Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
'ima. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP JL A dal kovácsolja össze őket A karcagi ifjúmunkás kórus próbáján • Erősebben!..; bátrabban !..., — Mészáros Ferenc, a karcagi Ragó Antal Szakmunkásképző Intézet kórusának vezetője megpróbálja túlkiabálni tanítványait, de aztán letesz a szándékáról. Ötven. torkot túlharsogni... nem, ez még neki sem jmegy. Meg különben is, a kezdeti bizonytalanság után szépen, tisztán énekel a társaság. Ügy, ahogy egy sokszor dicsért, sokszor díjazott együttestől elvárja az ember. — Dicséret, díjazott kórus ..három évvel ezelőtt erről álmodni ne mertünk — emlékszik vissza Mészáros Ferenc a próba szünetében. — Különösen az elején énekelni? — kérdeztem, de volt, aho^ csak nevettek, sőt gúnyolták a jelentkezőket Végül harmincötén gyűltek össze, többségükben lányok. A kis társaság rövid pár hónap alatt hihetetlen sikereket ért eL Az első nyilvános szereplésre 1973 márciusában került sor, ezt meghallgatta a hazai kórusmozgalom közismert egyénisége, Vass Lajos is. Dicsérő szavai nagyon sokat jelentették. A kórus egy hét múlva Szolnokon, a diáknapok megyei döntőjén arany oklevelet nyert, ráadásként pedig egy húszperces tv-filmfel vétel jogút. Májusban a rádió „Éneklő ifjúság” 'című ver- senyjellegű bemutatóján szerepeltek sikerrel, majd június elején a Vándor Sándor énekkari szemle megyei döntőjén. Még ugyanebben a hónapban a Vasas ifjúmunkás énekkarok országos bemutatóján léptek fel, majd a Vándor Sándor szemle országos döntője következett, amelyen teljesítményükkel a SZOT küiöndíját érdemelték ki. A felsorolás csak a helyhiány miatt szakad félbe, á sikersorozat 1973 júniusában nem fejeződött be. Bár a kcjjjus összetétele évről évre változik, az eredményesség változatlan. Czinege István harmadéves szerszámkészítő, az együttes egyik legöregebb tagja saját bevallása szerint alig győzi összeszámolni a díjakat, a jutalmakat. — Nem mondom,, őrülünk az elismrésnek, de ennél sokkal fontosabb az, hogy jó kis közösséget sikerült kialakítanunk. Szeretjük, becsüljük egymást, dalostársaim egyben barátaim, barátnőim is. —- Az. újakat ',,megtűrik", befogadják a régiek? Egy évvel ezelőtt alakult meg a tiszafüredi Nagyközségi Pártbizottság szervezésében a propagandistáit klubja, amelynek tagsága azóta a község TIT-előadóival bővült. A klub célja röviden ennyi: tapasztalatcsere-lehetőség biztosítása és minden egyes foglalkozás szolgálja az ismeretek bővítését. A klub működési szabályában eredetileg azt rögzítették, hogy havonta legalább egy alkalommal tartanak foglalkozást, ám ettől már ebben az évben is rugalmasan eltértek. Január— februárban kéthetenként követték egymást a klub foglalkozásai. — Mivel segítik a propagandista klub foglalkozásain hallottak? — kérdeztem dr. Terhe Ferenc orvost, TIT-előadóL ■—Az értékes információkkal. Egy-egy foglalkozás után a problémák — nemzetközi vagy belpolitikai —■ hátterét is jobban látjuk. A legutóbbi foglalkozások közül például valódi, izgalmas szellemi. élmény volt Pálíy A felsősök az első évesek-, re néznek, s tőlük vár feleletet az újságíró is. — Hát persze — válaszol végül Vízkeleti Ferenc. — Már az első próbákon Ö6z- szemelegedtünk, a klubdélutánokon, a kirándulásokon pedig volt alkaloqa alaposan megismerni egymást. ■— lilubdélután, kirándulás? ■— Igen, a heti két - próba mellett minden hónap első szombatján klubdélutánon is találkozunk. Itt vetélkedő, játék, közös zenehallgatás a program. — Es táncolunk is — egészíti ki a másodéves Kurucz Éva- az idősebb tapasztalatával Vízkeleti Ferit. — Kirándulni nyáron megyünk, de a nyár igazi fénypontja a balatoni táborozás. Ez afféle „dalos” tábor, hisz évről évre az ifjúmunkás énekkarok legjobbjait hívják meg ide. Czinege István, Vízkeleti Ferenc, Kurucz Éva és a többiek már most készülnek József előadása; minél több olyan alkalomra volna szükség, mint ez a találkozás volt Kiss István Péter, az Alu- míniumárugyár propagandistája. — Az én propagandista munkámban nem közvetlenül segítenek a foglalkozások. De gondolkodni, elgondolkodni, tanítanak engem is. A klub első éve egyértelműen sikeres volt. A további tervekről Fekete Imrét, a községi pártbizottság munkatársát, a klub „organizá- torát” kérdezem. — Legközelebb áprilisban jövünk össze, a katonai tömbök nemzetközi szerepéről hallhatnak előadást a klubtagok. A távlati tervek között szerepel az összejövetelek gyakoribbá tétele •— saját klubhelyiségben — amely- lyel azt szeretnénk elérni, hogy az azonos pártmunkát végzők . ismeretterjesztési előadók a szó igazi értelmében klubközösséggé kovácsolod j anak. S*. J. a balatoni táborba. De készülnek a soron következő hangversenyekre, fesztiválokra is. — Rádiófelvétel, televíziós szereplés előtt állunk — veszi át a szót tanítványaitól újra Mészáros Ferenc. — A kórus jelenleg mintegy harminc-negyven művet tud. Ezek között akad, egy-két- Úárom, sőt négysaáíarhú; ,$375 rab is, válogatásunk felöleli szinte az egész zéneirodal- rítat. — Verseny verseny után — nem túl fárasztó ez? — A gyerekek imádják csinálni, bizonyítja ezt az is, hogy aki kiöregszik, folytatja a szereplést valamelyik felnőtt .kórusban. — Es a karnagy? — Nekem ez az életem. Higyje el, nincs nagyszerűbb dolog, mint szemben állni a kórussal, s látni a tucatnyi csillogó szempárt. H. D. 3ákóhaSmdn példát mutatnak A jászjákóhalmi Béke Tsz az idén az úttörők nyári táborozásához 8 ezer forint támogatást adott. , Ezenkívül vállalta, hogy autóbuszával és tehergépkocsijával a táborozási helyre elszállítja és hazahozza a gyerekeket és a táborozáshoz szükséges felszereléseket. A tanácstagi beszámolókon közérdekű kérésként hangzott el a Deák Ferenc utcai játszótér építése. A terv megvalósításához elsőként a tsz szocialista brigádjai ajánlották fel segítségüket. Á játszótér építését 10 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik. A játszótér felszereléseinek elkészítését a tsz gépműhelyének dolgozói vállalták. Hangverseny A Bakfark Bálint-sorozat ötödik estjére kerül sor holnap este 7 órakor a szolnoki Városi Tanács dísztermében. Ezúttal Kecskés András lantművész és a szolnoki Bartók Béla kamarakórus hangversenyét hallhatják az érdeklődők. A műsoron több neves XIII—XVIII. században élt zeneszerző lant- és kórusműve szerepel, Tiszafüreden Klub a jobb propagandáért Majd a gyár kitanítja... Felnőttoktatás Martfűn Sajnos, hiába járunk élen a többi megye között a gyermekek beiskolázásában, a nyolcadik osztályt végzettek arányát tekintve hátul kullogunk. Nem csoda, hogy üzemeinkben állandó gondot és feladatot jelent a felnőtt- oktatás. Természetes állapot ez? Korántsem az. Az objektív tényezők mellett betudható ez egy széles körben burjánzó szemléletnek, mely szérint különösebben nem kár. ha valaki félbeszakítja általános iskolai tanulmányait, hiszen munkavállalás után az üzem úgyis ki. taníttat ja. Utóvégre annak érdeke, hogy minél több szakmunkása legyen. Az pedig ugyebár csak az általános iskola befejezése után képzelhető eL Felelősség átutalva Az ilyen szemléletre több példát lehetne felhozni a martfűi Tisza Cipőgyárból is. Az egyik iskola vezetője például megírta a gyárnak, hogy ő felmentett egy fiatalt, de elvárja, hogy a gyár beiskolázza. Az egyik környékbeli község tanácselnöke szintén levelet írt a Tisza Cipőgyárba. Azt kérte, küldjék el neki azoknak a névsorát, akik az ő községében laknak, és nem. fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Nagy munka volt hétezer ember közül kiválasztani a tanácselnök által kért neveket, a cipőgyáriak mégis szívesen megtették, mivel arra számítottak, hogy dolgozóikat lakóhelyükön bevonják a felnőttoktatásba. Tévedtek. Nem sokkal kéj sohb visszakapták a névsort * a tanácselnök dörgedelmeivel együtt — miszerint ezek * meg ezájf a községi, lakosok nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát, s a községi tanács tanulmányaik folytatását várja az üzemiőL Nos, ezek után joggal tűnik úgy, hogy a közoktatási H árom éve érkezett Szolnokra; a szomszédból! jött, Kecskemétről. Érkezését nem előzte meg, de nem is követte különösebb hűhó — csendben foglalta el a helyét az akkor épp felfelé ívelő pályája társulatban. Mit sem tudok arról, hogy milyen volt púpos zsarnokként III. Richard szerepében, nem ismerem azt sem, miként állította színpadra Tiborcot, a „magyar irodalom legszegényebb emberét”, s hogy hogyan .formálta meg, mily erővel és tűzzel a gyűlöletes Claudiust, Shakespeare Hamletiében. Nevesebb szerepek a csaknem 10 éves kecskeméti tartózkodás idejéből. De azt tudom, hogy bennem Makra Ferenc úgy él, és úgy is marad meg mindörökre, ahogyan ő formálta meg a Szigligeti színpadén. Valójában Makraként hódított meg bennünket, ebben a szerepben tette le igazán párthatározat helyességét és szükségességét illető széles körű egyetértés még korántsem nyilvánul meg mindenhol cselekvő tettekben. Indokolatlanul nagymérvű az üzem iskolapótló szerepe iránt támasztott követelmény, s egyértelműen káros mind az egyén, mind a társadalom szempontjából —• főleg a lányok tekintetében. Hiába fejezik be a gyárban az általános iskolát. Tanulmányaik végére többnyire férjhez mennek, gyermeket szülnek, s a bokros teendőik közben nem szerezhetnek szakmát. A gyáriak vitathatatlan segítőszándékuk mellett kényszerhelyzetben is vannak a felnőttoktatással — anélkül nem boldogulnak. Joggal vallják viszont, hogy az általános iskolát el nem, végzettek tömeges „újratermelődése” megengedhetetlen. A Tisza Cipőgyárban most is kilencszázötven dolgozónak — közöttük százával fiataloknak — hiányzik az általános iskola nyolcadik osztálya. Ugyanakkor nemcsak a szakképzettség megszerzéséhez volna szükség, hanem még a betanított munkások továbbképzéséhez is, hiszen rohamléptekkel kemizálódik a cipőipar. Általános iskolai tanulmányai folytatását mégis csak 93 dolgozó jelentette be. Ezernyi lehetőség Talán a lehetőségek hiányoznak? Korántsem! A Tisza Cipőgyárban a műszakoknak megfelelően szervezik az általános iskola elvégzését biztosító rövidített tanfolyamokat. 1974-ben száznegyven,, tavaly , pedig ötvenhárom dolgozó végzett, ilyen tanfolyamon. Most' öt-, vénen Vésznek részt rajta. Á továbblépés is lehetséges, hiszen a cipőgyárban 25 éve folyamatosan szerveznek szakmunkásképző tanfolyamokat. Most is vagy 38 féle”" képzés között válogathatnak a gyár dolgozói. névjegyet. Alakításában vált megrendítő élménnyé a zsákutcába jutott lakatos ■— egy hétköznapi ember — kegyetlenül fájdalmas tragédiája. Szerep és színész egyéniség sikeres találkozásának lehettünk tanúi. Pi- róth Gyula érdekes, szálkás egyénisége, kesernyésen fanyar iróniája, keserűségbe fulladó indulatai mint alkotó energiák szabadultak fel az önmagát alábecsülő, tehetségét, szerelmét igazán vállalni nem tudó Makra színpadra teremtésében. Az élmény, amelyet nyújtott, emlékezetemben máig dacolni képes a múló és elmulasztó idővel. ' Azóta láttam őt már a Volponéban. Mosca volt, a gazdáját ravaszul rászedő szolga; játszotta Yerma ..kiégett” férjét Lorca drámájának igen szép költői megvalósításában; találkoztam vele a kiábrándult Sebők Zoltán szerepében — Elveszett paradicsom —; aratott sikert A rturo Vi-ként a zsarnokság brechti „tandrámájában”, s említhetném Sza- tyinját az Éjjeli menedékhelyből. Vagy épp legutóbbi alakítását, Áigistusát a Magyar Elektrából. Jeles színészi feladatok, elegendő lenne egy teljes művészi életpályára. De alig három év leforgása alatt: a vidéken élő színész gyönyörűségére és gyötrelmére. Gyönyörűség, hogy eljátszhatta őket, gyötrelem, hogy ily lóhalálban, lélekszakadva kellett eljátszania őket. (Csoda-e, ha valamennyit nem is azonos hőfokon valósította meg.) Anyagilag is megéri a taJ nulás, hiszen ha valaki szakmunkás lesz, kvalifikáltabb munkakörben többet kereshet. A kollektív szerződés szerint nyereségrészesedéskor 200 forint pótlékot kapnak a szakmunkások. Ennek az összegnek emelésére egyébként most tettek javaslatot. A Tisza Cipőgyárban hatszáznegyven szakmunkást akarnak képezni az új ötéves tervben. Az előzetes felmérések szerint ötszáz jelentkező már van. Érdekes ezt az arányt összevetni az imént említettel, azzal, hogy 950 alapismeretek nélküli dolgozóból csak kilencven- hárman akarják befejezni általános iskolai tanulmányaikat Ügy látszik, hogy akik a tankötelezettségi idő alatt visszaesnek, később nehezen adják fejüket tanulásra. A tantestületek melleit azért kellene a tanácsoknak, a társadalmi és tömegszervezeteknek is nagyobb figyelmet fordítani, s ha szükséges, a meggyőző szó mellett a törvény szigorát is alkalmazni az általános iskolai lemorzsolódások csökkentése érdekében. Nem sajnálják a pénzt Tévedés ne essék: a eipő- gyáriak erőfeszítéséül mellett az anyagiakat sem sajnálják a felnőttoktatás sikere érdekében. Míg például 1971-ben 236 ezer forintot fordítottak oktatási költségekre, tavaly már 801 ezret. S ebben az összegben nem szerepel a különböző kedvezményekre (munkaidőkedvezmény, tanulmányi szabadsági felhasznált pénz. A gyárban tehát mindenki tanulhat, és helyes" is ' ha: él a lehetőségekkel.' De helyes lenne az is, ha a maga frontján mindenki felelősséggel munkálkodna azért, hogy ne maradjon alapképzettség nélkül annyi íiataL Simon Béla Mégis nekem úgy tűnik, mintha a mai magyar drámairodalom „legszerencsétlenebb” munkásfigurája, a Makra minden szerepe fölé magasodnék. Piróih Gyula töprengő, racionális művészi alkat. Tudatos művész, aki figuráit gyötrődve, megszenvedve teremti meg, de természetes vonzalom húzza bonyolult drámai hősök felé, olyan ellenszenves figurák felé, amelyekben jó és rossz, hamis és igaz bonyolultan van együtt. Ahhoz erez kedvet és erőt, ahhoz vannak színei, formái hogy az emberből azt ábrázolja, ami benne visszataszító és kivetnivaló. Racionális művész. mi sem áll távolabb tőle, mint a túlcsorduló érzelmesség. Ha egyszer sírnia kellene a színpadon, bármennyire bizarr, meg lennék győződve róla, hogy könnyei sem a szívéből, hanem az agyából fakadnának, hogy így fakasszon könnyeket a nézőtéren. Most magánszorgalomból Kocsis István Bolyai János estéjét tanulta meg, filozofikus monodráma. A gondolatok és a gondolkodtatás drámája. Mikor megkérdeztem, miért e többlet-önkínzás, e plusz-ének, hogy gondolkodtatni tanítsam az embereket, s köztük magamat is, szólt a tömör válasz. Mert szerinte mi is tehetné hatalmasabbá az embert, mint a teremtő gondolat. A Jászai Mari-díj híre is bizonyára két gondolat között érte. Kitüntetése alkalmából mi is köszöntjük. V. M. MAKRA ÉS A TÖBBIEK
