Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP . 19)6. április í. Puccsveszély Thaiföldön €2s®spcis E3gg«fip»ftom nemzeti «ärslsfeeire Az amerikaiak vietnami vereségé} követő változások óta Délkelet-Ázsia rövidesen ismét olyan politikai ke- resztúthoz ér, amely a térség további sorsára igen nagy hatással lehet. Az utak Thaiföldön keresztezik egymást. Abban az országban, amely a vietnami háború egész időszakában valósággal hemzsegett az amerikai katonáktól és fegyverektől. Ez volt az Indokína népei ellen vívott amerikai agresszió legfőbb légitámaszpontja, s az országban 50 000 amerikai katona állomásozott. Április 4-én parlamenti választások lesznek az országban, s a jelenlegi politikai helyzetben nem zárható ki a szélsőjobboldali militarista klikk katonai puccskísérlete, SirstfüRtó lsetek A következő néhány hét Qyroódon a belátható jövőre nézve meghatározhatja az ország politikai sorsát. Thaiföld imperialista támaszpontszerepe és belpolitikai rendszére 1973 októberéig ■teljes összhangban volt egy- ' fsnásáaL Addig ugyanis a ■szélsőségesen reakciós, amerikai zsoldban álló katonai klikk diktatórikusán kormányozta az országot. Az az -ellenzéki mozgalom, amely ,1973-ban elsöpörte a katonai öíirtatórát, azért bontakoz- Jhatott ki, mert akkoriban már kirajzolódtak Washington vietnami vereségének '■körvonalai. A helyzetet azóta az jellemezte, hogy formálisan több pártrendszer és „polgári demokrácia” uralkodott az országban. A valóságban, azonban a politikai vezetés továbbra is a tábornokok, a hivatali bürokraták felső rétege, valamint a királyi család kerül tömörülő arisztokrácia kiváltsága maradt. Tavaly januáriján választásokat tartottak, amelyek eredményeképpen 269 parlamenti mandátum 22 párt között oszlott meg! A • legtöbbet (72 • képviselői helyet) a „demokrata párt” kapta. Elnöke, Szendi Pramodzs herceg, a királyi család tagja alakított kormányt. Néhány hét múlva a belső elégedetlenség fokozódása miatt kénytelen volt átengedni a miniszterelnöki posztot testvérének, Kukrit Prámodzsr.ak. Ez utóbbi egy valamivel „baloldaliibb” programmal fellépő párt, a Szociális Akció vezetője. Thaiföld azonban, továbbra is korrnányozhatatlannak bizonyult ezekkel a látszat- módszerekikel. A diákság és az értelmiség, amely a munkásosztály nélküli országban a lialadó politikai erők bázisa — tényleges társadalmi reformokat követelt — az egymást váltogató királyi hercegektől. A háttérben, meghúzódó tábornokok pedig, akik'a hadsereg éléh továbbra is a végrehajtó hatalom és az erőszakszervegetek .birtokában vannak, leszámolást követeltek a baloldallal, így ' ’ Valiiképpen három áramlat küzdelme bontakozott ki: ezek sorában a jelenlegi hercegi kormány a centrumtól valamivel jobbra álló középutat képviseli. U&mm áramlat liizáeSme A három vonal először az amerikai támasspon (szerződés ügyében csapott össze. Washington (semmibe - véve a kormányt és a külügyminisztériumot) közvetlenül a hadsereg-főparancsnoksággal tárgyalt a tárnaszpont- Bzerződésről. Végül sikerűit kierőszakolnia, hogy a legnagyobb légi bázison (TJta- pao) „szükség esetén” leszállhassanak az amerikai bombázók, és az országban háromezer „katonai tanácsadó” maradhason. A legutóbi hírek szerint a thaiföldi kormány úgy döntött, hogy be kell fejezni az országban az amerikai katonai tevékenységet Kukrit Pramodzs miniszterelnök közölte: az Egyesült Államoknak négy hónapja van arra, hogy bezárja ara- masuni elektronikus felde- rítő-központot, az egyéb radar- és távközlési állomásokat, valamint az utapaói légibázist. Az intézkedés alól kivétel a 270 amerikai „katonai . tanácsadó”, aki meghatározatlan ideig az országban maradhat » háttérben Kim A baloldal és mindenekelőtt a diákszervezetek — «még a kormányülés előtt — heves harcot vívtak az új szerződés ellen, és követelték az amerikai katonaság kivonását. A támaszpont- szerződés körül kibontakozó harcban ezt az ellenállást a hadsereg hatása alatt álló fegyveres jobboldali terror- szervezetek törték, le! E szervezetek bérgyilkosai számos diákot és politikust gyilkolták meg, köztük a thaiföldi szocialista párt főtitkárát és a diákszövetség egyik vezetőjét is. Így március utolsó napjaiban, fokozódott annak a lehetősége, hogy a katonák kísérletet tesznek a jobboldali militarista diktatúra helyreállítására. A kísérlet veszélyességét fokozza, hogy Kína és a thaiföldi katonai reakció között különös Ossz játék bontakozik ki. A maoista vezetés ugyanis aggodalommal szemléli Vietnam következetesen szoir. cialista politikájának tekintélynövekedését az Indokínai-félszigeten és a délkelét-., ázsiai szubkontinenesen. Ezért ma már nyíltan fellép a körzet amerikai támaszpontjainak fenntartása mellett. Így partnere törvényszerűen a puccera készülő thaiföldi militarista klikk., TARTOMANYOKi I Lai Cham Z Son La 3 Hoang life S«S f 4 Ha Tuyfe | 5 Cao Lang 6 BSc Thai 7 Qulng Nin®« | 8 Hä Sem Binft 9 Ha B3c 10 VTnh Phú II Háí Himg 1Z Thai Binh 13 Hä Nam 14 Thanh Hóa 15 Nghé 7Tnh 16 Binh Tri Thilm | 17 Qulng Nam-Dä NSng| 18 Nghia Binh 19 Phú Khánh | ZO Gia Lai-Cőng Tun» I 21 OSc L3c .<<'■" 22 Lám Ofeng . 23 Thuén Hát 24 Dong Nai 25 S3ng Bé „ 26 T3y Ninh 27 Long An 28 Bén Tre -----------— 2 9 TiSn Giang u 30 HSu Giang 31 Cfru Long rurZZZ: 32 Dong Tháp 33 Kién Giang :Z_ 34 An Giang 35 Minh Hái ------¥----A Nhan Dán — * Vietnami Dolgozók Pártjának lapja — az egyesülés küszöbén álló Vietnam új közigazgatási beosztását nemrég közölte. A térkép szerint az ország területét 33 tartományra osztották fel. Hanoi, Ho Si Minh-város (Saigon) és Haiphong kiemelt nagyvárosok. Az egységes Vietnam területe 339 60« km3, lakossága 4S,8 millió, hossza 1650 km, a legkisebb szélessége 50 km, a legnagyobb 600 lan. A tenger 3360 ion hosszúságban mossa partjait, szárazföldi határa sis» m, Jakovlev 70 éves Ma tölti be hetvenedik életévét Alekszandr Jakovlev, a világhírű szovjet repülőgép konstruktőr. A kiváló tudós 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a szocialista munka kétszeres hőse. Munkássága elismeréseképpen hatszor tüntették ki Állami díjjal. Több mint fél évszázaddal ezelőtt tervezte meg első repülőgépét. Legújabb alkotását, a JAK—242 jelzésű lökhajtásos utasszállító repülőgépet a közeljövőben állítják forgalomba. Pinochetbrosúra Chile tegnap és ma címmel brosúrát adtak ki Pinochet tábornok dicsőítésére. Amint az egy ilyen brosúrától várható, a szerzők sötét színben ábrázolták a Népi Egység kormányzásának korszakát, ugyanakkor a „szabadság, a boldogság, az elégedettség” hazájának tüntetik fel a mai Chilét. Illusztrációként a brosúra címlapján egy boldog, mosolygós asszony látható két gyermekével. Ezt a brosúrát Pinochet szívesen ajándékozta vendégeinek, amíg ki nem derült, hogy a boldog asszony ... sohasem járt Chilében. A címképen ugyanis Petra Adler szövőnő látható, a Német Demokratikus Köztársaság neugersdorfi textilgyárának munkásnője. A felvételt 1972-ben Ulrich Haessler, az NDK fotóriportere készítette. A fotó annak idején eljutott Chilébe, egy kiállításra k uU«)) a teljes felelősséget a Szov- Vl3wSI jetunió irányában tett barátságtalan lépés következményeiért, aki azt megtette. Ez a lényege a TASZSZ hivatalos szovjet hírügynökség reagálásának arra, hogy Kairó felbontotta az öt évvel ezelőtt megkötött szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést. Szadatnak a szerződés felbontásával kapcsolatos március 14-i magyarázkodása nem tekinthető másnak, mint olyan kísérletnek, amely igyekszik durván elferdíteni az utóbbi tóitok szovjet—egyiptomi kapcsolatainak történetét, az Egyiptom irányában folytatott 1971. évi kétoldalú szerződésben rögzített szovjet politika lényegét Súlyos emlékezetkihaigyásban kell szenvedni ahhoz, hogy bárki megfeledkezzék arról, hogy annak idején egyáltalán nem a Szovjetunió volt az, aki e dokumentum kidolgozását kezdeményezte. Akkor sem, ma sem a Szovjetunió állt és áll katonai konf rontócióban ' Izraellel és egyáltalán nem a Szovjetuniónak van szüksége megbízható támaszra. Még meg sem sárgultak azok a bekötött új ságpéldányok, amelyek Anvar Szádat 1971. május 2,8-i beszédét közölték. „Ez a szerződés — jelentette ki ajkkor az elnök — azt a szilárd és megingathatatlan eltökéltségünket fejezi ki, hogy szombeszál- iúnk- az agresszióval és teljes mértékben megfelel a felszámolására irányúló céloknak. Üj távlatokat nyit az agresszió felszámolása utáni békés építés területén, amikor végérvényesen diadalmaskodnak azok az elveik, értékek és jogdk, amelyekre törekszünk”. — Az elnök azokban a napokban ezen elvele közül az első helyen említette a diktátum, az erőszak és a gazdasági kizsákmányolás politikájának konkrét hordozóit megtestesítő imperializmus elleni harcot. Mi változott meg azóta? Miért változott ez a dokumentum — amely üt évvel ezelőtt megfelelt az egyiptomi vezetés elveinek, és értékeinek — Szadat értékelése szerint váratlanul „papírhalmazzá?” A megfigyelők, köztük az arab megfigyelők, semmiféle jelét nem találják annak; hogy a Szovjetuniónak Egyiptomhoz fűződő viszonyában bármiféle elvi változás történt volna. A szerződés 8. cikkelyének megfelelően, amely az EAX védelmi képességének erősítésére vonatkozik, Moszkva megtett mindent azért, hogy Egyiptom katonai sikereket érhessen el az 1973 októberi háborúban. A Szadat által említett békés építés távlatait jelenti az a 148 ipari létesítmény, amely szovjet segítséggel épült, illetve épül. A Szovjetuniónak a szovjet—egyiptomi kapcsolatok szilárdítására irányuló elvi politikája .megerősítést nyert az S3KP- XXV, kongresszusán. Ueonyid Brezsnyev1, az SZKP KB főtitkára rámutatott arra, hogy ezt a politikát „tükrözi a szovjet—■ egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés, amelyet a kapcsolatok c&yam tartós alapjának tekintünk, amely megfelel nemcsak országaink, hanem az egész «trab világ érdekeinek is”. Végeredményben tehát senki sem vádolhatja Moszkvát azzal, hogy eltért a szerződés szellemétől és betűjétől. S amennyiben a szerződés egykoron jó volt és kifejezte Kairó „szálárd: és megingathatatlan eltökéltségét”, hogy harcol az agresszió ellen, ma pedig hirtelen rossz lett, akkor csupán egyetlen logikus kérdés vetődhet fel : nem történt-e valami az előbb említett eltökéltséggel? Ez a gondolat világosan , kifejeződik azonban a kritikai véleményekben. amelyek az arab világban hangzottak el a sinai részleges csapatszétválasztásról. A szerződés egyoldalú felbontása ellentétben áll annak a 2. cikkelyével, hiszen az érvényét tizenöt évben állapítja meg. s amh Kairó előzetes írásbeli figyelmeztetése nélkül következett be, súlyos és váratlan csapást mért saját nemzeti érdekeire. ellenére a barátságtalan lépés OllEGH nem változtatott a Szovjetunió magatartásán. Etért fejeződik be a TASZSZ-nyilaikozat konstruktív hangon: a Szovjetunió miként a múltban, úgy a jövőben is elvi, következetes politikát folytat, amelynek célja a baráti kapcsolatok fejlesztése az EAK-ikal és az egyiptomi néppel. Vlagyimir Szimonov APN Peking veszélyes politikája NAPJAINK tényei azt bizonyítják, hogy. Kína maoista vezetősége nyíltan olyan politikát . folytat, amely a szocialista országok zöme, a világ valamennyi népének érdekei ellen irányul. EZ a politika merőben idegen a szocialista elvektől, ,és eszményektől, és lényegében az imperializmus tartalékává vált a világszocializmus elleni harcban. „Ma már — mondotta L. I. Brezsnyev elvtárs kongresszusi előadói beszédében — nem elég annyit mondani, hogy a maoista politika és ideológia nem egyeztethető össze a marxista—leninista tanítással. Egyenesen ellensége annak”. A tények arról is tanúskodnak, hogy belpolitikájában a maoista csoport a szovjetellenességet arra használja fel, hogy megszilárdítsa Kínában saját, minden ellenőrzés nélkül és mindent átfogó hatalmi rendszerét, hogy ráakassza a „kapitulánsok” és „revizionisták” címkéjét azokra, akik arra törekszenek, hogy megtalálják a társadalmigazdasági problémák szocialista megoldásának útjait. A maoisták a szovjetellenesség zászlaja alatt azt hirdetik; hogy Kínát holmi külső veszély fenyegeti. Ezzel az érvvel próbálják igazolni a kínai nép alacsony anyagi és kulturális színvonalának befagyasztását, s a nemzeti politika rangjára emelik az ország militarizálását és a háború előkészítését célzó népellenes irányvonalat. Peking minden erővel azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha lépései a világporondon csupán arra irányulnának, hogy megakadályozza a „szovjet veszélyt”. Ezzel magyarázza az ENSZ-ben elhangzott valamennyi szovjet javaslattal kapcsolatos tagadó álláspontját, ezzel íga^oLja sUeavetéseit mss den nemzetközi egyezménynyel szemben, amelynek részvevője a Szovjetunió. . A pekingi vezetőség lázasan igyekszik meghiúsítani az enyhülést, amely reális valósággá vált. Szembeszegül a békeszerető erőknek bármely olyan konkrét javaslatával, amely a fegyver- . kezesi hajsza megszüntetésére és a leszerelés megvalósítására irányul. Peking megpróbál mindenütt, ahol csak lehet, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítani az államok között. A maoisták arra törekednek, hogy aláássák a népeknek a tartós béke elérésére lehetőségbe vetett hitét, s ezért agyalták ki „az új világháború elkerülhetetlenségéről” szóló tézisüket. Minden arra utal, hogy Peking, a maga részéről előnyösnek tartja a hidegháború és a konfrontáció szellemének a feltámasztását, amely a közvetlen háborús konfliktusok lehetőségét hordozza magában. Peking arra számít, hogy abban az esetben, ha éleződik a helyzet a nemzetközi porondon, könnyű lesz megvalósítani Kína rakéta-nukleáris potenciáljának továbbnövel ősét. SZERETNÉ kíprovokálni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfliktust, az emberiséget új világháborúba taszítani, hogy aztán annak tüzén melengethesse a kezeit és az ősi kínai eposz hőseihez hasonlóan a hegyről szemlélje a tigrisek párviadalát. A Szovjetuniónak a Kínával kapcsolatos álláspontja világos. Ezt az álláspontot tükrözték az SZKP XXIV. kongresszusának határozatai is. Az SZKP, a szovjet állam, amikor visszautasítja Peking veszélyes külpolitikai. ü&jjrypjaaíát, «isi ü engesztelhetetlen harcot vív a maoizmus ellen, egyszersmind kiáll amellett, hogy rendezzék a szovjet—kínai kapcsolatokat. A ■ szovjet kormány már 1971-ben javasolta, hogy kös'seüek szerződést az erő alkalmazásáról való lemondásról. 1973- ban megnemtámadási -' szerződésre tett javaslatot a kínai vezetőségnek. Sajnos, ezek a konstruktív szovjet javaslatok nem találtak pozitív visszhangra Pekingben. LEONÉID BREZSNYEV, az SíZKP KB főtitkára, amikor a XXV. pártkongresz- szus szónoki emelvényéről a maoizmus politikája és ideológiája elleni harcról beszélt, a következőket mondotta: „Szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonatkozásában is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a szuverenitás és területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. az erőszak alkalmazásáról való lemondás elveihez. Egyszóval, mi készek vagyunk normalizálni viszonyunkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján. Sőt,. mi több, meggyőződéssel kijelenthetjük: ha Pekingben visz- szatémek a valóban marxista—leninista politikához, ha elvetik a szocialista országokkal szemben ellenséges irányvonalat, ha a szocializmus világával való együttműködés és szolidaritás útjára lépnek, akkor eZ megfelelő visszhangra taláí a mi részünkről és lehetőség nyílik, hogy olyan jó viszony alakuljon ki a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság között, amely megfelel a szocialista internacionalizmus elveinek. A kínai félen a sor”, S
