalók tükröt tartottak a népfront sokszínű tevékenységének, melynek mérlegét a beszámoló hűen felvázolta. Az is kitűnt, hogy a városban elelven hatóerő a nép- frontmozgálom, mind jobban betölti szerepét. Szabó János Minden munka kedves, aminek haszna Van Egyenletesebben Ankét az Akadémián „Nyugdíjazás“ után is dolgozik a nzÉay A szegedi Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközép- iskola diákjai már az évvégi ballagás időszakába érkeztek, amikor megkapták a MÁV szegedi igazgatóságának ajándékát: a szegedi kisvasút két régi Diesel- mozdonyát, kis személykocsival és egy tehervagonnal. A szegedi gazdasági vasút ugyanis a végső „ballagáshoz” érkezett: ötven évi működés után nemrégiben megszüntették. A néhány kis szállítóeszköz azonban még a .nyugdíjazás” után is a közlekedést szolgálja:a diákok a következő tanévben ezeken folytatnak szerelési gyakorlatokat. A Magyar Tudományos Akadémia műszaki tudományok osztályának és építés- tudományi bizottságának rendezésében tegnap kétnapos ankét kezdődött az akadémia szákházában. A tanácskozáson az iparosított épításmódok építészeti problémáinak tisztázására keresnek megoldásokat e tudomány művelői. Gépszemle után „Arattak" a hulladékgyűjtők A túrkevei városi KISZ- bizottságon tavaly szeptember 15-én a következő jelentést írták a munkatársak: „A város huszonnégy, dolgozó fiatalokból álló KlSZ-alap- szervezete az ez évi júliusi felhívás alapján két és fél hónap alatt több mint ezer mázsa vas és fémhulladékot adott át a MÉH-nek.” Nem kevés mennyiség, főként ilyen rövid idő alatt. Hisz ebből a négy vagonnyi hulladékvasból ugyanannyi súlyú idomacélt, csövet, vasúti sínt, vagy éppen 20 teherautót lehet gyártani. Hogyan is születhetett ilyen siker? A 17-es számú Autójavító Vállalat fiataljai például alaposabban széjjel néztek a telepükön. Itt egy használhatatlan csavar, ott egy rozsdás vasrúd. Ezeket a senkinek sem kellő vasdarabokat összeszedték, lemérték, az eredmény 560 mázsa hulladék. Hasonlóképpen cselekedtek a Vörös Csillag Tsz KISZ-esei is. Indulták a nyári munkákhoz a kombájnok és a szállítógépek. A műhelyben felújították ezeket a gépeket. a rossz alkatrészeket kirakták a szerelők az udvarra. A fiatalok egy-egy ilyen gépszemle után „arattak”, sok mázsa értékes vas és fémhulladékot gyűjtöttek össze. És még lehetne sorolni a jó példákat. Az elszállítás sem volt gond, a vállalatok ugyanis saját gépkocsival vitték el a hulladékot, szintén társadalmi munkában. A felhívást nemcsak a kiszesak ismerték, a szocialista brigádok is segítettek az akcióban a fiataloknak. A hulladékért kapott összeg egy részét a városi gyermekintézményeknek adták át, másik részét a vietnami szakmunkásképző létesítéséhez ajánlották fel a fiatalok. A „hangya” szorgalmú gyűjtéssel mindenki elégedett volt. Az akció során kitakarították a fiatalok a műhelyeket, udvarokat, nem kell már rozsdás, vasdarabokon bukdácsolni. A kiszesek a gyűjtés után a jó eredménynek is örültek és az ajándékozás jóleső érzésével vitték az iskolákba, óvodákba a munkájuk értékéből vásárolt játékokat. Y. E. Mitől lesz maibb eiY esküvő? Azok közé tartozom, akik — népes famíliájuk, kiterjedt rokonságuk révén — már sok esküvői szertartáson, lakodalmi vígságon vettek részt. Élményeim tehát rendkívül változatosak, tapasztalataimat az ország különböző szögleteiben gyűjtögettem. Általában elmondhatom, hogy ezekbe a családi ünnepekbe ma még gyakran „belejátszik” a régi korszakok sokértelmű és sokszólamú visszhangja. A rossz hagyományokra, a megüszkösödött szokásokra gondolok. Szerintem ezek ott és akkor jelentkeznek, ahol és amikor nem tudnak még új — hogy úgy mondjam — maibb értelmet adni a házasságkötés ünnepének. Természetesen a maibbon nem az értendő, hogy jobban megy a sorunk és ennek azzal akarunk nyomatékét adni, hogy ki vesz drágább, mutatósabb ajándékot ar ifjú párnak. Attól nem lesz maibb, meghittebb a lakodalom, ha a tegnapi száz forint helyett ma ötszáz forintért forgatjuk meg az ünnepelt leányt a menyasszonyi táncban. Egy esküvő fényét, meghittségét a gondolatok gazdagsága is növelheti. Az olyan gondolatoké, amelyeket Virág Dániel, a nyugdíjas bányász hozott magával Miskolcról Szolnok városába, ahol László fia feleségül kér ■ te Kertész Margitot. A fiatal pár — Kertész Margit és Virág László — neve úgy csendül. mintha balladából kölcsönözték volna. Ennél szebben csak a nyugdíjas bányász szavai csendülnek az ünnepi vacsorát megelőző peercek- ben ... „Messziről jöttünk, egy zajos ipari nagyvárosból erre a varázslatos tájra, ebbe a csöndes, derűs városkába. Otthon hagytuk a hétköznapok gondját-baját, és elhoztuk szívünk minden melegét, hogy részesei lehessünk az ifjú pár, az egész násznép boldogságainak .. Kockás levélpapírról olvassa üzenetét a nyugdíjas bá- nyász. Nézem a kezét. Micsoda kezek, micsoda bütykök. „Január, február, március...” Csaknem ötven január, február, március a föld mélyén. Már a harmadik kockás levélpapírt is letette az asztalra. Vajon hányszor rugaszkodott neki újra meg újra, hogy papírra vesse érzéseit, gondolatait. Tudom, hogy roppant nehéz sorsa volt, de erről egy zokszót sem ejt. Debrecenről beszél, ahol az egyetemi menzán magyar— orosz szakos tanárnak készülő Margit és a vegyészet tudományával ismerkedő László egymásra találtak. Arról szól, hogy szerinte a diákélet is gyökeresen megváltozott. Többször járt Debrecenben. Elmondja, hogy ez a város a tudomány fellegvára, ahova Észak-Magyaronszág, a Dunántúl és a Jászkunság is önti a tudásra éhes ifjúságot A nyugdíjas bányász nem stílusművész. Több annál. Életábrázoló. Szavainak hangulata éppúgy megérinti a fiatalokat, mint az idősebbeket. Pedig mondandójának sava-borsa csak most következik. „Az a kötél ességetek — fordul a fiatalokhoz —, hogy megvédjetek a diplomát. Azután valahol majd fészket raktoik. Arra kérlek benneteket, hogy leendő otthonotokban ne a drága és fényűző bútor, az ilyen meg olyan mintás szőnyeg, ne a külsőség legyen a legfontosabb kellék, hanem a megértés, a békesség, a családnevelés. Az, hogy mindig jó közérzettel töltsétek szabad óráitokat.” Elkértem a kockás levélpapírokat, amelyekre a munkában elnehezült kéz ily sok szép tanácsot, intelmet rajzolt, szálkás betűkkel, de fegyelmezett rendben. Legszebb emlékem sok-sok esküvő közül. Am azok sem rúegcsaiiatva, akik az elmondottak hallatán azt hiszik, hogy ennyiből állt a szolnoki esküvői ünnep. Bőven kapott az ifjú pár ajándékot, ezzel azonban sem ők, sem szeretteik nem hivalkodtak. Volt eszem-iszom is, a zenészek pedig hajnalig húzták a talpalávalót. Mindez a szerényen, ízlésesen díszített tisztiklubban zájlott le. Örömével, vígságával senki sem akarta lepipálni a másikat. Együtt örült, együtt ünnepelt az egész násznép. Csak akikor törött el a mécses, csak akkor szökött örömkönny a szemekbe, amikor a nyugdíjas bányász útraválója szóbakerült Még ma, hetek múltán is mindenki megha- tottan gondol erre az útrava- lóra. Kőszegi Frigyes Vízi veszélyek — áldozatok Hol tilos a fürdés, ki vezethet csónakot? Közeledik a nyár, a diákok várva-várt vakációja, a strandolás, a pecázás, a csónakázás ideje. Mindannyian szeretjük a folyók, tavak hús vizét. Kellemes, ugyanakkor veszélyes is a víz. Bakos Sándor rendőrszázados a szolnoki Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője jól tudja ezt, hisz egyik feladata éppen az, hogy a balesetek megelőzése érdekében felhívja a figyelmet a folyók veszélyeire. * — Megdöbbentő a múlt évi országos vízi baleseti statisztika. Kétszáznyolcvankilenc ember lelte halálát a hullámok között. Ez önmagában is elszomorító, de méginkább, ha a szerencsétlenül járt emberek életkorát vizsgáljuk. Tizenhárom közülük hat éven aluli gyerek volt... Haláluk oka elsősorban a szülői gondatlanság. Szinte valameny- nyien vízparti településen laktak, éppúgy mint az az ötven általános iskolás kisdiák, akinek szeptemberben üresen maradt a helye az iskolában ... Hetvenötén — fiatal felnőttek — a virtus- kodás áldozatai lettek. — Megyénkben hogyan alakuüt a statisztika? — Szerencsére kedvezően. Halálos vízi baleset 1975-ben nem volt a Tisza Szolnok megyei szakaszán. Talán elősegítette ezt széles körű propaganda munkánk is. Tavaszszal felkeressük a folyó menti községek általános iskoláit, és előadásokat tartunk a vízi veszélyekről. Az idén már negyvenhárom alkalommal tartattunk egy-egy órát, összesen mintegy hétezer fiatalnak. Legtöbbször filmvetítéssel kötöttük egybe — a Nyári örömök veszélyekkel című oktató filmet vetítettük az ifjú hallgatóságnak. A napokban kerül sor előadásokra, Tiszasülyön, Kőteleken, Nagykörűn, Tiszavárkonyon, Vezsenyen és Martfűn. Remélem a pedagógusok támogatják majd elképzeléseinket ... — Mire hívják jel a gyerekek figyelmét? — Elsősorban a folyóvízben való fürdés, és a csona- kázás szabályaira. Mindenekelőtt a nagyon régi mondásra: aki nem tud jól úszni ne merészkedjen a mély vízbe. Ezenkívül azokra a helyekre, ahol tilos a fürdés, mint: a hajózóutak, hidak, zsilipek, vízkiváteli művek, duzzasztók, kompátkelő helyek, egészségre ártalmas vízbeöm- lések, hajóállomások és ezek 100 méteres körzete, továbbá ahol tiltó tábla van elhelyezve. A szabály szerint ahol nem tiltja tábla, s a partszakasz alkalmas a fürdőzésre, szabad lubickolni. De ismerve, a Tisza szeszélyességét mondhatom, hogy csak olt lehet nyugodtan fürödni, ahol kijelölt fürdőhely van. A kijelölés — a szabadstrand táblákkal, bójákkal való feltüntetése — a helyi tanácsok feladata. Sajnos ez elég vontatottan megy ... Fürödni pedig akkor is fürödnek, ha nincs bója. És így a veszélyesebb hisz semmi nem jel- n a mélyvíz határát — A csónakázókat is említette. Milyen feltételekkel lehet csónakázni a folyón? — A Hajózási Szabályzat szerint 250 köbcentiméternél nagyobb henger űrtartalmű motorcsónakot az vezethet, aki vezetői engedéllyel, illetve bizonyítvánnyal rendelkezik. Kisebb motoros és evezős csónakot bárki, aki betöltötte a 14. évét és tud úszni, jártas a kormányzásban, evezésben. Tavaly a Vízügy-Dózsa sportegyesüle- tétől sokan kölcsönöztek kajakokat csónakokat. Rossz volt nézni, ahogy néhány an kezelték az evezőket... A kezdőknek hadd adjak egy jó tanácsot: csak gyakorlott „vízi ember” jelenlétében próbálják elsajátítani az evezés tudományát. T. K. L.