Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám
1076. áprfÖB Ät SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nyolcvan éve született Latinca Sándor 1886. ÁPRILIS 5-ßN látta meg a .napvilágot Aradon egy ’ szorgalmas, törekvő muhkásemöer harmadik gyermekeként. A család mindegyik gyermek, így Sándor neveltetésére is nagy gondot fordított. Az 1906-baü érettségizett fiatalember, az évek folyamán szerte Európában utazásokat tett. Hamarosan hírlapíróként és vezető műszaki tisztviselőként dolgozik és már 1910- ben belép a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az immár határozott elveket valló, külföldet járt, művelt fiatal férfit a világháborúban a Monarchia egyik legszebben dekorált tartalékos tisztjeként látjuk viszont. Tulajdonosa a bronz, a kis- ezüst és a nagyezüst vitézsé- gi érmeknek (az ellenforradalom ezért osztogatta a „vitézi” címeket), a Károly csapat-keresztnek, mindkét Signum Laudis-nak, a koronás aranyérdemkeresztnek, írásbeli dicséreteknek. — de hősiessége és bátorsága nem feledtetik a leveleiben mégnyilatkozó éles háborúellenességét. A szociáldemokrata értelmiségiben beért az elszánt forradalmár. „Gyűlölöm ... ezt a megfertőzött társadalmi rendszert, amely idehozott engem” — írja feleségének. Nem meglepő tehát, hogy aktívan vesz részt az őszirózsás forradalom, eseményeiben. Hamarosan megtalálja élete értelmét: a szegényparasztok és a kisgazdák érdekeinek képviseletét. A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége küldi 1919 januárjában Kaposvárra titkárként, hogy irányítsa és szervezze a föld népét. A nehézségek, a forradalmi helyzet megoldásának igénye késztették arra, hogy szerepet vállaljon a Somogybán már .1919. március 10-én az SZDP és a Munkástanács javaslatára megalakult háromtagú direktóriumban, (Véglegesein a Tanácshatalom szilárdította meg ezt a megoldást később.) A testület irányította a megyei szocializálásokat, a 200 hold feletti birtokok termelőszövetkezetekké való átalakítását. Latinca feladata volt a közellátás ügyeinek intézése is: a lehetőségekhez képest megoldotta Kaposvár és a vidék termékcseréjét. A sokasodó ellenforradalmi megmozdulások azonban szükségessé tették a direktórium felszámolását és a kormányzóta- lácsi biztosi intézmény bevezetését a megyében. A Tanácskormány Latinca Sándort nevezte ki erre a tisztségre.- Latinca politikai érzékét dicséri, hogy a proletárdiktatúrát ésszerű kompromisszumok és célravezető rugalmas megoldások segítségével gyakorolta. A válságos napokban nyugalmat, és határozottságot, mutatott' Egész tevékenysége arra irányult,' ,hogy megnyerje és megtartsa a falusi szegénységet, a parasztságot a munkásosztály ügyének. DE AZ ELLENFORRADALMI terror elszabadulása őt sem kímélte. Bár a helyi bírósági szervek először nem találták bűncselekmény hiányában megbán telhetőnek, de az időközben Kaposvárra érkező Prónay különítmény tisztjei 1919. szeptember 17- én a Kaposvár melletti Nádaséi; erdőben bestiális körülmények között meggyilkolták. F. T. Jászsági táncosok sikere Kecskeméten Április 3-án és 4-én került sor Kecskemétén a VI. Országos szövetkezeti néptánctalálkozó területi bemutatójára, amelyen négy alföldi megye — Békéé, Bács-Kis- kun, Csongrád és Szolnok — népi tánc együttesei versenyeztek a továbbjutásért. A kétnapos bemutatón megyénkét. a Jászsági Népi Együttes képviselte, még- hózzá nagy sikerrel, hisz olyan híres táancésoportokat megelőzve, mint a gyomai, a kalocsai, a hajósi, a gyulai, első helyezést ért el, s arany III. minősítést szerzett. ,Ez annál is inkább dicséretes, mivel két évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen a7- V. fesztiválon mindössze bronz II. minősítést kaptak a jászsági táncosok. A Papp Imre vezette Jászsági Népi Együttes továbbjutott a nyáron Siófokon rendezendő ‘ országos szövetkezeti népi tánc-fesztiválra. , Eszperantisták találkozója Egerben tegnap befejeződött az országos ifjúsági eszperantó találkozó. A magyar eszperantó szövetség által rendezett kétnapos fesztiválon mintegy százötven hazai és külföldi fiatal vett részt A fiatal eszperantisták szekció üléseken vitatták meg az eszperantó mozgalom tapasztalatait, feladatait. Klub-, találkozókon ismerkedtek egri fiatalokkal. 3400 glóbusz évente-A Kartográfiai Vállalat műhelyében évente 8400 darab földgömb készük A glóbuszok nélkülözhetetlenek az oktatásban. Képünkön: a késs földgömböket a szárítóba helyezik BOTOLÓ ÉS I zalai fesztiválra készül a Tisza Vasárnap délelőtt a^.Ság- vári Endre megyei Művelődési Központban a Tisza Táncegyüttes bemutatta a zalai kamaratánc fesztiválra készült új műsorát. A fesztivált a hét végén, tartják Zalaegerszegen, minden eddiginél több együttes részvételével. Összesen ötvenkilenc műsorszám kerül a zsűri elé, a magyar néptánc legjobb amatőr művelőinek előadásában. A Tisza új műsora — jelenleg állapotában — vegyes érzelmeket keltett. A bemutatásra került tánc- kompozíciók még nem eléggé színpadérettek, helyenként a tartalom és a forma egyenetlenségét érezzük. Sebő Ferenc—Sajti Sándor Botoló című kompozíciója — Bede Ferenc, Magyar Zoltán, B. Nagy Sámdor, Csabai Zoltán és Nagy László táncolják — bravúrszáxn, csaknem zsonglőr képességeket kíván az előadása. A koreográfia majdhogy a lehetetlen határig igénybe veszi a táncosok tudását Nagy vállalkozás, tulajdonképpen a Kárpái-medenc« botos táncainak. „tablóját" adja. Éppen ebben a megoldásban van kétségünk: a jászkun, cigány, szlovák, gorál, stb. botos táncmotivációkat talán túlontúl is merész megoldás egységes kompozícióba foglalni! A második versenyszám Sebő Ferenc—Tímár Sándor Kalotaszegi legényese mesterien koreografált, vérbő, áradó humorú tánc, de sajnos a szólót táncoló kirobbanó tehetségű Szabó Magdához még nem nőtt fel a partnere, avagy a bemutatón rossz napot „fogott ki”. Sípos Mihály—Tímár Sándor Szatmári csárdása főleg fergeteges terppójávál ragadja* * el a nézőt, ámbár meg kell állapítani, hogy a Tisza „doyenje”, Bede Ferenc még minden korosztályt „letáneol” a színpadról. A Tiszás legények némelyike — egy kis túlzással — menüett mozgásritmussal járja a csárdást is. . A negyedik versenyszára, Medvés, Molnár László és Vásárhelyi Lajos kompozíciója nem gondmentes, de nagyon izgalmas mű! Táaet parabola, az idomítás ellen szól, nagy meggyőző erővel. Az aispképlet: az‘ értelmet• len nevelés idomárkodás, csak az értelem hatalma lehet tartós. A Tisza zenekara „gyengélkedik”, nincs brácsás, a cimbalom is hiányzott. A zalaegerszegi kamara fesztivál utón okvetlenül meg kell vizsgálni, hogy a zenekar— a jelenlegi összetételéiben — mennyivel marad el ■ a táncegyüttes diktálta művészi színvonal mögött. Az együttes házi szerzői ugyanis — Sebő Ferric, Sajti Sándor, Tímár Sándor, Sipos Mihály és mások —. a magyar folklór kiválóságai. Minden azon múlik, hogy az együttes^ mennyire tud élni a lehetőségekkel. Mert tény, ami tény: ilyen koreográfus gárdája — szerzőként, oktatóként — még sohasem volt a Tisza-parti táncegyüttesnek. így is mondhatjuk: a fiatal táncosok a magyar néptánc szjne-Virágának legjőbbjaitól tanulhatnak. „Zala” mindenesetre nehéz mezőny lesz! • ■ — Ü mHálás publikum* Cigány tanulók Öcsödön Alig érthetően beszélnek magyarul. Némelyiket háromszor kérdezem, mire megértem, hogy mit mond. A legkisebbek nem is válaszolnak, csak néznek telihold ragyogásé szemükkel. — Ének közben is figyelje meg kiejtésüket! Pákozdi Dezsőné szavára kört alkotnak a kis cigánylányok. Messzehangzó, tiszta ének száll. A szöveg szépen cseng, teljesen érthető. Az öcsödi cigányiskola udvara derűs játszótér lesz pillanatok alatt. A két tanteremben csend, a padokon, rendben sorakoznak az ingyen kapott, de haza nem vihető tankönyvek, füzetek. — Az a baj, hogy nagyon ingerszegény környezetből jönnek* — magyarázza Pá- kozdiné. — Sok magyar szó jelentését nem ismerik. Viszont nagyon hálás publikum ez. Figyelnek az emberre, ragaszkodnak hozzá, akarnak tanulni, — de a mindennapi megbocsájtást igénylik. A napokban a melléknévről tanultak. — Milyen vagyok én? — kérdezte tőlük a tanárnő. — Szép, okos, tiszta, jó szívű, — hangzott kórusban. A folyosó egyik szárnyán zuhanyozó van. — Minden szombaton törődnek a gyerekek. — Kötelezően? Pákozöiné a szintén helyettesítő nevelőre, Tóth Magdolnára néz. — Mondjuk inkább úgy, hogy „ajánlott” fürdés ez. De a fontos inkább az, hogy rendszeres. A tantermek mellett van az ebédlő. Az asztalok megterítve. Tóth Magdolna mintha csalt gondolatomat olvasná: — Késsel, villával esznek. A körénk csoportosuló gyerekektől megkérdezem: milyen a koszt? — Jó, jó, jó. — Ejnye, ejnye, — fedd! őket Pákozdiné, — hát hiába tanultuk a mellékneveket, csak egyetlen szóval tudtok válaszolni? Nos, milyen a koszt? — Egészséges — felel Rostás Pista, akit a jó ég tudja miért Puperkának, magyarul dunnának nevezett el az anyja, s mindenki így hívja. * A cigányiskolát tavaly újították fel. Napközit akkor alakítottak ki. A tanácsnak jó négyszázezer forintjába került az átalakítás. A napi étkezésért névleges a térítési díj, mindössze egy forint. — Nagyon humánus intézkedés volt . ez, — de a külön iskola és napközi nern tágítja, vagy legalább is nem konzerválja azt a különbséget, ami a „magyarok” és a cigányok jórésze között tagadhatatlanul megvan? Sándor Gábor igazgató a megtestesült meggyőződés: — Nem diszkrimináció ez, éppen ellenkező célokat szolgál. A tananyag ugyanaz, csak más módszereket kell alkalmazni, mert a telepiek nagyon ingerszegény környezetből jöttek. Az első-második, valamint a harmadiknegyedik osztályt vontuk össze a cigányiskolában. így kis létázám mellett az alsó tagozatban felzárkózhatnak a tanulók, s a felső tagozatbán már együtt tanulnak a „magyarokkal”. — S b'írják az iramot? — Sajnos, kevesen jutnak el a nyolcadik osztályig. Eddig mindössze egy fiú fejezte be az iskolát, s most szakmát tanul. Kellő alap nélkül nem is lehet előrejutni. Ezért csak helyeselni lehet a napközi megszervezését számukra. Most hetvenegy cigány tanuló van Öcsödön, — közülük negyven alsó tagozatos. Minden iskolakötelest beírattak. — Nagyon ritka az a cigány család, amelyik önként iskolába íratja gyermekét. A tankötelesekről a védőnőktől tudtunk,' mivel azok minden házat bejárnak. Iskolai előkészítő táníólyámot szervezünk számukra már évek óta. Nemcsak*- az ingerszegény környezet, hanem az óvodáztatás hiánya miatt is hátránnyal indulnak a cigánygyerekek. Tóth Imre, a községi tanács vb-títkára tudja ezt ‘— Hiába a jó szándék. Óvodáinkat 120 százalékban használjuk ki. Azokat a gyermekeket helyezzük el, akiknek mindkét szülője dolgozik. Sajnos, a cigányoknál... Nézzen csak ki az ablakon! Életerős cigányok sétálgatnak az utcán. — A napokban itt gitároztak az ablakom alatt. Azt hittem, Nápolyban vagyok. — Pedig tanulás és munka nélkül nem lehet boldogulni, jövőt biztosítani a gyermekeknek ... — Jogszabályainkon is kellene ehhez változtatni.- Nagyon sok cigányfiatal 13—14 eves korban életközösségre lép. Érthető, hogy ilyen körülményeit között felmentést kapnak, s átirányítjuk őket a dolgozók iskolájába. Az onnan való kimaradás viszont már nem büntethető, nein minősül szabálysértésnek. Egy bizonyos korhatárig annak kellene lennie. — Ugyancsak módosítani kellene — a gyerekek számára mutatott példa miatt is — a közveszélyes munkakerülést körülhatároló jogszabályt. Most csak altkor vét ez ellen valaki, ha három hónapot meghaladó ideig nem dolgozik. Ha csak egy-két napra is munkába lép, már nem munkakerülő. Közismert ez, van úgy. hogy egy- egy embernek nem győzzük kiállítani a munkakönyvét. Öcsödön a munkaképes korú cigány férfiaknak 80, a nőknek alig 5 százaléka dolgozik, Putri .soruk minden képzeletet felülmúl. A telep felszámolásával, lakóház építésük elősegítésével sokat lehet elérni. Döntő változás azonban csak akkor remélhető, ha felnő az a generáció, melynek nevelésével egyre odaadobb módon foglalkoznak Öcsödön. Simon Béla Bárányé Sándor kiállítása Debrecenben Március 27-én nyílt Debrecenben, a megyei művelődési központ Kossuth utcai kiállítótermében Baranyő Sámdor reprezentatív tárlata. E rendezvényt még 1976- ban viszonozza egy debreceni festőművész szolnoki bemutatkozása. Az utóbbi négy év terméséből válogatott negyenegy olajfestmény jól képviseli a szolnoki Művésztelep egyik legerőteljesebb egyéniségének jelenlegi munkásságát. Csoportképeit (főként munka-jelenetek), figurális tájképek, csendéletek, arcképek alkotják a bemutatott kollekciót. A művek monumentális hatása, a gazdag színvilág, a fegyelmezett szerkesztésmód és az elkötelezett mondanivaló megkapta a debreceni közönségét. Méltó rendezvénye ez a tárlat a felszabadulási ünnepi programnak. Baranyő Sámdor az alföldi festészet haladó hagyományainak továbbfejlesztője. Festményein expressziv erővel bontakozik ki az Alföld tájának és népének ismeretéből és szeretetéből fakadó élményvilága. . Benyomásai közvetlenek, átéltek, hiszen állandó kapcsolatban van a tiszai halászokkal, a jászsági ipari munkásokkal, - a termelőszövetkezeti parasztokkal. Munkaábrázolásai nemcsak méretük révén kívánják a „monumentális” jelzőt, hanem belülről jövő feszítőerejük és a művész őszinte azonosulásának kifejezése révén & Munkába menői, tsz-alapítői, hazatérő parasztjai robosztus, munkában, szélben edzett emberek, akik keze munkájától termékennyé válnak a szántóföldek, szelíddé az állatok. Legjobb művein szinte mítosszá formálja az ember és a természet együttesét (például „Hajnal”, „Hortobágy”, „Esti fények”). A kiállítás egyik főműve az „Emberpár” című nagyméretű olajkép. Hatalmas távlatú alföldi mező előterében fiatal parasztember és asszonya áll, akik alakját nemcsak az elhelyezéssel, hanem magasfokú eszményítéssel, együvé tartozásuk, munkabírásuk, rendületlen- ségük hangsúlyozásával tett monumentálissá a festő. Ugyancsak jelentős darabja a kiállításnak a lilák, sárgák dominánsára épített „Család”, vagy a szórakozó, pihenő, várakozó embereket megjelenítő „Komp átkelők” és a vidám, színes „Lakodalmasok”. Tájképei messzenyúló búzatábláikat, pipacsos, repcés rétet, csutkakúpos téli mezőt, felhős egű erdei, vagy vízparti részletet, távoli tanyákat, napfényben fürdő házakat, a földeken hajladozó embereket jelenítenek meg. A napszakok, évszakok váltakozása több képének tornája („Hajnal”, „Nyári táj”, „Esti fények”). Ezek megfestésénél ritkán él az impresszionista, foltszerű megjelenítés eszközeivel. Lila, szürke derengésű téli tájain elsősorban benyomásait rögzíti, de a hangulatteremtés mögött a kifejezés eruptív. ereje munkál. Nyári tájain a búza krómsárgái, a pipacsok vörösei, a napkorong narancs színei lángolnak, egymásnak feszülnek, hallatlan dinamikusságukkaí az élet, a munka nagyságát és diadalát hirdetik. Szürkékkel, narancsokkal, feketékkel festett „Gulya” című nagyméretű művének mondanivalója több, általánosabb, mint egy hortobágyi napkelte megjelenítése. Az intenzív színek drámai erő hordozói, az újba, a kezdődőbe vetett hit megfogalmazói. Ez a mű Kohán György örökségére épült. ■ Baranyó művészetére főként eszmeileg, tartalmilag hatott a vásárhelyi, alföldi hagyományokat őrző. kiváló mester. Tömörsége, monumentalitás érzéke, expresszi- vitása ragadta meg Bárányét, s e tulajdonságokat saját alkata, művészi karaktere szerint érvényesíti. A józan, tevékeny hétköznapokat, az Alföld változó, iparosodó arculatát, a városiasodó falu és a még meglevő tanyavilág kétkezi munkásainak életét fejes ki, jeleníti meg művészete. Sas. Kürti Katalin
