Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

1976. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A héten "/ Ot új MSZBT tagcsoport alakult A hazánk felszabadulásé­inak -évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek Szol­nok megyében öt helyen a megemlékezésen túl rendkí­vüli ünnepi programot is je­lentettek a résztvevő kollek­tíváknak. Ezeken a 'rendez­vényeken ugyanis a Magyar —Szovjet Baráti Társaság el­nökségének jóváhagyásával átadták az üzem. a vállalat részére az MSZBT tagcso­porttá nyilvánítást bizonyító alapító oklevelet. Tegnap délelőtt Szolnokon .a Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat központjában Medve- gyev Vlagyimimé, az orszá­gos elnökség tagja köszön­tötte az új tagcsoportot a működési engedély átadása­kor. Ugyancsak délelőtt tartot­ták a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság ünnepségét is, amelyen Semsei Imre, a pártbizottság titkára tartott bevezetőt, majd Nagy Illés, a vállalat igazgatója emléke­zett meg az évfordulóról, s az igazgatóság eddig végzett barátsági munkájáról. Dr. Boros Ottóné, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának osztályvezetője köszöntötte ezután a részt­vevő dolgozókat, beszélt a »magyar—szovjet baráti kap­csolatok kiépítésének politi­kai jelentőségéről, majd át­adta az országos elnökség adományozta alapító okleve­let a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság kollektívá­jának. A szolnoki vízügyi dolgozóknak már a korábbi években egyre erősödő, szé­lesedő kapcsolatai alakultak ki a szovjet szakemberekkel, mindenekelőtt az észt víz- gazdálkodás’ dolgozóival. A tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetben, a tö­rökszentmiklósi Finomme­chanikai Vállalatnál és a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban alakult / MSZBT tagcsoport szintén a héten kapta meg az alapító oklvelet. KISZ-fogadaiomtótel KisújszáiSáson Csaknem száz fiatal mond­ta el . tegnap délután Kisúj­szálláson a KISZ fogadalom- tétel szövegét — immár ha­gyományosan — a hazánk felszabadulásának tiszteleté­re rendezett ünnepségen. A szovjet hősi emlékműnél megtartott rendezvényen az ünnepi beszéd elhangzása és fogadalomtétel után Barna Károly, a városi pártbizott­ság első titkára köszöntötte az új KISZ-tagokat A városban egyébként a mai napon ifjúsági sport- és tömegversenyeket rendeznek. Májusban KözlekedésliiztonsáQi hetek Még az előkészítésénél a program összeállításánál tar­tanak a megyei KBT, a rend­őrség és az autóklub megyei szervezetének szakemberei. A napokban döntötték el, hogy májusban közlekedés- biztonsági heteket rendez­nek a megyében. Az ese­ménydús programoknak egyetlen célja van: felhívni a figyelmet (gépjárműveze­tőkét és gyalogosokét, fel­nőttekét és gyerekekét) az udvarias, körültekintő köz­lekedésre. egyszóval a biz­tonságos közlekedés alapvető szabályaira. Ezt az alkalmat szeretnék megragadni arra, hogy kiszélesítsék a „Vezess baleset nélkül” mozgalmat. Az autóklub segítségével a megye 15 ezer amatőr gép­kocsivezetője közül minél többet szeretnének bevonni a versenybe, amelynek a hiva­tásosok körében már évtize­des hagyománya van. A közlekedési szakemberek ismét felkeresik majd azokat az üzemeket, ahol az új KRESZ-t tanították, de ezút­tal, már a szabályok gyakor­lati alkalmazásának tapasz­talatairól számolnak be. Gondoltak a legkisebbekre is. Közlekedési témájú rajz- pályázátot hirdetnek és a legjobban sikerült anyagok­ból kiállítást rendeznek. A sportszeretőknek jó kis csemege lesz a Szolnoki Zagyva-parton megrendezés­re kerülő go-kart verseny. Orvos a munkásokért Üzemegészségügy a TVM-nél Tizennyolc évvel ezelőtt a Tiszamenti Vegyiművekre még a többes szám sem igen illett megnevezésként Ak­kor még csak a pirít alapú kénsavüzem létezett. Azóta nőtt, terebélyesedett Szolnok megyei egyik legnagyobb üzemévé sokféle gyárrész­leggel, sokféle vegyianyag­gal — sokféle egészségi ár­talommal. Mindezt azért ér­demes tudnunk, mert (bár legtöbbünket áz érdekelhet mit mifélét, hány tonnát litert, köbmétert gyárt be­lőlük), dr. Hámori Ferencet csupán az: milyen veszélyt jelent az egyes munkahely az ott dolgozókra. A vegyi­művek üzemorvosa 1958 óta dolgozik munkahelyén, s azóta a szeme előtt „felnö­vő” gyárat minden ízében alaposan megismerte... Ahogyan azt egy üzemor­vosnak kell... — Mégpedig azért — mondja — mert enélkül el­képzelhetetlen, hogy a mun­kát ellássam. Minden üzem­nek mások az egészségügyi hatásai, és a munkásokat épp ennek alapján minősít­hetem alkalmasnak vagy al­kalmatlannak az adott mun­kahelyre. . Példa rendelésre Mintha csak megrendel­ték volna áz előbbi beszél­getés szemléltető példáját Középkorú asszony lép a rendelőbe. Az ajtón keresz­tül előbb a panaszok hang­foszlányai szűrődnek ki, (... könnyebb munkahelyre tegyenek... a körzeti orvos javasolta ...) majd csend (vizsgálat) később ismét be­széd. Meggyőzés, hogy a könnyebb munkahely aligha létezik annál, amelyben ép­pen- dolgozik, mert pél­dául... (itt üzemek, üzem­részek, beosztások, munka­körök nevei röpökdnek a le­vegőben. Mintha csak két diszpécser beszélgetne, pe­dig csak az orvos bizonyít; nem idegen előtte a munka­hely, s azt is tudja, mit csi­nál a dolgozó.) Erre a társalgásra nemigen ragaszthatnánk a diplomá­ciai tudósítások szófordula­tát: „a felek a kölcsönös megértés jegyében sfb ...” Nem, mert az orvos, s a jó üzemorvos még kevésbé, nem általános kívánságteljesítő s nem receptíró alkalmazott. Az említett eset egyébként a körzeti orvos és az üzemor­vos munkájának különbsé­gére is jó példa. Az előbbi­nek elegendő a „doktor űr, nehéz nekem az a munka”, az utóbbinak nem. Ö élet­közeiből tapasztalta, kinek könnyebb: a szalagkezelőnek vagy a csomagolónak. Orrsövény- átfúródás kiszűrve Rendszeres munkái közé tartozik a munkaalkalmas­sági vizsgálatok mellett az üzemi szűrővizsgálat, ami­kor az egyes üzemek dolgo­zóinak egészségi állapotát ellenőrzik rendszeresen. Oly­kor meglepő eredménnyel... — Amikor a porfesték­üzem beindult, megismer­kedtem a gyártástechnoló­giájával. Az itt használatos krómvegyületről az iroda­lomból megtudtam, hogy orrnyálkahártya-fekélyt, orr- sövényátfúródást okoz négy­öt év után. Pór hónap­pal az üzemkezdést követően szűrővizsgálatot tartottam és kiderült, hogy már akkor jelentkeztek a német 'szer­zőkétől meglepő módon el­térő jelenségeit. Az üzemorvos kimutatta eredményeknek nem csupán tájékoztató szerepük van. A megállapításokból a gyár ve­zetőinek megértésével intéz­kedések születnek. A porfes­tékgyártásnál például a ko­rábban sok veszélyes króm- vegyületport kibocsátó be­rendezést — tekintélyes költ­séggel! — zárt rendszerűvé alakították. A krónwor okoz­ta orrsövényátfúródás azóta ismeretlen. Hasonló eset történt a mo- sószerüzemnéL • Az orvosi vizsgálatokból kitűnt, hogy allergiás bőrelváltozások, asztmás tünetek lépnek fel az ott dolgozóknál. A KÖ­JÁL segítségével megállapí­tották, hogy a mosószer egyik por alakú alapanyaga okoz­za. Ezután ezt az alkotórészt már csak szemcsés (granu­lált) állapotban alkalmazták. A vegyiművek üzemorvo­sa a rendelőn • kívül is jelen van a gyárban. Azon túl, hogy a munkások egészsé­gét a gyógyítás, gondozás mellett a megelőző intézke­dések „kihajlásával” is vé­di, rendszeresen részt vesz az üzemi munkavédelmi el­lenőrzéseken, emellett pe­dig tagja a vállalati rehabi­litációs bizottságnak, amely pedig a balesetet szenvedett, vagy hosszabb betegségből felépülő dolgozók elhelyezé­séről, sorsáról dönt. Arról, milyen munkára alkalmas, milyenre nem. Előfordul, hogy az üzemorvosnak más a véleménye, mint a „civi­leknek”, de ezt kár lenne unos-untalan ismételni. Mindenki tudja Éppen ezért furcsa és el­lentmondásos, helyzet az, amely a táppénzbe vételnél mutatkozik,. Az üzemorvos csak java­solja és tudomásul veszi a dolgozó táppénzbe vételét, amelyhez csak a körzeti or­vosnak van joga, s ha a be­teg visszatér a körzeti or­vos minősítésével, az üzem­orvos „elkönyveli” a gyó­gyulást. ‘ v Az új táppénzrendszer csak tovább növeli ezt az ellent­mondást. Az üzem és a dol­gozó érdekeit nem az védi, alti az üzemet és a dolgozót jobban ismeri!? rp— igriczi —i Bátorítva és erősítve TÖrtéüSitltÜnk formán sokféle módon _______■____es formában jelentek m eg a nemzeti látóhatáron céljaink és tö­rekvéseink, hogy merre haladjon és mivé legyen a magyar nép. Meg-megújuló vitá­ink, indulatos, vagy kevésbé indulatos eszmecseréink, könnyen lobbanó és köny- nyen lohadó nemzeti büszkeségünk most ama törekvés felé hajtanak bennünket, hogy ipari kultúrában, produktivitásban, szervezni tudásban, termékminőségben és rendben tartott emberi környezetben fel­zárkózzunk a legfejlettebbekhez, s leg­alább is nem túl távol helyezkedjünk el az éltől. Nemcsak mi versengünk ezért, hanem más népek és nemzetek is. Azt mondhat­nánk, a századvégi ambíció ez: a későb­ben indult nemzeteknek is úgy érni el az ezredfordulót, hogy a nemzeti termelés mutatószámai, a termelékenység szintje, az ipari kultúra fejlettségi foka már min­den vonatkozásban hatályon kívül he­lyezzék az egykori történelmi lemaradás ■nyomait-következményeit. Természetes hát, ha becsvágyunk bennünket is arra sarkall: egész tudatvilágunk, képzettségünk, a kor­szerűen szervezett, magas műszak}, szintű ipar és mezőgazdaság talajából sarjadjon, s fegyelmezett alkotó készségünkben is világosan kifejeződjék. És miután társa­dalmunk a Tejlett szocializmus felé ha­lad, e cél kétszeresen is áhított. Egyszer azért, hogy meggyőzően mutassuk képes­ségünket a társadalmi termelés 'minden addiginál célszerűbb, hatékonyabb és hu­mánusabb megszervezésére. Egyszer pe­dig azért, mert korunkban—és a jövőben méginkább — országunk csak így re­mélheti gyors és zavartalan gazdasági nö­vekedésének, gazdasági és társadalmi cél­jainak csorbítatlan valóraváltását. Konk­rétabban most azt, hogy megbízható, pon­tos munkájával boldogul a mind nagyobb teljesítményt követelő világban. A felismerések — különösen amikor ilyen nagy társadalmi célok mind tudato­sabb megfogalmazásáról van szó — nem mindig könnyűek és fájdalommentesek. Nem könnyű és nem fájdalommentes pél­dául annak felismerése, hogy a széles körű és gyors társadalmi és gazdasági fejlődés, a mindnyájunk munkájából született ipari- mezőgazdasági eredmények mellett és el­lenére is, elégtelen a célokhoz viszonyí­tott munkaszínvonal. Elégtelen arra is, hogy a követelő belső igényeknek jól meg­feleljen, s méginkább elégtelen arra. hogy több eséllyel versengjen a felcsigázott nemzetközi piaci igények közepette — a legjobbakkal. Vagy szóljunk még .ponto­sabban:-ha nem követjük nagyon szoro­san az elöl haladó mezőnyt minőségben, árban, korszerűségben és megbízható szál­lításban. akkor esélyeink nem nőnek, ha­nem1 csökkennek, s a megtermelt nemzeti jövedelem külkereskedelmi értékesítése nem javul, hanem romlik. A felismerések már régen, túlgyűrűztek a közgazdászok, szakemberek vezető kö­rén: a munka minősége, mint olyan, min­dennapi kérdéssé vált, és minden ember saját napi tapasztalatai tükrében sodródik bele az erről szóló véleménycserékbe. Fo­gyasztunk, vásárolunk, javíttatunk, épí­tünk, mint magánemberek, szervezünk, szállítunk, közlekedünk, tervezünk, mint termelők, s mindkét minőségünkben sok­szor „dühös embereikké” válunk, amikor tudjuk, látjuk, tapasztaljuk a tökéletlen­ségeket. „Dühös” voltunk szól annak a fel­ismerésnek is, hogy fegyelemmel, pontos­sággal, feltétlen kötelességteljesítéssel, át­gondoltabb szervezéssel rengeteg baj, bosszúság, egyéni és ttjpsadalmi veszteség lenne elkerülhető. S hogy miért nem te­szünk mindig határozottan ellene, miért mosódik egybe annyiszor jó és rossz mun­ka, miért nincs kellő megkülönböztetése és következménye egyiknek is, másik­nak is. Fogadkozunk, nekilendülünk, példákat népszerűsítünk vagy ítélünk el, s ha egy idő után azt látjuk, hogy nem változott meg minden, akkor sajnos, lohad a lelke­sedés, a kitartás, az elhatározás, a társa­dalmi következetesség is. Talán kevésbé ismerjük fel közben, hogy nemcsak egy­két tényező megjavításáról, hanem a ter­melési és fogyasztási kultúráról, a társa­dalmi tudatról, a műszaki képzettségről,, munkaszokásokról (vagyis a szervezett­ségi szintről) és még annyi más fontos összetevőből álló általános társadalmi vi­selkedésről van szó. s ezzel kapcsolatban kitartó, állandó változtatására van szük­ség. Ehhez igenis kell. szükséges a „dü­hös”, vagyis szenvedélyes, a hibákat néven nevező és jól irányult társadalmi indulat is, amelyet megfelelő viták gerjeszthetnek, ébren tarthatnak, táplálhatnak. Kell egy kis csípős „ostorvég”, ahogy a gazda sze- retetből-büszkeségből ösztökéli lovait gyor­sabb haladásra, amelyre azok ugyancsak képesek. De legalább ennyire kell az áll­hatatosság, a kitartás, a következetesség, ahogyan e nagy nemzeti-társadalmi fel­adatunkat minden részletében megköze­lítjük és mégoldását nap nap után szol­gáljuk. S kell a reális, buzditó bizalom, amely sem sikerek közben, sem átmeneti nehézségek idején nem veszti el józan, szolid mérlegelési képességéi Alri ma azt mondja: nekigyűrkőzünk, és holnap már semmi nem fog csikorogni, minden jól olajozottan halad: a termelé­si kapcsolatok, munkafegyelem, okos gaz­dálkodás, előrelátó, pontos tervezés, rugal­mas gondolkozás, kezdeményező szellem vonatkozásában — az ámít mindnyájun­kat. Mint ahogyan az is ámít, aki úgy ta­lálja, hogy a dolgok a lehető legjobb mederben mennek, s így is elélünk, elél­degélünk, elboldogulhatunk, ahogyan em­lített fogyatékosságainkkal együtt vagyunk. Sokkal nagyobb, mélyrehatóbb változáso­kat kell végül is beteljesítenünk, mint amit kampányokkal megoldhatunk. Ennek feltételeit és követelményeit nagy távla­tokba előrevetítve és legfontosabb össze­függéseikben mutatja be a XI. kongresz- szuson elfogadott pártprogram. Ehhez nem elég csak az aznapi felismerések indulata, mert tudatos és tudományosan megalapo­zott fejlesztési célokat követünk. De nem elég önmagában a spontán cselekvés sem, hiszen itt sem rögtönöznünk kell: ebben is megvannak a konkrét, megjelöli a párt, a kormány által eldöntött, a társa­dalom részéről pedig demokratikusan jó­váhagyott feladatok, s azok fontossági és végrehajtási sorrendje. By indulat akkor nemes, akkor szol­■£ mumat gálja -Ó1 nemzotünk- né­pünk egész ügyét, ha e megjelölt, eldön­tött, elhatározott feladatok legjobb meg­oldására mozgósít, s nem akkor, ha el­csüggeszt, összezavar, vagy elbátortalanít Szocialista társadalmi, vagy ha úgy tet­szik, nemzeti becsvágyainkat '— például magas produktivitású-szervezettségű, mű­szaki, kultúrájú, fegyelmü társadalommá lenni, még jobban az eddiginél — csak e bizalom és az okos buzdítás szelleinében tudjuk beteljesüléshez vezetni. Erre tanít bennünket egyebek között a harmincegy mögöttünk hagyott' esztendő is, amelynek eredményei, az újból és újból való felso­rolás nélkül is biztatnak, bátorítanak és erősítenek bennünket R. I» A csöpiucc, ahol a VÍZGÉP szakemberei dolgoznak Vízmű épül TörlszeÉmüÉssn Készítsünk gyorsleltárt. Pontosan egy év alatt elké­szült a vízellátási tanul­mányterv és a víztorony ki­viteli terve alapján a vízto­rony területének előkészíté­se, két kutat fúrtak és ki­épült a nyomóvezeték a ku- taktól a vízmű épületéig. Ezekre a munkákra a török­szentmiklósi vízműtársulat több mint 2 és fél millió fo­rintot fordított. Ugyancsak tavaly kezdte meg a tanács költségvetési üzeme a vízműépület építé­sét. A munkákkal olyan jól haladtak, hogy ott már hosz- szú ideje a VÍZGÉP szak­emberei végezhetik a belső szerelési munkálatokat. A több mint 5 millió forint ér­tékű szereléssel — az eré- deti tervek szerint — csak 1977 májusában végeztek volna, de a társulat szocia­lista szerződést kötött a vál­lalattal, amely már 1976. november 7-re vállalta az átadást. * Az idén további kutak is elkészülnek, és ha elkészül a tervezett hat—hét kút, ak­kor a vízmű a városi vízve­zetékhálózatba naponta 5500 köbméter vizet tud juttatni. Ahhoz azonban még a 750 köbméteres víztornyot is fel kell „húzni”. A víztorony — hasonló lesz a jászberényi­hez — betonozását, szerelé­sét a 31. sz. AÉV és á CSŐ­SZER Vállalat végzi mintegy 10 millió forintért. Az alaJ pozási munkákat a napok­ban kezdik meg, és várha­tóan a jövő év nyarán már a város fölé magasocljk az impozáns víztorony. A vízműépítkezés tejjes befejezése — a tervezettnél, valamivel korábban — már 1978-ban várható. <£>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom