Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

1976, áprüyj 1», SZOLNOK 51EOXE1 NÉPLAP 3 Svájci parlamenti küldöttség a Hűtőgépgyárban Az üzemlátogatás alkalmával a svájci delegáció vezetője dr. Egli Joseph a Kilián György szocialista brigád nap­lójába jegyezte be elismerő szavait a gvárh«n tátottákról Tegnap a hazánkban tar­tózkodó héttagú svájci par­lamenti küldöttség dr. Egli Joseph vezetésevei a jász­berényi Hűtőgépgyárba lá­togatott. A svájci delegáció a ma- feyar országgyűlés meghívá­sára érkezett hazánkba. El­kísérte a vendégeket Jász­berénybe Szurovszky A kas, a parlament külügyi osztá­lyának vezetője. A Hűtőgép­gyárban dr. Hegedűs Lajos, országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke és Gorjanc Ignác országgyűlési képviselő, Állami díjas ve­zérigazgató fogadta a ven­dégeket Ott volt Szurgyi Istvánná és Gócza József országgyűlési képviselő is. A fogadás után Gorjanc Ignác vezérigazgató bemu­tatta a mintegy hétezer dol­gozót foglalkoztató, évi 3 miUiárd forint értéket ter­melő vállalatot. A Hűtőgép­gyár termékeit ismertetve «elmondta: a termelés 65 százalékát teszi ki a háztar­tási, az ipari és kereskedel­mi hűtőgépeit Szólt arról, Viogy az abszorpciós hűtő­gépet, éppen a svájci Sybir licenc alapján gyártják. Be­szélt a gyár többi terméké­ről: az erőmű hűtőberende­zésekről, az évi 16 ezer ton­na alumínium feldolgozásá­ról. a klímatechnikai beren­dezések gyártásáról. Befeje­zésül elmondta, hogy a ter­mékek 60 százalékát export­ra gyártják. A tájékoztató titán a par­lamenti delegáció tagjai a heti munkaidővel, a nők / foglalkoztatásával, a bejáró dolgozók szociális helyzeté­vel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Ezután a vendé­gek megtekintették az üze­met, a gyár óvodáját, böl­csődéjét. Elismeréssel nyi­latkoztak a tapasztalatokról, a munkakörülményekről, a gyár szociális létesítményei­ről. A délutáni órákban a parlamenti delegáció vissza-, utazott Budapestre. „Elértél ^ddig...” Harminchárom év a Tisza Cipőgyárban r Számolnom kell az éve­ket ... milyen erdekes ... az emberben élnek az esemé­nyek, egészen apró, villa­násnyi töredékek is, de hogy 42 végén vagy 43 elején volt? Ezen már gondolkoznom kell. Mégis 1943-ban. A cseh Batta-cég alig eresztett gyö­keret, már költözni kellett. A szovjet csapatok Öcsödnél jártak, amikor megjött az ál­talános parancs: csomagol, költözik a martfűi cipőgyár, **t a Tiszán. Vezsenyre. aztán tovább, még tovább, a végén 'Érsekújváron találtuk ma­gunkat Maradtak itt néhá- nyan, Deák Miklósék még a németek kiürítési paran­csát is liijátszották ... men- • tették, ami menthető. Ok fo­gadták 1944 őszén a második ukrán front előőrsét... fel­szabadult Martfű, Behívóm jött ezután, csak 1945-ben szereltem le, s jöt­tem haza Martfűre. Romejb takarítónak. A cipőgyár ro­mokban, leégett épületek, ki­fosztott raktárak. Balogh Ju- ciék a téglagyár gödrénél az elásott cipőszerszámokat vá­logatták, ha összejött öt pár, már hozták és indult a mun­ka. Az emlékezés megszépíti a valóságot? Lehet. Azt azonban tudom, hogy fizet­ség. ellenszolgáltatás nélkül dolgoztunk. takarítottunk, együtt a doktori címet vise­lő két elemit végzettel. Sűrű leves, adagolt kenyér. Hős­kor? Akkor egy percig sem hittük. Irodai kisegí tőként dolgoztam, habár ez nem. lé­nyeges. Inkább az, hogy előbb-utóbb, de végre dol­gozhattunk, végre megindult .. ez élet Életem két vidám éve is most jut «»szembe. Vág önki- sérő voltam. Nem vasutas, eipőgyári dolgozó. 1946—47- ben se tüzelő, se energia ... Salgótarjánba Martfűről másfél hétig értünk. Ott szénnel megpakoltunk, aztán , két-három hét múlva haza­értünk. Mi vigyáztunk a gyár szenére. Perszé, akkor még az utcán seni volt aján­latos későn egyedül menni, voltak vetkőztetők, útonállók. hát még két-három vagon tüzelő? Még kísérővel is ne­héz volt hazamenteni. Mon­dom, emlékezetes két év volt. Fiatal voltam, és nagyon akartam tenni azért, hogy ,,meginduljanak” végre a hétköznapok. Hőskor... Egy év, öt év. Az 50-es évek legelején úgy éreztem, hogy megfulladok bérelszámolóként. Nem sze­rettem az íróasztalt, lefőbb vágyam mindig is a mozgás, az élet volt. Fizikai munká­ra, kegyetlen három műszak­ra jelentkeztem a keverőbe.. A legnehezebb munkára. A fizetés is több volt, és itt tény, leg volt mozgás. Kihúzó let­tem. por, vegyszer, hőség... na ez a mai keveröműhely, a munkakörülmények nem is hasonlítanak a régihez. Tí­zes keverőgépünk volt, ak­kor a legmodernebb; egyszer­re 15—20 kiló anyagot ada­goltunk, 25—30 percig kever­te. Ma? A mixer, a belső keverőgép öt perc alatt 150 kiló nyersgumit készít. Há­rom is van belőle, egynek az ára több millió forint­Aztán művezető lettem. Szintén a keverőben. Nem volt könnyű évtized. A Tisza Cipőgyár C-gyára — a keve­rő, a formatalp, a lakkozó, a ragasztókészitő tartozik ide — a köztudatban, s a va­lóságban sem, nem egyézik a „suszterműhely'’ fogalom­mal. Én a C-gyarról beszél­tem. oda kötődtem, az volt az életem. Valójában ez a könnyűipar nehézipara Néz­zen körül! Élismc-rés a rö- vidnadrágos. izzadt embe­reknek, akik nagyon veszé­lyes gépeken, sokszor bizony még mindig nehéz, erőt fa­csaró munkát végeznek há­rom, illetve négy műszak­ban. S a hatszáz C-gyári em­berből nem egy 25—30 éve itt dolgozik. Időközben elvégeztető a vegyipari technikumai;, a marxista—leninista esti egye­temei... nem az «előírás miatt, én éreztem úgy,,szük­ségem van rá. A tiszteletről, a munkás és a munka iránti tisztelet­ről — úgy tűnik — mosta­nában restellünk beszélni. Pedig kellene ... Nos, íréikor egy fél éve a C-gyár veze­tője lettem, a válasz előtt, hogy elfogadom-e, volt egy órám. Gondolkoztam. „Elér­tél eddig. Képes vagy-e, , lesz-e erőd . .. emberek, sok, száz ember figyel majd rád ...” Vállaltam. Elvem az^' ha tiszteljük és érté­keljük a munka terrhék/t, amely mércéje 1 dolgaink­nak, akkor még több és,‘na­gyobb tisztelet jár annak; áki a terméket előállítja, (vagyis a munkásnak. A voyető — vallom — csak meggyőzés­sel, csendes szóval nyerhet segítőket. Mindig úgy tartottam, hogy a vezető akkora mércét állítson fel munkatársai előtt, amekkorát maga is el­ér. Igaz ez akkor is, ha fe­lelősségre vonunk egy beosz­tottat, akkor is, ha várunk tőle valamit: pluszmunkát, takarékosságot, fokozott tem­pót. Ha megvan a mérce, amit munkatársaim is, én is elérek, akkor viszont e] kell érni, aki alulmarad, segíteni kell neki, de csali úgy, hogy soha semmilyen esetben ne sértsük meg mások emberi méltóságát. Nem akartam magamról... ne higgye, de 30 év sok idő. Átéltem, tanultam, tanítot­tam. Elmondta: Ssiksza! István tói egyezető. X. Szűcs Bt-elka asztronautikai ülésszak Dr. Barta György egyete­mi tanár, akadémikus, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja el­nökletével folytatta tegnapi munkáját a Munkásmozgal­mi Múzeumban a III. aszt­ronautikai tudományos ülés­szak. A Hold kémiai összetéte­lének vizsgálatával foglalko­zóit az első hozzászóló, J. I. Beljajev, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Geo­kémiai és Analitikai Intéze­tének tudományos főmunka­társa, majd a Nap vizsgála­tának űrkutatási lehetőségeit elemezte Dezső Loránd. a MTA Debreceni Csillagvizs­gáló Intézetének igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémiára látogatott teg­nap V. V.' Andrijanov, a szovjet Tudományos Akadé­mia Űrkutatási Intézetének osztályvezetője és J. I. Bel» jajev. A tudósok találkoztak Erdey-Grúz Tiborral. az MTA elnökével. A Vöröskereszt tevékenységéről Hogyan tölthetné be a Nemzetközi Vöröskereszt még jobban az emberiség javát és békéjét szolgáló humani­tárius küldetését? — Erről tanácskozott tegnap a Ma­gyar Vöröskereszt országos vezetősége. Munkájuk alap­jául a Nemzetközi Vörös­kereszt tevékenységét újra­értékelő zárójelentés szolgált. Az ülésen, ameiyén jelen volt Grant Akopov, a Nem­zetközi Vöröskereszt szovjet főtitkárhelyettese is — Han­tos János, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára tartott be­számolót, ismertetve a Nem­zetközi Vöröskereszt tevé­kenységének újraértékelésé­hez kapcsolódd -magVam ref­lexiókat­Az aílásföilá^ás "leszögezi, hogy a Nemzetközi Vöröske­reszt összetartó ereje, közös célja a liga jelmondata: „Emberiességgel a békéért!” Meggyőződésünk szerint — hangoztatja a magyar do­kumentum — sem a huma­nitárius értékek megbeesülé- séért, sem a békéért folyó tevékenység nem lehet a Vö­röskereszt különálló funkció­ja, hiszen együttesen alkot­ják a mozgalom alapvető cél­ját. Az állásfoglalás kiterjed a közvélemény formálásának fontos területére is. Azt a " meggyőződést tükrözi, hogy a Vöröskereszt humanista te­vékenységét bátrabban kell propagálni, hogy minél több ember számára váljon von­zóvá a mozgalom és követen­dő példává a másokért vég­zett önzetlen munka. Hépfront a Vasárnap a Hazafias Népfront Országos Tanacsá-l nak javaslatát a VI. kong­resszus állásfoglalására. Olyan dokumentum ez, amelynek minden sora tovább kívánja erősíteni a szocialis­ta demokráciát, a munkás— paraszt szövetséget, és ezáltal hozzájárul a nemzeti egység még szilárdabb kibontakozá­sához a szocialista minden területén. Az állásfoglalás közzététe­lét megelőzően zajlott le az országban a községi és vá­roskörzeti népfrontbizo.ttsáT gok újjáválasztása, ami ele­ven pezsgést hozott belpoli­tikai életünkbe éppen az 5. ötéves terv megkezdésének időpontjában. És ennek kü­lön jelentősége van, hiszen az újjáválaSztás fálugyűlése- ken történt, széles, nyílt 'Vi­tafórumokon,' ahol a lakos­ság hozzászólt ■ a tervekhez, számba vette a lehetősége­ket, az anyagi erőt és a saját erejét is, ami az összefogás­ban rejlik. Ezeken a falu» gyűléseken csaknem félmil­lió ember vett részt, éá több ezer felszólaló mondta’ el vé­leményét A népfrontkongresszusra való felkészülés nyitánya te­hát a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának állásfog­lalása. a további népfront­munka irányának kijelölése, az előttünk álló tennivalók összegezése. „A Hazafias Népfront azon munkálkodik, hogy országunk állampolgá­rai felismerjék: a haza jele­ne és jövője tudatosabb részvétéit követel mindany- nyiunktól a szocialista épí­tésben. Mozgalmunkban mindenki megtalálja azt az elfoglaltságot, amelybem leg­jobb meggyőződése, képzett­sége és érdeklődési köre Sze­rint dolgozhat a fejlett szo­cialista társadalomért’’ — . hangzik az állásfoglalás egyik pontja. Az állásfoglalás tehát arra mozgósítja hazánk minden állampolgárát, munkást, pa­rasztot, értelmiségit, kisipa­rost, kiskereskedőt, pártta­got. és pártonkivülit, hívőt és nem hívőt, hogy fogjunk össze, álljunk sorompóba, vállaljunk minél többet, fel­adatot és munkát a szocializ­mus építéséből. Ebben az összefogásban mindenki megtalálja a neki való fel­adatot, és a saját tudásának, vérmérsékletének megfelelő helyet így válik teljessé a magyar társadalom osztá­lyainak és rétegeinek politi­kai szövetsége, amely fel­emelkedjünk egyik záloga. A népfrontra vár az a fel­adat többek között, hogy a munkás—paraszt szövetség erősítésével, előmozdítsa a falu átalakulását és kezde­ményező szerepet vállaljon a falusi életmód szocialista fej­holnapért lesztésében. A korszerű me­zőgazdaság, a tudomány és a technika alkalmazása ab­ból a szempontból is igen je­lentős, hogy az iparszerű ter­melés révén a falu mind több és jobb minőségű ter­mékkel látja el a várost. Nem új vonása a népfront­mozgalomnak a családdal, az idősebbekkel, a nőkkel és a fiatalokkal való törődés, de a jövőben erre még több gondot fordítanak, hogy erő­sítsék mindenkiben a csa­ládhoz való ragaszkodást, a szülők felelősségérzetét és a gyermekek szeretetét. Hiszen az ilyen szemlélet az alapja a hazafiságnak is. annak a szocialista hazafiságnak, amely megbonthatatlan egy­sége a hagyománynak és a jelennek, a nemzetinek és a nemzetközinek. Ez utóbbiból sarjadnak ki eleven hajtá­sokként a barátság szálai, amelyek összekötik a magyar népet a testvéri szocialista országokkal és minden béke­szerető néppeL , Az állampolgárok érdeklő­dése a közügyek iránt azt mutatja, a sok ezer felszóla­lás, mindegyike Azt bizonyít­ja: a lakosság részt kér a tervek ki mun k ál ásaboi és szívén viseli szűkebb pátriája sorsát Ezt a jövőben még erőteljesebben segíti a nép­front, elsősorban működésé­nek alapvető színterén: a lakóhelyen; erősíti sajátos eszközeivel a demokratikus légkör fejlődését, a tömegek közéleti aktivitásának kibon­takozását Elsősorban azzal, hogy még szorosabbá teszi a kapcsolatot a vezetők és ál­lampolgárok között, állan­dóan jelezve az igényeket <ss gondokat. A népfront SEX? sa jelenünk és jövőnk, min­dennapi munkánk és szocia­lista építésünk távlatainak minden fontos vonatkozásá­val foglalkozik, így;i válik a mozgalom a társadalom és a közélet fejlődésének állandó és alkotó részévé.'- Egyre jobban előtérbe Ikerül a terv­vel kapcsolatos feladatok el­végzése. az erre való mozgó­sítás, hiszen ez valamennyi állampolgár életét közelről érinti. Többek között, ezért is fordít a népfront-mozga­lom nagyobb figyelmet a háztáji termelésre, a kisker­tekre, ezért támogatja aktí­van a kömyezetfejlesztést, a játszóterek, óvodák, iskolák, könyvtárak létesítését, ezért segíti az olvasó népért és a honismereti- mozgalmat, a közművelődést, öntevékeny művelődési közösségeket. A feladatok szépek, lelke- sítőek. a cél egész népünk hasznát szolgálja, amiért ér­demes összesíteni az erőket, t S. Adatok kazettában A Budapest! Rádiótechnikai Gyár néhány évvel ezelőtt új technikai érdekességgel lepte meg a számítás­technika szakembereit, elkezdte * a kazettás adatrögzítő berendezéseinek gyártását. Az új módszer a lyukkártyás, '’agy lyukszalagos adatrögzítés elektronikus változata, de annál gyorsabb é& olcsóbb, mert „közönséges”, a kereskedelmi forgalomban is kapható kazettád magnószalagra rögzíti az adatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom