Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-11 / 87. szám
197t. április ttl SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP l Ö ,A»«.-VOtthonok a Sok mindenre hoz, hogy a kultúra, a műveltség otthonra találjon az emberben; a többi között a kultúra otthonaira is; művelődési házakra, színházakra, kiállítótermékre, múzeumokra, mozikra, könyvtárakra. Csak a társadalom közös erejével épülhetnek föl ezek, fejlődhetnék a meglevők. Mennyit tud költeni erre a célra az ország? Épül tovább a győri színház, hamarosan hozzáfognak a budapesti Operához felújításához, befejeződik a Bábszínház és az Irodalmi Színpad újjáépítése — ez is része a kulturális beruházások ötéves tervének. Nem csökken a kulturális építkezésekre fordítható összeg, s ez a gazdasági erőfeszítések mostani szakaszában örvendetes ígéret. Ezen belül viszont növekszik az építkezésekre fordított pénzek aránya. Így lehetséges, hogy megyei művelődési központ épüljön Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon. művelődési központ Komlón, Mohácson, Kiskunfélegyházán, Szegeden, Dunaújvárosban, Gödöllőn, Százhalombattán, Budakeszin és Dombóvárott. Épülnek könyvtárak, ifjúsági házak, nevelési központok is sokfelé Gyarapítani a kultúra otthonainak számát és lehetőségeit nyilván csak a társadalom erőinek okos összefogásával lehet. Az utóbbi években egyre világosabb kultúrának lett a felismerés, mekkora kár származik abból, ha a kultúráira fordított pénzek szétforgácsolodnak. Ha ez is, az is építeni akar val3irüt, s talán kevés az ereje hozzá, megalkuszik, ahelyett, hogy ketten összefogva közös erővel építkeznének. Hiszen a kulturális otthonok kihasználása gyakran . egymáshoz fonódhat különféle célok szerint; ez a társbérlet sok haszonnal járhat A terv éppen ezért részesíti előnyben a közművelődés közös otthonainak létesítését, s a meglevőknek ilyen oélú bővítését Csakugyan, miért is ne dolgozhatna együtt a könyvtár az iskolával, a művelődési otthon a mozival, a színházzal, s miért maradna üresen egy- egy otthon — mert zártkörű —, miközben a kulturális élet más területei otthont keresnek maguknak?! Ez az összefogás nemcsak anyagi hasznot Íjajtana. A műveltség közös otthonaiban nemcsak költségeket lehet megtakarítani, hanem jobban, egymást segítve dolgozni, művelődni is. A Kánaánba-érkezést Petőfi így látta: „Ha majd a széliem napvilága / Ragyog mimten ház ablakán..Űt ehhez az is, ha a szellem napvilága együtt, erősebb fénnyel ragyog, a kultúra meglevő és új otthonainak megannyi ablakán. T. L. Április 12— Május 1 A munka és isOveSődés hetei Martüii Idén április 12. és május 1. között kerül sor Martfűn a .„Munka és művelődés hetei” című rendezvénysorozatra, I ra^iy a munkásmű vel őd és országos jelentőségű eseménye évek óla. A megnyitó napján délelőtt Szabó Attilának, a Tisza Cipőgyár VSZT-titkárának köszöntője után Munka és művelődés címmel szakmai tanácskozást tartanak, melyet a Rákóczi-em- lékkiállítás megnyitója követ. Este a szülők akadémiája sorozatban az óvodáskorú gyermekek nevelési problémáiról hangzik el alőadás, a művelődési központ kézimunka-szakkörében pedig a népi díszítőművészetről esik majd szó. A napi program Gyalog Magda, a népművészet mestere citeraestjével fejeződik be. A háromhetes rendezvény- sorozat majd minden napján ilyen gazdag a program. Április 14-én például Sándor György, a Magyar Televízió közművelődési igazgatója látogat Martfűre, 15-én a munka- és üzemszervezésről rendeznek szakmai tanácskozást, 21-én Kovács Kati és a Kék csillag együttes ad koncertet Szerepel a programban a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka is. A munka és a művelődés hetei május elsején ünnepi nagygyűléssel, amatőr művészeti csoportok bemutatójával és utcabállal ér véget Régi türkménszőnyegek A kiállítás egyik részlete Kiállítás a Damjanich Múzeumban A tavasz! múzeumi kiállítási sorozat keretében türkmén szőnyegekből álló kiállítás nyílott tegnap a Damjanich múzeumban. Túróczi Férőmmé, a szolnoki városi pártbizottság titkára nyitotta meg, és dr. Gombos Károly, a Kelet-ázsiai Múzeum főigazgatója mutatta be a megj elen leknek. Az Ipainművészeti Múzeum első ízben mutatja be átfogó jellegű nagy kiállítás keretében európai hírű sző- myegtáránaík értékes, XVIIL és XIX. századi türkmén szőnyegeit A kaukázusi és a közép-ázsiai városok karavánt zeráj aiban és bazáxai- ban működő kereskedők közvetítésével kerültek ezek az értékes szőnyegek Európába. Bokhara, Mérv, Taskent, Sza- maxkand, Khiva, Orenburg, Asztrahany, Nyizsnij-Novgorod, Tiflisz, ezenkívül Moszkva, Pétervár és Teherán tűntek ki a türkmén szőnyegéit kereskedelmével. . Bokhara városában soha nem készült türkmén szőnyeg, mégis ez az elnevezés ragadt rá a türkmén szőnyegekre, s ma is úgy hívják őket, hogy „Bokhara szőnyeg”, mert ez a közép-ázsiai város fontos piaca volt ennek a kelendő árunak. Az Iparművészeti Múzeum türkmén szőnyeggyűjteményében minden nagyobb és nevezetesebb türkmén törzs szőnyegkészitmiénye megtalálható. Az ősi saalor mintázattal díszített kisebb méretű szőnyegektől a nagyobb méretű reprezentatív tekke, jomút, erszári, kizil-ajak és besír szőnyegekig a kiállításon minden fajta képviselve van. ______ A j moz kapcsolódó legfontosabb szőtt falszerelési tárgyak is láthatók a kiállításon- Ezek közül a legszebbek a rejtélyes és különös ornammtikájú .r’rirajtó függönyök (engszik). a jurtát rögzítő ás díszítő széles, mintás szövött sávok, azaz kö- télsévok (joiamik) és a jur- taajitók keretére felakasztható drapériák Ckapunuk). A kiállítást gazdagítja a jurtát belül előnyösen díszítő, különböző méretű dús oroa- mentikájú szőnyegtáskák (a nagyobb: csóvál, a kisebb neve torba), nyeregre akasztható tarisznya fkhurdzsin) egy színpompós tevemelldísz, melyet esküvőkor használtak, finom díszöv és egy tali pán mintával teleszőtt gyermekpólya. A kivételesen gazdag gyűjtemény rendszeres állami vásárlások és nagylelkű adományok révén gyarapodott, s ma már hatvanhat darabot számlál. Kiemelkedő néhai dr. Fettick Ottó állatorvos ajándéka, aki két ízben tizennégy türkmén szőnyeget ajándékozott az Iparművészeti Múzeumnak. A szőnyegek anyaga tavaszi nyírású kitűnő gyapjú, csak a mintázatok kialakításánál használtak néha a saalor, a szárik és a tekke törzsek asszonyai színes selymet és fehér pamutot A ttwikmének szőnyegeket csak selyemből soha nem készítettek. A szőnyegek készítésénél felhasznált fonalak festése régi nomád receotek alanté,n történt. általában növényi anyagokkal. A türkmén szőnyegek színei általában a narázslóan vörös és mélytüzű színek, vagv bordővörös, ezt egészíti ki n bársonyos sötétkék, a tür- kiszsöld, az elefántodontszin. a narancs a barna és nagyon ritkán a fekete. Szőnyegkészítéssel ■ Türk- méniában kizárólag nők foglalkoztáik. A régi társadalomban a lányok már hét-kilenc éves kortól kezdve tanulták a szőnyegkészítés nehéz mesterségét. s a szülők legnagyobb büszkesége volt, ha az eladólány készítményeit mutogathatták. A szőnyegeket készítő nők mintalapokat — ahol a csomók előre kJ vannak számlálva — régen soha nem használtak, legfeljebb egy- egy régi szén szőnyeg szolgált mintaképül. A türkmén szőnyegeken egy négyzetde- ciméteren általában két-há- romezer csomó van és ez már kitűnő szőnyegnek számít. A kiállításon látható olyan tárgy is, ahol egy négyzetde- cimáteren több mint hatezer csomó van. A türkmén szőnyegeket mindig a kiváló munka, a rendkívüli tartósság, a mintázat és a színek harmóniája jellemezte. A türkmén népművészet és háziipar legnagyszerűbb alkotásai voltak és maradtak a szőnyegek, s ezért növekedik az érdeklődés az egész világon e kevésbé ismert szőnyegfajta iránt. (Kivételesen értékes sző- rvMdálHtist a nagy érdeklődésre való tekintettel a szolnoki Damiv-n'ch Múzeum igazgatósága 1975. április 10- től november 28-ig tartja nyitva). Gombos Károly Magánélet — közélet Közéletiségre nevelés az ifjúsági klubokban Hazánkban az elmúlt tíz esztendőben bontakozott ki az ifjúsági klubmozgaloru Jellemző, hogy az 1961-ben megjelent Űj magyar lexikon „klub” címszó alatt még csak ennyit tant fontosnak megjegyezni: „A ma működő magyar klubok közül a legismertebb az írók és művészek 1901-ben alapított Fészek klubja ...” Nos 1961 órta a helyzet gyökeresen megváltozott A kezdeti néhány klubot először tíz-húsz, majd több száz követte, s ma ott tartunk, hogy csupán megyénkben 171 klubközosség tevékenykedik. Az ifjúsági klubok sokfélesége, viszonylagos szervezetlensége hamar szükségessé tette egy olyan tartalmi és szervezeti követelményrendszer kialakítását amely biztosítja az egységes irányítást és értékelést — s amely egyben erősíti a Kommunista Ifjúsági Szövetség befolyását is. Az egységes követelmény- rendszer kialakítása tíz évvel ezelőtt, 1966-ban kezdődött, a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a SZÖVOSZ, a Honvédelmi Minisztérium és a Népművelési Intézet által közösen meghirdetett „Kiváló ifjúsági klub” pályázattal. Már az 1966-os első kiírás, s azóta valameny- nyi hangsúlyozza, hogy á pályázat egyik legfontosabb célja elősegíteni a fiatalok körében folyó politikai, világnézeti nevelő munkát, az ifjúság közéleti szereplését. Ezek után pedig nézzük meg, hogy megyénk ifjúsági klubjainak munkájában milyen szerepet kap a közéletig ségre nevelési Módszertani sokoldalúság Köztudott, hogy az ifjúsági klubba már bizonyos közéleti tapasztalat, tudásanyag birtokába jönnek a fiatalok. Az első feladat tehát a meglévő ismeretek értelmezése. Erről, s az ismeretközlés folyamatának első két szakaszáról (ez az ismeretátadás és a megszilárdítás-tudatosítás) most kevés a mondanivalónk. Ami említést érdemel, hogy a témák mellett rendkívül változatosak a formák és a módszerek is. Ez Tiirkewén Elgondolkodtató kiállítást láthat az érdeklődő a turke- vei Finta Múzeumban. Tablók, dokumentumok, fényképek segítségével áttekinthetővé tették a szövetkezeti mozgalom helyi fejlődését. Túrkeve dolgozó parasztjai mindig kezdeményezőek voltak. 1945. márciusában, amikor még hazánk területén folytak a harcok, a keviek már földet osztottak. Az újgazdák 6 ezer 874 holdon láttak munkához. Egy 1945-ös birtoklevél szerint a földhöz juttatott „köteles... a maga és az egész nemzet felemelkedését szolgáló módon gazdálkodni”. Alig néhány év alatt kiderült, hogy ez a cél csak szövetkezéssel érhető eL Nem véletlen, hogy Túrkevén 1947-ben három, 1948 végére pedig már huszonkét társulás jött létre. 1948 novemberében — elsők között az országban — megalakult a III. típusú Vörös Csillag Tsz. A Finta Múzeum kiállítása tájékoztat arról, hogy hová jutottak el a város szövetkezetei. Eszerint tavaly egy tíza téma és a korosztály miatt igen fontos. Az ismeretközlés harmadik szakasza az alkalmazás-gyakoroltat ás. Ennek számtalan jó lehetősége van, a klub fejlettségi szintjétől, összetételétől, a klubvezető ötletességétől függően. Tószegen a „Szivárvány” ifjúsági klubban például 1973 óta „klubrádió” működik. A havonta változó műsor a község életét, örö- meit-gondjait igyekszik bemutatni úgy, hogy a klubos riporterek gyakran a vezetőket is megszólaltatják. A „Klubrádió éter nélkül” című összeállítás nagy sikerrel szeretjeit az idei módszervásáron. S ha már a módszervásárnál járunk, el kell mondanunk azt is, hogy évente ismétlődő pályázati felhívásai megyénkben számos nagyszerű ötlettel gazdagították a közéletiségre nevelés eszköztárát. Legutóbb ilyen jellegű forgatókönyvet készítettek a tószegiek mellett a szolnoki „Mini” és az újszápzi „Kéve” klub fiataljai, sőt részben ide sorolhatjuk a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak pályaválasz'tási tanácsadóját is. Törekvés az önkormányzatra A közétette ég gyakoroltatásának fontos eszköze lehet a klub önkormányzata. Szerencsére a megyében működő százhetvenegy közösségben egyre inkább érvényesül az a törekvés, hogy minden kikap jón valamilyen szerepet, feladatot, a klub programjainak kialakításában. Mindehhez persze az kellett, hogy mérséklődjön a korábban túlontúl gyakori klubvezetőcsere, s ami általában ezzel járt a vezetőségi sőt tagságcsere. A pozitív tendenciák mellett szóljunk egy negatívumról is. Minden közéleti szereplés alapfeltétele a fogalmazási, kifejezési készpég. Nos. e téren bizony akad tennivaló. A társadalomról, a közösségi életről szóló ismeretek befogadásával, gyakoroltatásával együtt meg kell tanítani a klubtagokat gondolataik világos, szabajps és árnyalt kifejtésére is. Ehhez nagyszerű lehetőséget kínál a tószegiek riporterkedése, de órás munkanapra eső munkadíj a tsz-ek átlagában 110 forint volt. Szépen alakult a szövetkezetek vagyona. '.Tavaly a. Vörös Csillag 'Tsz tiszta vagyopa meghaladta a 113 millió forint értéket, a Táncsics Tsz-é a 110 milliót, a Búzakalászé pedig a 63 milliót Figyelemre méltóak a szociális juttatások. A túrkevei szövetkezetekben a szabadság címen kiadott munkanapok száma 1975-ben megközelítette a 25 ezret. A város dolgozóinak munkáját fémjelzi, hogy közülük az utóbbi évtizedben egyet a Szocialista Munka Hőse címmel, ugyancsak egyet Kossuth-díjjal, s kétszázhetvenhatot egyéb kitüntetéssel jutalmaztak. A szövetkezetek alapítói közül már kevesen élnek. Ez a kiállítás helyettük is idézi a kezdet nehézségeit s a megtett utat Megrendezése mindenképpen hasznos volt, hiszen nemcsak elgondolkoztat, hanem önbizalmat is nyújt a jövő feladatainak megoldásához. egyáltalán minden olyan Játék, melyben a klubosok aktív, cselekvő — beszélő résztvevők. Fény mellett árnyék ir Ha a mérleg serpenyőjét nézzük: kétségkívül a pozitívumok vannak túlsúlyban. Megyénk ifjúsági klubjaiban évek óta tartalmas, céltudatos közéletiségre nevelő mun- 1 ka folyik, s ennek ma már számos eredménye van. Szinte alig akad olyan közösség például, melyből ne került volna ki valamilyen választott vezető — KISZ-titkár, vagy éppen tanácstag. Említhetjük a rákóczifalvi Tiszát, a szolnoki Mini, Mezőtúr, Jászberény és a szolnoki járás ifjúsági klubjait, ahol az évek során felnőtt egy olyan generáció, melynek! tagjai életük elválaszthatatlan részének tekintik a közösségért vállalt munkát, s a közéleti szereplést Az eredményes munkáért dicséret illeti a Ságvári Endre megyei Művelődési Központot, a megyei klubtanácsot és a megyei KlSZ-bizott- ságot Hathatós támogatásuk! nélkül ma aligha tartanának itt az ifjúsági klubok. Megszervezték a klubvezetők képzését és továbbképzését, biztosították a szakmai tapasztalatcsere lehetőségét, sőt egy-egy sajátos akcióval még ösztönözték is a közéletiségre nevelő munkát Korábban sokat bíráltuk a klubmozgalom irányítóit az együttműködés hiánya miatt — most szerencsére már más a helyzet A megyei művelődési központ és a megyei KISZ-bizottság nagyszerű munkakapcsolatát országszerte követendő példaként említik. A „fény" mellett azért sajnos ott van az „árnyék” is. Egy-egy ifjúsági klub munkáját összehasonlítva bizony szembetűnő a színvonalkülönbség — a közéletiségre nevelés terén és másutt is. A jó klubok mellett ma még szép számmal akadnak gyengék, elsősorban a tiszafüredi és a kunszentmártoni járásban. A holnap feladata tehát elérni azt, hogy valamennyi klub minőségi munkát végezzen, olyat, mely elősegíti a klubtagság szocialista közösséggé válását. Hérész Dezső Gyakorlóóvoda Ez év második felében százszemélyes gyakorló óvoda építését ]•« zdik meg Tisza- földváron. Az új gyermekintézmény nemcsak a nagyközség óvodai gondjain enyhít, gyakorlóhelye lesz a helybeli óvónőképző szakközépiskola tanulóinak is. A Szolnok megyei tanács beruházásában mintegy 9 millió forintos költséggel létesülő intézményt a szolnoki ÉPSZER Vállalat építi. A földváriak ötödik óvodájának saját konyhája lesz. A kisgyermekek nevelésével, a középiskolások oktatásával modern foglalkoztató- és zenei termekben foglalkozhatnak. Véget ért a tábor Ünnepséggel ért véget tegnap a tiszafüredi járási úttörő őrsvezetőképző tábor, amelyen hetven úttörő egv héten keresztül az őrsvezető tudnivalóival ismerkedett. Az ünnepségen a résztvevők megkapták az „őrizzük a lángot” jelvényt, a tábor szervezésében, lebonyolításában kiváló munkát végzett ífivezetök pedig oklevelet és könyvjutalmakat kaptak. Szövetkezeti mozgalom, B tablókon
