Szolnok Megyei Néplap, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

1976. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • I Megválasztották a népfrontbizottságokat Bekényi Istvánná, a HNF szolnoki Városi Bizottságának titkára az elmúlt négy esztendőben végzett népfrontmunkát értékelte a küldöttértekezleten (Folytatás az 1. oldalról.) Oláh János megyei népfront- titkárt és a vállalatok, üze­mek vezetőit Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszön­tötte, majd átadta a szót Be­kényi Istvánnénak, a városi bizottság titkárának, aki az elnökség nevében értékelte a városi bizottság elmúlt négy­évi munkáját. Az egyetértést és nagy tet­szést kiváltó beszámoló ke­resztmetszetét adta annak a sokrétű tevékenységnek, ».melyet á városi elnökség irányításával a munka- és körzeti bizottságok, a sok ezer, népfroataktíva végzett. Új formák, új kapcsolatok Utalt azokra a szervezeti változásokra, — elsősorban a tizenhat körzeti bizottság é létrehívására — amelyekkel bővült a mozgalom hatóköre, szervezettebbé, tartalmasab­bá vált a néudfrontmunka. Ahhoz azonbai>, hogy a jövő­ben még jóidban betölthessék mozgósító> 'tájékoztató funk­ciójuk^ á lakosság körében, ónáiyüib, aktívabb közösság- Rc irfell .kovácsolódniuk. A be­számolóban szó volt a város- t (környéki községekkel kiala- 1 Lított új kapcsolatokról, a város nyolcvan lakó- és hat­van utcabizottságáról, ame­lyek megalakulásával nem kevesebb, mint hátszáz szol- riioki lakos kapcsolódott be a mozgalomba. A városi népfronttitkár részletesen elemezte azt a sokoldalú és eredményes együttműködést, amely a vá­rosi népfrontbizottság, a /Szakszervezetek Megyei Ta- riápsa, a K,ISZ városi bizott- áíga, a Vöröskereszt és az "MHSZ között évekkel ezelőtt kialakult. Az összefogás, a közös ügy szolgálatának talán legéke­sebb bizonysága, hogy öt esztendő alatt százezer szol­noki lakos 100 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá Szolnok gazda­gításához, szépítéséhez. Nem kevésbé volt gazdag m népfront művelődéspoliti­kai munkáját érzékeltető ;példatár se. Mindez csak adalék egy keskeny, kiragadott csíkja a •sokoldalú értékelésnek, ame­lyet a vitában részt vevő ti­zenhárom hozzászóló mon­dandójában még kibővíteti, gazdagabbá és színesebbé tett. Két küldött felhívással fordult az értekezlethez,: Kol- láth Pál arra kérte a kül­döttgyűlést, csatlakozzanak a stockholmi békefelhíváshoz. Győri Antal pedig arra. hogy ez egészséges környezetük védelmét, mindenki az erejé­A szeszétyes időjárás elle­nére is már mindenki a nyárra készül, a téli holmi­kat beakasztják a szekré­nyek mélyére. A Május 1. Ruhagyár szolnoki telepén azonban már ismét télikabá- , tok, kosztümök, szoknyák kerülnek le a gyártó szala­gokról. A szolnoki gyáregység ter­vei között elsősorban a szov­jet export teljesítése szere­pel. össztermelésük negyven százaléka a Szovjetunióba kerül, jelenleg 10 ezer női jersey kabátot, 9 ezer szok­nyát varrnak. Júniustól az év végéig mintegy 160 ezer különféle terméket készítenek, köztük a közkedvelt autós zekéket, bőrkabátokat. A nyáron je­lentős felújításokat végeznek el az üzemben. Kiköltözik az épületből az Élelmiszer­es Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat és a Gyógy­szertári Központ. A felsza­badult helyeken új munka- IbermgKei alakítanak ki. így héz mérten és a maga mód­ján segítse. Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára elismerését fejéz- te ki a népfrontbizottsá? munkájáért, azért, hogy a népfront a megyeszékhelyen valóban ezrek tömegbázisává . vált. Az elismerés jeléül Ör­kényi Istvánnénak átadta a városi pártbizottság köszönő oklevelét. / Ezt követően megválasztot­ták a 69 tagú városi bizott­ságot, a 19 tagú elnökséget és a pénzügyi bizottságot A HNF Szolnok városi bizott­ságának elnöke ismét Zakar Zoltán, titkára pedig Beké­nyi Istvánná lett. .y Akiknek bizaimat szavaztak Pénteken a jászberényi népi ront-JtXi’liJö t tért éitezletén elhangzott elnökségi ■. beszá­moló középpontjában a gyors ütemben iparosodó város munkásságának és termelő­szövetkezeti parasztságának egyre szorosabbá váló kap­csolata állt. A vitában fel­szólalók közül is többen be­széltek, és elemezték a mun­kásvárossá válás folyamatát a város gazdasági fejlődését, említést tettek azokról az új létesítményekről, amelyek Jászberény lakóinak összefo­gásával készültek. És végeze­tül megválasztották az 58 ta­gú városi bizottságot, az el­nökséget, amelynek elnöke ismét dr. Székely András lett. titkára pedig Kövér József. Az ugyancsak pénteken megtartott kisújszállási kül döttértekezleten a népfront­mozgalom fejlődése, kiszéle­sítése volt a központi téma, többejs között erről fejtették ki véleményüket azok is, akik részt vettek a vitában. Jó munkájuk elismeréséül ebből például újabb „kismama szalagot” hoznak létre, amely a munkába álló édes­anyáknak nagy segítség. A földszinten központi elő­gyártó üzemrészt létesítenek, itt varrják majd á bélése­ket, kabátujjakat, zsebeket. Az első emeleten új öltözőt építenek, a jelenlegi ugyanis nagyon szűkös. Ezzel meg­szüntetik a régóta sürgető szociális gondok egy részét. Kicserélik az ablakokat, fes­tenek a termekben, irodák­ban. A körülbelül hat hétig tartó munkálatok több mint 10 millió forintos költséget jelentenek a gyárnak. És amíg tart az átalakítás, felújítás, a dőlgozók — egyébként évi rendes sza­badságukat kivéve — autó­busz-kirándulásra mennek, szakszervezeti vagy csehszlo­vákiai csereüdülésen vesz­nek részt. Ezekben a napok­ban rendezik majd meg az országos ruhaipari sportna­pokat, amelyet az idén Szolnokon tartanak meg, 250 versenyző részvételével, j az alkalomból kitüntetést és emléklapot kaptak a legjob- ban dolgozó kisújszállási népfrontaktivisták. A kül­döttértekezlet, 300 résztvevő­je 45 tagú városi bizottságot, és 11 megyei küldöttet vá­lasztott. Isimét bizalmat sza­vaztak Vona Lászlónak, a vá­rosi bizottság elnökének. Tit­kárnak pedig Tóth Endi’ét választották. Karcagon vasárnap a kora délelőtti órákban kezdte meg munkáját a Hazafias Nép­front' városi küldöttértekez­lete, amelyen Veréb József, a városi bizottság titkára ér­tékelte a népiron'mozgalom karcagi eredményeit. A be­számolót követő vita után megválasztották a városi bi­zottságot és a küldötteket. A HN.F karcagi bizottságának titkára Kovács 1st vári, elnöke pedig Erős András lett Tegnap Túrke véri a késő délutáni órákbáiíPérf1Wf^S* városi - küldöttértekezlet áöiely'en Csilc Ferenc, a • vá­rosi Aépfyontlilkár szárT*>U be az elmúlt négyévi munká­ról. Ezt követően kilencen kértek szót. Szinte valameny- nyi hozzászólás közös vonása volt, hogy nagyobb aktivitást,- szélesebb körű mozgósítást kértek a- várospolitikai fel­adatok megvalósításához. A túrkevei küldöttértekezlet 50 tagú városi bizottságot és 11 fős elnökséget választott. A városi bizottság titkára Gye nes Gyula, • a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdasági elnökhelyettese, elnöke pedig Kiss István pedagógus, a tűr- kevei gyermekkönyvtár veze­tője lett. Mezőtúron az esti órák­ban fejeződött be a Haza­fias Népfront városi kül­döttértekezlete. A HNF 60 tagú városi bizottságot vá­lasztott. amelynek titkára Ta­kács József, elnöke pedig Nagy Lajos lett­Földben a vetőmag Az elmúlt napokban 10— 30 millimétemyi esőt kap­tak a földek, ezt azonban keveslik a mezőgazdászok; további csaoadékra lenne szükség, miután május első hetében sem pótlódott a me­legben gyorsan apadó talaj­nedvességtartalom. Jöhetne az eső, már csak azért is, mert befejződött a nagy ta­vaszi munka, a vetés, és a zsenge növények kikelését siettetné a nedvesség-uláh- pótlás. A növények vetőmagja a földben van. már csak el­vétve vetnek kukoricát és napraforgót, főként az ala­csonyabb fekvésű, nedve­sebb talajokon. A májusi határszemlék arról tanús­kodnak, hogy a vetés mi­nősége jó, a gazdaágoknak sikerült az elmúlt hetekben jó minőségű magágyat készí­teniük, s a vetőgépeket meg­felelően elmunkált talaj' várta országszerte. A nép- gazdasági szinten előirány­zott vetésterület általában realizálódott, illetve csak kismértékű eltérések ta­pasztalhatók. Jelentős felújítások, új munkatermek 1 Május 1. Ruhagyár szolnoki telepén 3? A jók között a legjobbak Kiváló munkásőrök tanácskozása Ezekben a hetekben or­szágszerte értekezletet tar­tanak a kiváló parancsnokok és a kiváló munkásőrök. A Munkásőrség Szolnok megyei parancsnokságán és annak közvetlen alegységeiben szol­gálatot teljesítő, kiváló jel­vénnyel rendelkezők vasár­nap délelőtt találkoztak Szolnokon. Posta Mihály megyei parancsnoknak tett jelentés után Kiss István, a megyei parancsnok helyette­se tartott vitaindító beszé­det. Kiss István bevezetőül ki­fejtette: a Munkásőrség megalakulása óta eltelt két évtized a testületnél is di; namikus fejlődést eredmé­nyezett. A mostani tanács­kozás célja, hogy új lendü­letet, további lüktető erőt adjon a harckészültség fo­kozásához, s egyúttal de­monstrációt is jelent a bol­dogabb holnap, a XI. párt- kongresszus határozatának megvalósítása mellett. Azoknak biztosítanak kü­lön. fórumot, akik példamu­tató magatartásukkal, ki­emelkedő társadalmi és ter­melő munkájukkal megbe­csülést vívtak ki maguknak, kedvezően befolyásolták kör­nyezetüket. Jórészt az ő ha­tásuknak köszönhető például, hogy a megyei törzsben és annak közvetlen alegységei­ben számottevő fegyelemsér­tés évek óta nem fordult elő. Ugyanakkor sikeresen oldották meg legfontosabb feladataikat — így például a korszerűbb harceszközök át­vételét, s kezelésük elsajá­títását. Több tény — köztük a tavalyi törzsvezetési gya­korlat — a testület alapos felkészültségéről ad tanúbi­zonyságot. Á megyei parancsnok he­lyettese felhívta a résztve­vők figyemét arra: a továb­biakban is hassanak oda, hogy csak becsületes, min­den vonatkozásban tisztelet­re méltó emberek kerülje­nek ezután is a Munkásőr­ségbe. Vitaindító beszéde befeje­zéseként a testület előtt álló feladatokat elemezte Kiss István. Hangsúlyozta, hogy a harckészültség magasabb fokát kell elérni még akkor is, ha az pillanatnyilag meg is felel a követelményeknek. Külön kiemelte a kiképzési idő megfelelő kihasználása, s az ifjúság nevelésében való aktív részvétel fontos­ságát. Megemlítette, hogy emlékfalakat, emlékszobákat alakítanak ki. Ezért kérte, hogy akiknek birtokában ré­gi fotók, dokumentumok vannak, juttassák el azokat a megyei parancsnokságra. A társ fegj-veres erőkkel való elvtársi kapcsolatok to­vábbi erősítéséről szólt ez­után a megyei parancsnok helyettese, majd á .fellazítás! politika elleni harc szüksé­gességét húzta alá. A beszámoló feletti vitá- ^ ban többen kértek szót. Köz- ' ponti témaként a foglalko­zások előkészítésének terv­szerűbbé tétele, a lőtérsza- bályok pontosabb betartása, az oktatást segítő szemlélte- ^ tő eszközök gyarapítása, a’ z testület nevelőhatása, s az » önképzés sz.erepelt. Több munkásőr felvetette, hogy v az utóbbi időkben csökkent f a testületben a gazdasági ' vezetők száma. A megyei . parancsnok felszólalásában 1 erre elmondotta, hogy az új állományépítési tervnél a gazdasági vezetők megfelelő arányát is figyelembe veszik majd. Szinte minden felszó­lalásból az önként vállalt fegyelem erősítésének szük­ségessége csendült ki. A zárszó tartalmasnak és ' hasznosnak minősítette a ta- .. nácskozást,. Figyelmeztető- } nek és megszívlelendőnek az elhangzottakat. A vita lezárása után ke­rült sor a küldöttek megvá­lasztására a kiváló parancs­nokok és kiváló munkásőrök területi tanácskozására, S B. „TEJÚTON” Á karcagi tanulság I •V. Szolnok megye mezőgazdasága 1980-ra azt a célt tűz­te kV maga éjé, hogy .a tehenek a tavalyi 2200 literes átlaggal szemben,épi 2, ezer Ufer tejet adjanak. A kar­cagi Május 1. Termelőszövetkezet, a gazdaság átlagé­ban 3 ezer 300.. a szaktelepen pedig több mint 4 ezer liter tej termelésével akar a legjobbakkal versenyben maradni. Ü „Karcagon régen is sok állatot tartottak az emberek, s az utódokban ugyancsak benne van a vér, hogy minél jobban. Nem szeretnénk má­soktól lemaradni.” Harangi István állatte­nyésztési ágazatvezető-he- lyettes szavai .ezek. A Május 1. Termelőszövetkezet szak­embere így indokolta a cél alapjául szolgáló évi 3 ezer liter fölötti tejtermelési át­lagot. Túlságosan egyszerű len­ne azonban ennyivel elintéz­ni a dolgot, hiszen nagyon sok mindennek kellett tör­ténnie ahhoz, hogy Karcagon az előbbi két mondatot ki lehessen mondani­A féligazság és következménye A November 7. Termelő- szövetkezet. ahol az 1960-as évékben 180 tehén évi 1700 liter tejet ad, 1976. január 1-től gazdálkodik a Május 1-el közösen. A Május 1. Tsz-ben már akkor 2 ezer 500 liter körül alakul a jó­val nagyobb állomány tejho­zama. Ekkor a November 7. Termelőszövetkezet tehené­szetére az is jellemző, hogy az állomány fajtára és típus­ra egyaránt nagyon hetero­gén összetételű, ezért ami­kor a város gazdaságai befe­jezik az állatok tbc-mentesí- tését, az üzem az egész állo­mányt fiatalabb, nagyobb termelőképességű magyar­tarka szarvasmarhára cseré­li. A fejlődés Innen már egyenletes lehetne, ha az üzem akkori vezetői nem ér­tékelnék az állattenyésztést a növénytermesztésnél jóval kevesebbre. A szántóföldi nö­vénytermesztés befektetései­nek nagy része egy év alatt megtérül, a szarvasmarha­tenyésztésben ahhoz is 3—5 év kell. hogy az új istállóba telepített állatok úgy kezd­jenek termelni, ahogy a szakemberek tervezték. így érvelnek a gazdaság akkori vezetői, de az igazság má­sik feléről — arról, tudniil­lik, hogy ésszerűen gazdál­kodni csak fejlett állatte­nyésztéssel rendelkező üzem­ben lehet — akkor nem esik szó. Így fordul elő aztán az. hogy a termelőszövetkezetet 1971 elején szanálni k§ll. Szerencsére az állattenyész­tők ennek ellenére sem tét­lenkednek, mert a tehénlét­szám ugyan 200—250 körül stagnál, de a tejtermelés a hatvanas évek végén 2 ezer 800 literre emelkedik. Ebben az időben a Május 1. Tsz-ben sem növekszik a tehénállomány, viszont az átlagos tejhozam a ’70-es évek elején már 3 ezer liter körüli- Közben a November 7. új elnöke avatott kézzel nyúl a dolgokhoz: igyekszik úgy irányítani, szervezni, hogy az állattenyésztés a növénytermesztéssel egyen­rangúan fejlődjön. Javul az állatok takarmányozása, nemcsak a mennyiség, hanem az esetek többségé­ben már a minőség is meg­felel a követelményeknek. Ez azt eredményezi, hogy az elmúlt esztendő végére a November 7. Termelőszövet­kezetben is több mint 3 ezer liter tejet ad egy-egy tehén, s így a két gazdaság tehené­szetei között hosszú ideig meglevő óriási különbség szinte teljesen eltűnik. Mennyiség, minőség, nyereség Tavaly egyébként a még külön gazdálkodó üzemek növelték a szarvasmarha ál­lományt és így ma már a két telepen 540 tehene van a Május 1. Tsz-nek. A hoza­mok -miatt sem kell szégyen­kezniük, hiszen az első ne­gyedévre tervezett 3 ezer 466 hektoliter helyett 3 ezer 819 hektoliter tejet szállítot­tak el az üzemből, és ez azt jelenti, hogy az elvárás­hoz képest az első 3 hónap alatt minden tehén 80 liter­rel több tejet ad. A jövedel­mezőség sem rossz; egy li­ter tejet 5,30-ért állít elő * % gazdaság és az. 5:5Ö-es átvé- 'f, teli alapárra á tisztaság, a zsírtartalom és a különböző felárak révén még egy forin­tot sikerült „rátenniük”, vagyis az első negyedévben minden liter tejen 1,20-at ke­resett az üzem. A termelés­sel párhuzamosan a tehené­szek fizetése is javult, a ta­valyi 3—3500 forint helyett, az idén havonta átlagosan 3500—4000 forintot vittek ha­za. Továbbra MZ; az elsőit között %■ *> í t í j: Mindebből az követk hogy a Május 1. Tsz szakem­berei elégedettek ? Koránt­sem! Az egyik telepen még nem fejezték be a brucella mentesítést és mindkét telep istállóiban 100 százalékon felüli a férőhelykihasználás, sót a vemhes tehenek egy ré­sze már a növendékmarha telepre szorult, A zsúfoltsá­got meg kell szüntetni, ezért a gazdaság vezetői azt terve­zik, hogy az egyik telepet 500 férőhelyes, szabadtartá- sos. szakosított tehenészetté bővítik- Ez egybe esik azzal az elképzeléssel, hogy 1980- ra 750 tehén legyen a ter­melőszövetkezetben. A bőví­tés előreláthatólag 42 millió forintjába kerül majd a gazdaságnak a tehénistálló­nak már az idén készen kell lenniük, a telepet pedig —- a fekete-fehér öltözővel és a többi szociális létesítmény - nyel együtt — 1977-ben ad­ják át Az V. ötéves terv végére évi 3 ezer 300 literes tejho­zamot tervez a gazdaság, de az 500 férőhelyes tehené­szetnek már akkor ..hoznia kell” a 4 ezer liter fölötti át­lagot. Ennek érdekében az idén megkezdték a magyar- tarka állomány fajtajavító keresztezését Holstein Fríz­zel. Az utódok továbbra is magyar-tarka tehenek ma­radnak, de a „vérük” 25—50 százalékban tartalmazza majd a nagyobb tejtermelést örökítő anyagokat. A takar­mányozást is a tartási mód­hoz igazítják: legelővel ve­szik körbe a szaktelepet, és az állatok fő élelme egész évben a lucerna lesz. Bra-un Ágoston

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom