Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . 19)6. április í. Puccsveszély Thaiföldön €2s®spcis E3gg«fip»ftom nemzeti «ärslsfeeire Az amerikaiak vietnami vereségé} követő változások óta Délkelet-Ázsia rövidesen ismét olyan politikai ke- resztúthoz ér, amely a térség további sorsára igen nagy hatással lehet. Az utak Thaiföldön keresztezik egy­mást. Abban az országban, amely a vietnami háború egész időszakában valósággal hemzsegett az amerikai katonáktól és fegyverektől. Ez volt az Indokína népei ellen vívott amerikai agresszió legfőbb légitámasz­pontja, s az országban 50 000 amerikai katona állomá­sozott. Április 4-én parlamenti választások lesznek az or­szágban, s a jelenlegi politi­kai helyzetben nem zárható ki a szélsőjobboldali milita­rista klikk katonai puccskí­sérlete, SirstfüRtó lsetek A következő néhány hét Qyroódon a belátható jövőre nézve meghatározhatja az ország politikai sorsát. Thai­föld imperialista támasz­pontszerepe és belpolitikai rendszére 1973 októberéig ■teljes összhangban volt egy- ' fsnásáaL Addig ugyanis a ■szélsőségesen reakciós, ame­rikai zsoldban álló katonai klikk diktatórikusán kormá­nyozta az országot. Az az -ellenzéki mozgalom, amely ,1973-ban elsöpörte a katonai öíirtatórát, azért bontakoz- Jhatott ki, mert akkoriban már kirajzolódtak Washing­ton vietnami vereségének '■körvonalai. A helyzetet azóta az jelle­mezte, hogy formálisan több pártrendszer és „polgári demokrácia” uralkodott az országban. A valóságban, azonban a politikai vezetés továbbra is a tábornokok, a hivatali bürokraták felső ré­tege, valamint a királyi csa­lád kerül tömörülő arisz­tokrácia kiváltsága maradt. Tavaly januáriján válasz­tásokat tartottak, amelyek eredményeképpen 269 parla­menti mandátum 22 párt között oszlott meg! A • leg­többet (72 • képviselői helyet) a „demokrata párt” kapta. Elnöke, Szendi Pramodzs herceg, a királyi család tag­ja alakított kormányt. Né­hány hét múlva a belső elé­gedetlenség fokozódása miatt kénytelen volt átengedni a miniszterelnöki posztot test­vérének, Kukrit Prámodzs­r.ak. Ez utóbbi egy valami­vel „baloldaliibb” program­mal fellépő párt, a Szociális Akció vezetője. Thaiföld azonban, továbbra is korrnányozhatatlannak bi­zonyult ezekkel a látszat- módszerekikel. A diákság és az értelmiség, amely a mun­kásosztály nélküli országban a lialadó politikai erők bázi­sa — tényleges társadalmi reformokat követelt — az egymást váltogató királyi hercegektől. A háttérben, meghúzódó tábornokok pe­dig, akik'a hadsereg éléh to­vábbra is a végrehajtó hata­lom és az erőszakszervegetek .birtokában vannak, leszámo­lást követeltek a baloldallal, így ' ’ Valiiképpen három áramlat küzdelme bontako­zott ki: ezek sorában a je­lenlegi hercegi kormány a centrumtól valamivel jobbra álló középutat képviseli. U&mm áramlat liizáeSme A három vonal először az amerikai támasspon (szer­ződés ügyében csapott össze. Washington (semmibe - véve a kormányt és a külügymi­nisztériumot) közvetlenül a hadsereg-főparancsnokság­gal tárgyalt a tárnaszpont- Bzerződésről. Végül sikerűit kierőszakolnia, hogy a leg­nagyobb légi bázison (TJta- pao) „szükség esetén” le­szállhassanak az amerikai bombázók, és az országban háromezer „katonai tanács­adó” maradhason. A legutóbi hírek szerint a thaiföldi kormány úgy dön­tött, hogy be kell fejezni az országban az amerikai ka­tonai tevékenységet Kukrit Pramodzs minisz­terelnök közölte: az Egyesült Államoknak négy hónapja van arra, hogy bezárja ara- masuni elektronikus felde- rítő-központot, az egyéb ra­dar- és távközlési állomáso­kat, valamint az utapaói lé­gibázist. Az intézkedés alól kivétel a 270 amerikai „ka­tonai . tanácsadó”, aki megha­tározatlan ideig az ország­ban maradhat » háttérben Kim A baloldal és mindenek­előtt a diákszervezetek — «még a kormányülés előtt — heves harcot vívtak az új szerződés ellen, és követel­ték az amerikai katonaság kivonását. A támaszpont- szerződés körül kibontakozó harcban ezt az ellenállást a hadsereg hatása alatt álló fegyveres jobboldali terror- szervezetek törték, le! E szer­vezetek bérgyilkosai számos diákot és politikust gyilkol­ták meg, köztük a thaiföldi szocialista párt főtitkárát és a diákszövetség egyik veze­tőjét is. Így március utolsó napjaiban, fokozódott annak a lehetősége, hogy a katonák kísérletet tesznek a jobbol­dali militarista diktatúra helyreállítására. A kísérlet veszélyességét fokozza, hogy Kína és a thai­földi katonai reakció között különös Ossz játék bontakozik ki. A maoista vezetés ugyan­is aggodalommal szemléli Vietnam következetesen szoir. cialista politikájának tekin­télynövekedését az Indokí­nai-félszigeten és a délkelét-., ázsiai szubkontinenesen. Ezért ma már nyíltan fellép a körzet amerikai támasz­pontjainak fenntartása mel­lett. Így partnere törvény­szerűen a puccera készülő thaiföldi militarista klikk., TARTOMANYOKi I Lai Cham Z Son La 3 Hoang life S«S f 4 Ha Tuyfe | 5 Cao Lang 6 BSc Thai 7 Qulng Nin®« | 8 Hä Sem Binft 9 Ha B3c 10 VTnh Phú II Háí Himg 1Z Thai Binh 13 Hä Nam 14 Thanh Hóa 15 Nghé 7Tnh 16 Binh Tri Thilm | 17 Qulng Nam-Dä NSng| 18 Nghia Binh 19 Phú Khánh | ZO Gia Lai-Cőng Tun» I 21 OSc L3c .<<'■" 22 Lám Ofeng . 23 Thuén Hát 24 Dong Nai 25 S3ng Bé „ 26 T3y Ninh 27 Long An 28 Bén Tre -----------— 2 9 TiSn Giang u 30 HSu Giang ­31 Cfru Long rurZZZ: 32 Dong Tháp 33 Kién Giang :Z_ 34 An Giang 35 Minh Hái ------¥----­A Nhan Dán — * Vietnami Dolgozók Pártjának lapja — az egyesülés küszöbén álló Vietnam új közigazgatási beosztását nem­rég közölte. A térkép szerint az ország területét 33 tartományra osztották fel. Hanoi, Ho Si Minh-város (Saigon) és Haiphong kiemelt nagyvárosok. Az egységes Vietnam területe 339 60« km3, lakossága 4S,8 millió, hossza 1650 km, a legkisebb szélessége 50 km, a legnagyobb 600 lan. A tenger 3360 ion hosszúságban mossa partjait, szárazföldi határa sis» m, Jakovlev 70 éves Ma tölti be hetvenedik életévét Alekszandr Jakov­lev, a világhírű szovjet re­pülőgép konstruktőr. A ki­váló tudós 1943-tól a Szov­jet Tudományos Akadémia levelező tagja, a szocialista munka kétszeres hőse. Mun­kássága elismeréseképpen hatszor tüntették ki Állami díjjal. Több mint fél évszá­zaddal ezelőtt tervezte meg első repülőgépét. Legújabb alkotását, a JAK—242 jel­zésű lökhajtásos utasszállító repülőgépet a közeljövőben állítják forgalomba. Pinochet­brosúra Chile tegnap és ma cím­mel brosúrát adtak ki Pi­nochet tábornok dicsőítésére. Amint az egy ilyen brosú­rától várható, a szerzők sö­tét színben ábrázolták a Né­pi Egység kormányzásának korszakát, ugyanakkor a „szabadság, a boldogság, az elégedettség” hazájának tün­tetik fel a mai Chilét. Il­lusztrációként a brosúra címlapján egy boldog, mo­solygós asszony látható két gyermekével. Ezt a brosúrát Pinochet szívesen ajándékozta vendé­geinek, amíg ki nem derült, hogy a boldog asszony ... sohasem járt Chilében. A címképen ugyanis Petra Ad­ler szövőnő látható, a Né­met Demokratikus Köztár­saság neugersdorfi textil­gyárának munkásnője. A felvételt 1972-ben Ulrich Haessler, az NDK fotóripor­tere készítette. A fotó an­nak idején eljutott Chilébe, egy kiállításra k uU«)) a teljes felelősséget a Szov- Vl3wSI jetunió irányában tett ba­rátságtalan lépés következményeiért, aki azt megtette. Ez a lényege a TASZSZ hi­vatalos szovjet hírügynökség reagálásának arra, hogy Kairó felbontotta az öt évvel ezelőtt megkötött szovjet—egyiptomi ba­rátsági és együttműködési szerződést. Szadatnak a szerződés felbontásával kap­csolatos március 14-i magyarázkodása nem tekinthető másnak, mint olyan kísérlet­nek, amely igyekszik durván elferdíteni az utóbbi tóitok szovjet—egyiptomi kap­csolatainak történetét, az Egyiptom irányá­ban folytatott 1971. évi kétoldalú szerző­désben rögzített szovjet politika lényegét Súlyos emlékezetkihaigyásban kell szen­vedni ahhoz, hogy bárki megfeledkezzék arról, hogy annak idején egyáltalán nem a Szovjetunió volt az, aki e dokumentum kidolgozását kezdeményezte. Akkor sem, ma sem a Szovjetunió állt és áll katonai konf rontócióban ' Izraellel és egyáltalán nem a Szovjetuniónak van szüksége meg­bízható támaszra. Még meg sem sárgultak azok a bekötött új ságpéldányok, amelyek Anvar Szádat 1971. május 2,8-i beszédét közölték. „Ez a szerződés — jelentette ki ajkkor az elnök — azt a szilárd és megingathatatlan eltö­kéltségünket fejezi ki, hogy szombeszál- iúnk- az agresszióval és teljes mértékben megfelel a felszámolására irányúló célok­nak. Üj távlatokat nyit az agresszió fel­számolása utáni békés építés területén, amikor végérvényesen diadalmaskodnak azok az elveik, értékek és jogdk, amelyek­re törekszünk”. — Az elnök azokban a na­pokban ezen elvele közül az első helyen említette a diktátum, az erőszak és a gaz­dasági kizsákmányolás politikájának konk­rét hordozóit megtestesítő imperializmus elleni harcot. Mi változott meg azóta? Miért változott ez a dokumentum — amely üt évvel ez­előtt megfelelt az egyiptomi vezetés elvei­nek, és értékeinek — Szadat értékelése sze­rint váratlanul „papírhalmazzá?” A megfigyelők, köztük az arab megfi­gyelők, semmiféle jelét nem találják an­nak; hogy a Szovjetuniónak Egyiptomhoz fűződő viszonyában bármiféle elvi válto­zás történt volna. A szerződés 8. cikkelyé­nek megfelelően, amely az EAX védelmi képességének erősítésére vonatkozik, Moszkva megtett mindent azért, hogy Egyiptom katonai sikereket érhessen el az 1973 októberi háborúban. A Szadat által említett békés építés távlatait jelenti az a 148 ipari létesítmény, amely szovjet se­gítséggel épült, illetve épül. A Szovjetuniónak a szovjet—egyiptomi kapcsolatok szilárdítására irányuló elvi politikája .megerősítést nyert az S3KP- XXV, kongresszusán. Ueonyid Brezsnyev1, az SZKP KB főtitkára rámutatott arra, hogy ezt a politikát „tükrözi a szovjet—■ egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés, amelyet a kapcsolatok c&yam tar­tós alapjának tekintünk, amely megfelel nemcsak országaink, hanem az egész «trab világ érdekeinek is”. Végeredményben tehát senki sem vá­dolhatja Moszkvát azzal, hogy eltért a szerződés szellemétől és betűjétől. S amennyiben a szerződés egykoron jó volt és kifejezte Kairó „szálárd: és megingatha­tatlan eltökéltségét”, hogy harcol az ag­resszió ellen, ma pedig hirtelen rossz lett, akkor csupán egyetlen logikus kérdés ve­tődhet fel : nem történt-e valami az előbb említett eltökéltséggel? Ez a gondolat vi­lágosan , kifejeződik azonban a kritikai vé­leményekben. amelyek az arab világban hangzottak el a sinai részleges csapatszét­választásról. A szerződés egyoldalú felbontása ellen­tétben áll annak a 2. cikkelyével, hiszen az érvényét tizenöt évben állapítja meg. s amh Kairó előzetes írásbeli figyelmeztetése nélkül következett be, súlyos és váratlan csapást mért saját nemzeti érdekeire. ellenére a barátságtalan lépés OllEGH nem változtatott a Szovjetunió magatartásán. Etért fejeződik be a TASZSZ-nyilaikozat konstruktív hangon: a Szovjetunió miként a múltban, úgy a jö­vőben is elvi, következetes politikát foly­tat, amelynek célja a baráti kapcsolatok fejlesztése az EAK-ikal és az egyiptomi néppel. Vlagyimir Szimonov APN Peking veszélyes politikája NAPJAINK tényei azt bi­zonyítják, hogy. Kína maois­ta vezetősége nyíltan olyan politikát . folytat, amely a szocialista országok zöme, a világ valamennyi népének érdekei ellen irányul. EZ a politika merőben idegen a szocialista elvektől, ,és esz­ményektől, és lényegében az imperializmus tartalékává vált a világszocializmus el­leni harcban. „Ma már — mondotta L. I. Brezsnyev elvtárs kongresszusi előadói beszédében — nem elég annyit mondani, hogy a maoista politika és ideológia nem egyeztethető össze a marxista—leninista taní­tással. Egyenesen ellensége annak”. A tények arról is tanús­kodnak, hogy belpolitikájá­ban a maoista csoport a szovjetellenességet arra hasz­nálja fel, hogy megszilárdít­sa Kínában saját, minden ellenőrzés nélkül és min­dent átfogó hatalmi rend­szerét, hogy ráakassza a „kapitulánsok” és „revizio­nisták” címkéjét azokra, akik arra törekszenek, hogy megtalálják a társadalmi­gazdasági problémák szocia­lista megoldásának útjait. A maoisták a szovjetellenesség zászlaja alatt azt hirdetik; hogy Kínát holmi külső ve­szély fenyegeti. Ezzel az érvvel próbálják igazolni a kínai nép alacsony anyagi és kulturális színvonalának befagyasztását, s a nemzeti politika rangjára emelik az ország militarizálását és a háború előkészítését célzó népellenes irányvonalat. Peking minden erővel azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha lépései a világporon­don csupán arra irányulná­nak, hogy megakadályozza a „szovjet veszélyt”. Ezzel ma­gyarázza az ENSZ-ben el­hangzott valamennyi szov­jet javaslattal kapcsolatos tagadó álláspontját, ezzel íga^oLja sUeavetéseit mss den nemzetközi egyezmény­nyel szemben, amelynek részvevője a Szovjetunió. . A pekingi vezetőség láza­san igyekszik meghiúsítani az enyhülést, amely reális valósággá vált. Szembesze­gül a békeszerető erőknek bármely olyan konkrét ja­vaslatával, amely a fegyver- . kezesi hajsza megszünteté­sére és a leszerelés megva­lósítására irányul. Peking megpróbál mindenütt, ahol csak lehet, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítani az államok között. A maois­ták arra törekednek, hogy aláássák a népeknek a tar­tós béke elérésére lehetőség­be vetett hitét, s ezért agyalták ki „az új világhá­ború elkerülhetetlenségé­ről” szóló tézisüket. Minden arra utal, hogy Peking, a maga részéről elő­nyösnek tartja a hideghá­ború és a konfrontáció szel­lemének a feltámasztását, amely a közvetlen háborús konfliktusok lehetőségét hor­dozza magában. Peking ar­ra számít, hogy abban az esetben, ha éleződik a hely­zet a nemzetközi porondon, könnyű lesz megvalósítani Kína rakéta-nukleáris po­tenciáljának továbbnövel ősét. SZERETNÉ kíprovokálni a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti közvet­len konfliktust, az emberi­séget új világháborúba ta­szítani, hogy aztán annak tüzén melengethesse a ke­zeit és az ősi kínai eposz hőseihez hasonlóan a hegy­ről szemlélje a tigrisek pár­viadalát. A Szovjetuniónak a Kíná­val kapcsolatos álláspontja világos. Ezt az álláspontot tükrözték az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai is. Az SZKP, a szovjet ál­lam, amikor visszautasítja Peking veszélyes külpoliti­kai. ü&jjrypjaaíát, «isi ü engesztelhetetlen harcot vív a maoizmus ellen, egyszer­smind kiáll amellett, hogy rendezzék a szovjet—kínai kapcsolatokat. A ■ szovjet kormány már 1971-ben ja­vasolta, hogy kös'seüek szer­ződést az erő alkalmazásá­ról való lemondásról. 1973- ban megnemtámadási -' szer­ződésre tett javaslatot a kí­nai vezetőségnek. Sajnos, ezek a konstruktív szovjet javaslatok nem találtak po­zitív visszhangra Pekingben. LEONÉID BREZSNYEV, az SíZKP KB főtitkára, ami­kor a XXV. pártkongresz- szus szónoki emelvényéről a maoizmus politikája és ideo­lógiája elleni harcról be­szélt, a következőket mon­dotta: „Szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonat­kozásában is szilárdan tart­juk magunkat az egyenjo­gúság, a szuverenitás és te­rületi sérthetetlenség tiszte­letben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás. az erőszak alkalma­zásáról való lemondás el­veihez. Egyszóval, mi ké­szek vagyunk normalizálni viszonyunkat Kínával a bé­kés egymás mellett élés el­vei alapján. Sőt,. mi több, meggyőződéssel kijelent­hetjük: ha Pekingben visz- szatémek a valóban marx­ista—leninista politikához, ha elvetik a szocialista or­szágokkal szemben ellensé­ges irányvonalat, ha a szo­cializmus világával való együttműködés és szolidari­tás útjára lépnek, akkor eZ megfelelő visszhangra taláí a mi részünkről és lehetőség nyílik, hogy olyan jó vi­szony alakuljon ki a Szov­jetunió és a Kínai Népköz- társaság között, amely meg­felel a szocialista interna­cionalizmus elveinek. A kí­nai félen a sor”, S

Next

/
Oldalképek
Tartalom