Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

1976. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KERESKEDŐKRŐL — KÖZVETLENÜL A- ■■ rr . I rr­jovo teendői V. Az idén új ötéves terv kezdődött, amely a kereske­delmet is újabb feladatok elé állítja. Melyek ezek a áeladatok? Milyen változás váltató, a következő öt év­ben? A kérdésekkel Simoni Józsefet, a Szolnok ra?j./n Tanács kereskedelmi o,s£tá- ly árnak vezetőjét kerestem meg. — AZ elmúlt években rendbe tettüli v<£>lnok ke­reskedelmét, ó/*, niég nem annyira, bagv' a megkívánt szintet elérje. az utóbbi idő­ben épült .néhány modern üz­let, árulsz, ahol a munka- körülm^iyeit elfogadhatók lettek^. A legtöbb helyen van már, hideg-melegvizes zu- L'Vy, rendes öltöző, a leg- fyfabb üzletekben jó a fűtés, fe. szellőzés. A világítás szin­tén megfelel az előírásoknak. Az olajos padlót műanyag- burkolat váltotta fel. A gé­pesítéssel viszont nem va­gyunk megelégedve. Persze ehhez szükség van a keres­kedelmi dolgozók — főleg az élelmiszer-eladók — szem­léletváltozására. A jól fel­szerelt ABC áruházban pél­dául. megvannak a szalámi­szeletelő gépek. De hányszor látom, hogy az ormótlan ké­sekkel nyiszálják ujjnyi vas­tagságúra a felvágottakat. ÍNem használják a kenyér­vágó berendezéseket sem, pedig megkönnyítené a mun­kát, nem- beszélve a higié­niáról. Az anyagmozgatás korszerűsítésében jelentős lé­péseket tettünk. Bevezettük a konténeres szállítást, amely a nehéz fizikai munkától, a e, cipekedéstől óvja meg az előadókat. Jelenleg mintegy 1900 konténer „üzetnel” Szol­nokon, Töruks zen tmikl oson, Karcagon, Mezőtúron. - - és Martfűn. Szaporodnak a roli- köcsik és a targoncák is, _ — Melyek a legfontosabb feladatok a következő évek­ben? — A jövő feladata a há­lózatfejlesztésben, hogy mi­nél -több korszerű élelmiszer és ruházati áruház, üzlet épüljön a megyében. Ter­vezzük, hogy Szolnokon a buszpályaudvarral szemben két év múlva elkészül a 4154 négyzetméter alapterületű szövetkezeti áruház, amely­hez a SZÖVOSZ nyújt majd támogatást. A Széchenyi la­kótelepen jövőre kezdik el 'építeni az ABC áruházát. Szeretnénk, ha a vasútállo­más előtt és a Baj társ ut­cában is, ’77-ben új ABC-ket avathatnának. De nemcsak Szolnok üzlethálózatát kell fejleszteni. Jászberényben 3 ezer 200 négyzetméteres iparcikk-áruház készül el az ötéves terv végére. A megye 6 millió forintot kapott a Belkereskedelmi Miniszté­riumtól arra a célra, hogy az ellátatlan területeken — városok, községek szélén — ABC-k épüljenek, a techni­kai fejlesztésre pedig 25 milliót. Így tovább javíthat­juk a gépesítést és. a dolgo­zók munkakörülményeit. — Megvannak-e a szemé­lyi feltételek a fejlesztés­hez? — Azért is fontos a mun­kakörülmények javítása, mert nagy a szakmában a munkaerővándorlás. Például az Élelmiszer Kiskéreskedel- mi Vállalatnál tavaly 312 volt az új dolgozók száma, a ki­lépőiké pedig 253. Az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál ez az arány: 242 és 159. A vendéglátás­ban szörnyű ez a szám: ta­valy belépett 1747 dolgozó, kilépett viszont 1629. Az ÁFÉSZ-ek esetében sem kedvező a helyzet: 1023 és 8% az arány. A törzs gárda új jutalmazása rendszerét kellene bevezetni, hogy csökkenjen a nagy fluktuá­ció. Nagy gondot kell fordí­tani a továbbképzésre, hi­szen kevés a - - szakképzett dolgozó. Az élelmiszer, az iparcikk és. ar. vendéglátó vál­lalatoknál 197-fijeji, vizsgál­tak a szakképzett dolgozók arányát, amely Összesen . 74,5 százalékot tett, Jó- Napjaink­ban a képesítést igénylő munkaköröket 65 százalékos arányban tudjuk szakképzett dolgozókkal betölteni. A megye kereskedelmében dol­gozóknak csupán 1,8 százalé­ka szerezte meg a felsőfokú szakképesítést, ez lényegesen elmaradt az országos átlag­tól. Az ötödik ötéves tervben a feladatok eredményes tel­jesítéséhez szükség van még jó néhány munkáskézre a kereskedelemben is. Az öt év alatt ez a „tábor” meg­közelítőleg kétezer új keres­kedővel szaporodik majd • * • A szakszervezetnek is akad tennivalója azért, hogy a kereskedőiének minél keve­sebb legyen a „vállán”. Er­ről beszélt Barta Pálmé, a KPVD3Z megyei titkára. — Élég sokat emlegetjük > magunk között, hogy meny­nyit fejlődött a kereskede­lem egy-két évtized alatt. Minden időszaknak megvol­tak a sajátos szakszervezeti feladatai. A felszabadulás utón rémes volt a helyzet, elavult, szétaprózott hálóza­tot örököltünk. Ért kellett egy kicsit „helyrepofózni”. Az ötvenes, hatvanas évek­ben épültek a modern áru­házak, üzletek. Oda beren­dezések, tanúit emberek kel­lettek. A hetvenes esztendők elején született a nőpoliti­kái határozat, amelynek nyo­mán javult a kereskedelem­ben is a dolgozó nők hely­zete. Azóta egyre több nő lett vezető, támogatják az egyedülálló anyáikat, a nagy- családosokat. A gyerekek bölcsődei, óvodai elhelyezé­sét még anyagilag is segítik a> vállalatok. Egyre több asszony, lány szerzi meg a szakmunkás-bizonyítványt. A kereskedők számára kétség­telenül a legnagyobb jelen­tőségű intézkedés a 44 órás munkahét bevezetése volt 1974. július 1-én. A másfél éves tapasztalat azt mutatja, hogy valaméhuvi igdZüélkódAi szerv szívügyéhek tekinti . e$t, A sZakSzéivezet nek a mi szakmánkban különösen sok a tennivalója továbbra is: Figyelemmel kell kísér­nünk ezután is a dolgozók szociális, kulturális, munka- védelmi, egészségügyi és munlíásellátási helyzetét. (VÉGE) Szekeres Edit Megnövekedtek a gabenaipar feladatai Több mint 12 millió torma gabonát takarítottak be az országban 1975-ben. 90 szá­zalékkal többet, mint 3979- ben. A számottevő növeke­dés sok új és nagy feladatot rótt a gabonaipar dolgozóira, akik jó’helytálltak, és ele­get tettek a fokozott köve­telményeknek. Zavartalan volt a lakosság ellátása, az étkezési termé­kek — lisztele, rizs — kiváló „minősítést” értek el. Javult a technológiai fegyelem, öt ,év alatt jelentősen emelke­dett az alapanyag hasznosí­tása? például a búza őrlésé­nél mintegy 2,2 százalékkal nőtt a felhasznált értékrész. Több mint felével emel­kedett a keveréktakarmány és a koncentrátum-termelés az elmúlt tervidőszakban, ugyanígy a kisállattartók ta­karmányigényének kielégí­tése is. Túlteljesítették — 25 Szá­zalékkal — a gabonaexport tervet. Több mint 2 milliárd fo­rintot költöttek a silókapa­citás bővítésére a negyedik ötéves tervben, de a válla­lati beruházásokra fordított összeg — 1.6 milliárd forint — is jelentős volt. Székesfe­hérvárott, Nyíregyházán, Kisvárdán épült új malom, Bácsbokodon takarmányke­verő üzem. Jelentősen bő­vült a szári tókapacitás, s több mint ezer anyagmoz­gató géppel „gyarapodott” a gabonaipar. A feladatok növekedésé­vel egyidejűleg fejlődött a 1 ipociaíisl* mupkaverseny ­mozgalom a gabona Iparban. Öt év alatt ezernyolcszazán vállalták a brigadélettel já­ró „kötelezettséget”, így az idén már 13 ezer 700-an tagjai a különböző munka­helyek brigádjainak. Az el­múlt esztendei munkájuk alapján 237 brigád a „Vál­lalat Kiváló Brigádja”, míg 1016 aranyjelvényt kapott, tíz szocialista kollektíva a „Szakma Kiváló Brigádja”, egy pedig a „Kongresszusi Oklevél” kitüntető cím bir­tokosa lett. Az ötödik ötéves tervben a termelés és for­galmazás növekedését teljes egészében a munka termelé­kenységének emelésével akarják elérni, s ebben fő­leg a szocialista brigádok segítségét, további helytállá­sukat kérik. A március végén tartott brigádvezetők országos ta­nácskozásán is hangsúlyoz­ták : az ötödik, ötéves terv feladatainak sikeres meg­valósítását csak a szocia­lista. brigádok segítségével, áldozatkész vállalásaikkal, érhetik eL Főleg a felvásár­lás szerződéskötési módját, a tárolási veszteség-csökken­tést, a technológiai fegye­lem fokozását, az áruszállí­tási idő csökkentését, a za­vartalan üzemelést, a taka­rékosságot, a költségcsök­kentést, a termelékenység javítását, a mezőgazdasági üzemekkel való szorosabb kapcsolatok kiépítését java­solták és kérték a gabona­ipar vezetői a szocialista brigádoktól. Kiállítás a szovjet űrkutatás eretayeirol CFolytatás az 1. oldalról.) anyagait, megnyitotta a be­mutatót. Ezután V. V. Andrijanov, a SZUTA űrkutatási intéze­tének osztályvezetője lépett a mikrofonhoz és szólt arról, hogy az SZKP XXV. kong­resszusa a többi között ha­tározott: a következő évek­ben milyen további lépése­ket kell tenni az űr telje­sebb meghódításában. A koz­mikus térség feltárásában eddig is, s a jövőben is ha­tékonyan együttműködnek a szocialista országok tudomá­nyos szakemberei az inter- kozmosz keretében. * Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöké, teg­nap este a Barátság Házá­ban fogadást adott a hazánk­ban tartózkodó szovjet űrku­tatási delegáció tiszteletére. A bensőséges ünnepségen a társaság elnöke az MSZBT aranykószorús jelvényével tüntette ki V. V. Andrijano- Vot, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Inté­zetének osztályveztőjét, L, Sz. Gyomin űrhajós mérnök- ezredest, a Szovjetunió Hő­sét és J. I. Beljajevét, a Szovjet Tudományos Akadé­mia Geokémiai és Analitikai Intézetének főmunkatársét. A kitüntetettek nevében V. V. Andrijanov mondott kö­szönetét Zsengellér István a műszaki hetek bevezető előadását tartja Áprilisban, májusban Megkezdődtek a műszaki ketek Előadás a megváltozott energiahelyzetről A VII. Szolnok, megyei műszáléi hetek megnyitó ün­nepségére tegnap került sor Szolnokon, a Szolnok me­gyei tanács tanácstermében. A megnyitón többek kö­zött részt vett Zsengellér István nehézipari miniszter- helyettes, Barta László, a Szolnok megyei pártbizott­ság titkára és dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Ta­nács elnökhelyettese. A rendezvényen elsőként Barta László köszöntötte a megjelenteket. Bevezető sza­vaiban különös hangsúllyal szólt a műszaki, valamint a természettudományok és a termelés kapcsolatáról. Az idei téma az. energiagazdál­kodás, hasonlóan a tavalyi­hoz — amelyáz anyag- és készletgazdálkodás .volt — élénk érdeklődésre tart szá­mot a szakemberek körében,. az előadások, a rendezvé­nyek pedig elősegítik a párt cselekvési programjának megvalósítását, a megye gaz­daságának fejlődését. A me­gyei pártbizottság . titkára köszöntőjében a műszaki he­tek. minden résztvevőjének munkájához sok sikert kí­vánt. A VII. műszáléi hetek be­vezető előadását Energiagaz­dálkodási helyzetünk és fel­adataink címmel Zsengellér István nehézipari miniszter- helyettes tartotta még. Elő­adásában beszélt a megvál­tozott világgazdasági hely­zetről, s az ebből fakadó energiagazdálkodási fel­adatokról. Az elmúlt öt évben hazánk energiafogyasztása egyre nőtt, 1975-ben 29 százalék­kal volt több az 1979-es évi­nél. Ennek a növekedésnek az oka főként az energia- igényes termékek előállítása, valamint a mezőgazdaság és a közlekedés növekvő ener­giaigénye. Az elmúlt ötéves terv idején egy százalék nemzeti jövedelemnöveke­déshez 9,75 százalék ener­giakapacitás növelés kellett Ahogy, nőttek . az igények.' úgy' váltoTÍott az. energiafáj­ták minősége, úgy bővült az energiarendszer „csúcsidei” kapacitása,- s korszerűsödött a felhasználás módja is. A szilárd energiahordozók fel- használásának aránya 1970- ben még 50 százalék volt, 1975-re ez 36 százalékra csökkent, a szénh idrogénfé- lék részesedése pedig 43 szá­zalékról 57—58 százalékra nőtt. Több mint 40 kis bá­nyaüzemben megszüntették a gazdaságtalan termelést Ugyanakkor a gépiparban és más ágazatokban is egyre növekedett a földgáz- s a kőolaj felhasználás. A negyedik ötéves tervben az előirányzottnál többet, az előző ötéves terv ráfordítá­sának csaknem kétszeresét,’ kereken 72 milliárd forintot használtunk fel az energeti­kai ágazat fejlesztésére. Gyöngyösön, Inotán, Száz­halombattán 1500 megawat­tal nőttek az erőmfivi kapa­citások. Üzemel a Barátság IX. és a Testvériség gázve­zeték, 3,5 millió tonnával nőtt a feldolgozó üzemek desztillációs teljesítménye. Mindegek bizonyítják, meg­változott a hazai energiafel­használási szerkezet, de az a feladatunk — mondta a miniszterhelyettes —,. hogy az energiagazdálkodási szem­lélet is változzék. Az ország energiaellátásának költsé­ge jelénlé* 40 milliárd fo­rint évente. Ha Csák' egy százalékát megtakarítjuk, az már évente 40 -rnillió'-forint. Zsengellér István előadá­sának további részében az új beruházásokról, azok mi­nél hatékonyabb felhaszná­lásáról bszélt. Ezt követően Herényi A. Ödön, az MVMT vezérigazgató-helyettese ha­zánk villamosenergia-ellátá- si helyzetéről és feladatairól szólt. A résztvevők utolsó­ként Hangyái Jánosnak, az OKGT bányászati igazgató­jának. előadását hallgatták meg, mely „A szénhidrogén­program az ötödik ötéves tervben” címmel hangzottét H, J. Márkás nevek A vas és formálója Sötétkék overall, derűs szempár, erős kézfogás. Ta­lálkozásunk első másodper­ceiről ez a kép maradt Her- czeg Sándorról, a mezőtúri Kontakta fiatal marósáról. Nem titkolja meglepetését,, mikor elmondom neki, hogy vezetői, munkatársai „egy­hangúan” ót, javasolták „ri­portalanyként”, hisz jó mun­kás, megbízható kezű és sze­mű. aktív, célratörő fiatal­ember. Először munkájáról kérde­zem. — Többféle marós van . .. én célszerszámokat készítek, ebben van gyakorlatom, 5' ezt a munkát szóretem a legjobban.' — Fémmel, vassal, acéllal, kemény nyersanyaggal dol­gozik. Nem túl „engedé­keny",' nem könnyen formál­ható anyagok... — Ne gondolja. Bár sokan így hiszik, mi vasasok tud­juk, hogy nem ilyen. Az biz­tos, hogy égy marék agyag­gal vagy textilanyaggal ltöny- nyebb, szinte játékosan le­het illeszteni, hajtogatni őket, de a fém sem merev, rideg tárgy, sőt tisztelem, mert a keméni'ségében van az „ere­je”. Sokszor az ember el is gondolkozik munkaközijén eaea: tíz évig, húsz évig az az alkatrész az marad, ami­nek és amilyennek megal­kottam. — Lehet egy célszerszám „szép”? — A jelző köznapi értel­mében nem hiszem... A szakembernek — aki meg­tervezi, elkészíti és használ­ja — azonban feltétlenül az, ha valóban pontos, igényes munka terméke. De nem­csak a kész munka, a jól si­került darab láttán érzi ezt az ember. Már a tervrajz kézbevételekor. A papír raj­za „megelevenedik” első rá­nézésre, aztán már úgy ké­szítem elő a szerszámokat, a hozzávaló eszközöket, hogy minden kéznél legyen. Jó nagy adag türelmetlenség is van mar bennem akkorra, így kezdődik minden új da­rabnál, s tart az utolsó moz­dulatig. Változatos. Sok tü­relmet, érzéket kíván ez a szakma. — A mesterség szeretett függ-e a környezettől, a munkahelytől? ■ — ígem Azt hiszem köl­csönhatás is kialakul, vala­hogy úgy képzelem: a jó munkahelyi légkör megadja az embernek a még jobb munkához való kedvet, a nyugalmat, ami feltétele az igényes .alkotásnak”» tie emígy !s igaz: az egyénék lelkiismeretes tevékehysége, egymás megbecsülése teremti meg a jó üzemi hangulatot, és az azon túli kiegyensúlyo­zottságot, összhangot is. — Munka után is talál­koznak ezek szerint? — Főleg az utóbbi időben. A Lenin szocialista brigád tagja vagyok. Brigádtársaim- mal sokszor „randevúzunk” munkaruhában. A vasat kö­veti a malter, a tégla, ugyan­is segítünk egymásnál-: a házépítésnél. Legutóbb ná­lam. voltak, nem is egyszer. A derék társaság megfizet­hetetlen segítséget nyújtott, az építés mellett az egész épület villanyszerelési »mun­káját elvégezték. Ahol ilyen munkatársak vannak, ott az ember szívesen dolgozik. — Vágya, további célja? — Sok volt a „fejem fe­lett” ... építkezés, spórolás, gyűjtés. Egy kicsit esemény­telenebb napokat szeretnék már. Nem így a munkában, ott sok új, érdekes felada­tot. Olyanokat, amikhez nemcsak a szűkén vett szak­tudás és erő kell, hanem egyéni ötlet, találékonyság is. Mert egy-egy jól sikerült munkadarab „névjegy” is. Tartós, kemény és egyértel­mű kép az emberről. X. Bz. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom