Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

1976. április 14: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP or ■ ••• ■ íí. . v- :'v vv ■ tv képernyője előtt Pedig... Azt hiszem eléggé furcsa cim egy duku- mentumfilmnek. Egy közön­séges kötőszó, nem valami csalogató, ínycsiklandozó a nézőnek, de talán épp puri­tán szürkeségével tudja je­lezni, hogy valami olyan kö­vetkezik a filmkockákon, ami szorosan a mindennapi éledből való, köznapi dolog. De szokatlanságával arra is utal, hogy bizonyára valami rendkívüli is lesz benne. Csőke József rendező egy cigányszármazású orvosnő hétköznapjait rögzítette, vég­telen természetességgel. Nem az eset rendhagyóságát akar­ja hangsúlyozni, s nem is csodálatát szeretné kifejezni a kitartó, bátor akaratú le­ány örvendetesen alakuló sorsán, csupán regisztrálni kívánta a tényt: a tehetséges cigánylány számára éppúgy nyitva állnak a lehetőségek kapui hazánkban, mint bár­ki másnak, jóllehet' nem ke­vés előítélettel kell megküz­deniük, leszámolniuk, hogy a hivatás, az elhivatás sza­vára hallgassanak. Példás tömörségű kisfilm. Mind­össze húszperces. Egyetlen felesleges rész, oda nem illő hang nem akad benne. Min­den részlet a központi gon­dolat hordozója, és mégsem tűnik valamiféle sűrítmény­nek. Természetesen lélegzik, akárcsak maga az élet Is­mét bizonyította — ami nem új tanulság — hogy a,doku­mentumfilmben is az egyik legfőbb erény a tudatos, al­kotói fegyelem. Jól tette a te­levízió, hogy az 1975-ben már díjat nyert dokumentumfil- met műsorára tűzte — kedd este láthattuk — hasonló cselekedetre máskor is bíz­vást rászánhatná magát, azaz bátrabban válogathat­na a rendelkezésre álló, ma­gas színvonalú magyar kis- filmekbőL { Ünnep. Elgondolkodtató és tanulságos „látleletet” nyújtott át B. Révész László rendező munkatársaival együtt két munkásfiatal „pa- rasztlakodalmáról”. Lelep­lező filmet készítettek egy Nógrád megyei falucskában, amelyben Varga Erzsébet és Csizmánk Imre frigyre lépé­sét, illetve házasságkötését kísérték végig figyelemmel, Sikerült úgy bemutatniuk, a lakodalom, az előkészületek egyes mozzanatait, hogy bár nem sértették meg a ven­déglátók érzelmeit, mégis fi­nom iróniával fűszerezett kritikáját adták egy ma elég­gé divatos „szokásnak”, a falusi rivalizálás újmódi szokásának, a jómód külső­ségekben megmutatkozó fi- togtatásnak. Jó érzékkel kapták mikrofon- és lencse­végre azokat a mozzanato­kat, amelyekben bár villanás­nyi időre, de egyértelműen megkérdőjeleztetett az ün­nep ünnepi tartalma. Sike­rült lényeges és lényegtelen, felszín és mély ellentéteiben illetve összefüggésében áb- rázolniok a választott tár­gyat. Kegyetlenül igaz film­mel lepték meg a nézőt. A csattanó — nyolc hónap múlva hivatalosan felbont­ják a nagy hűhó közepette megkötött házassági szerző­dést — szinte visszafelé ve­tett árnyékot mindarra, amit láttunk, és egyben fényt af- ra, hogy a külsőségek he­lyett inkább belső értéke­inkre figyeljünk, mert ne­mes tőkét igazán abból ko­vácsolhatunk magunknak. R méla Tempefői. Nehéz feladatra vállalkozott a televízió. Egy klasszikus, többnyire ismeretlen és nem is befejezett drámát, az ifjú Csokonai színpadi művét vitte képernyőre. Olyan al­kotásba kívánt lelket lehel­ni, amely az iskolai stúdi­umokban is többnyire egy- egy részletével van csak je­len, hogy a kiragadott rész­letek igazolják a felvilágo­sult Csokonai gondolkodás- módjának bátor és nyílt feudal: zmus-elleness égét. Hisz benne szókimondóan és keserűséggel beszél korának műveltségbeli állapotáról. Épp ezért nagy volt a vára­kozás, vajon válhat-e ebből a befejezetlen műből igazi élmény a képernyőn? A két­ségtelenül epikus természetű dráma egy mai szellemű já­tékban megtelik-e majd fe­szültséggel, és lesz-e igazi dráma belőle? A Csokonai szerint „comoedia formába öntött satynicum roman” té- v és ütéséhez megtalálják-e majd a megfelelő eszközö­ket, s főképpen a megfelelő hangot? Sajnos, a televíziós Tem- pefői minden tekintetben félresikerült játék lett a képernyőn. Ügy hiszem, minden baj forrása: az elhi­bázott alapállás. Keserű sza­tíra helyett, éles társadalom- bírálatot hordozó dráma helyett ugyanis a tévéjáték készítői könnyed, rokokójá­téknak fogták fel Csokonai v,kócos’! ■drámáját. A meg­elevenített figurák is úgy festettek épp ezért, mintha valamiféle kifényesített ope­rettből vették volna kölcsön őket. Ez a mézeskalács ízű és színű világ, bizony ha­mis tükörképe a valóságos, sőt fokozódó feszültségű Csokonai-műnek. Látva ezt a habkönnyű bohóságot, aligha érthető, hogy még 1846-ban is, amikor Tolöy Ferenc újra kiadta a Tem- pefőit, miért hagyott ká ön­kényesen néhány részletet, veszedelmesnek találva őket. Ez a játék csak annyiban hasonlított az eredeti mű­höz. mint egy doromboló macska az ordító oroszlán­hoz. Csak megjegyzem, Cso­konai elgondolása szerint a „pénzért kolduló költő” egy kis konya, s fakó kalapban, rongyos kaputrokban, fejér lejbliben, fótos nadrágban, csizmából kinyúló szalmá­val kell, hogy megjelenjék. Hát amit láttunk, egészen más volt A tévéjáték figu­ráiból, ha netán „megre­pedt” volna bármelyik, egy­szerű kóc lógott volna ki, mint a fűrészporral kitö­mött bábukból. T. M. berekfürdőn napközisek táborozása Az idén is megszervezi a karcagi Városi Tanács VB művelődésügyi osztálya a '.apközis tanulók nyári tá­borozását Berekfürdőn. A korábbitól eltérően a gyermekek nemcsak az isko­lában kapnak szállást, ren­delkezésükre fog állni a most'épülő úttörő- ég ifjú­sági tábor is. Az új létesít­ményt előreláthatólag június 5-én a gyermeknapon adják át.­A táborozás ideje alatt a tanulok a tanárok irányítá­sával gazdag kulturális .prog­ramban vesznek részt. A Déryné. Művelődési Központ segítségével különböző báb- és svermekelőadásokat szer­veznek. Találkozót rendez­nek a nyáron az ott megtar­tandó megyei alkotótábor művészeivel, melyen az is­kolásokat a rajzolás alapis­mereteire oktatják. Egy-egy alkalommal filmvetítésen vesznek részt a táborlakók a helyi, moziban. Autóbusz­kirándulásra mennek Debre­cenbe, Egerbe és a közel: Hortobágyra. Találkozót és vetélkedőt rendeznek azide- látogató észt, lengyel és más külföldi pajtásokkal. Az egész nyáron át tartó programiban még az úszás- oktatás is szerepel. A sike­res és hasznos kezdeménye­zés iránt máris sok a jelent­kező. Újító pedagógusok Április 9-én és 10-én tartották meg Szolnokon az újító pedagógusok országos tanácskozását. A kétnapos tapasztalat­csere alkalmából kiállítást is rendeztek a megye újító peda­gógusainak munkáiból. A vegyipari szakközépiskola két osz­tálytermében elhelyezett százötvenét tárgy negyvenöt peda­gógus, illetve alkotóközösség munkáját mutatta be. A számláló és^tartozékai... A szabad idő hasznos eltöltéséért Gazdag kulturális prog­rammal gondoskodnak a dolgozók nyári szórakozásá­ról, a szabad idő hasznos el­töltéséről a j ás zszentad rási Haladás Tsz-ben. A természetbarátoknak, a zene- és a színházkedvelők­nek országjáró kiránduláso­kat, színházlátogatásokat, irodalmi műsorokat szervez­nek. A program fő szervezői a gazdaságban dolgozó szo­cialista brigádok. Ök a ren­dezvények résztvevői is, hi­szen kulturális vállalásaik­ban fontos helyen szerepel az általános műveltség gya­rapítása, a szalbad idő hasz­nos eltöltése. A termelőszövetkezet a szervező munka mellett az idén 30 ezer forinttal járul hozzá a kulturális progra­mok megrendezéséhez. Gazdag kínálat az ünnepi könyvhétre A kortárs szovjet iroda­lom képviseletében adják ki Jurij Trifonov: Válságban című, három kisregényét tar­talmazó kötetét. A szerző — akit a magyar olvasók már jól ismernek: — ezúttal mindhárom írásában a nagyvárosi értelmiségi vilá­got ábrázolja. A nagyon szép kiállítású „Szovjet irodalom könyvtára” sorozatban a Kakukk-kút című kötetet a Szovjetunió népei irodalmá­nak kisprózáját tárja az ér­deklődők elé. Ilyen típusú válogatás először jelenik meg magyar nyelven. A dalmáciai szigetvilág­ban, napjainkban játszódik A, sziget címűS^limovij^rer gény. A történelmi regények ‘ kedvelői bizonyára örömmel fogadják Stefan Heym Dá­vid király krónikája című, biblikos témájú, Salamon ki­rály uralkodása idején ját­szódó regényét. Heinrich Böll kiimiszerűen izgalmas kisregénnyel jelentkezik: a Katharina Blum elveszett tisztessége című munka ar­ról szól, hogyan válik valaki az erkölcsileg kényszerítő körülmények hatására gyil­kossá. A spanyol Camilő Jósé Cela Pascual Duarte család­ja című írásában súlyos kri­tikával illeti a spanyol tár­sadalmat. A/fejedelem útja — ez a címe Martti Santa- vouri neves finn író regé­nyének. A szerző — a ma­gyar nép és kultúra régi jó barátja — ezúttal történel­münk egyik kiemelkedő alakját rajzolta meg. A feje­delem — Bethlen Gábor — alakja regényében túlnő Magyarország határain, sor­sában azt ragadja meg ami az európai és egyetemes em­beri kultúra szempontjából jelentős. Az eletkktromos feladat­táblák, a különböző kapcso­lási rendszerek, mérőműsze­rek, ötletesen rendszerezett szemléltető eszközök között talán a legnagyobb sikere az „integrált áramkörrel felépí­tett számláló és tartozékai” nevet viselő találmánynak volt. Alkotója Simon László, a túrkevei gimnázium és szakközépiskola matematika —fizika szakos tanára. — Mire használható a ké­szülék? — Időt, radioaktivitást, fe­szültséget. frekvenciát, im­pulzusváltozást, s még a■ hang terjedési sebességét is lehet mérni vele. A fizika­óráim nélkülözhetetlen szem­léltető eszköze. Mióta hasz­nálom, a diákok jobban ér­deklődnek a fizika iránt, hi­szen olyan minimális idővál­tozást is jelez, ami órával kimutathatatlan, s olyan je­A Képcsarnok Vállalat szolnoki Aha Novák terme május 3-tól rövid időre be­zárja kapuit a vásárlók előtt, hogy a tiszaföldvári ktsz, valamint a martonvásári Fa­ipari Ktsz munkásai dolgoz­hassanak a helyiségben. Tíz éve, amióta az Aba Novák terem megnyílt, ez az első ilyen nagy felújítás. Az idő­közben elavult világító be­rendezést kicserélik. A bel­ső tér valamivel nagyobb lesz, mivel több polc és a lenségeket regisztrál, ame­lyek emberi szemmel látha­tatlanok. A készülékem se­gíti megismertetni a gyere­kekkel a legbonyolultabb fi­zikai jelenségeket is. Simon László ezzel az újí­tásával — amely egyébként fizikai kutatóintézetekben is használható — tavaly egy pályázaton első díjat nyert. Nem ez az első találmánya, amelyik ekkora elismerést váltott ki. Minden évben „feltalál” valamilyen új ok­tatási segédeszközt; rendsze­resen ír cikkeket a Fizikai Szemlébe, a Fizika Tanítá­sába, sőt a Rádiótechnikába is. Több írását az NDK-ban is közölték hasonló lapok­ban. 1967-ben munkája el­ismeréseként megkapta a Mi- kóla Sándor emlékplakettet, amelyet évente egy bizottság ítél oda a legtermékenyebb pedagógus újítónak. nagy méretű eladópult éltű­nik a helyiségből. A rézkar­coknak is megtalálták a megfelelő helyet, lapozható kovácsoltvas tarótba kerül­nek. A teljes belső felújítás, a festés, a bútorcsere és a fű­tésrendszer csöveinek eltün­tetése több mint 300 ezer fo­rintba kerül. Az átalakítás után ősszel két képzőművé- szeti bemutatót rendeznek, azután pedig kiállítást fiatal iparművészek alkotásaiból. lyekre szüksége van a mező-' gazdaságban dolgozóknak. A nyolcadikosaimmal a tabló tanulmányozása után elláto­gattunk egy állami gazdaság­ba. Azt hiszem, ennek is kö­szönhető, hogy több tanít­ványom a mezőgazdász pá­lyán szeretne továbbtanulni. A szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet egy esztergapad model­lel képviseltette magát a ki­állításon. — Ránézésre olyan mint egy varrógép... — Tényleg hasonlít a var­rógépre —• nevet Tanner Já­nos szakoktató — de egész másra használjuk. Ezen is­merkednek meg az első éves esztergályostanulóink az esz­tergapad alkatrészeivel, meg­tanulják rajta a szakma alapjait. A kézügyességüket fejlesztjük vele. „A mi találmányunk" ‘ — Aj ön találmánya? — Csak részben .. A mi találmányunk. Szakoktatók, tanműhelyvezetők, diákok kö­zös munkája. Az újításaink­ban mindig segítkeznek a gyerekek is. Ezzel alkotásra is neveljük őket. — Az intézetben szinte minden évben készítenek va­lamilyen új eszközt. — Újításra szükség van, hiszen szemléltetési eszközök nélkül ma már nem lehet tanítani, s amennyi eszközt központilag kapunk, a* ke­vés. A pedagógus újítók hasz­nálható, jó munkáira valóban szükség van. Szorgalmas, lel­kes tanárokban, mint a ki­állítás is bizonyította, nincs hiány, de az eszközök elter­jesztése még akadozik. Leg­többször csak az iskola is­meri. használja az újítást, ahol készítették. Reméljük a szolnoki tanácskozás ered­ményeként ez utóbbi,-gond is megoldódik a közeljövőben; ezt sürgti a néhány-év múl­va bevezetendő új tanterv is. Tál Gizella Felújítások a tiszavárkonyi diákotthonban A tiszavárkonyi általános iskola diákotthonának kony­háját, éttermét) az iskola tanári és igazgatói szobáját még ebben a tanévben bő­vítik, korszerűsítik. Az ösz- szesen 600 ezer forintos költ­séggel végzendő felújítási munkálatokat a helyi Petőfi Tsz építő- és szerelő brigád­jai készítik el, de a lakosság is segít társadalmi munká­jával. A felújított konyhát és éttermet ez év szeptember elsején adják át rendelteté­sének. Az újítás „.kényszere" A pedagóguspályán dolgo­zók többsége nő, az újítók között mégis ők voltak ke­vesebben. — Talán azért van így, mert a férfi, kollégáinknak több ideje van a szertárban tenni-venni. mint nekünk, hiszen az otthoni munkák, a háztartás is ránk hárul — jegyezte meg Varga Imréné, a szolnoki Beloiannisz úti Általános Iskola matematika —kémia—műszaki ismeretek »szakos tanárnője. — Bár szerintem minden pedagó­gus újító, ha nem is a szó 'igazi értelmében. Hisz az órán mindig adódik olyan eset, hogy a gyerekekkel nem sikerül megértetni valamit, » ilyenkor célravezetőbb meg­oldást kell keresni. — Ezek szerint szinte kényszer az újítás. — Igen, belső kényszer ar­ra, hogy minél jobb, ered­ményesebb módszerekkel ta­nítsunk, hogy érthetőbb le­gyen a tananyag a gyerekek számára. — A „Kémia a mezőgaz­daságban” című tablója is ezt szolgálja? / — Ez az első újító kiállí­tás. amin részt veszek. A tablómon tulajdonképpen nincs semmi különös, csu­pán összegeztem mindazokat a kémiai ismereteket, ame­Tíz év után először Átalakítják a képcsarnokot A férjek olyan emberek, ** akiktől minden baj származik — létezésükbe azonban a feleségek kény­telenek beletörődni. Abba is, hogy reggelinél és ebéd­nél mindennap látniuk kell elégedetlen ábrázatu- kat. A férjek még a gyer­meknevelés kérdésein is vitatkoznak a feleségük­kel, bár állandóan tévedni szoktak- Már ami a gyer­mekek születésnapját ille­ti... Sőt, amikor a férjek már annyira figyelmetle­nek, hogy maguk is észre­veszik ... Komolyan úgy vélik, hogy egyetlen nagylelkű hitvesi csókkal jóvátehet- nek minden sértést, ame­lyet tapintatlan szavaikkal okoztak. Bizony, a férjek elvisel­hetetlenek, amikor otthon vannak és meg sem pró­bálják elhordani magukat az asszony szeme elől. De még kibírhatatlanab- bak, amikor nem tudni, hol kószálnak. Feleségük minden meg­jegyzését gúnyos mosoly- lyal fogadják, arckifeje­zésük pedig ilyenkor Ogden Hash: olyan, mintha óriási szí­vességet tennének azzal, hogy végighallgatják az asszonyt. Erőtől duzzadnak, ami­kor öt mérföldet kell gya­logolniuk, hogy egy golf­partit játsszanak — de ha valamit a ház körül kell csinálniuk, akkor egy csa­pásra fáradtak és közöm­bösek lesznek. S ilyenkor szívesen okoskodnak arról, hogy a nők minden cselekedete logikátlan. , Amikor az asszony az asztalra teszi a vagdalt­hús-gombóccal teli tálat, a férj savanyú képet vág és így kiált fel: „Hát nem en­gedhetünk meg magunk­nak jobb ételt — például bélszínt, vagy rostélyost?!” De ha az asszony egy hónapig teljesíti az efféle kívánságokat és azután a férj elébe teszi a családi kiadások számláját, ak­kor a férj valósággal gu­taütést kap ... És milyen hősi kitartás­sal, milyen hidegvérrel vi­seli el a férj annak a lénynek a betegségeit, aki­nek gyengéd kímélésére, delgetésére egész életre szóló ígéretet tett! De ha neki piros a torka, vagy fáj a hasa — akkor azt lehet hinni, hogy ütött a halál órája! , Amikor a feleség négy- szemközt marad a férjé­vel, az nyomban magába zárkózik, mivel nyilván úgy véli, hogy semmi ér­dekeset nem találhat az élte párjával való beszél­getésben. Társaságban azonban a férj szüntelenül hajlong, mosolyog, bokázik a fele­sége előtt, és annyiszor tolja alá a széket, annyi szendviccsel és cigarettá­val kínálja, hogy az asz- szony már alig állja meg. hogy egy alkalmas pilla­natban jó erősen képen ne törölje a kedves férjét. Bizony, a férj — a csa­ládi élet legbosszantóbb tényezője, és őszintén szól­va, az otthon számára, tel­jesen felesleges személy. A sors iróniájaként azonban a férjek többsége roppant kényelmesen be­fészkeli magát a felesége védőszárnya alá .. Geliért György fordítása Amit minden asszony előbb-utóbb megtud i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom